Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-30 / 9. szám

Lapunk mai szárma a jövőheti teljes Rádió-műsort tartalmazza

ötvennyolcaink évlolyam.________________________9. szám.____________________Szombat, 1937 |anuär 30.

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 K5, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyes szám ára 1 korona.

Alapította: néhai TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmimkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATI!Y VIKTOR

Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

Mit f og mondani Hitler?

Békebeszédet várnak a német kancellártól,

Kisebbségi

memorandum.

Komárom, január 29.

Már hetekkel ezelőtt megírták a lapok, hogy a kormány elérkezettnek találja az időt arra, hogy a köztársaságban élő nemzeti kisebbségekkel tárgyaljon. Egyik-másik híradás szerint ugyan ez a kormányhatározat nem jött spontán, hanem a legmagasabb helyen megnyilatkozott kívánságra történt, ez azonban nem változtat a lényegen, mert hiszen az a fontos, hogy a sok Ígérgetés után végre is leüljön a kormány a kisebbségekkel az asztalhoz és hallgassa meg azokat az 'óhajokat, amelyeket eléje tárnak. Most szerdán megtörtént ehhez az első lépes, a kormánykoalícióhoz tartozó német kisebbségi pártok képviselői megjelentek Hodzsa dr. miniszterelnöknél és átnyújtották neki a német kisebbség törvényes és alkotmánybizlosította követeléseiről szóló memorandumot. Az emlékirattal már a jövő bélen foglalkozni fog a kormány politikai bizottsága, ami magában véve niég nem jelent döntést ugyan, de legalább reményt kelt arra, hogy a kormány is meg fogja tárgyalni a követeléseket.

Nem tartjuk szükségesnek ezúttal, hogy rámutassunk a memorandum azon szépséghibájára, hogy az az ittélő németség csak egy töredékének és pedig a kormányt támogató részének kívánságait foglalja inagáhan, de fontosnak tartjuk azt, hogy végre valahára megkezdődik a személyes vélemények kicserélése azokról a kérdésekről, amelyek nemcsak a köztársaság nemzeti kisebbségeinek képezik megoldatlan problémáit, hanem az államkormányzatnak is súlyos gondokat okozó feladatai közé tartoznak, amelyek elől kitérni nem lehet és minél előbb fog hozzá azoknak megoldásához, annál hamarabb éri el a köztársaság konszolidálásához vezető utat. Persze nagyobb volna" lennek az esélye, ha az átadott memorandumban nemcsak a német gazdasági szövetség, a német szociáldemokraták és keresztényszocialisták óhajai volnának előterjesztve, hanem azoknak a milliós tömegeknek is, akik a legnagyobb ellenzékét képezik a prágai parlamentnek. Vagyis akkor lehetne igazán történelminek mondani a német memorandumot, ha az ittélő németség egyetemének nevében terjesztették volna elő a követeléseket. Ez lett volna természetes és helyes s erre kellett volna törekedni.

Hogy ennek azután egészen más jelentősége is lett volna, az magától értetődik. Bizonyára nagyobb fontosságot tulajdonítana neki a kormány is és egészein más véleménynyel fogadta volna a nacionalista sajtó is. A kormány igen jól ismeri a

— január 29.

Hitler birodalmi vezér és kancellár szombaton fogja régen várt beszédét elmondani. Már az összes államférfiak nyilatkoztak, most már csak Hitler beszéde van hátra: békét ajánl-e a a Führer, vagy háborút? Angol kormányférfiak nyilatkozata szerint Hitler nagyban hozzájárulhat a békés légkör megteremtéséhez, a politikai

A csehszlovák nacionalista és soviniszta sajtó bőven foglalkozik Hodzsa miniszterelnöknek rádióbeszédével és türelmetlen, sőt elutasító hangon emlékeznek meg a német aktivisták kívánságáról. A Národni Politika nagy elégtétellel állapítja meg, hogy nem lesz »semmiféle punktáció és kiegyezési tárgyalás«. A Poledni ListbenKut képviselő azt írja, hogy a német kérdést politikai szempontból megoldotta a csehszlovák nemzeti állam keletkezése, jogilag pedig az alkotmány és a nyelvtörvény. Két államnemzet: kétszívű szörnyszülött, — mondja a cikk, — s az állam jogrend kell, hogy

memorandum átadóit, hiszen évek óta élvezi támogatásukat s így régóta tisztában van azzal, hogy melyek azok a mérsékelt követelések, amcllyck teljesítését kérik. A kormány tehát jól tudja, hogy meddig mehet el a kérelem teljesítésében és ismerve a való helyzetet, nem nehéz megjósolni, hogy az eredmény szintén csak mérsékelt lehet. Ezt abból a támadásból is lehet következtetni, amelyet a különben kormánytámogató nacionalista és soviniszta lapok intéznek a memorandum ellen, bár biztosan aligha tudják annak teljes tartalmát. Léghajók rendezéséhez. Hitlertől általában békebeszédet várnak. Neurath báró külügyminiszter kijelentette, hogy miként a négyéves terv Németország gazdasági függetlenségét kívánja biztosítani, úgy a német külpolitika a béke biztosítását és megerősítését fogja folytatni. A német külpolitika célja: békés szerződések külföldi hatalmakkal.

legyen, nem pedig a többség és kisebbség antagonizmusa. A soviniszta Národ c. lap többek között ezeket írja:

»Állítólag nem lesz sem punktáció, sem kiegyezési tárgyalás. Bár csak így volna valóban. De a 'német aktivisták által beterjesztett követelések elintézéséhez nem elég az adminisztratív intézkedés.

így például Jaksch német marxista ama követelése, hogy a német nyelvet nyilvánítsák második államnyelvvé, semmi más, mint alattomos támadás köztársaságunk nemzeti jellege ellen,

első sorban a német nyelv ellen rohamoznak, s már eleve olyan következtetéseket akarnak levonni a még el sem ért esetleges engedményekből, amelyeknek semmi alapjuk sincs.

A miniszterelnök rádióbeszédében nyíltan megmondotta, hogy a cseh nacionalizmus nem törekszik a kisebbségek elneinzetietlenítésére. Ha ez nemcsak a miniszterelnöknek a külön véleménye, hanem a kormány is ezt vallja, akkor nem lehet a soviniszta sajtónak jogalapja arra, hogy már eleve óvást emeljen a tárgyalások elképzelt eredménye ellen, amiamit pedig a békeszerződések és az alkotmányunk garantál. Kár, hogy a miniszterelnök ugyanoly határozottsággal nem utasította vissza az államunk nemzeti jellege ellen intézett német támadásokat, mint ahogyan visszautasította Berlin beavatkozását belügyeinkbe.«

Nehézségek a koalícióban a cukorárak leszállításának kérdésénél

Napokkal ezelőtt fölvetődött a csehszlovák sajtóban az a lakosság nagy többsége által is támogatott gondolat, hogy a cukor árát le kell szállítani. Erről a kérdésről azóta is írtak a lapok s a képviselőház közellátási bizottságában is tanácskoztak erről a tervről. A bizottsági ülésen egyetlen miniszter sem vett részt.

Az ülés folyama alatt nem valami dicséretes módon tűnt ki az összetartás a koalíciós pártok között.

Az ülést lépten-nyomon félbe kellett szakítani, mert az elnökség tehetetlen volt. A bizottság ismételten leszavazta, elvetette az agrárpárt ama javaslatát, hogy a cukor adó esetleges csökkenését a margarinadó emelésével pótolják és

leszavazták az iparospártnak azt az indítványát is, hogy a kiskereskedelemnek 10 százalék biztosítandó a cukor árából.

Az agrárpárt tagjai követelték a margarinkontingensek csökkentését, ezzel szemben a cseh néppártiak, a német szocialisták, a szociáldemokraták és kommunisták a kontingensek emeléséhez ragaszkodtak. A cukorügyre vonatkozó határozati javaslatot beterjesztik a kormányhoz, amely azonban semmit sem fog azzal csinálni, tekintettel arra, hogy

a kormány el van határozva, hogy a cukor árát nem szállítja le.

Ez azonban nem fogja enyhíteni azokat az éles ellentéteket, amelyek ebben a kérdésben a koalíció pártjai között fennállanak.

Tagja őn már a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek?

Tagdíja: rendes tagnak évi 12, pártoló tagnak évi 3 korona. Rendes tagok tagiiletménye a MAGYAR VASÁRNAP. Ha szívén viseli magyar kultúránk ügyét Szlovcnszkón, álljon tagjaink közé.

kor még az érdekelt faktorok sem tudnak semmit. A nemzeti kisebbségek egyelőre várják, hogy a miniszterelnök kijelentése miként fog megnyilatkozni a gyakorlatban s erre a legelső példa a németek memorandumánál mutatkozni is fog. Ezért fontos a német memorandum, mert annak elintézésénél érvényesülnie kell Hodzsa elvi kijelentésének, az pedig nem lehet kedvezőtlen a kisebbségekre nézve. Feltéve természetesen, hogy a rádiószózatnak vonatkozó kijelentései a gyakorlatban tettekben nyernek kifejezést. ! i

Mit mondott a miniszterelnök a magyarokról rádióbeszédében?

Hodzsa Milán dr. miniszterelnök legutóbbi rádióbeszédének második részében Szlovenszkóval foglalkozott. A miniszterelnök beszéde e részében jobban kidomborodott a pártpolitikai jelleg, amit bizonyít a nemzetiségi kérdésről tett következő nyilatkozata:

— Miként az egész államban, úgy Szlovenszlcón is mindig konstruktív pobtikát fogok követni a nemzeti kisebbségekkel szemben. Megbízható segítőtársai és jó testvérei leszünk a mi kárpátaljai oroszainknak és pedig úgy keletszlovenszkói kisebbségünknek, mint az autonóm országokban levő oroszoknak. E testvériség bárminemű megzavarása ellenkeznék a közös Golgotánkra való emlékekkel és nyilvánvaló politikai érdekeinkkel is. És a magyaroknak mindazzal szemben, amit kormányaik egykor velünk tettek s tenni akartak,

nálunk levő fajtestvéreik (rodáky) iránti politikánkkal megmutatjuk, hogy emelkedetten fölötte állunk minden elnyomatásnak és hogy a demokratikus igazságosságban látjuk saját szabadságunk legjobb kezességét.

Nem volna a dolog ártalmára mennél szélesebb alapon megszervezni a szlovákok s kárpátoroszok kulturális együttműködést, azután pedig

a magyar kisebbséggel való együttműködést különleges népművelési intézmények keretében.

Beszéde végén Pozsony város kiépítésének szükségességét hangoztatta Hodzsa miniszterelnök.

A soviniszta koalíciós sajtó élesen támadja a német aktivistákat