Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-27 / 8. szám
_______________________iKOMAROMl LAPOKc Dr. Lestár István lett a komáromi plébános 2. oldal. Mit követel a német nemzeti kisebbség? A miniszterelnök, mint ismeretes, bejelentette, hogy a kormányban képviselt németekkel tárgyalni fog a kisebbségi kérdés megoldására nézve. A német munkáspárt, melynek Simm Hulgó, volt német nemzeti szocialista párti képviselő az elnöke Gablonzban ülést tartott, melyen az elnök a németek követeléseit a következőkben foglalta össze: 1. A németek figyelembevétele az állami munkák és szállítások kiadásánál. 2. A németek arányos képviselete az állami közigazgatásban a legfelsőbb hivataltól a központi hivatalokig. 3. Az állambeli nemzettörzsek fejlödésénék biztosítása. Evégett az iskola a mainál nagyobb és szélesebb mértékben adandó át az illetékes nemzetek önkormányzatába. 4. A nemzettörzsek nyelvi sajátosságai a nyelvjogok legfontosabb figyelem> vételével állami védelemben részesítendők. Február 11-re napolták el a képviselőházat A képviselőház pénteken délelőtt alig félórás ülést tartott, melyen a Lengyelországgal kötött kereskedelmi egyezmény pót jegyzőkönyvét és a nemzetközi áru- és személyszállítási egyezményt — az úgynevezett római egyezményt — ratifikálták a bizottság előadóinak jelentése alapján, gyorsított eljárásban mindkét olvasásban Majd négy mentelmi ügyet intézett el a képviselőház, amely ez alkalommal senkit sem adott ki. A képviselőhöz legközelebbi ülését február 11-én délelőtt 11 órakor tartja. Napirenden szerepel az aprópénzjavaslat, a legfelsőbb közigazgatási bíróság reformja és a Guatemáléval kötött kereskedelmi szerződés. A plenáris ülésig bizottságok fognak ülésezni. A nemzetvédelmi kiadások emelésével kell számolnunk A szenátus legutóbbi plenáris ülése foglalkozott az 1935. évi állami zárszámadással. Modracsek képviselő, a zárszámadás bizottsági előadója ismertette a zárszámadást és figyelemreméltó előadásában többek között azt mondotta, hogy a válság éveiből az államadósság rettenetes terhével fogunk kijutni és ezzel még nagyon hosszú ideig kell majd birkóznunk. A feszüli külpolitikai helyzetre való figyelemmel számolnunk kell majd a hadseregre f ordított összegek növelésével és ezért nagyon körültekintően kell majd gazdálkodni az állami bevételekkel, ha azt akarjuk, hogy az adósságcsinálás megszűnjön és ha nem akarunk új adósságokat csinálni. Az előadó elitélte a továbbiakban azokat a különféle elméleteket, melyek új adósságcsinálással akarják viszahozni a népek jólétét. A minisztertanács ülése Pénteken megtartotta a kormány a rendes minisztertanácsot, amelyen elsősorban időszerű kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott, ezek során tárgyalta a Magyarországgal és Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések kérdését is. A minisztertanács jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a Szlovenszkón és Kárpátalján az államfordulat után 1919. júliusáig, egyházi funkcionáriusok előtt kötött házasságok érvényesek. Csupán egyházi funkcionárius előtt mintegy másfélezer ilyen házasságot kötöttek, noha ott még hatályban volt a régi magyar törvény, mely szerint érvényes házasság csak állami anyakönyvvezető előtt köthető. Jóváhagyta a minisztertanács még az új, közjegyzői rendtartásról és az új ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatokat. Mindkét törvényjavaslat teljes unifikációt hoz. A komáromi r. kát. hitközség betéteiében megoldódott a feszültség, melyet a Ma jer Imre dr. elhalálozása folytán megüresedett plébánosi állás betöltésének kérdése okozott. És pedig megállapíthatjuk, hogy nemcsak gyorsan, de közmegelégedésre történt ez a megoldás. Nagy Jenő kormánybiztos abból kiindulva, hogy a plébánosi állas mielőbbi betöltése minden tekintetben kívánatos, folyó hó 23-án személyesen kereste fel Jantauscli Pál dr. püspököt nagyszombati aulájában, ahol vele az ügyről hosszasabban tanácskozott. Ugv látszik, a püspök is a gyors elintézés barátja volt, mert a pályázók közül kiválasztott u. n. ternó már készen volt és így azt nyomban át is adta a kormánybiztosnak. Ugyanis a vonatkozó szabályok szerint a püspöknek joga van a beérkezett pályázók közül hármat (terno) kijelölni, akik közül a kegyúr tetszése szerint nevezheti ki és terjesztheti fel megerősítésre az új plébánost. Az ezúttal pályázottak közül a püspöki jelölésben első helyen Lestár István dr. komáromi szemináriumi igazgató, második helyen Udvardy Ferenc egegi esperes-plébános és harmadik helyen Fazekas István örményi plébános szerepeitek. Amint tehát látjuk, a komáromi r. kát. egyházközség részéről javasoltak közül egyedül Lestár István dr. került a ternóba, viszont megelégedéssel konstatáljuk, hogy a püspöki jelölés méltányolta lapunk azon álláspontját, hogy komáromi plébános csak magyar nemzetiségű pap lehet, mert mindhárom kandidátus magyar. A kormánybiztos tudomásul vette a jelölést és arra való tekintettel, hogy Lestár István dr. úgy a püspöki ternóban, mint a komáromi r. kai. egyházközség jelölésében helyet nyert, mínd- Két faktor kívánságának figyelembe vételével őt nevezle ki plébánossá és ezt az elhatározását január 25-én felterjesztette a püspöki hivatalhoz meg-A magyar munkásság csatlakozása az egyesült párthoz. A magyar munkásság egyre nagyobb tömegekben jelenti be csatlakozását laz egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párthoz. Az ország minden részén egymásután alakulnak a párt munkásszervezetei, akik a magyarsággal együtt, osztály és felekezeti különbség nélkül akarják megvívni a küzdelmet a szebb jövőért. Az egyesült párt munkásosztályának komáromi központjához legutóbb érkezett jelentések szerint a komáromi körzetben a következő helyeken alakultak meg a párt munkásszervezetei: Hetény, Madar, Kisujfalu és Komáromszentpéteren. A szervezetek tisztikarai a következő tagokból állanak: Hetény. Elnök Pintér Benő, alcLtiök Tanító János, jegyző Pintér András, pénztárnok Szabó Elek, ellenőrök Hencz József és Tóth Vince. Választmányi tagok: Szabó Benő, Mészáros István, Hencz Gyula, Gál András, Rancsó Miklós, Gáspár Balázs, Szalay Dániel és Barényi Lajos. A szervezet megalakulása alkalmával 40 munkás jelentette be csatlakozását. Madar. Elnök Borsányi András, alelnök Urbán János, jegyző Öllé Gyula, pénztárnok ifj. Varga József, ellenőrök György József és Czut Mihály. Választmányi tagok: Péntek József,id. Ipóth István, id. Szabó Vince, Máté Sándor, ifj. Szabó Vince, ifj Madarász András. Komáromszentpéter. Elnök Hevesi Lajos, alelnök Répás Sándor, jegyző Kocsis András, pénztárnok Hamran Balázs, ellenőrök Pinke Sándor és Kocsis Dávid. Választmányi tagok: Tóth Lajos és Szabó Sándor. Kisujfalu. Elnök Simon László, alelnök Takács András, jegyző Takács András, pénztárnok Takács András Komárom, január 26. erősítés céljából. Minthogy a megerősítésről a püspök nem zárkózhatik el, Lestár István dr. plébánossága befejezett dolog. Lestár István dr. Gyerken, Ilontmegyében született 1899. augusztus 17-én, tehát még alig 37 éves és így a komáromi r .kát. egyházközség sok reménységgel nézhet az ő működése elé. Középiskoláit az 'esztergomi szt. Benedekrendi főgimnáziumban, teológiai tanulmányait pedig a bécsi Pazmaneumban végezte kitűnő eredménynycL Ugyancsak Becsben szentelték pappá 1922. január 8-án. Papi működésének első helye Pozsonypüspöki volt, majd onnan Komáromba került káplánnak 1925. év szeptember 2-án. 1929. szeptember elsején, a Máriámmá élére rendelték igazgatónak, ami azonban nagy munkavágyát és munkabírását nem tudta teljesen kielégíteni és így továbbra is jelentékenyen kivette részét szeretett komáromi híveinek lelki vezetésében és minden vallásos megmozdulásában. így elnöke a Kát. Legényegyletnek, alelnöke és egyik legtevékenyebb vezetője a Kát. Akciónak. De a társadalmi és politikai életnek is tudott juttatni idejéből. Igazgatósági tagja az Országos Katolikus Tanácsnak, alelnöke az Egyesült Kér. Szoc. és Magyar Nemzeti Pártnak. örömmel üdvözöljük városunk új plébánosát, kinek szeretetreméltó egyénisége, magas képzettsége, nagy tudása, munkabíró ereje és közismert szorgalma biztosítékai annak, hogy a komáromi r. kát. egyházközség vezetése hivatott kezekbe került. Hisszük, hogy ezek a kezek mindenkor az egyházközség belbékéjének, valamint a felekezetek közötti békességnek egyengetik útját. Kívánjuk, hogy nehéz hivatásának betöltéséhez ifjúsága mellé jó egészséggel áldja meg az Ég és hogy a komáromi plébánosi állás csak a kezdő állomása legyen képességei és elhivatottsága teljes érvényesülésének. B., ellenőrök Budai István és Cséplő János. Választmányi tagok: Fábrik Vince és Takács János. Itt is a jelentkezések állandóan folynak és rövid időn időn belül az egész község munkássága csatlakozik az egyesült párthoz. A komáromi munkásszervezel szombaton tartotta évi tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok nagyszámban jelentek meg. Az új tisztikar a következő: elnök Fogl Károly, társelnökök Bóua János és Dely József, jegyző Macsicza András, pénztárnok Rojkó Ferenc, ellenőrök Rafael Miklós és Csapó Pál. Választmányi tagok: Ottó Antal, Bahorecz Ferdinánd, Szmicsek Lajos, Zsenlck Lajos, Baráth Imre, Pál Gyula, Szalay József, Dávid Ferenc, Papp János, Csapiár Ignác, Méry László, Édes István. Dr. Borka Géza és dr. Mihola Gyula „Karikagyűrű“-je Komáromszentpéteren. A komáromszentpéteri református ifjúság Szabó Dénes ref. tanító rendezésében január 17-én nagy sikerrel hozta színre dr. Borka Géza és Mihola Gyuszi énekes népszínművét, a »Karikagyűrűt.« A nagyszerű, vidéki színpadokra elsőrangúan alkalmas darab, pompásan pergő előadásban nagy sikert hozott a rendezőnek és a kiváló együttesnek. Kitűnt a címszerepben Marika alakítója: Dóczé Klári, kinek nagyszerű hangja kiválóan érvényesítette Mihola Gyuszi szép énekeit s ügyes, rátermett játéka sok tapsot aratott. Temperamentumos alakítás volt Kovács Erzsi telefonos kisasszonya és Gere Ilonka a szakácsnő szerepében nevettette nagyszerű meg játszásával a közönséget. A bíró pompás figuráját Tokodi Sándor játszotta zúgó tapsok _______ 1937, január 27. mellett. Jó alakítási nyújtottak még Tokodi Vilmos, Tokodi János, Bocska Bálint is. A két csavargó szerepében Dóczé Sándor és Bordács András kacagtatták a közönséget. Sikerült alakítást nyújtottak még a következők: Kosdi Benő, Mészáros Dénes, Kosdi Lajos és Dóczé Sándor. Az előadást, tekintve a nagy érdeklődést, többször is megismétlik. A pompás darabol pedig minden vidéki kultur-vezető figyelmébe ajánljuk s megállapíthatjuk, kevés ilyen éleles, reális, humoros és mégis könynyen megrendezhelő darab hagyta el a sajtót az utóbbi években. Kossányi József. Városunk közönségéltez szó! a Grémium: Motto: »Kirakat az üzlet tükre.« A komáromi kereskedelmi grémium 1937. január 31-től február 7-ig nagyszabású kirakatversenyt rendez. A versenyen résztvevő kirakatokban Ön nem csak gyönyörködhet, de kis fáradsággal értékes díjat is nyerhet. A versenyen résztvevő kirakatokban 22 betűből álló 3 szó eggegy betűje lesz elhelyezve. Ha szórakozni akar a 22 betű megkeresésével és az azokból helyesen összeállított három szót február hó 10-ének déli 12 órájáig zárt borítékban a grémiumhoz beadja nevének és pontos címének megjelölésével, úgy megnyerheti a dijat. Több helyes megfejtés esetén sorshúzással döntünk. A versenyben résztvevő üzletek névsorát a volt Elbertféte üzlet Masaryk uccai kirakatában fogjuk közölni. HOFFMANN SIMON a keresk. grémium elnöke. Adakozzunk a Jókai szoborral — Berger F. Vilmos csemege kereskedő ajánlja: Naponta friss Zsámbokréti tea vaj, Gervaise és sajt különlegeségeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, dobozos virslit és különféle húskonzerveket, Graham és diétás (Knäcke) kenyeret, likőr, bor és pezsgő különlegességeit. Pácolt és olajos halkonservek. Legfinomabb fajkávék naponta villanypörköléssel, valamint Hag-kávé kaphatók. — A magyar méhészközpont első választmányi ülése. A Magyar Méhészegyesületek Országos Központja Szlovenszkón Érsekújvárod január 17-én tartotta első gyűlését. A tömörülés eszméje régen élt a lelkek mélyén, várva-várták azt a pillanatot, amikor köztársaságunk területén élő méhészek intenzíven belekapcsolódhatnak a nemzetgazdasági ág folytán a nép és állam jólétének emelése céljába, az alkotó munkába. Az Ipoly, Garam, Duna és Nyitra völgye magyar méhészeinek kiküldöttei megkezdték az építő munkát. Megvitatták a mézértékesítés módját, amely tulajdonkeppen már az Érsekujvári Méhészegyesület kebelében a legmegfelelőbben működik. Országossá tételére nagy szükség van. Meg volna a közönség mentve az éretlen, hozzá nem értők zagyvalék mézétől, az ár egységesítése folytán a spekuláció szülte hamis méztől. A felvetődött eszmék mind a szövetkezeti formában csúcsosodtak ki. A másik nagyon fontos téma a méhészcukorgyár felállítása volt. E tárgyban a bekapcsolódás megbeszélése volt a főcél. Itt a szlovák központ választmányának állásfoglalását telte magáévá a magyar központ, amely így szól: ez a méhészek magánügye. A méhészek elméleti és gyakorlati kiképzését illetőleg a központ úgy határozott, hogy előadókat képez ki, de addig is az ismert, neves méhészeket kéri fel a fontos kultúrmunka végzésére, mely a képzést célozza.
