Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-30 / 52. szám

4. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. június 90, H I RE K Máskor Péter Pál jelezte, hogy már kezdődik az ara­tás! Péter Pál után megpendült a kasza künn a határban és széliében, hosszában megindult az arafás. Az arató, a marokszedő lányok vidám nótája versenyre kelt a pacsirta da­lával. Péter Pál ünnep volt, igazi ün­nep, mert a szívek örömtől telítve dobogtak, hogy másnap kezdődik az igazi nagy ünnep: az aratás, amely megjutalmazza az egész évi munkát s kenyeret ad az egész emberiségnek. És most? A megbomlott időjárás nem egy határban kényszerítetle az elcsüg­gedt, lehangolt gazdát, hogy Péter Pál előtt belevágja a kaszáját a silány termésbe. Nem leheteti vele Péter Pálig várni, mert az aszott és ritka szem is kihullik addig. Péter Pál nem jelenti az idén az aratás kezdetét* mert sok helyen meg ki kell tolni jóval későbbre az aratás megkezdését, mert hol van még a termés a be­­éréshez! A kedvezőtlen időjárás meg­bénította a vetést a fejlődésben és he­tekig kell várni Péter Pál után, hogy megpendüljön a kasza. ... És hány határt látunk, ahol Pé­ter Pál még jobban kiesett szerepé­ből, ahol az idén egyáltalában nem aratnak, ahol az éhínség réme, mint alattomos farkas ólálkodik a kertek alatt. Összefacsarodolt szívvel gondo­lunk ezekre a szerencsétlen határok­ra és az elcsüggedt magyar testvére­inkre, ahol az idén nem a maguk ara­tásából fogják sülni az új kenyeret, ha ugyan egyáltalában sütnek majd kenyeret. A folytonos záporok, esők és az ezek nyomán járó árvizek arat­ták le a termést. Mintha a világ a vesztét érezné, felbomlik a rend, a sokezeréves rend, a tavasz és a nyár már kiesett a négy évszakból és Péter Pál, ez a kedves, várva-várt ünnep is megszűnt az aratás kezdetét jelző boldog nap lenni... — Te Deum. A lezárult tanév vé­gén tartani szokott hálaadó istentisz­teletet az idén június 26-án, szomba­ton tartották meg a templomokban. A főgimnázium, valamint a helybeli összes iskolák róm. kát. tanulói ré­szére a Szt. András templomban reg­gel 8 órakor tartották a Te Deumot, a szentmisét Gidró Bonifác főgimn. igazgató pontifikálta nagy segédlet­tel. — Szombaton a református és ág. evang. templomokban is tartot­tak évzáró istentiszteleteket, amelye­ken a tanuló ifjúság nagy számban vett részt. — A komáromi nagy földrengés év­fordulója. Komárom sok megpróbál­tatással telített történelmének lapjai között egyik leggyászosabb emlékű az, amelyen a komáromi nagy földren­gést örökítették meg. 1763-ban június 28- án reggel öt óra után hatalmas rázkódtatással megmozdult Komárom alatt a föld és igen nagy károkat okozott. Amint a krónikások felje­gyezték, a földrengés következtében a házak megrepedeztek, tetejüket és kéményeiket lesodorta a földrengés, sok ház összedőlt, a jezsuiták kéttor­nyú hatalmas temploma (a mai Szt. András templom, kétemeletes bérhá­za, a Főtéren levő Szt. János plébá­nia templom, a Ferencrendiek ésTri­­nitáriusok templomai rombadőltek, a lakosság egy nagy része hajléktalan­ná vált és sokan közülök a szeren­csétlenség áldozatául estek. A Duna és Vágduna partján megnyílt a föld és kénesszagú gázok törlek elő a lia­­sadékokon keresztül a föld gyomrá­ból. A városházának hatalmas óra­­szerkezete a rengés folytán a torony­ból lezuhant az uccára és több em­bert agyonütött, az elemi csapás nagy károkat okozott a Szt. Anna kápolna melletti városi kórházban és a József kórházban is. A földrengés június 29- én és 30-án megismétlődött, bár kisebb mértékben, de akkor is sok kárt okozott. Ennek a szomorú nap­nak emlékére a helybeli egyházak a földrengést követő vasárnap, július 4-én, külön gyászünnepet szentelnek. A róm. kát. egyház régidőktől fogva a délelőtti istentisztelet után körme­netet tart. A református egyház Jókai uccai templomában háromszor tarta­nak istentiszteletet és pedig délelőtt 10 órakor alkalmi istentisztelet lesz, délben Í2 órakor bűnbánó könyörgés és délután 3 órakor prédikációs isten­­tisztelet. Az evang. templomban szin­tén. — A Kaszinó közgyűlése. A Komá­romi Kaszinó szombaton, június hó 26-án Klapkatéri saját helyiségében tartotta S o ó s Imre dr. felsőbírósági tanácsos elnöklete s a tagok élénk1 érdeklődésétől kísérve évi rendes köz­gyűlését. A zárszámadásokat Vörös Béla pénztáros terjesztette elő, melye­ket a közgyűlés elfogadott és a fel­mentvényt megadta. Németh Ödön h. igazgató a választmány jelentését terjesztette elő, melyet egyhangúan elfogadott a közgyűlés, mely az el­hunyt tagok emlékét jegyzőkönyvileg is megörökítette. Majd az új egyleti évre szóló költségvetést állapították meg, melyet a tisztikar és választ­mány tagjainak megválasztása köve­telt. A Kaszinó elnökének egyhangú közfelkiáltással az eddigi szeretett, ér­demes elnököt S o ó s Imre dr.-t vá­lasztotta meg a közgyűlés, aki a meg­választást elfogadta s a további vá­lasztásokra nézve javaslatot tett. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és igazgatónak Németh Ödönt, helyet­tes igazgatónak M éhes Lászlót, jegy­zőnek 1 g ó Aladár dr.-t és K a t hon a Tibor dr.-t, pénztárosnak Vörös Bé­lát, ellenőrnek Janiss Alajost, könyvtárosnak Vaskó Imrét, ügyész­nek K ál lay Endre dr.-t választotta meg. A választmány tagjai a régiek lettek, de az elhunytak és eltávozot­tak helyébe Aranyossy Endre dr.-t, Benkovielt Guidó dr.-t, Joó Istvánt, Pethő Sándort, Rauscher Zsigmond dr.-t és Tóthkárolyi Lajost választot­ták meg egy évi időtartamra. — A Magyar Dalosszövetség kar­­nagyi tanfolyama. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetsóg állal rende­zett karnagyi tanfolyam idei befejező háromhetes kurzusa 1937 aug. 9-től 28-ig lesz. A tanfolyamra jelentkezhet­nek mindazon hallgatók, akik a tava­lyi tanfolyam látogatása végével »lá­togatási bizonyítványt« nyertek. A tanfolyamra új hallgatók is jelent­kezhetnek, amennyiben olyfokú ze­nei előképzettségüket igazolják, ame­lyet a tavalyi tanfolyam hallgatásá­val a hallgatók nyertek. Ezt vagy ok­iratokkal (kántori tanfolyam, zeneis­kola stb.) vagy felvételi vizsgálattal kell igazolni. A felvételi vizsgálat aug. 9-én reggel 8 órakor lesz Pozsony­ban a városi zeneiskola orgonatermé­ben (Vigadó) és 9 órakor kezdődik az ezévi tanfolyam. A tanfolyam vezeté­sét ismét Albrecht Sándor, a városi zeneiskola igazgatója volt szives vál­lalni, az előadók pedig a tavalyiak lesznek, nevezetesen: az igazgatón kí­vül Sendlein János és John Elemér zenetanárok, Simkó Gusztáv, a Cs. M. D. Sz. országos ügyvezető kar­­igazgatója és Heckmann István, az újonnan megválasztott orsz. karigaz­gató. — Elszállásolási és élelmezési ügyekben a szövetség szívesen felvi­lágosít minden érdeklődőt (Pozsony, Ventur u. 15. I. em.), azonban nem vállalkozik ezek közvetítésére. A tan­folyam tavalyi hallgatói jelentkezé­sükkor kötelesek a tavaly nyert láto­gatási bizonyítványt beküldeni. A szö­vetség ez évben is fog segélyt adni, ezt azonban a jelentkezés alkalmával kérni kell írásban, a segély összegé­nek megjelölésével. A jelentkezési ha­táridő július 5. A később beérkező jelentkezéseket nem vehetik figyelem­be. Közelebbi felvilágosítást szívesen nyújt a Cs. M. D. Sz. központja. — Érettségi találkozó. A komáromi főgimnázium 1927-ben érettségizett nö­vendékei most tartották meg tízéves találkozójukat. Ebből az alkalomból hálás kegyelettel:emlékezlek megjÉgler Dózsa volt osztályfőnökükről, ki ne­mes gondolkozásáért városunkban is köztiszteletnek és szeretetnek örven­dett — és megkoszorúzták hálás sze­­retetük kifej ezésekép a korán meg­boldogult tanár sírját a győri teme­tőben. — A siófoki filléres gyors július 4-én reggel fél 7 órakor indul Ma­­gyar-Komáromból. Visszaérkezik este 12-kor. Menetdíj ára 3 pengő 20. Je­lentkezni lehet az Unió könyvesbolt­ban is! — Elítélték, mert levente volt. Kiss Ede 25 éves kereskedősegéd a Pár­kány melletti Bart községbe való. A komáromi kerületi bíróság ez év már­cius 1-én rendtörvénybe ütköző bűn­tett és engedély nélküli határátlépés címén másfélévi börtönre ítélte. Ezt az ítéletet most a pozsonyi felsőbíró­ság Scheffer-tanácsa helybenhagyta. Kiss Ede 1930 őszétől 1932 tavaszá­ig, összesen 18 hónapig, tagja volt Magyarországon a »Levente«-egyesü­­letnek. A vád szerint Kiss, mint cseh­szlovák állampoolgár, az egyesületben fegyveres kiképzést nyert. 1934 ápri­lisában visszatért a köztársaságba és sorozás alá kellett volna mennie, de a vád szerint mesterségesen legyön­gítette maigát, sokat ivott, dohányzott, hogy alkalmatlannak nyilvánították. 1936-ban azután engedély nélkül át­ment Magyarországra, ahová szülei is átköltöztek. Beismerte, hogy tagja volt a »Levente«-egyesületnek, amelynek az öccse is tagja, de mint kereskedő­segéd csak a kereskedelmi tanfolya­mot látogatta. Komáromi elítéltetése után amnesztiáért folyamodott, de nem kapta meg. A házkutatás alkal­mával egy leventesapkát találtak a lakásán s ez, mint bűnjel, az iratok­hoz van csatolva. A vádhatóságot a felsőbírósági tárgyaláson dr. Rygán államügyész képviselte. — Gázolt az autó. Töböréte község­ben, az országúton haladt Prolinál Géza gyümölcskereskedő autójával. Egy szekeret előzött meg, — a szekér kocsisa aludt a szekéren, — amikor az utón hirtelen szembekerült vele Biró Márton betvenkétesztendős föld­munkás. Az autó már nem tudta ki­kerülni az öreg embert s halálragá­­zolta. Biró Márton azonnal kiszenve-. dett. A vizsgálat megállapította, hogy az autóvezető szabályszerűen dudált s fékezett, de a szerencsétlenséget kike­rülni már nem tudta. — Egy hétig kalandozott bizonyít-* ványa miatt egy komáromi borbély­inas. Egy kis komáromi borbélyinas a múlt héten,- nagy búslakodásában, elillant otthonról. A rossz bizonyít­vány volt ennek az oka: kerékpárra kapott s világgá ment. Izgatottan ke­resték, de nyomaveszett. Rendőrség, csendőrség nyomozott a kis szöke­vény után, míg végre váratlanul és mindent megbánva hazaérkezett. Sír­va mesélte el kalandjait: Ögyallán, Újváron, Galántán át Pozsonyba ke­rekezett, ott sikeresen ellopták ke­rékpárját, de a rendőrség visszasze­rezte neki. Innen, egyet gondolva, visszajött a Csallóközön keresztül Komáromba, mert megunta a világ­körüli utazást. Nagy örömmel fogad­ták az elveszett fiút. — A községi polgári fiúiskola ki­rándulásai. A községi polgári fiúis­kola az idén június hó folyamán tar­totta szokásos iskolai kirándulásait. A tanulók egyik csoportja Kecskés Ist­ván és Szelepcsényi Gyula tanárok vezetése mellett vonattal rándultak ki Kovácspatakra, ahol a kilátóhegyről gyönyörködtek a tanulók a Dunavöl­­gyének e páratlan szépségű látképé­ben. A másik csoport Zsolnai Béla és Ipovitz Sándor tanárok vezetése mel­lett kenékpárkiránduláson vett részt Örsujfalu—Csallóközaranyios—Nagy Fe­szi irányában. Ez már a második ez­­idén, mert május 21-én megrendezték ugyanezen vezető tanárok Ögyalla— Szentpéter irájiyú kerékpárkirándu­lást. A kirándulásokon alkalmuk volt a tanulóknak a közlekedés szabályait gyakorlatilag alkalmazni és honisme­reti fogalmaikat a közvetlen tapaszta­latok alapján gazdagítani. A vezetők szakavatott gondosságának köszönhető, hogy mindhárom kirándulás teljes si­kerrel és gazdag eredménnyel végző­dött. — A volt VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komárom­ban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ucca végén, a Széna tér közvetlen közelében) van, ahol cseh, szlovák, magyar, német, szerb, horvát nyelvű fordítások ké­szülnek szakszerűen, másfél évtized­nél Rosszabb gyakorlat alapján. Nyit­va köznapokon d. c. 9—12, d. u. 3—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A be­járat csengővel van ellátva. A mun­kadíj a mai viszonyoknak megfelelő­en minimális. Kiváncsi a komáromi múzeumra? Minden vasárnap délelőtt i/210—1/21 között csekély belé­pődíjért megtekint­heti a Jókai Egye­sület múzeumának gyűjteményeit Izgalmas ftolvajhajsza a Dunán négy kilóméSeren ál! A dunamenti Héderváry uradalom erdőségeiből igen sok fát loptak el. A lopott fát részint csehszlovákiai ter­­letre, részint Magyarországon helyez­ték el a tolvajok. Az ellopott fa mehy­­nyisége hatszáz közmétert tesz ki. A tolvajok, mint halászok jelentek meg csónakon és ha az erdőőrök köze­ledtek, úgy tettek, mintha jó halászó helyet keresnének. Most azonban sikerült az erdőőrök­nek két fatolvajt tetten lérni amint azok a hasábfákat a csónakba elhe­lyezték. A küzdele ma nyílt Dunán történt. A tolvajok csónakját az er­dőőrök a saját ladikjukhoz kötötték és igyekeztek a tolvajokat a magyar part­ra vinni, hogy a csendőrségnek át­adják. A tolvajok azonban ellenkező irányban eveztek és négy kilométeren keresztül tartott 'ez a huzavona a Dunán. Majd fegyvereik segítségével az erdő­őrök elvették a tolvajok evezőit, de ekkor meg a tolvajok fahasábokkal eveztek. Közben a gönyüi ál, vagy, igazi halászok látván a küzdelmet, hogy a gyanút magukról eltereljék, az erdőőrök segítségére siettek. Amikor a tolvajok látták, hogy 'a magyar parthoz közelednek, a vízbe ug­rottak és a csehszlovák part felé úsztak. Az egyik el is érte a par­tot. A másikat evezővel fejbevág­ták. Eszméletét elvesztette. Elfog­ták és a magyar csendőrségnek adták át. A kassai színtársulat tag­jainak mfivészestje Komáromban Noha meleg este volt lés nyár van és az emberek nem szeretnek meleg termekben tartózkodni: mégis teljesen megtöltötte a komáromi szinházked­­velő közönség a Legényegyesület nagy­termét hétfőn este, amikor a kassai színtársulat kilenctagú együttese sze­repelt, a kitűnő Farkas Pál vezetésé­vel. A társulat játéka így nyáron is jobb, mint a megszokott nyugatszlo­­venszkói télen! Pompás, összetanult, stílusos kis együttes, amely ügyelt a rendezésre is, lendülettel és tehetséggel játszott. S. Jánossy Terka, T. Némethy Rózsi, Farkas Baby, Sereghy Andor, Turóczy Gyula, Kontz István és per­sze Farkas Pali voltak az együttes tag­jai. Három vidám egyfelvonásost ját­szottak, nagy sikerrel. Uj élet, uj egészség költözik tagjaiba, szervezete megujhodik, ha megszokott táplálkozását nyerskoszttal élénkíti! Nyerskoszf, a nyers diéta mint természetes gyógytényező Irta: Biicsányi Gyula dr. főorvos, eü. főtanácsos. A tartalomjegyzékből: A nyerskoszt lényege. A vér meg­romlása helytelen táplálkozás folytán. A nyersdiéta tudományos kritikája. Milyen táplálékok használhatók a nyersdiétánál., Gyümölcskurák. Nyersí­­kosztreceptek, teljes szakácskönyv stbv Kapható az UNIO-ban, Masaryk u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom