Komáromi Lapok, 1937. július-december (58. évfolyam, 53-104. szám)
1937-07-03 / 53. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK Kisebbségvédelmi javaslat a népszövetségi ligák uniója előtt Komárom, július 2. Megírtuk, hogy a népszövetségi ligák Pozsonyban kongresszust tartottak, amely nagy érdeklődés mellett és kétszázhúsz delegátus részvételével folyt le. A ligák uniója elé á csehszlovákiai magyar népszövetségi liga képviselői a következő nagy jelentőségű kisebbségvédelmi javaslatot terjesztették elő: — Aliból az elvből kiindulva, hogy a kisebbségi kérdés nemzetközi fontosságú, de megoldva még nincsen, a magyar népszövetségi liga indítványozza: 1. A gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából hathatósabban kell biztosítani a kisebbség jogait. Biztosítani kell a kisebbségi törvények betartását, nemzetközi eszközök segítségével. 2. El kell ismerni a kisebbségek kollektiv jellegét és mint ilyeneknek megadni a jogot, hogy a nemzetközi bírósághoz fordulhassanak. Igen sok nyelvi sérelem ér bennünket a büntető eljárások során. A vádiratot ugyan, ha magyar ember ellen irányul, rendszerint két nyelven közlik a vádlottal, a tárgyaláson is beszél hetünk anyanyelvűnkön, de ezen túl lépten-nyomon mellőzik a kisebbségi nyelvi jogainkat. így az utóbbi időkben az államügyész avádbeszédét rendszerint csak államnyelven mondja el s a magyar vádlott egy szót sem ért belőle, holott az ő bőréről van szó. Pedig a nyelvrendelet 23. cikke világos: A közvádló (vagyis az ügyész) a vádat olyan terhelttel szemben, aki a kisebbség nyelvéhez tartozik, e nyelven köteles előterjeszteni; azonos módon kell előterjeszteni a többi indítványokat és nyilatkozatokat is. Előterjesztés alatt szóbeli és írásbeli előterjesztést értünk. Tehát nemcsak az írásbeli előterjesztés kézbesítendő ki az érdekelt félnek két nyelven, hanem a szóbeli is, tehát A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fiilöp Zsigmond. IV. Amortizációs kölcsön az építkezésre., — Wsiss Fütöp érdeme. — Berendezdés. — A könyvtár elrendezése. — »Komárom.« — A képtár. — Kórház lesz a Kultúrpalota, de a Jókai Egyesület a háború alatt is működik.— Jókai szobra. — Vszeteségek. Az építkezés pénzügyi részének megoldása Weiss Fülöpnek, a Pesti Kereskedelmi Bank társelnök-igazgatójának készséges közbejöttével nyert elintézést. Minthogy az államsegély évi részletekben való folyósítása az építkezés költségeinek megtérítését igen nehézkessé tette volna, szükséges volt egy amortizációs kölcsön felvétele, ennek elnyerése azonban abban az időben nagy akadályokba ütközött. Az egyesületet nehéz helyzetében Weiss Fülöp segítette meg, amennyiben százezer korona hitelt engedélyezett az amortizációs kölcsön megszerzéséig. Weiss Fülöp ezzel a tettével örök hálára kötelezte le a Jókai Egyesületet, melynek érdekében nagy befolyásával közreműködött abban is, hogy úgy az állami, mint a megyei hozzájárulást sikerült egy hosszúlejáratú tört észt éses kölcsönné átalakítani, amelynek annuitását a magyar állam és Komárom vármegye 1918. év végéig fizették., A belső berendezkedés munkája következett ezután. A komáromi muzeum már az ősz folyamán beköltözött a részére épített helyiségekbe, az elrendezéséhez szükséges szekrények és bútorok csak később kerültek Szalag Imrének, a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelőjének szives támogatása folytán birtokába. A nagy anyag 3. A kulturális együttműködést a különböző államokban szétszórt nemzettestekre is ki kell terjeszteni és biztosítani kell. 4. A kisebbségi szerződésekben alkalmazott fogalmát a kisebbségeknek, amely faji, vallási és nyelvi kisebbséget különböztet meg, a »nemzeti kisebbség« egységes fogalmával kell helyettesíteni. A németekhez hasonlóan külön állandó bizottságot kérünk, amelynek a kisebbségek részéről is szakférfiakból álló tagjai legyenek. Ez a bizottság idővel lépjen az eddigi hármas bizottság helyébe és tagjai olyan államok képviselői legyenek, akiknek vagy önmaguknak vannak kisebbségeik, vagy saját nemzettestvéreik idegen állam területén élnek. 5. Meg kell gyorsítani a kisebbségi panaszok elintézését úgy, hogy határidőt szabnak az elintézésre. a vádbeszéd is. Ezért a magyar anyanyelvű vádlott magyar nyelvkisebbség területén működő bíróság előtt kérheti, hogy az ügyész magyarul is mondja el vádbeszédét, s ha nem teszi, éljen panasszal. Sajnos, a vádlottak attól félnek, hogy ezt a kívánságukat rossznéven veszik tőlük és talán éppen emiatt súlyosabban ítélik el. Ez a félelem alaptalan, a bíróság köteles tárgyilagossága ezt a lehetőséget kizárja. Magyar kisebbségi területen működő büntető bíróság a magyar anyanyelvű vádloll előtt köteles magyar nyelven ismertetni a vádiratot, e nyelven kihirdetni az ítéletet és végzéseket, megadni a szükséges kioktatást. Ha ezeket írásban kézbesítik, ennek az államnyelven és a terhelt anyanyelvén kell történnie. Ha a hivatalos feljelentés államnyelven történt, a bíróság köteles a magyar nyelvű kisebbséghez tartozó fél részére — ha elrendezése 1914. tavaszáig befejezést nyert, úgy, hogy a múzeumot azon év április 12-én, husvét ünnepén megnyitották a nyilvánosság számára. 1913- ban indult meg az egyesület hivatalos tudományos folyóirata a »Komárom« a fáradhatatlan egyesületi titkár, Alapy Gyula dr. szakavatott szerkesztésében, amelynek magas színvonalát a szerkesztőn kívül a magyar tudományos világ legkiválóbb képviselőinek, többek között Beöthy Zsolt, Konkoly Thege Miklós, Sörös Pongrác, Polner Ödön, Pauler Ákos, Erdélyi Pálnak művei biztosították. A folyóirat a közbejött háborús évek nehézségei miatt 1916-ig jelent meg, de megjelent számai értékes emlékeit képezik a helyi kultúrának. 1914- ben elkészült a könyvtár legmodernebb berendezése is, melynek vasüveg állvány-rendszere a technika akkori állása miatt a legmegfelelőbb volt s 54.000 kötet könyv befogadására alkalmas. Ez lehetővé tette, hogy még azon év július havában a könyvtár is beköltözzék új otthonába. A megyei könyvtárt a Kullsár-féle könyvtárral, a Ghyczy Kálmán féle könyvtárgyüjteménnyel, a múzeumi könyvtárral és a népkönyvtárral egyesítették, amelyhez az elmúlt évek alatt még az Ányos Lajos féle könyvtár, valamint a Szinynyey József által az egyesületre hagyományozott könyvtár is csatlakozott. Ugyanazon év tavaszán alakult meg az egyesület képtára is, amelynek hat első művét a nagy mecénás, Weiss Fülöp társelnök küldte meg részünkre. Medngánszky László, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Olgyay Ferenc, Komáromi Kacz Endre, Boruth Elemér képei voltak az elsők, melyek a képtárt ékesítették, majd Beöthy Zsolt közbenjárására letélkénL megkaptuk Feszty Árpádnak egyik remek ez kéri — a feljelentés lefordításáról gondoskodni és ezt a fordítást az ügyiratokhoz csatolni. Kérheti tehát a fél, hogy pld. a csendőri feljelentést a bíróság magyar nyelvre fordíttassa le. Ha a felek, terheltek, vádlottak, tanuk és egyéb érdekeltek a magyar kisebbségi nyelvhez tartoznak és e nyelven tárgyalnak, úgy a bíróság is köteles velük e nyelven tárgyalni és nyilatkozataikat jegyzőkönyvbe foglalni. EzL a legutóbbi rendelkezést is rendszerint mellőzik bíróságaink. A felek, tanuk, szakértők beszélhetnek ugyan magyarul a bíróság előtt, de nyilatkozatuk, vagy vallomásuk igen sokszor csak államnyelven kerül jegyzőkönyvbe. Ez ellen is tiltakozni kell, mert e sérelemnek igen súlyos kárát látjuk akkor, amikor a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozni akarjuk és nem értjük. De veszélyes is ez a gyakorlat, mert a magyar nyelven megtett nyilatkozat könnyen esik rossz fordítás áldozatává és ilyenkor egész más kerül a jegyzőkönyvbe, mint amit a fél vagy a tanú mondott. Ha azonban a tárgyaláson olyan személy is részt vesz (tanú, szakértő slb.), akit a magyar nyelvi kisebbségi jog nem illet meg, ez csak államnyelven teheti meg nyilatkozatát vagy vallomását, a tárgyaló bíró, hivatalnok vagy szerv azonban köteles azt a magyar anyanyelvű érdekeltek részére magyar nyelven tolmácsolni. Az elintézést, tehát végzést, ítéletet, idézést stb. a magyar anyanyelvű féllel államnyelven és magyarnyelven, tehát két nyelven kell közölni. Csupán államnyelv csak akkor használható, ha az érdekelt kifejezetten lemondott a magyar nyelvű kiadmányról. Itt tehát nem azt kell kérni, hogy magyar nyelven is adják ki azt az iratot, hanem az arról való lemondásnak kell kifejezettnek és írásba, vagy jegyzőkönyvbe foglaltnak lenni. A rendelkezés eléggé világos és határozott, mégis sokszor nem tartják be. Mindannyiszor kérjük 3 napon belül a pótlást, vagy éljünk panasszal. Az ügykezelés nyelve A bíróságok és hatóságok belkezelési nyelve kisebbségi járásokban is kizárólag az államnyelv. Ez annyit jelent, hogy a lajstromok, nyilvántartások, kezelési könyvek, iktatók stb. csupán államnyelven vezetendők, s az illető hivatalok egymás közötti vásznát, mely ma is egyik legnagyobb dísze a képtárnak. A képtárban azután még több figurális, táj- és zsánerkép nyert elhelyezést, sok közéleti férfiú portréjával gyarapodott az évek során, legutóbb a régi vármegye és városháza helyiségeiből kikerült arcképek kerültek letétként a Jókai Egyesület képtárába, amelyet gazdagon kiegészít néhai Konkoly Thege Miklósnak, az európai hirü nagy csillagásznak reánk maradt, több száz darabra rúgó igen értékes képgyűjteménye. A berendezkedéssel párhuzamosan megindult a nagyszabású kulturmunka az egyesületben, amelynek első évében szabadoktatási előadásokat, nemzeti ünnepeket, hangversenyeket, mesedélutánokat,' népszerű munkáselőadásokat és matinékat rendeztek kiváló előadókkal és közreműködőkkel, a nagyközönség állandó, élénk érdeklődése mellett. Az első szezonban 35 előadást jegyzett fel a krónika, ami legfényesebben igazolja azt, hogy a Jókai Egyesületre milyen nagy szükség volt. Még mielőtt megnyílt volna a Jókai Egyesületnek remek hangverseny- és előadóterme, a főgimnázium díszterme volt az előadások színhelye, ahol a város közönsége csetről-eselre nagy számban gyűlt egybe, hogy a magas nívójú szabadoktatásokat meghallgassa. 1913-ban Császár Elemér egyetemi rk. tanár, Konkoly Thege Miklós csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Bodócs István ógvallai csillagász, Láng Nándor egyetemi tanár, Bognár Cecil főgimn. tanár és Alapy Gyula dr. főtitkár tartott értékes előadást, kivülök még Janosits József zongoraművész, az egyesület művészeti osztályának elnöke tartott sorozatos zenetörténeti előadást Chopinről, amelyet szintén igen nagy köérintkezésben is csak ezt a nyelvet használhatják. A pénzügyigazgatás céljaira Vezetendő könyvek, kimutatások, előjegyzések kisebbségi nyelven is készíthetők. Ilyenek például az adókra, forgalmiadókra, egyedáruságokra (dohány, só, gabona stb.) vonatkozó könyvek és jegyzékek. Ezekre nézve általában érvényesek a kisebbségi kivételek. Olvassa, pártolja, terjessze a KOMÁROMI LAPOKAT! 1937. július 3., Operáltasd ki gondjaidat! Dr. Freemann washingtoni sebész, — (csak Amerikában történhetik ilyesmi), — egy orvosi gyűlésen új »lélektani sebészetet« ismertetett. Áz orvos szerint ez az újfajta sebészet lehetővé teszi, hogy kioperálják gondjainkat. Az agy velőnek ama részeit távolítja el, amelyek a túlzott gondnak s aggodalmaknak gócpontjai. A vértelen műtét során, amelyhez néha csak helyi érzéstelenítést használnak, finom tűkkel fúrnak a koponyába. A tűkhöz erősített kis dróthorog levágja az agyvelő úgynevezett csendes részét s csökkenti az agyrésznek egymás közötti összeköttetését, de nem érinti az érzéki s 'motorikus agyterületeket. A levágott rész csökkenti a képzelőtehetséget, melynek túlzott működése sokszor lelki betegségekhez vezetett. Ilyen műtétekkel sikerült gyógyítani a levertség, búskomorság, depressziós őrület, hisztéria és pszihoneurózis bizonyos eseteit. Műtét után. a beteg érzelmi behatásokra kevésbbé reagál, de megszabadul túlzott gondjaitól s kényszerképzeteitől, viszont érzékenységének csökkenése folytán nem törődik szellemi működésének meglassul ásával. Tisztelettel feltesszük a kérdést tehát: nem volna-e jó, ha ezt a műtétet ma mindenkin elvégeznék? Ki ne akarna megszabadulni gondjaitól. S kónyszerképzeteitől, amelyek a szovjet-gyilkosságok, a spanyol háborúk, Locarnok, Genfiek, adók és megélhetési gondok körül naponta felmerülnek. Inkább lassabban gondolkodunk, de biztosabban ... zönség látogatott. A következő évben már csak a téli szezonban voltak előadások, mert 1914- ben kitört a világháború. De ez a csonka év is gazdag volt kulturális előadásokban, melyeket Gidró Bonifác főgimn. tanár, Berzsenyi-Janosits József, Bognár Cecil dr. főgimn. tanár, Kenessey Kálmán dr. meteorológus, Bodócs István csillagász, Horváth Cézár dr. főgimn. tanár, Konkoly Thege Miklós, Láng Nándor egyetemi tanár, ifj. Konkoly Thege Miklós meteorológus, Gödör Kap. János, VidóczyAsztrik és Komonczy Gáspár dr. főgimn. tanárok és Alapy Gyula dr. tartottak. Az előadásokat rendszerint vetített képekkel kisérték, sőt Gidró Bonifác fizikai előadása kísérletekkel folyt le. Számos népszerűsítő előadás is volt a kulturházban, amelyek útleírásokból, a tüdővész és az alkohol elleni propaganda célzatú, könnyen érthető tudományos értekezésekből állottak. Sikerült mesedélutánokat vezetett be az egyesület 1914-ben, amelyek már a kulturház nagy előadótermében folytak le az iskolásgyermekek nagy élvezetére. Hat Uránia előadást s négy vetítettképes meseelőadást tartottak az új kulturházban. Nagysikerű s művészi színvonalon álló hangversenyeket rendezett az egyesület ez év elején, amikor Budanovics Mária, a budapesti operaház művésznője klasszikus énekszámokkal, Hollósy Sándor hegedüjátékkal, Thiel Janka pedig zongoraszámmal működött közre. Ugyancsak ebben a szezonban tartott, hangversenyt a Komáromi Kacz Endre—Nemes János—Biró Margit hegedü-gordonkazongoratrió és Barcza Ödönné-Móriét Lujza énekművésznő is. Ekkor rendezte az egyesület a Mendelsohn-emlék-estet, amelyen Barta Lajos né dr.-né Nyelvi kisebbségi jogaink VI. Büntető ügyekben
