Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-02 / 44. szám

2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1937. június 2. A legnagyobb igényeket kielégítő, modern viliany­­gépskkel felszerelt n kozmetikai intézet ■ azonnal bérbeadó vagy pedig eladó. A cím megtudható a kiadóhivatalban. hhhhhhbi liélcn végleges formában fognak vég­legesen rendezni. A kormány gazda­sági és politikai bizottsága az álla­mi alkalmazottak eladósodottságának enyhítésével s ezzel párhuzamosan az ipari hitel kérdésével is foglalkozott. Ezen a héten két fontos feladat vár a kormányra. Az egyik a már any­­nyiszor elkészültnek jelentett kárpát­aljai javaslatok benyújtása és a me­zőgazdasági tehermentesítés. A gyors elintézésre váró, időhöz kötött felada­tok közé tartozik a meghatalmazás! törvény meghosszabbítása, a francia, finn és lengyel kereskedelmi pót­­egyezmények ratifikálása. A parlamentben 9 elintézetlen kor­mányjavaslat és 6 szenátus határozat, tehát összesen 15 ügy várja lclárgya­­lásás. Ezek között van a községi vá­lasztási törvény novellája, a légvédel­mi törvény módosítása, a kassai mű­egyetemről szóló törvényjavaslat, a szlovenszkói és kárpátaljai egyházi házasságok utólagos törvényesítése, amely törvény mintegy húszezer gyer­mek származását mondja ki törvé­nyesnek, továbbá a legfelső közigaz­gatási bíróság novellája. Ezek szerint a legközelebbi betekre annyi elintéznivalója akad a nemzet­­gyűlés mindkét házának, hogy azt június hó folyamán semmiesetre sem tudja elvégezni. A munkát hátráltat­ni fogja az a körülmény is, hogy Hodzsa miniszterelnök júniusban Ro­mániába is ellátogat. Nincs kizárva, hogy a parlamenti munka július kö­zepéig is cl fog nyúlni s így a kép­viselőház és a szenátus csak július második felében kezdheti meg a nyá­ri szabadságot. Tör vén yI cs vaslai a szlovenszkói választó“ kerületek felosztásáról A legutóbb tartott miniszlerlaná­­cson több fontos kormányzati és gaz­dasági üggyel foglalkoztak. A gazda­sági kérdések során a kormány hoz­zájárult a kukorica fölösleg szabályo­zásához. A párisi világkiállítás cseh­szlovák pavilonjának ünnepélyes megnyitásán Franké dr. iskolaügyi miniszter fog a kormány képviseleté­ben megjelenni. A Prágában június 12-én megnyíló országos repülőkiál­­líláson a köztársasági elnököt, mint a kiállítás védnökét Hodzsa dr. mi­niszterelnök fogja képviselni, a kor­­mánnyilatkozatot pedig Dostálek köz­munkaügyi miniszter mondja. A kor­mány a közeljövőben a képviselőház elé terjeszti a városok szabályozásá­ra, az ulakra, a bankiparra, a szlo­venszkói választói kerületek felosz­tására, valamint a fegyverekre vonat­kozó törvényjavaslatokat. Rablótámadás az országúton Kirabollak egy öreg mészárost Vakmerő rablótámadás történi az udvarnoki országúton. Az estéli órák­ban Fleischmann Mihály dunaszer­­dahelyi mészáros Nagyudvarnokról kocsiján hazafelé tartott, amikor ismeretlen tettesek megtámadták az idős emberi, doronggal többször fejbeverlék és elrabolták közel tíz­ezer koronáját. A szerencsétlen ember eszméletlenül terült el és az arra járók találták meg, Állapota nagyon súlyos, de életben­­maradásához van remény. A vakmerő támadás tetteseinek ki­nyomozására a csendőrség széleskörű intézkedéseket tett. A Jókai szobor alapkő-ünnepe és Hodzsa Komárom, június 1. E kérdés körül sok mende-monda keletkezett, miért is szükségesnek tarL- juk a félreértések és fantasztikus kombinációk tisztázására a tényállást autentikus forrásból nyert értesülé­sünk alapján a következőkben is­mertetni. A Jókai Egyesület elnöki tanácsa elhatározta, hogy a végre-valahára megvalósulásig jutott Jókai szobor alapkőletételét ünneppé avatja. Egy­hangúan elhatározta azt is, hogy erre az ünnepségre meghívja az összes közigazgatási hatóságokat is, tehát a várost, a járási hivatalt, az országos hivatalt és a szobor felállításához ugyancsak tekintélyes összeggel hoz­zájárult kormányt, ez utóbbit termé­szetesen Hodzsa miniszterelnök út­ján. Ebben az udvariassági tényben senki sem talált kifogásolni valót. Hogy a meghívásnak nagyobb súly adassék, a Jókai Egyesület elnöki ta­nácsa küldöttség útján nyújtotta át a miniszterelnöknek a meghívást. A miniszterelnök a Jókai Egyesület meghívását elfogadta és a már előre június 20-ra kitűzött alapkő letételi ünnepségen való megjelenését meg­ígérte. De Hodzsa miniszterelnök a küldöttség tagjai előtt hangsúlyozot­tan kijelentette azl is, hogy lnlagatásá­látogatása van szó. A mi nagy Jókaink emlékét akarjuk maradandóan megörökíteni szülővárosában, amely város a sors végzete folytán és megkérdezésünk nélkül Csehszlovákia területére ke­rült. Ha ennek folytán a mi nemzeti nagyságunk és büszkeségünk ünnep­lésébe a csehszlovák kormány is be­lekapcsolódik, ez csak a teremtő ma­gyar géniusz elismerését és méltány­lását jelenti. Az elismerés értékéből az érsekujvári pártnap mit sem von le, sőt még a magyar politika szem­szögéből nézve emeli is azt, mert az elismerés így kihangsúlyozottan po­litikai ellenfél részéről nyilvánul meg. De azért sem árt, ha személyesen jön ide a miniszterelnök, mert ez al­kalmat nyújthat neki arra, hogy sze­mélyes benyomásokat szerezzen affe­­lől, mint tartják be végrehajtó köze­gei a kisebbségekre vonatkozó tör­vényeket és rendeleteket. így bizo­nyára meg fogja kérdezni, hogy ugyan miért is nevezték el a némesócsai ál­lomást Hodzsovónak? Láthatja majd saját szemeivel a vasúti átjáróknál, hogy a vonat joggal gázol magyaro­kat, mert a figyelmeztető táblák csak szlovák nyelvűek. Észlelheti a vasúti állomásokon, hogy ezen a nagytöbb­ségű magyar vidéken a magyar fel­iratok száműzve vannak. Ha felmegy KoefY nem fái a szive azokért a finom csipkékért! Hiszen tisztán látja, hogy minden mosás után rosszabbul és rosszabbul néznek ki. Ha legalább egyszer kísérletet tenne a Triminnel, meggyőződne, mily hihetetlenül frissítő hatású és mily sokáig újonnan tart csipkét, selymet, gyapjút s minden érzékeny szövetet. Trimin kapható minden üzletben; a kis próba zacskó ára 1 ~ Ke, a nagyobb csomagolás 4 — Ké-ba kerül. nak kizárólag kisebbségkullúrális jel­leget kíván adni és abból eleve minden politikát kizár. Ezért komáromi tartózr kodása alall nem is fogadja a poli­tikai pártoknak még a küldöttségeit sem és semmi irányú politikai meg­nyilatkozás c látogatás keretében nem történhetik. Tény azonban az, hogy ugyanazon napon a miniszterelnök fogadta az agrárpárt küldöttségét is, amelynek egy pártnapra való meghívását elfo­gadta és a pártnap idejét Érsekújvárt szintén június 20-ra, a délutáni órák­ra tűzette ki. A miniszterelnök tehát dészlovenszkói útjában saját pártjá­nak Érsekujvári tartandó ülésén is megjelenik, amit a párt szempontjá­ból tekintve, egyáltalában nem lehet kifogásolni, annyival kevésbé, mert az agrárpárthoz hasonlóan valameny­­nyi politikai párt megragadná az al­kalmat ilyen esetben arra, hogy párt­vezérét üdvözölje. De erősen kifogásolni lehet azt, ha ebből- a szélsőséges agrárlapok és az agrárpárti agitátorok olyan politi­kai tőkét akarnak maguknak ková­csolni, amelynek kamataiból politikai érdemeket szeretnének maguk részé­re szerezni. Ez azonban a Jókai Egye­sület szobor akciójával szemben a leg­teljesebb kudarcot jelenti, mert maga a miniszterelnök kötötte ki, hogy a komáromi szoboralap leleplezési ün­nepély minden részletében kisebbség­­kultúrális jellegű lesz, amely minden politikai vonatkozástól távol fog ál­lam. Nem jelent semmi lelki vonatkozást egyrészt a Jókai ünnepség, másrészt az érsekujvári agrárnap között az, hogy ugyanarra a napra esnek. De a Jókai Egyesület küldöttségének, sőt egész vezetőségének összetétele ma­ga is élő tiltakozás az ellen, hogy akár a tudatlanság, akár a rossz­hiszeműség így állítsa be a Jókai Egyesület rendezését. A Jókai Egye­sület nem politizál, az ellenkező fel­tevés tehát az alapszabályok megsér­tésével való vádaskodás. Ugyan ki­nek jutott volna eszébe politikai meg­alkuvás gyanújába fogni Érsekújvár köztiszteletben álló városbíráját, vagy az ottani járási bizottság magyar szó­nokát azért, mert minisztert, sőt egy ízben köztársasági elnököt üdvözöl­tek érsekujvári látogatásuk alkalmá­val? Most magyar kulturális ünnepről esetleg a törvények betartatására hi­vatott kerületi bíróság, vagy más hi­vatalok csarnokába, ott is megálla­píthatja, hogy a' figyelmeztető felira­tokról hiányzik a magyar szó (lásd nyelvrendelet 31. cikk), saját szemé­vel meggyőződhetik arról, hogy ha­tóságaink túlnyomó részének a hiva­talos pecsétje csak egynyelvű, de az nem magyar (lásd u. o. 33. cikk). Ha esetleg végighallgat egy-két büntető tárgyalást, bizonyára feltűnik neki, hogy a magyar vádlottnak nem sza­bad a vádbeszédet megértenie (lásd u. o. 23. cikk) s ha betekint a telek­­könyvbe, nem kerülheti el figyelmét az ott ácsorgó magyarok teljes tájé­kozatlansága, stb. stb. Meggyőződhe­tik tehát személyesen, hogy állandó­an, de még sem elég gyakran hangoz­tatott panaszaink nem légből kapot­tak, hanem fedik a szomorú valósá­got. Nem tesz tehát jó szolgálatot a magyar kultúrának, aki esetleg jóhi­szeműen bár, de kellő higgadtság és a'körülmények józan mérlegelése nél­kül el akarja gáncsolni a Jókai Egye­sület ünnepét, vagy pláne aki tenden­ciózusan beállított és feltevésként is lehetetlenül hangzó újsághíreknek hi­telt adva ez ünnepségbe alantas poli­tikai törekvések szálait iparkodik be­­lekúszálni. De nem használnak a ma­gyar politikai törekvéseknek sem azok) akik ilyen hióbhírek terjesztésével ünneproutóknak állanak be, mert ev­vel könnyen veszélyeztetik a magyar egységnek eddig kétségtelenül szilárd frontját, viszont a magyarság poli­tikai érettségéről állít ki szegénységi bizonyítványt az, aki az itteni ma­gyarság politikai meggyőződését félti egy miniszteri látogatástól, vagy egy miniszteri bankettől. De semmi esetre sem szabad az események elé vágni. Várjuk meg azok kifejlődését és azután mondjunk róla kritikát. — Mindenkinek tudnia kell, hogy milyen gyorsan, biztosan és olcsón szabadul meg kínzó fájdalmaitól, mint pl. ischias, reuma, fej-, ideg- és fog­fájástól, ha »Togal« tablettát szed. Még ma tegyen egy próbát, »Togal« hatásától meg lesz lepve. Minden gyógyszertárban kapható. A mosoly országa Néhány szó a kezs. elemi isk. gyermekdélutánjáról Bizony a mosoly országában jár­tunk vasárnap délután, a községi is­kolában, kint a tágas udvaron, ami­kor felvonultak a kis művészek a vi­lágot jelentő deszkákra és daloltak, láncoltak, »alakítottak«, muzsikáltak, tornásztak. Egy mosoly volt az egész néző- és hallgatóközönség, amely túl­nyomóan boldog és büszke szülők­ből állóit. Hogyne lettünk volna hál a mosoly országában! De nem ám abban, ame­lyikben merev mosoly mögé rejtik a titokzatos gonoszságot, hanem ab­ban, ahol a mosoly őszinte, a derült mosoly szívből jön és szívhez szól. Még a sötétzöld, üde hársfaháttér is sietve árasztotta szél most nyíló vi­rágainak zsongító illatmosolyát, hogy még kellemesebbé tegye a hangula­tot. Az idő is kedvezett. Langyos má­jusi délután volt s nem csoda, ha az árvalányhajbokrétás, pörgekalapos »kisbíró« ügyesen mondta el a ked­ves prológot. Egészen természetes, ha a vegyeskar szívvel és lélekkel dalol­ta a szebbnél-szebb magyar nótákat Teleky Miklós karnagy szakavatott vezetésével. A »Pletyka« szereplői is otthonosan pörgették nyelvüket. Jól illett rájuk a szép népviselet és nem­csak játszottak, hanem egyenesen »alakítottak«. A fiúk nagy csoportja fehér dresszben tornászott jól össze­állított szabadgyakorlat-sorozatot ze­nekísérettel. Egy másik műkedvelő­­gárda a koedukációs iskolai életből mutatott be nagy örömmel és fürge tempóban egy jelenetet, mintegy je­lezve, hogy az iskola még játékukban is szívükhöz nőtt. Hallottuk á kis­­cigányok zenekarát muzsikálni öreg­­cigányok atyai vezetése mellett, ök szolgáltatták a talpalávalót is a ké­sőbbi »bál «-hoz. Színpompás képet nyújtott a stílru­hás táncoslánykák felvonulása és jól sikerült tablóban végződő, szépen lej­tett biedermeier-tánca. Kaptak is tap­sot bőven. Az előadás után a Babaország— Meseország útvesztőjében sétálgatva gyönyörködött a közönség a szebbnél szebb, ötletesebbnél ötletesebb jele­netekben, összeállításokban. Volt ott trónterem királynővel és udvarhöl­­gyekkel, Hamupipőke-jelenet egy se­reg gipsz, meg festett galambbal, fa­lusi lakodalmas udvar, nyíló vadró­zsával befuttatott várterem az alvó Csipke Rózsikával, virágos erdő Pi­roskával meg a Tarkassal, kórházte­rem vöröskeresztem ápolónővel, hajó­­kirándulás, angolpark, mézeskalács­házikó és olyan hatalmas strandfür­dő, babák részére való persze, hogy azt gondoltuk nagyot sóhajtva — bárcsak fele olyan komfortos nyílnék meg az eleven gyermekeknek! Hogy a tombolán mindéin jegy nyert, hogy a szerencsehalászat min­denkinek szerencsét hozott, hogy kör­hintában is lehetett forogni, cserkész­­táborban gyönyörködni, ez már szép dolog, ez már gyönyörű dolog volt. Hogy aztán az erkölcsi sikerhez anyagi siker is járult, ennek nem­csak P e t h ő Sándor, az iskola fá­radhatatlan igazgatója örült, nemcsak a lelkes rendezőgárda, élén Hor­váth Rózsi, Sörös Krisztina taní­tónőkkel, továbbá Fischer György és Ruzicska Jenő helyettes taní­tókkal, a babakiállítás ötletes terve­zői : Bakonyiné Vargha Eszter, Barossné Katona Magda, Csiz­ma z i a Anna, Salamon Juliska, Tóth Juliska tanítónők, hanem az egész tanítótestület és mindenki, aki­nek egy kis szociális érzéke van. Kel­lemes és hasznos volt ez a gyermek­­délután, csak elismerés illetheti meg tervezőit és végrehajtóit, kik közül nem utolsó helyen áll az a művész, aki a csoportok hátterét festette, s kinek a kilétét nem sikerült megtud­nunk. Matonwl a MM ntenl

Next

/
Oldalképek
Tartalom