Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-21 / 32. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. április 21. Szüllő Géza dr. a polgári törvénykönyv | vitájában a Szovjettel való viszony iránt is érdeklődött A képviselőház most foglalkozik a polgári törvénykönyvre vonatkozó javaslattal, melynek vitájában felszólalt Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a magyar pártok parlamenti klubjának elnöke és nagy jogi tudásával bírálta a törvényjavaslatot. Nagy figyelemmel hallgatott beszédében rámutatott arra, hogy a jogrend megteremtésében az oroszlánrész nem a történelmi országoké, hanem Szlovenszkóé, hisz az állam igazságügvminisztere, miniszterelnöke, sőt a legfelsőbb bíróság elnöke is szlovák. A törvénykönyvvel foglalkozva megállapítja, hogy a törvényben szükség van a szociális szellemre s követeli a szociális megértést, követeli, hogy necsak jogalanyok és jogtárgyak halmazata legyen a magánjog, hanem az élő és érző emberek együttese, ahol szerepet játszik a jellem, az ész, a szív és a lélek egyaránt. A javaslat hiányának tudja be a szónok azt, hogy a családjog nincs végleg rendezve, A magyar családjog kitűnő volt, azt át leheteti volna venni a törvénykönyvbe. Majd így folytatta Szüllő dr. beszédét: — Amely államban nem a törvény a logfőbb gát, hanem az államnak a jóléte, az nem jogállam, hanem diklalórikus állam. Akár egy diktátor hirdeti az autokráciát, amikor a salus rei publicae elvével lép fel, akár egy kormány, a jogbiztonság megszünnik. Az olyan államban, ahol az alaptörvények más alaptörvény által önkényesen bármikor megváltoztathatók az államérdekek szempontjából, oil a ÍPgrend feltétlen gyengül, s ott demokratikus jogállamról beszéln inem lehet. — Aggodalommal tölt el éppen ezek miatt az elvek miatt az, hogy én úgy látom, hogy ennek a kormányzatnak az iránya telítve van olyan gondolatvilággal, amely egyrészt diktatórikus, a tulajdonjogot folyton fenyegető reformokkal gyengíti, másrészt a szociálpolitika elvein túlmenő bolsevista felfogással van telítve, ami ellen mi a legélénkebben tiltakozunk. — április 20. A szegedi nemzeti egység pártjának vasárnapi ülésén megjelent Darányi Kálmán dr. miniszterelnök a kormány tagjaival és nagy jelentőségű beszédet mondoll az időszerű kül- és belpolitikái kérdésekről. Beszédében a belpolitika irányelveinek megjelölésénél kijelentette, hogy az egyedüli helyes út a keresztény nemzeti irány, amelyet a magyar kormány haladó szellemű konzervatív, szociális tartalmú, népies politikával akar szolgálni. Darányi miniszterelnök Magyarországnak a kisantanthoz való viszonyáról többek közölt a következőket mondotta: — A magyar kormány külpolitikáját illetőleg meg kell ismételnem azt, amit a parlamentben mondottam. Kormányom magatartása továbbra is állandóan az igazi béke érdekeit kívánja szolgálni. Mi híven ragaszkodunk barátainkhoz. Magyarországnak a római jegyzőkönyveket aláíró államokkal változatlanul fennálló szoros együttműködése a legjobb biztosítéka Középeurópában a békés fejlődés fentartásának. Készek vagyunk azonban egyengetni a korrekt viszony útját iazok felé az államok felé is, ame<lyektől ma még több-kevesebb ellentét választ el. A függő kérdéseket ezekkel az államokkal a kölcsönös megegyezés alapján kívánjuk megoldani, feltéve, hogy ez utóbbiak ennek a célnak elérésére a maguk ré— Ezérl nyúlt és határozott válaszra szeretném felkérni az igazságügyminiszter urat, hogy milyen mértékben hatja át tulajdonképpen a kormányzatot a Szovjet iránti vonzalom. Közjogi, külügyi és magánjogi téren azt látom, hogy az eddigi majdnem ultraszocialista irányzat kezd átcsapni a bolsevista irányzatba. Minthogy’ a köztársaságnak az orosz szovjettel való összeköttetése bizonyos paktumok révén azt a látszatot kelti a külvilágban, hogy a Szovjettel nemcsak defenzív, hanem állatában olyan megegyezés jött létre, amely már majdnem a konvenciónak a jellegét viseli, ez a látszat pedig a csehszlovák köztársaságnak hírnevét cs megbízhatóságát gyengítheti a kisantant keretén belül, szeretném, ha megnyugtató választ kaphatnék itt a parlamentben az igazságügyminisztertől, de magától a kormánytól is, hogy milyen mértékben van összeköttetésben köztársaságunk a Szovjettel? Szeretnék megnyugtató választ atekintetben, hogy sem a magánjog terén, sem a közjog terén nem teremt a köztársaság kormányzata olyan irányzatot, ameli/ a Szovjettel való véd- és dacszövetség gondolatát érlelné meg s ezzel megsemmisítené a népszövetségbe vetett hitét az itt élő lakosságnak. — Ezeknek elmondása után kijelentem, hogy pártunk a törvénykönyv tárgyalásánál minden szaktudásával igyekezni fog a jogrend állapotának a megerősítésére. Elvileg a jogrend kodifikálását helyesnek tartja, azonban egyben ki kell jelentenem, hogy mindaddig, amíg a kormányzatnak az irány'a tekintetében tisztán nem látunk, addig a kormány iránt bizalommal nem viseltetünk s így’ ezt a javaslatot — amely az övé — sem fogadhatjuk el. szérűi hasonló jóakaratot mutatnak és ha Magyarországnak életbevágó természetes követelményei a túloldalon megfelelő megértéssel találkoznak. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy Magyarországnak nemzeti biztonságához épp úgy joga van, mint bármely más szuverén államnak és hogy’ nem tartható fenn olyan helyzet, amely nemzetünknek legvitálisabb érdekeit teszi kockára. Ebből következik, hogy Magyarország a dunai államok közölt való egy üttműködésre vonatkozó minden javaslatot csak a teljes egyenjogúság alapján hajlandó megvizsgálás alá venni. Ugyanígy és ezt nyíltan és határozottan kimondom, — ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy a magyar kisebbségeknek törvényes eszközökkel való védelme biztosíttassák. A kisebbség sorsának kielégítő rendezése nélkül Magyarország és a kisanlanl államok között normális viszony nem alakulhat ki. — A múzeum látogatói. A ref. konventnek Komáromban megtartott ülése alkalmával a Jókai Egyesület gazdag kulturpalotai múzeumát csín törtökön délután több lelkész és hozzátartozóik látogatták meg, akik nagyobbrészt Ruízinszkóból jöttek Komáromba A messziről jött látogatókat a múzeum vezetősége kalauzolta a gyűjteményekben, amelyeket nagy elismeréssel néztek végig a látogatók. Megnézték külön a Jókai szobát és a Jókai szoborpályázat modeljeit is. Kérelem mindazokhoz, akik a Jókai szoborra gyűjtenek A Komáromban felállítandó Jókai szobor bizottsága kéri mindazokat, lakik a Jókai szoborra gyűjtenek, vagy akik bizony’os adományt szántak a készülő szoborra, hogy gyűjtéseiket, vagy az ajándékozandó összeget a Jókai Egyesületnek (Komárom, Kultúrpalota) beküldeni szíveskedjenek. Szükség van erre azért, hogy a szoborbizottság számot tudjon vetni a már beérkezett összeggel. A gyűjtés természetesen tovább folyik, mivel a gyűjtési engedély július végén jár le s a szoborbizottság reméli, hogy a hiányzó összeget Szlovenszkó lelkes könyvolvasó közönsége egybegyűjti. A szobor iránt az érdeklődés nagy: csaknem minden héten rendez valamely szlovenszkói egyesület előadási, kultúrestet a szobor javára. Ezeknek a szoborbizottság ehelyütt is köszönetét mond. Érdekes, hogy a könyvtári jelentések szerint a szoborakció kezdete óta a Jókai könyvek iránt is erősen megnövekedett az érdeklődés. A Komáromi Jótékony Nőegylet közgyűlése Múlt vasárnap, április 11-én tartotta a »Komáromi Jótékony Nőegylet« rendes évi közgyűlését özv. Csepy Dáuielné elnöklésével s a nagyszámban megjelent tagok meleg érdeklődése mellett. A gyűlés helye a Komáromi Első Hitelintézet tanácsterme volt, melyet Bartos Frigyes igazgató mindenkor készséggel bocsájt az Egyesület rendelkezésére. Az Egyesület 1936. évi működéséről részletes titkári jelentésben számolt be az egyesület titkára, Zschmeister Sándorné. A csendben, de intenzíven dolgozó jótékony egyesület nem essz ívű hölgytagjai vállvetve dolgoztak azért a szép célért, melyet maguk elé tűztek: az elszegényedett aggok segélyezéséért. Ezért hoztak mindenkor is szívesen anyagi és erkölcsi áldozatot. A tagdíjak meghaladták ugyan a négyezer koronát, de az egyesület mégsem lett volna képes segélyezettéit, a 75 szűkölködő rászorultat havi 10 koronás segélyben részesíteni. A hólabdateák és a Jókai Egyesület kulturházában rendezett táncos teaestélyek jövedelmeit mind. e nemes célra fordították. Az egyesület széplelkű védnöke, özv. Fehérváry Gézáné úrasszony adománya: 1000 korona ez évben sem maradt el. A Komáromi Első Hitelintézet 200 koronát ajándékoz évente az egyesületnek. E nagylelkű adományokért, továbbá a buzgólkodó tagok áldozatkészségéért és fáradozásáért özv. Gsepyné elnök mondott köszönetét. Özv. Freystadtl Pálné pénztáros felolvasta pénztári jelentését s a zárszámadásokat, melyeket a már korábban megtartott számvizsgáló bizottsági gyűlésen ellenőriztek és jóváhagytak. Az alelnök a jövő költségvetési ismertette. Tervbe vették egv halászlé-vacsora és egy kerti mulatság rendezését. Ezek után a tisztikar, minthogy három évre szóló mandátuma lejárt, lemondott. Kutkáné Ledermayer Ilona, az egyesület egyik lelkes választmányi tagja vette át, mint korelnök, a gyűlés vezetését. Meleg hangon mondott köszönetét a tisztikarnak 3 évi munkájáért, többek közt a következőket mondván: »A realitás korszakát éljük, ma a számok beszélnek, nélkülök a szavak csak frázisok. Most láttuk számokban is, milyen szép eredménynyel dolgozott az egyesület. Ez csak nagy munkának, nemes lelkesedésnek lehet a gyümölcse.« Javasolta, hogy a régi tapasztalatokban gazdag vezetőkéi a gyűlés újból megválassza. Ez nagy lelkesedéssel meg is történt. A tisztikar tagjai a következők: elnök: özv. Csepy Dánielné, alelnök: dr. Soós Imréné, titkár: Zechmeisler Sándorné, pénztáros: özv. Freistadtl Pálné, ellenőr: Erdős Vilmosné. Választmány: özv. Adler Izidorné, özv. Alapy Gyuláné, dr. Aranyossy Endréné, Banai-I óth Pálné, dr. Barla Lajosné, Barlos Frigyesné, özv. Bátyay Mihályné, özv. Braun Arnoldné, özv. Elberl Ignácné. Fried Jenőné, Grünfeld Mór né, özv. Guoth Lajosné. Harmos Károlyné, Igó Endréné, Ipovitz Jenőné, özv. Kathona Sándorné, dr. Kállay Endréné, Kellner Gyuláné, Kincs Izidorné, Kovách Tihamérné, dr. Kőváry Józsefré. K. Ledermayer Ilona, dr. Lengyel Árminná, dr. Mezey Jánosné, dr. Mihola Ferencné, özv. dr. Molnár Jenőné, özv. Nagy Andrásné, Nagy Jánosné, Nagy Jenőné, özv. Pap-Kovách Elemérné. Pethő Sándorné, dr. Rohonyj Oszkárné, Schmidthauer Lajosné, Schwarzer Károlyné, dr. Selye Hugóné, Soltész Pálné, dr. Szijj Ferencné. Szilágyi Mária, özv. Virágú Ferencné, özv. Weisz Lajosné, Számvizsgálók: özv. Guoth Lajosné, Harmos Károlyné, dr. Kállay Endréné. A felsőipariskolákról A felsőipariskolák célja műszaki szellemi munkások kiképzése, ellentétben azzal a közfelfogásba ittott átment nézettel, hogy az intézet »művelt iparosokat« nevel. Hangsúlyozzuk, hogy a kézműiparra való előkészítés teljesen kívül esik a működési körünkön. A tanulók az intézeti műhelyben foglalkoznak ugyan kézi munkával, de nem azért, hogy majdan abból éljenek, hanem hogy a gépészet anyagaival, s azok megmunkálási módjaival közvetlenül megismerkedve, megszerezzék azl a gyakorlatiasságot, amely a tervező munkánál éppoly nélkülözhetetlen, mint az elméleti tudás. Normális időben végzettjeink legnagyobb része a gyáriparban helyezkedik el, ahol túlnyomóan tervezéssel foglalkozik. Újabban az autóipar fellendülése, a minden téren meginduló rohamos mechanizálás ,a központi fűtés terjedése, a villamosság kiterjedt egyre fokozódó alkalmazása, — sok kisebb gépjavító és gyártó műhely felállítását telte szükségessé, amelyek vezetésére végzettjeink kiválóan alkalmasak. Hogy e tekintetben megkönynyítsük tanítványaink dolgát, az elméleti és gyakorlati kiképzésen kívül felvettünk tantervűnkbe oly tárgyakat is, amelyekre az önállóságra törekvő embernek van legtöbb szüksége, s ezek: a munkaorganizáció, kalkuláció, ipari könyvelés és levelezés. Intézetünk tehát teljesen a gyakorlati életre szabott kerek és befejezett kiképzést nyújt, amely már semmiféle iskolai kiegészítésre nem szorul. így tanítványaink az érettségi vizsgával tanulmányaikat korám 18—19 éves korukban befejezik, s ■— hacsak nem akarnak főiskolai tanulmányokat folytaink — egyenesen a gyakorlatba léphetnek. Az iit nyert érettségi bizonyítvány egyenrangú a középiskoláéval, s bizonyos feltételek mellett megadja a jogot a műszaki főiskolák látogatására. — rmmnii—iii !■» i mi —«iiiiiiiiiiiimiw Testvérhalál egy vödör viz miatt Sedik Gyula tamáspusztai lakos, családjával együtt öccsénél, Sedik Ferencnél, a tamáspusztai iskola házmesterénél lakolt. Sedik Ferencet veszekedős természetű embernek tartották, aki minden kicsiség fölött öszszezördült a bátyjával. Egyizben Sedik Gyula felesége vizel merített a közös kútból, hogy az iskola ablakait megmossa. Ezt meglátta Sedik Ferenc, kirohant a lakásból és ráparancsolt bátyja feleségére, hogy ne pazarolja a vizet. Az asszony azonban nem hallgatott sógorára, vízzel merített tele egy edényt. Sedik Ferenc támadólag lépett föl, amire sógornője férjéhez, Sedik Gyulához menekült. Sedik Ferenc egy fahusánggal kergette sógornőjét. Sedik Gyula, hogy feleségét megvédje, előkapta revolverét s rálőtt öccsére. A golyó talált és Sedik Ferenc néhány órai kínlódás után kiszenvedett. A testvérgyilkos fölött most ítélkezett a komáromi kerületi bíróság s bűnösnek mondta ki. Két és félévi fogházbüntetésre ítélték. Magyarország és a kisantant között a kisebbségi kérdés rendezése nélkül nem lehet megegyezés Darányi Kálmán dr. magyar miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozata Szegeden
