Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-19 / 49. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK T937.június lj). kel gondolunk az elmúlt évre, amely az itteni magyarság életében maradandó nyomot hagyott s amelynek munkája a legszebb eredményt: a magyarság egységét alapozta meg. Bizalommal tekintünk egyesült pártunk jövője elé, mert annak irányítása, vezetése valóban a legjobb kezekben van s olyan talpig magyar férfiak állanak élén, akik (udaiában vannak a párt történelmi hivatásának és a magyarság vezetésével járó nagy felelősségnek is. Koronázza siker áldozatkész munkálkodásukat, hogy abból boldogság fakadjon az itt élő, sokat szenvedett magyarságra! (—) GYORS-SIMA KELLEMES a bor otválkozs SOK IDŐ ÉS 2.50 3 megfakariíás GIBBS BOROTVAKRÉM nagy fubus 200 borotválkozáshoz és egy hajszálíinom GIBBS BOROTVA-PENGE propaganda-ára ez év junius végéig összesen 15'- KS Minden jzaküzletben. Országos pártvezetőségi ülés lesz Zsolnán hétfőn Az Egyesült Párt megalakulásának évfordulóján, június 21-én, hétfőn, Zsolnán országos pártvezCtöségi ülést tart. Jaross Andor országos pártelnök és Esterházy János országos ügyvezető elnök meghívására a jelzett napon délelőtt 10 órakor Zsolnán, az ottani Rémi szállóban az országos végrehajtó bizottság tart ülést, délután 2 órakor pedig az országos pártvezetőség ülésezik. Az ülés tárgysorozatát aktuális politikai kérdések, jelentések és a községi választásokra vonatkozó előterjesztések képezik. Hodzsa miniszterelnök bukaresti tanácskozása a hivatalos jelentés szerint Hodzsa Milán dr. miniszterelnök bukaresti látogatása alkalmával folytatott tanácskozásairól kiadott hivatalos jelentés szerint a két szövetséges ország kormányelnökei megállapították, hogy a két ország közötti politikai együttműködés eredményei napról-napra tökéletesebbek és a kisantant keretén belül jutnak érvényre. A két, miniszterelnök tanácskozásai a csehszlovák-román gazdasági kapcsolatokra is kiterjedtek. Ebből az alkalomból fontos gazdasági és pénzügyi kérdéseket is megoldottak, amelyek a két államot érdeklik. A kél} kormányelnök véleménye megegyezik abban, hogy a bárom kisantant-állam közti árucsere terjedelmét ki kell terjeszteni cs a gazdasági kapcsolatokat ki kell mélyíteni. A hadianyagszállításokra vonatkozólag, amelyeket Románia Csehszlovákiában rendelt, a két miniszterelnök megelégedéssel állapítja meg, hogy ezeket a szállílásokat gyorsított ütemben fogják teljesíteni és az erre vonatkozó pénzügyi megállapodás mindkét fél megelégedésére funkcionál. Az általános politikai helyzet fölülvizsgálása után a két kormányéinak ismét fölvette a tárgyalásokat amaz akeió ügyében, melynek célja a dunavölgyi államok szükséges együttműködésének megvalósítása és számbavették azokat a gyakorlati eszközöket, amelyek segítségével ezt a célt el lehet érni. Nézeteik kicserélése során mindkét kormányfő hangsúlyozta a népszövetségi paktum iránti odaadását. A népszövetség reformját nem úgy képzelik cl, hogy a paktum gyöngüljön, hanem ellenkezően, annak megerősítését kívánják. A miniszterelnök csütörtökön este utazott haza romániai útjáról. Megalakult az egyesült párt országos munkásszakosztálya Érsekújvárt megalakult az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos munkásszakosztálya. Háromszáz munkásszervezet küldötteinek részvételével folyt le az alakuló gyűlés, amelyen megjelent Jaross Andor nemzetgy. képviselő, országos elnök is, aki a hallgatóság lebilincselő figyelme mellett mondott lendületes beszédében üdvözölte a megjelenteket, majd pedig kifejtette, hogy az eddigi két pártban megszervezett munkásság erejét egy mederbe kell terelni, hogy így hathatósabban legyen kialakítható az itteni magyar keresztény munkásságnak a felebaráli szeretet jegyében álló egységes szelleme. Majd így folytatta: — A magyar munkásság szerves alkotórésze az itteni magyar nemzettestnek, abból ki nem szakítható, sorsa, jövője, és boldogulása mindenképen összefügg az itteni magyarság helyzetével. Bízom abban, hogy a kommunista és marxista világszemléletből visszatérnek majd a magyar keresztény alapra azok a munkások, akiket a propaganda eszközei és a nyomorúság eddig eltérítettek a helyes iránytól. i Jaross beszédét hosszan tartó, lel-Jöjjön VYHNÉRE Gyógyulást, üdülést, szórakozást nyújt. GYÓGYÍT: idegbánlalmakat, női bajokat, vérszegénységet, szívbajt stb. Teljes pensió, fürdővel és gyógydíjjal együtt : június és szeptemberben Ke 35 július és augusztusban Ke 36-44 kés éljenzés követte, mely ulán többen felszólaltaks végül Kontsek György országos munkásszakosztályi elnök, kérésére egyhangúan kimondották az országos munkásszakosztály megalakítását. Most már eltűnnek a postahivatalok magyar feliratai is — június 18. A kisebbségi nyelvhasználat a hatóságok részéről teljesen eltűnik s a köztársaságnak még azokon a vidékein sem érvényesülnek-, ahol 80—90 százalékban él egy tömegben a magyarság. Törvényhozóink számtalanszor szóvá tették azt a visszás állapotot, amely a tiszta magyar vidékeken épített vasútvonalak mentén levő állomásépületek felirataival kapcsolatban fennáll, ami abban a sérelmes valóságban jut kifejezésre, hogy az államnyelvű feliratok mellől hiányzanak a magyar nyelvű feliratok, amelyeknek pedig a törvény szerint mint kisebbségi nyelvnek olt kellene lennie a vasúti jelző táblákon, az állomást jelző táblákon és az épületeken, hogy a magyar kisebbséghez lartozó állampolgár is világos tájékozódást nyerjen a helyzet felől. Számtalanszor megírtuk mi is, hogy például a szfci Magyar Csallóközön végig húzódó vasúti vonal mentén már egyetlen magyar állomás-név sincsen s habár az első években még oil volt látható az állomás magyar neve is a táblán, ma már hiába keressük azl, a vasúti közigazgatás eltüntette a magyar feliratokat. > De nemcsak a vasúti állomásépületekről hiányzanak a magyar feliratok, legújabba l már a postahivatalokról is cütünteti a magyar helynevek. Most cserélik ki a csallóközi falvakban a posta- és lávirdahivatalok épületein elhelyezett régi táblákat és a helyükbe felfüggesztett új táblákon már csak az államnyelvű feliratok olvashatók. A vasúti kétnyelvű táblák után eltűnnek a postahivatalok kétnyelvű táblái is. A somórjai, dunaszerdahelyi és a komáromi járásban a falvak postahivatalain már nem olvasható a magyar nyelvű felírás, azt a soviniszta intézkedés megszüntette. Ez is egyike azoknak a sérelmes intézkedéseknek, amelyek a kisebbségi nyelv használata körül olyan kirívó módon nyilatkoznak meg a hivatalos, hatóságok részéről s amelyek ellen ezen a déli területen élő s itt számban is jelentékeny többséget alkotó magyar nemzeti kisebbségnek tiltakoznia kell! A magyar kisebbség törvényes jogainak megvédelmezése érdekében felhívjuk az illetékes tényezőket, hogy ezen újabb nyelvjogi sérelmes intézkedéseket haladéktalanul vonják viszsza és a magyar vidékeken a felírásokat az államnyelv mellett magyar nyelven is tüntessék fel s ezzel helyezzék vissza a kisebbségi nyelvet törvényes jogaiba! — Szandolinvcrseny. A Somorja melletti Gsölösztőn a vadevezősök szandolinversenyt rendeztek a Dunán. A versenyen 7 szandolin indult és igen nagy érdeklődést váltott ki. Ez arra indította a Somorjai Testedzők Körének a vezetőségét, hogy legközelebb Somorján is rendeznek csónak- és szandolin versenyt. A Jókai Egyesület 25 éve (1911-1936) Irta: Fülöp Zsigmond. I. Előzmények. — Komárom régi kulturélele. — A kulturegylet gondolata. — Megalakulása és a Jókai Egyesület kulturháza felépítésének biztosítása: — Vármegye, város és az állam áldozatkészsége. A Jókai Közmivelődési és Muzeum Egyesület alakuló közgyűlésén az egyesület első, illusztris elnöke, Beöthy Zsolt, székfoglalójában többek között a következőket mondotta: — »A mi célunk és jelszavunk a közmivelődés, a magyar közmivelődés egész teljességében és egyetemességében, a legmélyebb rétegekig s a legtávolabbi határokig terjedő erejével. Igen, ez az egyenes cél vezeti a mi vidéki egyesületünket. Egyfelől megyénk és városunk kulturemlékeinek, hagyományainak, tényezőinek felkutatásával, gondosásával, ápolásával, másrészt népünk szellemi életének fejlesztésével, értelmi és erkölcsi gyarapításával törekszünk egy művelődési közösségbe foglalni megyénk és városunk egész közönségét s ezzel híven és buzgón szolgálni a magyar nemzeti kultúrát. Ez a kultúra nem más, mint a magyar nemzeti erő.« Ebben a néhány mondatban összjsüritve kapjuk a Jókai Egyesület kulturális munkaprogramját, amellyel huszonöt évvel ezelőtt elindult útjára s amelyet egy negyedszázadon át igyekezett teljes erejével megvalósítani. A cél nemes és nagyszerű volt, megvalósítása szép feladatot jelentett azoknak a lelkes férfiaknak, akik az egyesület megalapításában resztvettek és alapjait lerakták. A magyar közmivelődés nemzeti szolgálata a Jókai Egyesület megalakulása előtt nem mutatott olyan rendszeres és céltudatos irányt, amely a mi vetődés i közösség megteremtésére alkalmas lett volna. El kell ugyan ismerni, hogy a XVIII. század végétől kezdve Komárom kulturális haladására meg voltak az eszközök, hiszen a katolikusoknak és a reformátusoknak is meg volt a maguk középiskolája, amelyekben országos, sőt világhírű tanárok tanítottak, művelték a különböző ludományoW s oktatták a magyar ifjúságot. Itt működtek mint tanárok Pray György, Révay Miklós, Hatvány István, Czuczor Gergely, Kultsár István, itt folytatták értékes tudományos munkájukat id. Péczeli József, a reformátusok külföldön is elismert tudós lelkipásztora és fia ifj. Péczeli József, Komárom talajából sarjadt ki Beöthy Lacinak, Beöthy Zsigmondnaki életfája s aki legmagasabb csúcsokra emelkedett: itt született e város örök büszkesége, Jókai Mór, a költők fejedelme a magyar irodalom halhatatlan emlékű nagysága. A társadalmi viszonyok a múlt században a kisvárosok jellegzetes vonásait viselték magukon, családi összejöveteleken kívül évről-évre találkozott a társadalom a táncmulatságokon, amelyeket farsangban tartottak a régi Zichy-kuria vendégfogadójának termeiben; vagy a megyebálokon, amelyek az ősi vármegye előkelőségeit s a megye ifjúságát hozták össze egy-egy vidám estére. Volt színháza is Komáromnak, a vidéki legjobb színtársulatok keresték tol Komáromot, amelynek tagjai között szerepeltek Déryné, Kántorné, Lendvay és más magyar kiváló színművészek is. A város társadalmi életében szerepet játszott abban az időben a Komáromi olvasókör (Kaszinó), majd a hatvanas évek elején alakult Dalárda, később a nőegyletek, az Iparosifjuság Önképző Egyesülete, amelyek hangversenyek, estélyek és műkedvelői előadások rendezésével élénkítették a kisváros szürke életét. A múlt század végén rendkívül becses munkásságot fejtettek ki a Bencésrend tagjai, akik nemcsak az ifjúság glapos oktatását végezték a Kulturház mai helyén állott kisgimnáziumban, hanem nyilvános előadásaikkal a közmivelődést is hathatósan előmozdították. Gyulai Rezső, Abday Asztrik, Németh Vilmos, Reznyák Albert, Vértessy Leánder és más érdemes Bencésrendi tanárok szereztek elévülhetetlen érdemeket ebben az időben kulturális és történelmi előadások tartásával. Ez a különben nagy elismerésreméltó munka azonban nem volt alkalmas olyan mivelődési közösség megteremtésére, amely eredményesen és sikerrel szolgálta volna a rendszeres tevékenység kifejtésére alkalmas közűiét céljait. Erre hosszú éveken keresztül ismételten rámutatott a helyi sajtó, amely lelkes cikkekben szorgalmazta a haladó idők kulturigényeinék kielégítésére alkalmas' egyesület megalapítását. A század elején két jeles kulturegylet működött Komáromban, a Muzeum Egyesület és a Komáromvármegyei Közmivelődési Egyesület. Az előbbi már évtizedek óta gyűjtögette a rég letűnt idők történelmi emlékeit, értékes gyűjtemény felett rendelkezett, de megfelelő helyiség híján, — ami további fejlődését megakadályozta. A Közmivelődési Egyesület szerény működése iskolák és a színművészet támogatására szorítkozott, tehát ez sem volt alkalmas intenzívebb kulturmunka kifejtésére. A Muzeum Egyesület 1905-ben tartott égjük üléséu Alapy Gyula dr., az egyesület titkára vetette fel azt a gondolatot, hogy a meglevő kullurtényezőket egyesíteni kellene, hogy ezzel a muzeum ügye s a vármegye nagyértékű könyvtárának megfelelő helyen való elhelyezése is megoldást nyerjen. A gondolat a két kulturegyesiilet akkori vezetőinél támogatásra talált s ezek kapcsolatot nyerve a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségével, később pedig a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatójával, megindították a munkát a kuUuregyesület mielőbbi megalakítására. Ebben az érdemes előkészítő munkában Kürtiig István, a vármegye akkori fenkölt gondolkozásé főispánja járt elől. aki mellett Baranyay Géza, a muzeum fáradhatatlan igazgatója, Antal Gábor ref. püspök, Ghyczy Dénes, alispán, Beöthy Zsolt, a magyar szellemi élet vezére, Alapy Gyula dr., a Muzeum Egyesület agilis titkára dolgoztak odaadóan a kulturegyesüLet megteremtésén. A magyar tórvényho-
