Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-06 / 11. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOKk 1937. február 6. Mit ir a csehszlovák sajtó? Szemelvények különböző lapokból. A BOLSEVIZMUS ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL című vezércikk a Slov. D eník jan. 27- i számában a következőkkel végződik: Természetes, hogy a komtnunisla világpropaganda központja — nemcsak Moszkvában — nem ártatlan bárányka és még mindig nem mondott le a világgyőzelem reményéről. Ebben a német nacionalizmusnak igaza van, csakhogy éppen ismert politikai módszereivel hajtja a dolgokat a felforgató utakra és más sikerekkel is segíti Moszkvát. A szovjetkormánynak őszinte érdeke a béke fenntartása, ezt számos ténnyel is bebizonyította, de egyáltalán nem oly békeszerető a bólseviki internacionále, a trockizmussal és stalinizmussal befolyásolt ügy, azért, mert teljesen és joggal meg van győződve arról, hogy a jövő háborús romlás, melyet az ő szótára szerbit a »fasizmus« idéz elő, csak a bolsevizmusnak az egész világon való uralmát hozza meg a mai Oroszország valóban bólseviki berendezkedésével még Stalin feje fölött is. FELEMELHETŐK-E A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁSI DIJAK? »Naponta 1 milliót fizetnek ki s ebből 200 ezer a deficit — írja a V ec er január 24-i számában. A munkások szociális biztosításában 2 milliónál több munkás van s 260 ezer személy kap onnan jövedelmet. A Központi Szociális Biztosító naponta 1 milliónál többet fizet ki e jövedelmekre. A biztosítási matematika azonban azzal számolt, hogy a szoc. biztosítás első tíz évében csak annyi javadalmas lesz, hogy csak 800 ezer Kc-t kelljen fizetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Központi Szociális Biztosítónak jelenleg napi 200 ezer Ke a deficitje, ami évenkint 70 millió hiányt tesz lei. A szociális intézetben e kérdésekről ezekben a napokban tartott előadást dr. Stern igazgató és dr. Lene tanár biztosítási főmatematikus. Az előbbi azt mondotta, hogy a jelentős tulinvalidizáció a válság következménye. Lenz tanár a veszteségeket a mai napig 1500 millióra becsülte. A kormány a közelmúltban volt kénytelen 900 milliót adni a bányászbiztosítás szanálására (10 éven át évi 90 milliót). Nem szabad a dolgok figyelmen kívül hagyásával lehetővé tennünk azt, hogy néhány éven belül ugyanilyen helyzet álljon elő a szociális biztosításban is. AZ AGRÁROK FEGYVEREI. A Halo Noviny c. lap írja jan. 28- iki számában: »A közvélemény felindult a cseh néppárti brünni D e n ama közlése miatt, hogy az agrárok fegyverkeznek. Az agrárpárt morva titkársága körlevelet küldött ki a vidéki titkárságoknak azzal a felhívással, hogy alakítsák meg a (harmincharminc emberből álló) »nemzeti lövészcsapatokat«, vagy legalább a (12— 12 tagból álló) »lövész-őrszemeket«, a legmegbízhatóbb, bátor és feddhetetlen előéletű agrár párttagokból,« Január végéig a titkárságoknak jelcnteniök kell a központba az eredményt, »bogy a szükséges számú puskáról idejében gondoskodás történhessék«. Figyelemreméltó, hogy a Nemzeti Lövész Szövetség elnökének, mely alakulatot eddig politikamentesnek mondották, Machnik nemzetvédelmi minisztert tették s az országos sztaroszta Snejdárek tábornok lett, ügyvivők az agrár Falusi Lovasság országos titkára, Javurek és Simunek agrár titkár.« AZ ANGOL ZUHANY. E cím alatt a P r. List jan. 29-i számában ezeket írja: »A hihetetlen valóság lett — Angolország senkit se küld Csehszlovákiába. A koalíciós sajtó tizennégy napja diadalittasan akarja bebeszélni a nemzetnek, hogy a vélt elszigeteltségünkre vonatkozó hírek valótlanok. Tizennégy napon át abból élt a koalíciós sajtó, hogy Angolországnak életérdeke fűződik hozzánk és ez az egész kampány mintegy a sakktáblán abban csúcsosodott ki, hogy a külügyminisztérium a hazug propaganda leálcázására meghívást küldött az angol és a német kormánynak, hogy külön kiküldött katonai szakértők győződjenek meg saját szemükkel, hogy nálunk nincs szovjet repülőtér. A baloldali sajtónak a lélekzete is elállott e zseniális! sakkhúzásra, amellyel a hazug német propagandának sakkmaltot adtunk s amelyet az egész világ előtt leleplezünk. Hogy a németek visszautasították a meghívást, az senkit se lep meg. Ugyan ki menne önként az erkölcsi pofonokért. De álmunkban se jutott eszünkbe, hogy ilyen javaslat történhetne és nyilvánosságra volna hozható annak előzetes biztosítása nélkül, hogy azt Angolország elfogadja. És a hihetetlen mégis valóság lett.« Nem értjük, fejezi be a cikket a lap, hogyan publikálható valami javaslat anélkül, hogy biztosították volna, hogy azzal legalább egy állam egyetért és azt elfogadja. Mit szól majd ehhez a parlament? Hirtelen halai az országúton. Az uradalmi kovács szomorú vége Megrendítő dráma játszódott le a párkányi vasúti állomás közelében, az országúton. Abban az időben néptel en volt ez a tájék és ez az oka, hogy ott egy emberélet minden segítség nélkül elpusztulhatott. Polmüller Benedek ujmajori lakos, nyugalmazott uradalmi kovácsmester gyalogosan iparkodott az állomásról hazafelé. Csendes ballagása közben hirtelen összeesett és mire segítségére jött valaki, kiszenvedett. Az arra járók fedél alá vitték, de már késő volt. Értesítették a csendőrséget és a kiszállt bizottság orvosa megállapította, hogy a szerencsétlen ember halálát agyszélhüdés okozta. A lesújtott család hazaszállította a holttestet. Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe. Február 3-án, szerdán délután 5 órai kezdettel a városi magyar könyvtártanács G i d r ó Bonifác, a könyvtártanács elnöke, főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt ülést tartott a Kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi könyvtárban. Az elnök meleg szavakkal üdvözölvén az ülést, fölkérte Baranyay József dr. könyvtárost, hogy tegye meg jelentését a könyvtár múlt évi működéséről. A könyvtáros örömmel jelenti a könyvtárnak múlt évi örvendetes gyarapodását és nagy forgalmát és azt, hogy a könyvtárat a szegényehb néposztály mind fokozottabb mértékben veszi igényije és ezzel igazán betölti a hivatását a komáromi magyar közkönyvtár, mert a könyvtárak éppen azoknak vannak hitvatva könyveket adni, akiknek nincs módjukban könyveket vásárolni. Mivel Nagy Jenő, a város kormánybiztosa lehetővé tette, hogy a város folyósította a könyvtárnak pár év óta összegyülemlett könyvtári hozzájárulását, a könyvtár így nagyobb összeghez jutott, kifizethette adósságait és nagyobb könyvvásárlást is eszközölhetett. Ezért olyan örvendetes nagy a gyarapodás az 1936-ik évben. Az év elején volt a könyvtárnak 9298 kötete, a múlt évi gyarapodás 893 kötet, úgy, hogy az év végén a kötetek száma 10,191. Az olvasók száma az elmúlt évben 773 volt. Ebből 674 a kölcsönkönyvtárat használta, 129 pedig ott a könyvtárban olvasott, lexikonokat, régi folyóiratokat stb. Ez a 773 olvasó a múlt évben 35,276 könyvet olvasott. Ez csak első pillanatra nagy szám, mert egy olvasóra évente csak 45 kötet esik, ami igazán nem sok. Legalább is fejenkint száz kötetet kellene olvasni és akkor az olva-A sziniszezon statisztikája. Mint minden sziniévad után, az idén is összeállítottuk az elmúlt évad statisztikáját, az előadott darabok névsorát, hogy a jövő krónikása könynyebhen megírhassa a komáromi színészet történetét. A most elmúlt szezonban Földes Dezső délszlovenszkói szinikerület igazgatójának a társulata játszott a Komáromi Kath. Legényegylet színháztermében. A szezon alatt a következő operettek, vígjátékok és drámák kerültek színre: Bécsi tavasz, operett, háromszor, Amikor a kislányból nagylány lesz, operett, Ballada a kishivatalnokról (Tisztelettel értesítjük), dráma, kétszer, Pármai ibolya, operett, négyszer, Nászutazás Budapest-Wien, operett, négyszer, Ezüst menyasszony, operett, háromszor, Házasság, színmű, kétszer, Csárdás, operett, hétszer, Harangvirág, vígjáték, Az Ür katonái, dráma, Dr. Kerekes Mária, dráma, kétszer, Nincs elvámolni valója? bohózat, Dorozsmai szélmalom, operett, kétszer, Csavargó lány, operett, hatszor, A virágzó asszony, vígjáték, kétszer, Mese a Grand Hotelban, operett, háromszor, Az én leányom nem olyan, vígjáték, kétszer, Méltóságos asszony, vígjáték, Ártatlan a feleségem, operett, kétszer, Sok hűhó Enuniért, operett, négyszer, Mindennek ára van, vígjáték, Urilány, vígjáték, kétszer, Ma éjjel szabad vagyok, operett, kétszer, Bikficz tanár úr, színmű, Vallomás, színmű, Mindenik lépik egyet, vígjáték, Csodahajó, operett, kétszer, Csúnya lány, operett, kétszer. A társulat 1936 december 12-től 1937 február hó 2-ig játszott Komáromban, ami 53 napnak felel meg, de karácsony estjén nem játszottak és így a játszási napok száma 52. Ez idő alatt tartottak 52 esti, egy éjjeli és 18 délutáni előadást. A szombat délutáni előadásokat ebben a szezonban is megtartották. Összesen 71 előadást tartottak, de ebben nincsesott kötetek száma 70—80 ezerre emelkednék. Van a könyvtárnak olyan olvasója, aki évente 3—100 kötetet kiolvas. A helyzet most az, hogy a könyvtárnak van pénze, de az újabban működésbe lépett könyvtárbíráló bizottság bírálatait be kell várni, bár onnét, mint nagy könyvtár részére szabadabb kezet ígértek. Az olvasók türelmetlenkednek és kívánják, hogy minél több új könyvet szerezzen be a könyvtár. A könyvtártanács kimondotta, hogy Szombathy Viktorból, dr. Borka Gézából, Ivánffy Gézából, dr. Baranyay Józsefből könyvtár bíráló bizottságot alakít, amely segít a könyvbírálásnál, hogy minél gyorsabban szerezhessen be a könyvtár új könyveket. Jelenti még a könyvtáros, hogy a könyvtár hetedik katalógusa is megjelent. Kimondotta a könyvtártanács, hogy lehetőség szerint minél több folyóiratot rendel a könyvtár részére. Kimondották továbbá, hogy az eddig felmerült adósságokat kifizetik. S z o m h a t h y Viktor tanácstag jelenti, hogy a partosuj telepiek fiók könyvtár fölállítását kérik, indítványára kimondották, hogy a duplumokból ajándékozzanak az újonnan létesítendő fióknak és erre a célra 500 koronát szavaznak meg. Majd Gallé István, a könyvtár pénztárosa tette meg jelentését a pénztár állapotáról, amely szintén azt bizonyította, hogy új könyveket vásárolni módjában van a könyvtárnak. Az elnök köszönetét mondott a könyvtárosnak és a pénztárosnak az előadott jelentésért és ezzel az ülést bezárta. A tízezer kötetes városi magyar közkönyvtárban 35 ezer kötetet olvastak a műit évben. A könyvtártanács ülése. — A könyvtár nagy forgalma Partosujtelepen fiókkönyvtárat állítanak föl. nek benne a tanulóifjúságnak tartott előadások. A szezon alatt 28 darabot adtak elő, ennek fele, 14 operett volt, dráma 6, vígjáték 8. Látszólag az operettek száma nagyobb volt, pedig ugyanannyi prózai darabot adtak, mint operettet, csakhogy amíg egy operettet négyszer, ötször is előadtak, addig a drámát és a vígjátékot nem igen lehetett megismételni, mindössze hét prózai darab került kétszer színre, amig a 14 operett 50 előadást ért meg. Legtöbbször a Csárdás operettet adták, hétszer került színre. Utána a Csavargó lány következik, amelyet hatszor adlak. Szerzők szerint a 28 darab így oszlik meg: magyar szerző darabja 22, idegen szerzőé 6. Annyi tény, hogy a 71 előadás sokkal több darabot kívánt volna fölvenni a repertoárba, mint 28. Sokkal több darabot kellett volna előadni. Ez is egyik oka volt annak, hogy a közönség szinpártolása nem volt olyan lelkes, mint az előző években. (BJ) Mióta esznek kolbászt az emberek A kolbásznak, ennek a hírneves eledelnek a múltjáról annyit tudunk, hogy már a görögök elölt is ismeretes volt. Homérosz írja az Odisszeuszban, hogy a tűzön sültek a kecskebelekbe töltött szalonmás véreshurkák. A bizánci császárság idején Bölcs Leó a kolbászkészítést egyenesen megtiltotta alattvalóinak. Ez a rendelete fenn is maradt: »Füleinkhez jutván a hír, hogy belekbe vért töltenek, valamint gabonát zsákba s ilyen módon ez mint közönséges eledel megevődik. Eféle szégyenteljes dolgot a császár nem nézhet tovább és nem tűrheti, hogy az ország tekintélyén és becsületén holmi nyalakodó, hasuknak élő alattvalók bűnös főzte miatt csorba ej tessék. Valaki tehát ezentúl vért ilyen módon gyömöszöl a gyomrába, az pőrére vetkeztetik, megbotoztatik és az országból örök időre kiűzetik.« A rómaiak nagyon kedvelték a kolbászféléket, ami a lukullusi lakomák egyik fő eledele volt. A véreshurkát botupi, a kolbászt tomacula, a füstöltkolbászt lucanica és a májast hilae néven ismerték. A rómaiaktól főleg a germánok vették át a kolbászkészítés mesterségét. 1601-ben a braunschweigiek nemcsak azzal kérkedtek, hogy az ő kolbászuk a legízletesebb, hanem hogy ők tudják a leghosszabbat csinálni. Versenyre is keltek egy alkalommal a königsbergiekkel, akiktől — a feljegyzések szerint — csúfos vereséget is szenvedték, miután azok 2010 láb hosszú kolbászt készítettek, kétszer akkorát, mint ők. A németek általában igen sokféle kolbászt készítettek már a régi időkben is. így vérest, májast, tüdőst, majoránnást, fokhagymást és sonkáskolbászt. A magyarokat illetően a kolbász szó a rpgi időkben mint helynév és személynév szerepelt. így egy 1492- ben kelt egri káptalani levélben szerepel a Colbaz birtoknév. 1487-ben Bánffy Miklós aradmegyei főispán familiárisát Colbaz Miklós de Allegregy-nek hívták. A legrégibb emlék szerbit gróf Thurzó Borbála menyegzői ünnepélyén szolgáltak fel hurkát és kolbászt. A régi céhek életében is szerepet játszott a felszabadulásra kerülő inasok kötelező remekebédjénél, az első fogás a kolbászlevcs volt. Egykori feljegyzések érdekesen említik meg, hogy a XVIII. századbeli pesti országos vásárok érdekes alakjai voltak a hurka- és pecsenyesütők, akik a város kapuinál és a dunai hídfőnél ütötték fel sátraikat s nyílt kemencéikkel nem egyszer veszélyeztelték a biztonságot. — Méhész gyűlés. A komáromi mé hész egyesület február 7-én, vasárnap délután 2 órakor a Baross uccai Schlaffer vendéglő külön helyiségében gyűlést tart, melyre az egyesület tagjait és az érdeklődőket, mint vendégeket, ezennel meghívja az egyesület vezetősége.
