Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-19 / 49. szám

4. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. június 19. Nyelvi kisebbségi jogaink v. Kivételes rendelkezések hasonló egyesületek alakításához ha­tósági engedélyre lesz szükség. A képviselőház véderő bizottságán ban Machnik nemzetvédelmi miniszter beszédet mondott a törvényjavaslat­ról. Beszédében kijelentette, hogy Csehszlovákiának külpolitikai viszo­nyai következtében meg kell tennie minden lehetőt a honvédelem érdeké­ben. Az államvédelmi törvény alapján az egész lakosságot sikeresen lehet a honvédelem szolgálatába állítani. Szükséges, hogy a lakosság bizonyos mértékig fölkészüljön az államvéde­lemben rája háruló feladatokra. Fel­kéri a miniszter a tanítókat, hogy munkájókat ezen a téren szeretettel és megértéssel végezzék. Csehszlovákia kis ország, éppen ezért minden ren­delkezésre álló erőt komoly esetben mozgósítania kell. Asszonyok és azok a férfiak, akik nem katonák, a jövő­ben olyan funkciókat fognak végezni, amelyeket a világháborúban katonák végeztek. A miniszter beszéde végén hangoztatja, hogy az államvédelem érdekei megkövete­lik, hogy a törvényt még a parla­menti szünet előtt elfogadják. A honvédelmi nevelést az ifjúság ré­szére már az 1937/38-as iskolai év­ben meg kell kezdeni. A háromhetes magyar könyvtáros tanfolyam munkarendje Tudnivalók a lévai könyvtáros tanfolyamról A Léván 1937. július 19—augusztus 7-ig tartandó állami magyar könyv­táros tanfolyam célja, hogy a köz­ségi magyar közkönyvtárosok számá­ra a könyvtárügy minden ágában szakképzettséget adjon. A tanfolyam ideje alatt rendszeres és folytatóla­gos előadások tartatnak, melyeken a hallgatóknak részt kell venniök. Az előadások száma naponkint 5 előadá­si órában van a tanterv szerint meg­állapítva. — Mivel tankönyv nincs, a hallgatók az előadások anyagát ma­guk jegyzik. Az előadások a követ­kező könyvtári szakkérdéseket ölelik fel: I. A népnevelés és a könyvtárak jelentősége kullúrális, szociális és gaz­dasági szempontból. II. A könyvtárak fejlődésének történeti áttekintése. III. A nyilvános közkönyvtárak szervezé­sére vonatkozó törvények és rende­letek ismertetése. IV. A könyvtárak igazgatása, ügyvezetése. V. A könyv­tártanácsok szervezése, feladatköre, a könyvtáros munkájának ismertetése, feladatai a könyvtár igazgatásában és a népnevelési cél elérésére, az olva­sók nevelése. VI. Könyvtártechnika. Közkönyvtárak berendezése, könyv­­beszerzés, a kötelező közkönyvtári nyilvántartásokra és statisztikai adat­gyűjtésre vonatkozó szabályok ismer­tetése. VII. Magyar és a csehszlovák, valamint a világirodalom rövid ismer­tetése. VIII. Könyvtártechnikai gya­korlatok. A tanfolyam végével vizsgára csak az jelentkezhelik, aki az előadásokon és könyvtártechnikai gyakorlatokon rendesen résztvett, miután az elég nagy tananyag megkívánja az előadá­sok rendszeres hallgatását. A tanfo­lyam célja, hogy a magyar közkönyv­tárak könyvtárosai az iskolán kívüli népnevelésre vonatkozó törvények szerint és szellemében a magyar köz­könyvtárakat mai jórészt kölcsön­­könyvtári jellegéből valóban népne­velő kultúrintézménnyé fejlesszék. A tanfolyamra jelentkezők számá­ra vasúti utazási kedvezmény van biztosítva. Olcsó (napi cca 13 Kö) elszállásolásról, élelmezésről —tiszta hálóhelyiségekről, reggeli, ebéd, va­csora kiszolgálásáról — a Lévai Já­rási Magyar Közm. Testület áldozat­kész közreműködésével történt gon­doskodás. Jelentkezési határidő június 20, iga­zolt esetben a jelentkezéseket június 28-ig fogadja el a Tanfolyam igazga­tósága: Ivánfy Géza, a Csehszlovákiai Magyar Közm. Szövetség orsz. ügy­vezetője, (Pozsony, Lazaretská 4/c. IV. emelet), akihez a bejelentések küldendők, vagy szóban közlendők. A vasúti igazoló lap feltétlenül be­küldendő a jelentkezéssel egyidejű­leg, ha a résztvevő a kedvezményben (50o/o-os) részesülni kíván. Amint az eddigiekből láthatjuk, az általános szabály az államnyelv hasz­nálata. Ezen általános szabály alóli kivételek alkotják a tulajdonkénem nyelvi kisebbségi jogokat. Ezen alább részletezendő kivételek feltételei a következők: a) Abban a bírósági járásban, mely­nek területén az illetékes hatóság mű­ködik ,a lakosságnak legalább 20 szá­zaléka a magyar nyelvi kisebbséghez tartozzék. Ezt a népszámlálás adatai alapján állapítja meg az országos sta­tisztikai hivatal. Fontos tehát, hogy a népszámláláskor mindnyájan becsü­lettel valljuk meg magyarságunkat, mert a megalkuvásnak és az oktalan félelemnek az egész magyar, közön­ségre súlyos következményei lehetnek. b) Az az ügy, amelyről adott eset­ben van szó, azért tartozzék ahhoz a bírósághoz, hatósághoz, vagy szervhez, amely elé az ügy került, mert ennek a bíróságnak, vagy hatóságnak ille­tékessége nyelvi kisebbségi joggal bíró járás területére terjed ki. Vegyünk például egy birtokügyet. Ha a birtok az a) pontban megjelölt magyar mi­nősítésű járás területén fekszik, úgy minden e birtokra vonatkozó kérdés magyarul tárgyalható s a bírósághoz, hatósághoz intézett beadványok ma­gyar nyelven nyújthatók be akkor is, ha a felek nem is laknak az illető ki­sebbségi járás területén, miután az ügy, — legyen az peres, vagy peren­­kivüli, — a birtok fekvése folytán tar­tozik az eljáró bíróság, hatóság elé. — Más példa: peres ügyekben rend­szerint az a bíróság hivatott ítélkezni, vagyis az a bíróság illetékes, amely­nek területén az alperes lakik. Ha al­peres magyar kisebbségi járásban la­kik, úgy ilyenkor közömbös az, hogy az alperes magyar anyanyelvű-e vagy sem, a felperesnek jogában áll az al­peresre illetékes bíróság vagy hatóság előtt magyar nyelvet használni, ha az egyél) megkívánt feltételek fenfo­­rognak. További példa: A 100 koro­nán aluli perek, vagy a kisebb köz­­igazgatási ügyek a községi bíróság, illetve elöljáróság' elé tartoznak. Ilyen ügyekben a magyar anyanyelvű fél a magyar nyelvet akkor is használhatja, ha magában abban a községben nincs is 20 százaléknál nagyobb számú ma­gyar lakosság, feltéve, hogy az a köz­ség olyan járásbírósági járásban fek­szik, amely járásban a magyarság száma a 20 százalékot meghaladja. — Még egy példa: Egy trencséni és egy nagyszombati kereskedő üzletet köt­nek, azt írásba is foglalják és ebben az írásban per esetén kikötik a komá­romi járásbíróság illetékességét. Ha akár a trencséni, akár a nagyszom­bati kereskedő magyar anyanyelvű, úgy használhatja a magyar nyelvet, Az elmúlt hetekben írták össze Ko­márom város területén a választói joggal biró lakosokat és a válaszlók névjegyzékét június 15-től 22-ig be­zárólag kitelték a városházán az ér­dekeltek számára való betekintés cél­jából. A most összeállított választók név­jegyzéke kerületek szerint a követke­ző adatokat tartalmazza. Az I. kerü­letben az összes választók száma 2768, ebből községi és nemzetgyűlési választó 2768 (1218 férfi, 1550 nő), szenátusi választó 2446 (1112 férfi, 1334 nő), tartományi képviselőt vá­lasztó 2593 (1169 férfi, 1424 nő), já­rási képviselőtestületi választó 2569 (1152 férfi, 1417 nő). A II. kerületben választói joggal bírnak összesen 2945-en, ebből köz­ségi és nemzetgyűlési választó 2945 (1379 férfi, 1566 nő), szenátori válasz­tó 2630 (1253 férfi, 1377 nő), tartomá­nyi képv. választó 2801 (1322 férfi, 1479 nő), járási képv. választó 2802 (1323 férfi, 1479 nő). A III. kerületben a választók száma 2735, ebből községi és nemzetgyűlési mert a kikötött komáromi járásbíróság területén 20 százaléknál nagyobb a magyar anyanyelvűek száma, jóllehet sem a trencséni, sem a nagyszombati járásbíróság előtt nem használhatnák azt. Vagyis az az irányadó, hogy az eljáró illetékes bíróság, vagy hatóság milyen járás területén működik. Ma­gyar kisebbségi járás területén mű­ködő hatóság előtt magyar ügyfél min­dig élhet magyar anyanyelvével. c) További feltétel, hogy az eljáró fél az illető nyelvi kisebbség tagja legyen. Ha például egy járásban né­met nyelvi kisebbségi jog van is, ma­gyar anyanyelvű fél a német nyelvet nem használhatja és viszont német nyelvű fél magyar járás területén nem élhet a magyar nyelvvel. d) Mindezen feltételek fenforgása mellett is csak az esetben illeti meg az érdekelt eljáró személyt a magyar nyelv használata, ha magyar nyelven nyújtja be beadványát, illetve magyar nyelven tesz nyilatkozatot, vagy tár­gyal. Ha tehát — mint már korábba« is említettük, — a magyar anyanyelvű fél magyar kisebbségi hatósághoz szlo­vák nyelven nyújtja be beadványát, abban az ügyben már a magyar nyelv használatára nem tarthat igényt. Ennek az itt felsorolt mind a négy feltételnek fenn kell tehát forognia ahhoz, hogy a magyar nyelvi kisebb­ségünk javára megállapított kivételes joginkkal élhessünk. Ha e feltételek közül csak egy is hiányzik, már nincs jogunk magyar anyanyelvűnk hasz­nálatára. Ha tehát ezek a feltételek mind fennforognak, úgy az általános sza­bálytól eltérően az illető bíróságok, hatóságok és szervek kötelesek és jo­gosultak a magyar nyelvi kisebbség tagjától magyar nyelven benyújtott beadványokat is elfogadni és azokat nemcsak államnyelven, hanem ma­gyar nyelven is elintézni. Az »is« szó annyiL jelent, hogy államnyelven a kisebbsébhez tartozó félnek is minden­kor joga van beadványt készíteni és benyújtani. Sőt magyar anyanyelvűiéi szlovák és magyar, tehát kétnyelvű beadvánnyal is élhet. De szlovák és német, vagy magyar és német, vagy magyar és lengyel nyelvű beadványait visszautasítják, illetve ha ezek szét­választhatok, a nem magyar nyelvű példásokat, — kivéve az államnyel­vet — visszaadják, a magyar, vagy ál­lamnyelvűt pedig szabályszerűen el­intézik. Az első kisebbségi kivétel te­hát, hogy az előfeltételek fenforgása esetén magyar nyelvű beadványokat el kell intézni éspedig magyar nyelven is. Az ügyben érdekelt többi személyek­nek, akikről a bíróság tudja, hogy a magyar nyelvi kisebbség tagjai, az el­intézést szintén magyarul is ki kell adni. (Folyt, köv.) választó 2735 (1229 férfi, 1506 nő), szenátori választó 2421 (1113 férfi, 1308 nő), tartgy. képviselő választó 2563 (1169 férfi, 1394 nő), járási képv. választó 2552 (1163 férfi, 1389 nő). A IV. kerület választói 2568, ebből községi és nemzetgy. választó 2568 (1136 férfi, 1432 nő), szenátori válasz­tó 2275 (1019 férfi, 1256 nő), tarto­mánygyűlési képviselő választó 2419 (1079 férfi, 1340 nő), járási képviselő­­test. választó 2411 (1075 férfi, 133Q nő). A négy kerületben van összesen 11016 választó és pedig 4962 férfi, 6054 nő. Községi és nemzetgyűlési vá­lasztó 11016, szenátori 9772, tartomá­nyi 10376 és járási választó 10334. Az 1936. évi december 14-iki adatokkal összehasonlítva a mai névjegyzéket, a szaporodás 236 fő. A szavazati'jog­­gal bíró nők száma 1092-vel haladja meg a férfi szavazók számát. A választók névjegyzéke június hó 22-ig megtekinthető a városházán a II. emeleten levő kiadóban, amit a választói joggal biró polgárságnak fi­gyelmébe ajánlunk. Ä Jékai-szobor deipkőleSéieli ün­nepségének rendje Vasárnap, június 20-án lesz a Jókai szobor ünnepélyes alapkőletétele a Jókai Egyesület kultúrházának kert­jében. Ez ünnepélyen Hodzsa Milán miniszterelnök s Országh József or­szágos elnök is résztvesz. A minisz­terelnököt a Vágduna hídnál fogad­ja a komáromi járás főnöke s a hely­őrség parancsnoka, onnan a minisz­terelnök a Klapka térre jön, ahol a város nevében a kormánybiztos fogja üdvözölni. Ugyanitt fogadja a dísz­század tisztelgését s a katonai pa­rancsnokok jelentkezését. A közönség a Klapka téren lesz elhelyezve, az úttesteket elfoglalni nem szabad. A Klapka térről a miniszterelnök gya­log megy a Kultúrpalotába, kíséreté­vel együtt. Itt a nagyteremben 11 óra­kor díszközgyűlés lesz. Ezután a Kul­túrpalota udvarán felállított tribünön beszédet mond, majd megtekinti a Jókai múzeumot. A Kultúrpalota ud­varára csak meghívóval lehet bemen­ni, ez a meghívó a nagyterembe is szól. A.meghívott közönséget kérik, hogy helyét háromnegyed 11 előtt fog­lalja el. Az ünnepély után díszebéd a megyeháza nagytermében, délután 3-kor a miniszterelnök eltávozik. Az ünnepségről a pozsonyi, kassai és a besztercebányai rádió egész vé­gig helyszíni közvetítést ad. Komáromban nem szeretik a fákat A Városi Szépitészeti Egyesület figyelmébe 1 Most nem arról a vandalizmusról írunk, amely az uccára, terekre ki­ültetett fákat kitördcli, vagy a fa héját késsel összevagdalja, hogy a fák pár nap alatt kiszáradnak, hanem írunk arról a fapusztítási mániáról, amely Komárom múltját és jelenét is jellemzi. Hogy az elöregedett, kor­hadt fákat kiirtják, az természetesen rendén van és nem is emiatt írunk. Azt tesszük szóvá, hogy gyakran elő­fordult Komáromban, hogy a kiirtott, fák helyett elfelejtettek újakat ültet­ni. Ez történt most is. A Szent And­rás templom mellett, a 'Szent András ücca fordulatáig fasor vonult végig és adott árnyékot az arra járóknak. Ezekre a fákra is kimondták a halá­los ítéletet, hogy már öregek, nagyon görbék. Kivágták azokat, de bár en­nek már több, mint egy éve, elfelej­tettek helyettük újakat ültetni, pe­dig azt várta mindenki. A Várost Szépítő Egyletnek, amely nem rég alakult meg, mindjárt adunk egy megoldandó feladatot. Az ősz­szel vagy a télen ne felejtse el a Szt. András ucca ezen részének a befásí­­tását. Nemcsak a Szent András temp­lom járdája szélére, hanem az adóhi­vatal mellé is kerülhet fasor, ha az adóhivatal melletti járda keskeny is, de azon alig jár valaki és a fasor szépen kifejleszthető. Milyen szép lesz, ha a nagy uccáról benéznek a járókelők és az üde, zöld fasoron megpihenhetnek a szemek. Valóságos kis park benyomását fogja ez kelteni. Ezt igazán kevés költséggel megcsi­nálhatja a város, hiszen a Szépítő Egyletnek úgyis csak ehhez hasonló módon lesz tere működni egyelőre, amíg pénz nem áll rendelkezésére. Pénz nélkül nem igen lehet várost szépíteni, de itt igen is volna rá al­kalom. Felhívjuk tehát erre a Szépítő Egy­let szives figyelméét. — A volt VÁROSI FORDÍTÓ IRODÁJA végérvényesen Komárom­ban a KAPITÁNY UCCA 5 SZÁM alatt (a Deák Ferenc ucca végén, a Széna tér közvetlen közelében) van, ahol cseh, szlovák, magyar, német, szerb, horvát nyelvű fordítások ké­szülnek szakszerűen, másfél évtized­nél liosszabb gyakorlat alapján. Nyit­va köznapokon d. e. 9—12, d. ti. 3—5, vasár- és ünnepnapokon zárva. A be­járat csengővel van ellátva. A mun­kadíj a mai viszonyoknak megfelelő­en minimális. 11016 választója van Komáromnak A választók névjegyzékét junius 22-ig lehet megtekinteni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom