Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-06 / 2. szám
2. szám. Szerda, 1937 január 6 Ötvennyolcadig évfolyam. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. HK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Benes dr. köztársasági elnök a szomszédokhoz való fokozottabb közeledést hangoztatta újévi beszédében. Kereskedelmi szerződés Magyarországgal. Komárom, január 5. A legutóbbi kereskedelmi tárgyalások, amelyeket Csehszlovákia és Magyarország képviselői Budapesten a múlt hóban folytattak, igen kedvező eredményekkel zárultak s legnagyobbrészt beváltották azokat a reményeket, amelyeket az érdekelt körök azokhoz fűztek. A csehszlovák-magyar árucsereforgalmi egyezményben az árucsereforgalmi keretet az eddigi százhúsz millióról kétszáz millióra emelték, ami lehetővé teszi mindkét államnak, hogy azok az áruk, amelyek mindkét oldalon nagyobb szükségletet képeznek, az eddiginél jelentékenyebb mennyiségben kerüljenek kicserélésre. Különösen jelentékeny a fa és szén eddigi kontingensének felemelése, amely maga több, mint százmillió korona értéket képvisel, ami által a köztársaság fakivitele megnövekedik. Magyarország ezekkel az árukkal szemben megfelelő menynyiségű mezőgazdasági termékeket szállít Csehszlovákiába, amelyek között tekintélyesebb kontingenst képviselnek a sertés, juh, vaj, tojás, paprika, köles, bab, borsó, meggy, hagyma és egyéb elsőrendű élelmicikkek. Az ipari árucikkek csereforgalmát is emelték, amelyért Magyarország is ipari cikkeket szállít kompenzációs alapon Csehszlovákiának. A nem kontingált, tehát a két állam által szabad cikkekként kezelt áruk kerete is harminc millióra emelkedik és nagy eredménynek lehet tekinteni, hogy a szlovenszkói fürdők és a Tátra idegenforgalma érdekében mintegy hat millió csehszlovák koronát sikerült biztosítani. Ennek a kereskedelmi egyezménynek ilyen kibővített keretekben történt megkötése új vérkeringést visz a két állam gazdasági életébe és alapját képezi a rendes kereskedelmi szerződésnek, amelyet évek óta nélkülözünk s aminek hiánya igen fájdalmasan volt érezhető abban a bénulásban, melynek romboló hatása kivitelünk csökkenése folytán kereskedelmi forgalmunkban évek óta tapasztalható volt. Nem akarjuk részletesen felsorolni azokat a károkat, amelyeket a csehszlovák ipar és kereskedelem volt kénytelen elszenvedni a szerződésnélküli állapot következtében, de rá akarunk mutatni arra a hibás felfogásra, amely bizonyos kormánykörök gondolkodását uralta éveken keresztül s amely Magyarországgal szemben a gazdasági elszigetelés politikáját kívánta érvényesíteni. Ez persze nem sikerült, mert az évszázadokon át kialakult gazdasági egymásrautaltság követelte természetes jogait s azok előtt meg kellett hajolni még a legelfogultabb gazdaságpolitikusnak is. A rendes kereskedelmi szerződésnélküli állapot Komárom, január 5. A prágai Hradsin tükörtermében fogadta Benes Ede dr. köztársasági elnök a prágai diplomáciai kar tagjait, akiknek élén Ritter dr. pápai nuncius üdvözölte az elnököt az uj év alkalmából. A köztársasági eblök válaszában megköszönte a saját és a köztársaság nevében a jókívánságokat, majd pedig a következő nyilatkozatot tette: — A világháború óta az 1936 év volt a legkritikusabb év. Európa sokkal inkább, mint bármikor, két teljesen ellentétes ideológiai táborra oszlott, az eszmei meggyőződések miatt vezetett háborúk lehetősége fenyegetett, a nagy szociális viták éve volt ez, amelyben néhányszor is felmerültek előttünk a legnagyobb válságok néhány legnagyobb állammal való kapcsolatokban. Olyan év volt ez, melyben vészes háborúk tanúi voltunk. Az 1937 év nem fog tartalmazni oly nagy tömegű, egyenesen és közvetlenül gyújtó anyagot, mint az éppen elmúlt év — minden valószínűség szerint. Számos államban látom ama törekvés jeleit, hogy az 1936 évbeli tapasztalatokhoz igazodjanak és így elkerüljék az új hibákat. Az emberek végül mindezek után megértik, hogy a legsúlyosabb kérdések is megoldhatók a borzalmas kockázat, háborúk nélkül, erőszak, vér és véres forradalmak nélkül. Csehszlovákia a legnagyobb eréllyel s a legmélyebb odaadással fogja folytatni békepolitikáját. — A külpolitikában szilárdan folytatva barátaival és szövetségeseivel való eddigi együttműködését, Csehszlovákia a jövő évben megkísérli a szomszédaival való még nagyobb közeledést és további lépések megtételét Európa e részének teljes megbékéléséhez. A kormány nemrég szilárdította meg gazdasági kapcsolatait két szomszédos állammal délen, ugyanezt teszi megdönthetetlen erővel bizonyította be azt, hogy a két szomszédos állam gazdasági helyzete egymásra igen érzékeny hatással van, egymás mellett élve a két állam nem zárkózhatik el egymás elől, mert a természeti adottságok világosan megszabják Csehszlovákiának és Magyarországnak egymásrautaltságát. Hány cikket írtak lapjaink, hány beszédben sürgették törvényhozóink, hogy a szcrződésnélküli állapotot minői előbb szüntessék meg és térjen vissza a kormány a szerződések korára, amikor eleven lüktető élet váltja meg északon. Reméli, hogy ugyanilyen értelemben követheti ezt az irányvonalat politikai téren is. — Egy év előtt megválasztásomkor volt alkalmam kijelenteni önök előtt, hogy Csehszlovákia a szociális rend, az alkotmányos törvényesség és politikai fegyelem állama marad és hogy kitér akár az egyik, akár a másik oldalra való szélsőséges kilengések elől. Az éppen befejezett év belső fejlődése megerősíti szavaimat. A kormány elszántan látott a legnehezebb belpolitikai problémák megoldásához: áthidalta a gazdasági válság és az állam pénzügyi szükségleteinek nehézségeit, élénkebben, mint valaha, foglalkozott a nemzeti kisebbségi kérdésekkel, különösen Szlovenszkő és Kárpátalja szükségleteivel, a közlekedési és közmunkaügyi kérdések egész sorát intézte el és végül — ami a hadsereget és a nemzetvédelmet illeti — csaknem teljesen oldotta meg azt, amit meg kellett oldani. Közvéleményünk megállapíthatta, hogy belpolitikai mérlegünk az 1936. évben jelentősen aktív. A köztársaság az új évben is a szociális rend, a politikai fegyelem, az evolúciós haladás állama lesz, kitérve a jobb és baloldali kilengések elől. Ez ennek az államnak a küldetése, ezt diktálja szociális összetétele, polgárságának egészséges politikai értelmisége és hagyománya. Csehszlovákia ugyancsak tovább is a jóakarat s a szomszédokhoz és a többi európai államokhoz való békebarát-érzelmek országa lesz az 1937. évben is. Államunk bel- és külpolitikájával az 1937. évben is hozzá akar járulni az európai béke megtartásához. Végül boldog és vidám új esztendőt kívánt a köztársasági elnök a tisztelgő diplomatáknak, akikkel a hivatalos fogadtatás végeztével sokáig barátságosan elbeszélgetett. fel gazdasági életünk sivárságát és élettelenségét. A kormánykörök nem igen méltatták figyelemre a sürgetést, de végre mégis belátták, hogy a tarthatatlan gazdasági helyzeten segíteni kell, a vámsorompókat meg kell nyitni, hogy a két ország minél hatalmasabb árucserét folytathasson s hogy Csehszlovákia kereskedelme fellendüljön s ipari termékei állandó piacra találjanak. Bizonyos elégtétellel fogadjuk azt a pozitív hírt, hogy a decemberi tárgyalások alatt komoly stádiumba jutott a rendes kereskedelmi szerződés ügye, sőt már el is Ha nem működik a vészlék! Kiesett egy iskoláslány a robogó vonatból. — január 5. Megrendítő szerencsétlenség történt Komárom mellett, a csallóközi vasúti vonalon. Bognár Mária iskolásleány, aki Komáromban a leánypolgári első osztályának tanulója, Csallóközvárkonyból, vakációról Komáromba utazott. Útközben a vasúti kocsi ajtajának dőlt. őrsujfalu után a kocsi ajtaja hirtelen kinyílt s a kislány kizuhant a kocsiból. A jelenlévő többi iskolásgyermckek közölt óriási riadalom keletkezett, 'Meghúzták a vészféket is, ez azonban nem működött s így a vonat befutott a komáromi pályaudvarra. Csak itt tudtak intézkedni a szerencsétlen kislány ügyében. Azonnal egy segélyvonalot indítottak őrsujfalu felé, azonban minden keresés ellenére sem találták meg a kizuhant kisleányt a szerencsétlenség színhelyén, csupán táskáját találták a sínek mellett. A segélyvonat lassan haladt Komárom felé s Bognár Máriát eszméletlenül, a városhoz közel, a bástyafalak mellett találták meg: a kislány, félig öntudatlanul odáig vánszorgott. Azonnal bevitték a kórházba, ahol megállapították, hogy a kislány, több kisebb-nagyobb zúzódástól eltekintve súlyos agyrázkódást szenvedett, állapota életveszélyes. A vizsgálat a felelősség kérdésében megindult. Érdekes a tanuk vallomása, akik azt állítják, hogy a vasúti kocsik ajtajai nem voltak a kellő gondossággal bezárva, s azt is vallották, hogy a vasúti kocsikon végigmenve, a vészfék seholsem működött. így a vonatot kellő időben megállítani nem tudták. Borzalmas szerencsétlenség! Fegyverrel játszanak a gyerekek. Hiába a sok intelem, figyelmeztetés és hiába történnek elriasztó, szomorú esetek, hogy gyerekek kezébe nem való fegyver, a szerencsétlenségeknek; se szeri, se száma. Ilyen szerencsétlenség történt Nádszeg községben is, ahol Simon Gyula házában a fegyverrel játszottak a gyerekek. Az apa elfelejtette fegyveréből kivenni a töltényeket és a két fiú azt hitte, hogy a fegyver nincs megtöltve és gyanútlanul játszani kezdtek vele. A 16 éves Simon János ráfogta a puskát István öccsére: »No, most agyon lőlek« mondotta tréfásan. »Hát csak lőjj« felelt vissza vidáman a fiú. János egészen közelről célba vette öccsét és elsütötte a fegyvert .A lövés a szemén ment be a szerencsétlen gyermeknek és a nyúlt agyán jött ki, azonnali halált okozott. A lövésre előrohant család már holtan találta a földön a kisebbik fiút. A nagyobbik halálsápadtan látta tréfájának szörnyű eredményét. A vizsgálatot megindították. i i
