Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-27 / 8. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOKc 1937. január 27. HÍREK Szlovenszkói közgazdasági éle­tünknek egyik érdemes vezéralakja: Schmidt Imre volt bankigazgató, a szlovenszkói és ruszinszlcói pénz­intézeti központ megalapítója és ki­váló ügyvezető elnöke, január 25-én, hétfőn kora délután elköltözött az élők sorából. Halála nagy veszteséget jelent a szlovenszkói pénzügyi és bankvilágnak, amelynek egyik legkép­zettebb, nagy koncepciójú képviselő­je volt s ha az utóbbi években már nem is foglalkozott rendszeresen köz­­gazdasági ügyekkel, nagy tudását számtalan esetben vették igénybe szakkérdésekben. A fordulat utáni években több Ízben vett részt a szlo­venszkói és ruszinszkói bankok kép­viseletében fontos pénzügyek elinté­zésében magyarországi és ausztriai érdekeltségek tárgyalásain. Mint nem­zetének hűséges fia, egyik tekintélyes vezető tagja volt a magyar nemzeti pártnak, melynek közgazdasági ügyei­ben mindenkor kikérték véleményét. Lelkes és buzgó tanácsbírája és vilá­gi számvevője volt a dunáninncni ref. egyházkerületnek és presbitere a po­zsonyi ref. egyháznak, amely egyik kiváló vezető tagját gyászolja benne. A 62 éves korában, hosszas beteges­kedés után elköltözött derék férfiút lesújtott hitvese szül. Kontsek Anna úrnő és gyermekei, testvérei, a kiter­jedt rokonsággal együtt gyászolják. Komáromi jóbarátai és tisztelői kö­rében halálának szomorú híre őszinte részvétet keltett. Áldás emlékére! — Lelkész beiktatás. A múlt vasár­nap délelőtt iktatták be ünnepélyesen Tóth Kálmán volt feketeardói ref. lelkészt a kiskoszmályi református árvaház lelkipásztori állásába. Az ün­nepélyes beiktatáson a barsi egyház­megye elnökségén, Czeglédy Pál esperes és Nagy Béla dr. egyház­­megyei gondnokon kívül több egyházi vezetőférfiú is megjelent. A beikta­tást Czeglédy esperes végezte, aki ina­­gasszárnyalású beszédben mutatott rá az árvaházi lelkész különösen nemes feladataira. Tóth Kálmán ref. lelkész székfoglalójában a szolgálat kiválósá­gáról beszélt, amelyre igaz hittel és odaadó készséggel vállalkozott. Az új lelkész egyben mint ifjúsági szervező lelkész is nagy munkásságot fejt ki. — Bardóez József dr. előadása. A községi elemi iskola szülői társulatá­nak január 23-án, szombaton este tar­tott összejövetelén Bardóez József dr. fogorvos érdekes előadás kereté­ben ismertette az emberi fogazat fej­lődését, élettanát, épsége megőrzésé­nek fontosságát. Az előadó népszerű­én tartott, nívós előadásban rámuta­tott annak a felfogásnak fontosságára, mely szerint a tejfogakat sem szabad elhanyagolni, hanem igyekezni kell odvasodásuknak elejét venni, az eset­leg mégis odvassá vált tejfogak be­tömését fontosnak ítéli, hogy minél tovább megtarthatók legyenek, ami az állkapocscsont fejlődésének szem­pontjából szükséges. A fogváltás ide­je a gyermek iskolábalépésének ide­jével összeesik, azért nagy fontossá­ga lesz az iskolafogorvosi intézmény­nek. A jövő iskolájának egészségügyi és szociális teendői közé tartozik te­hát az iskolai fogorvosi intézmény bevezetésével a tanulók fogazatának rendszeres megfigyelése, felügyelete. A nagy tetszéssel fogadott, 'figyelmet lekötő, érdekes előadás után a jelen­levők több kérdést intéztek az elő­adóhoz, aki készséggel adta meg a szakszerű felvilágosításokat. — A magyar tudományos világ gyá­sza. Nagy veszteség érte a magyar tudományos világot. Egyik kiváló kép­viselője, Tass Antal neves csillagász, a budapesti csillagvizsgáló intézet volt igazgatója, a napokban hatvan éves korában elhunyt. Tass Antal a buda­pesti egyetemen és műegyetemen vég­zett tanulmányai és tanári oklevelé­nek megszerzése után asszisztensként belépett a Konkoly Tliege Miklós alapítványból létesített asztrofizikai obszervatóriumba és éveken keresztül működött Ógyallán előbb mint aligaz­gató, majd pedig mikor az 'intézet feledhetetlen emlékű megalapítója: Konkoly Thege Miklós meghalt, ő vette át az intézet vezetését. Egészed a politikai fordulatig működött Ógyal­lán, amikor Budapestre költözött, ahol a budapesti csillagvizsgáló in­tézet felépítése körül nagy érdemeket szerzett magának. Kitartó fáradozá­sainak eredménye volt a Svábhegyen felépült egyetlen magyar csillagvizs­gáló, melyét Tass Antal olyan nívós intézetté fejlesztett, amely európai méretekben is számottevő. Az elhunyt tudós úgy a magyar, mint külföldi szaklapokban is igen értékes tudomá­nyos működést fejtett ki, több önálló műve is megjelent, ezek között a legnevezetesebb az »Adatok a magyar csillagászat történetéből« c. munkája. Tass Antalnak sok tisztelője él ma is Komáromban és Ógyallán, akik igaz részvéttel értesülnek haláláról. — Eljegyzés. Ifj. D’Elia Ferenc eljegyezte Bokrossy Lilla lirle­­ányt. — A SZMKE madari tokjának újjá­szervezése. A SZMKE madari fiókja néhány évvel ezelőtt megalakult s amig Győrffy Lajos igazgatótanító a szervezet élén állott, a fiók szép mű­ködést is fejteit ki. Győrffy Lajos el­távozásával a csoport működése egy­­ideig szünetelt, az új igazgatótanító, Erdélyi Gáspár azonban nagy lelke­sedéssel s a magyar kultúra iránti ügybuzgósággal fogott neki az újjá­szervezés munkájának. Számos kul­­lúrelőadást tartott, kifejlesztette az énekkart, majd múlt szombaton meg­tartották az újjászervező gyűlési, amelyen Szombathy Viktor főtitkár is résztvett. A gyűlést Erdélyi Gáspár nyitotta meg, a főtitkár pedig hosz­­szabb előadást tartott a kultúra út­járól. Megválasztották a tisztikart is. Elnök lett Édes István, alelnök Édes Ferenc székely, ügyvezető titkár Er­délyi Gáspár, jegyző Szalay Sándor tanító, pénztáros Ipóth Sándor, el­lenőr Édes Béla és Szűri István, vá­lasztmány: Szűcs Vince, Édes Vince I., Édes Vince II., Édes Cibor János, Kovács Béla, Paraizs András, Kecs­kés András, Édes Árpád, Édes István, Papp Vince, Szűri József, Szűri Al­bert. — Ugyanaznap a SZMKE cso­portjai Maroelházán és Kurtakeszin is tartottak gyűlési, amelyen az időszerű kultúr ügyeket beszélték meg. Kurta­keszin Gyárfás János mérnök, Mar­oelházán Tárnok Gyula ref. lelkész vezették be a megbeszélést. — A szlovenszkói községek irány­­láblajelzése. Az országos hivatal ren­deletet adott ki, hogy a községi irány­táblákat ezentúl ne oldalt helyezzék el, hanem szemben az útiránnyal, aminek nagy jelentősége volna az egyre növekvő autóforgalom szem­pontjából. Ezt a jelzést bevezették, már tavaly a tátrai községek, a rozs­­nyói járás, valamint az árvái járá­sok is. — A »Zsivena« szlovák nőegylet 1937 február 9-én farsangi táncestélyt rendez, amelyről t. ismerőseit már ezúton is értesíti. Meghívók a legkö­zelebbi napokban lesznek szétküldve. — A komáromi farsang szenzációja. Az idei rövid farsang is meghozza a maga érdekes eseményét, még pedig farsang utolsó vasárnapján, amikor a Kát. Legényegylet megrendezi öt­letes mulatságát. Az előjelekből ítél­ve ismét szépet és jót akar nyújtani vendégeinek a szorgalmas legényegy­leti gárda az általuk ide varázsolt »Mosoly országában«. A készülődés mindig nagyobb arányokban bonta­kozik ki és bizonyára a siker is nagy lesz a február 7-én tartandó le­gényegyleti bálon. — Nyolcnapos lesz a félévi szünet az iskolákban. A közoktatásügyi mi­nisztérium véglegesen meghozta dön­tését a népiskolák és szakiskolák fél­évi szünetének időtartamáról. Az ez­­irányú rendelet kivételesen a szoká­sos három napról nyolc napra hosz­­szabbítja meg az iskolák félévi szü­netét. Ebben az évben ez a szünet vasárnaptól, január 31-től vasárnapig, február 7-ig fog tartani. A tanítás újból február 8-án kezdődik meg az iskolákban. A közoktatásügyi minisz­térium rendele te emlékezteti a tan­felügyelőket és az iskolák igazgatóit, hogy a szegény gyermekek szokásos élelmezéséről ez alatt az idő alatt is gondoskodjanak, | Schmidt Imre.j — Az angol rádió kiadásai. Az an­gol rádiónak nagyok a bevételei, de nagyok a kiadásai is. 1935-ben a be­mondóknak és a közreműködő mű­vészeknek 54 millió koronát fizettek ki, az állandó zenekaroknak 27 mil­lió koronát. Az adminisztratív hiva­talnokok fizetése 31 millió korona kö­rül mozog, míg a műszaki személyzet 51 millió koronára rúg. Az angol rádiótársaság telefonszámlája 7 és fél milliót tett ki 1935-ben, míg szerzői tiszteletdíjak címén 5 és fél milliót fizetett ki. Ennyit tettek ki a műsor­ral szorosan összefüggő kiadások. Ehhez azonban még hozzá kell szá­mítani az adminisztrációs költsége­ket, amelyek több mint 11 millió ko­ronát emésztettek föl. — Nagy az érdeklődés a budapesti mezőgazdasági kiállítás kutyacsoporl­­ja iráni. A mezőgazdasági kiállítás keretében rendezik évek óla a leg­­nagyobbszabású kutyabemutatókat. A most következő mezőgazdasági kiállí­tás kutyacsoportjában az összes is­mert ebtenyésztő testületek nagyszá­mú kutyakollekcióval vesznek részt. A kiállításon úgyszólván az összes Magyarországon található kutyafajták képviselve lesznek, legnagyobb szám­­lián azonban — mint az elmúlt évben — most is a nagy közkedveltségnek örvendő magyarfajta ház- és nyáj­őrző kutyák: pulik, pumik, komondo­rok és kuvaszok, valamint a vadász­kutyák, foxterrierek, rendőrkutyák, stb. fognak szerepelni. Ebben az év­ben a kiállítás rendezősége különféle látványos kutyabemutatókat is tervez, úgymint kotorék- és patkányfogóver­senyeket, vadász- és rendőrkutyabe­­mutatót, a díjat nyert kutyákat pedig elő fogják vezetni. — Tárnok Gyula előadása a rá­dióban. A csehszlovákiai magyar rá­diónak »Szülők iskolája« című ciklu­sában Tárnok Gyula január 27-én, szerdán este 18 órakor »Hogyan aka­dályozhatja meg a szülői ház és az iskola a gyermek eltévelyedéseit« cím­mel tart előadást, amelyben részle­tesen rávilágít mindazon hibákra és tévedésekre, amelyek sokszor káros, sőt tragikus módon befolyásolják az érzékeny gyermeki lelket. Tárnok Gyula előadásában azonban nem szo­rítkozik csupán e hibák és tévedések leszögezésére, hanem rámutat arra a helyes nevelési rendszerre is, amely az ilyen káros hatásokat kiküszöböl­heti. — A vasárnapi weekend jegyek ér­vényének meghosszabbítása a félévi iskolai szünetre való tekintettel a kö­vetkezőképen van megállapítva: oda­utazásra január 30. és 31-én váltha­tók, amelyekkel január 31. és február 8-a között bármikor lehet visszautaz­ni, február 8-án déli 12 óráig induló bármelyik vonattal. — Február 1. és 5. között weekend jegyeket váltani nem lehet. Február 6. és 7-én váltott weekend jegyekkel csak február 7. és 8-án legkésőbb déli 12 órakor in­duló vonattal lehet visszautazni. Mindenki lépik egyet Csütörtökön a Jókai szobor­alap javára játszik a társulat Földes Dezső színigazgató még a komáromi sziniévad kezdetén meg­ígérte, hogy a társulatával szintén hoz­zá fog járulni a Komáromban fölállí­tandó Jókai szobor-alap gyarapításá­hoz és egy este ennek az alapnak a javára fognak játszani. Holnap, csütörtökön játszik a tár­sulat a Jókai szobor-alap javára, ami­kor is Mikszáth Kálmán egyik elbeszé­léséből írt Mindenki lépik egyet? című Balázs Sándor három felvonásos víg­játékát fogják bemutatni közönségünk­nek. A darabválasztás igen szerencsés, mert a Jókai színdarabokat már anv­­nyira ismeri közönségünk, hogy azok­nál nem lehetett remélem nagy kö­zönséget. Ez a Mikszáth darab újdon­ság közönségünk részére és nagyobb vonzerő remélhető. Holnap, csütörtökön halhatatlan szülöttünk emléke gyújtson lobogó lel­kesedést szívünkben, hogy minél töb­ben siessünk az előadásra, hogy minél írófejedelem soha el nem múló em­­többen áldozzunk a nagy, halhatatlan lékének. A Grémium közleményei a kirakatversennyel kapcsolatban Kereskedőink és alkalma« zottaik figyelmébe félre« értések elkerülése végett 1. A kirakatversenyben csak állandó alkalmazásban lévő helybeli kereske­delmi alkalmazott vehet részt. Díjak: 300, 250, 200, 100 és 3-szor á 50 Ke díszoklevéllel és illegve elismerőlevél­lel. Elvárjuk az összes kirakatok szép megrendezését. 2. A kirakat rendezője tartozik ne­vét a kirakat balsarkában mint a ki­rakatverseny résztvevője, rendező, úgy állam-, mint pedig magyar nyelven feltüntetni, mert a kirakatversenyben egy személy csak egy kirakattal vehet részt. 3. Kereskedők, üzlettulajdonosok, akiknek alkalmazottjuk nincsen, be­jelenthetik kirakatuk megrendezését »versenyen kívül«, amely körülményt *> kirakat balsarkában feltüntetni tar­toznak. A nyertesek a zsűri által dísz­oklevélben vagy elismerőoklevélben ré­szesülnek. 4. A villanyvilágítási versenyben úgy az üzlettulajdonosok, mint pedig az alkalmazottak (tehát azok is, akik a kirakatversenyben részt vesznek) részt vehetnek és díjat nyerhetnek. A vilá­gítást rendező neve a kirakat jobb sar­kában tüntetendő fel állam és magyar nyelven. 5. Mindkét verseny időtartama 1937 január 31-től február 7-ig tart. Jelent­kezéseket elfogad a grémium irodája január 30-án délig bezárólag. A rendezőbizottság nevében: HOFFMANN SIMON a grémium elnöke. Vághíd melletti telepén üzletét tűzifa, szén és épület­­anyag kereskedéssel bővítette. A legolcsóbb napi áron kapható ott hasáb, vágott és ap­rított fa, valamint handiovai és sziléziai szén. Ugyanott kapható mindennemű épületanyag is. Meghívó, A Vendéglősök jég és szikvíz szövetkezete, Komárno XXXI-ik saját üzleti helyiségében, 1937. évi február 9-én, d. u. 3 órakor tartja, melyre a szövetkezet tagjai tisztelet­tel meghivatnak, megjegyezve, hogy az esetben, ha a fenti közgyűlés kel­lő számú tagok hiányában, megtart­ható nem lenne, úgy az igazgatóság egy óra letelte után újból egybehí­vottnak tekintett közgyűlést tart, ame­lyen a megjelent tagok, tekintet nél­kül a számukra, a korábban kitűzött tárgyak felett érvényes határozatokat hozhatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelő bi­zottság jelentése. 2. Az 1936. évi zárszámadás előter­jesztése és a mérleg megállapítása, a felmentvény megadása. 3. Indítványok. (Indítványok öt nap­pal előbb, az elnökségnek írásban beter j esztendők.) 4. A közgyűlési jegyzőkönyv hite­lesítésére 2 tag választása. Komárno, 1937. január 26. Az Igazgatóság. A közgyűlésen szavazati jogot csak azon részvényes gyakorolhat szemé­lyesen, vagy meghatalmazott részvé­nyes által, kinek részjegye a közgyű­lést megelőző év végéig nevére Íra­tott, a részvénykönyvbe bevezettetett és a közgyűlés megkezdése előtt az elnökségnél letétbe helyeztetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom