Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-29 / 43. szám

1937. májm; 29. KOMAROMI LAPOK 3. oldal. Értesítés. A nagyérdemű építő-, aszta­los- és ácsmester urak, vala­mint az építtető közönség szives tudomására hozom, hogy üzletemet villanyerőre berendezett fűrész-és gyalnfizemmel bővítettem ki. — Midőn még felhívom t. vevőim figyelmét dúsan felszerelt raktáramra, kérem szives látogatásukat. Tisztelettel 13 Fűnk Mór Kontárno, Rákéczy uG&a 40. Hiába fordulunk panasszal a pos­tahivatalhoz, mely ugyan minden eset­ben elrendeli és foganatosítja a vizs­gálatot a zavar okozójának kipuhato­­lására, de megfelelő orvoslást nem nyújthat, mert az érvényben lévő elő­írás szerint a postahivatal csak ama zavarok megszüntetéséről gondosko­dik, amelyek valamely rádió-vevő-ál­­lomás berendezésének és használatá­nak vibrálásai által a környékbeli ál­lomások használatát hátrányosan be­folyásolják. Ez aránylag csekély zavarnál sok­kalta hátrányosabb azonban az iparo­sok, gyárak, orvosok stb. által üzem­ben tartott villanyos gépek okozta zaj, amelynek megszüntetése csakis zaj­elhárító készülékek — amelyek ma már jutányosán beszerezhetők — al­kalmazásával eszközölhető. A gépek tulajdonosai azonban mindaddig, amíg a törvény a zajelhárító készülékek használatát kötelezőleg elő nem írja, illetve az ezen készülékekkel el nem látott villanygépek használatát bün­tetés terhe alatt el nem tiltja, ki­hágás! eljárás alá nem vonhatók és a rádiótulajdonosok kénytelenek a bosz­­szantó zavarokat eltűrni. A rádióval kapcsolatos jogviszonyok rendezéséről szóló törvény javaslata már két évvel ezelőtt elkészült ugyan, azonban tárgyalására eddig még sor nem került, már pedig annak mielőbbi életbeléptetése fontos közérdeket ké­pez és a legtöbb európai államban már régen behozták a rádió-vételt gátló zavarok megszüntetése iránti tör­vényes intézkedést. Tagadhatatlan, hogy a rádió a mo­dern technika legcsodálatosabb vív­mánya és rendkívüli jelentőségét ro­hamos és általános elterjedése igazol­ja. Nincs még oly technikai talál­mány, mely népszerűség tekintetében versenyre kelhetne a rádióval. Nagyon kívánatos tehát a rádió­törvény mielőbbi életbeléptetése, hogy végre megszűnjenek a rádió-engedé­lyeseknek panaszai a vételt zavaró zajok miatt. Dr. G. J. Miért ugrik a gyapjú-anyag a mosásnál össze? Erre egyszerű a felelet. Mert a mai napig nem fedezte fel kegyed me'g a Trimin mesés tisztító és frissítő fürdőt, selyem, gyapjú és egyéb érzékeny szövetek részére. Ha „felfedezi“ a Trimint, soha többé nem fog mással mosni finom szövedékeket. 1 zacskó — 2 tisz­tító fürdő — ára T— Ké, a nagyobb csomagolás 4-— Ké. Kapható minden üzletben. ■ I I I ■ WÉHHHHI■ HHHHHHHi HH 4‘ I I A magyar apákhoz 1 A magyar anyákhoz! akár az ügyrendben vagy más sza­bályzataikban, jogerős határozatban vagy rendeletben kimondják, hogy tárgyalási nyelvük a magyar. Nagyon fontos tehát, hogy ezek a jogi sze­mélyek maguk megállapítsák tárgya­lási, üzleti nyelvüket és különösen a községi képviselőtestületek megala­kulásukkor e kérdésben határozatot hozzanak. Ha több tárgyalási nyel­vük van, az államnyelv a döntő, ha ez egyúttal jegyzőkönyvi nyelv is, egyébként az a nyelv, amely első helyen van megjelölve. Vagyonlöme­­geknél (hagyaték, csődtömeg stb.) az eddigi tulajdonos nyelve az irányadó, alapítványoknál és egyéb célvagyo­­noknál az a nyelv, melyen ennek igaz­gatása történik, vagy amely az ala­pítvány céljából, vagy az atapítólevél­­ből folyik. Vagyis a magyar célú ala­pítványok, vagy azok, melyek alapító­­levele magyar nyelven készült, igé­nyelhetik a nyelvi kisebbségi jogot. Rádióhallgatók panaszai Alig van rádiótulajdonos, aki nem bosszankodik, amikor a hallgatást za­varó zajongás és kattogás miatt kény­telen a vevőkészüléket kikapcsolni. A zavart előidéző zajt rendszerint vala­mely szomszéd épületben használat­ban lévő villanyerőre berendezelt gép vagy műszer okozza, amellyel szem­ben a rádióelőfizető teljesen tehetet­len, mert nincs törvényes intézkedés arra nézve, hogy a zaj megszüntetése céljából a villanygépek tulajdonosai­val szemben eljárni lehessen. két az őszi táj felett már ekkor. Vetni kezdtek a határban, a fecskék is gyü­lekeztek a villanydrótokra, azok is menni készültek. Szeptember vége fe­lé közelgett. Úgy lett aztán, hogy Jankó egyedül ment a vasúthoz Laci eleibe. Az öre­gek, mind a ketten, boldog izgatott­sággal lesték, várták a fiúkat, aki úgy alkonyat táján meg is érkezett. Maczák alig akart hinni a szemé­nek. Mintha nem is a Laci lett volna az, aki ott ült elő a gyeplővel a ke­zében, mellette pedig valami urasféle kéksapkás nőszemély bámészkodott le a kocsiról. Jankó pedig a hátulsó ülé­sen vigyorgott sunyi ábrázatával. Mikor átestek az első viszontlátás örömén, Laci befelé indult, a kék­sapkás pedig tétován nézett maga kö­rül. — Gyere Annuska! — invitálta Laci előre. Az öregek értetlenül tekintgettek egymásra. Nem értették, hogy hogyan és mint kerül ez a lányféle ide Laci­val. Csak Maczák agyán villant át a legutolsó levél, amiben Laci azt írta, hogy: megyünk... Azonban nemsoká kellett tépelődni nekik, mert alig értek a szobába, Laci minden bevezetés nélkül kitá­lalta: — Annuska, a feleségem ... — ?? — mind a ketten kérdőjellé változtak. — A feleségem Pardubitzból — je­A csehszlovákiai magyarság fenn­maradása és jövője függ attól, hogy mi magyar szülők magyaroknak ne­veljük gyermekeinket. Ezért gondos­kodnunk kell arról, hogy gyermeke­ink a magyar szellem, a magyar lelki­ség, a magyar kultúra ragaszkodó gyermekei, hűséges munkásai, bátor fenntartói és szorgalmas továbbépítői legyenek. Ezért gondoskodunk arról, hogy fiaink és leányaink a csehszlovák államnak öntudatos, nemzetiségüket nyíltan is valló, jellemes és becsületes magyar nemzetiségű polgárai legye­nek. Ezért gondoskodunk mi magyar szülők arról, hogy utódaink a köztár­saság minden nemzetiségű ifjúságával a magyarság világszerte elismert kul­­turszinvonalához méltóan felvehessük a versenyt. Tehát, ha határoznunk kell afelől, hogy gyermekünket járassuk-e közép­iskolába avagy sem, úgy a választás nem lehet kétséges. Ma minden pá­lyán jobban érvényesülnek azok, akik­nek középiskolai végzettségük van. Az ipari és kereskedelmi pályához is kí­vánatos legalább 4 középiskolai alsó lentette ki Laci újra. — Hogy, hogy? — kapott szóhoz az anyja. — Maga is vót katona, ügyi édes­apám? — kérdezte Laci az apját. — Vótam, de hát... — Hát gondóhattya akkor, hugyan van az. Hát még ott Pardubitzba, ahol magyar szót alig hall az ember. — Hát magyar? — lélegzett föl Ma­czák. — A fenét! Nem a. Tiszta német. Egy árva szót se beszél magyarul, —- mondta Laci és csillogó szemek­kel nézett Annuska ijedt ábrázatába. Ez meg szó nélkül, tétován állt a szoba közepén, kezében még mindég ott tartotta a vászontáskát. Maczákné meg csak nézte hol a fiát, hol a leányt. Nem, erre nem számítottak. Mi lesz a Julival? Aki talán még ma is hűségesen várja a Lacit? Osztán ez kituggya, kifia-lánya lehet? — tünedezett el s öreg esze alig bírta a gondolatokat. — Tán haragusznak érte? — koc­káztatta meg Laci a kérdést, mikor látta, hogy mind a ketten nagyot hall­gatnak. — Hát olyan furcsa a dolog — ka­pott szóhoz az anyja —, mert ez még nem történt meg a környéken ... Meg mi lesz a Julival? — Semmi. Majd férhöz megy, ha még eddig nem ment — mondta Laci egykedvűen, — úgyis esztendeje már, hogy nem írtam neki. Nem volt ér­osztály elvégzés?. Ha az a kérdés, hogy magyar anyanyelvűnkön tanít­tassuk-e gyermekünket, úgy a gyer­mek jól felfogott érdeke és az egész magyarság érdeke is azt kívánja, hogy igen. Aki gyermeke jövőjével és az életben való boldogulásával törődik, csakis anyanyelvén taníttatja tovább gyermekéi. Az anyanyelvi oktatásnak előnyei pótolhatatlanok. A gyermek az általános műveltség elemeit teljesebben tudja elsajátítani és a szerzett tudása szerves egészévé válik egyéniségének. Az a gyermek, aki anyanyelvén ta­nul, könnyebben és többet ért meg, így műveltebb, életrevalóbb, talpra­­esettebb lesz. AZ a gyermek, aki anya­nyelvén tanul, mindenkor jobban bol­dogul, mert biztosabban alkalmazza a tanultakat. Az egyetemeken jobb ered­ménnyel végeznek azok a magyar fiúk és lányok, akik magyar középiskolát végeztek, mint a nem-magyar közép­iskolákban nyelvi okok miatt bukdá­csolók. Az államnyelvet a magyar kö­zépiskolában eléggé elsajátították ah­hoz, hogy az egyetemen játszva tökéle­demes... — Mé nem? — kíváncsiskodott Ma­czák is. — Mer megírták mások, hogy jár­nak hozzá. Hát ezér ... — Ehen, értem, — mondta Maczák félmegértéssel. — De ezt meg elhall­gattad — és szemével a kéksapkás­ra mutatott. — Meglepetésnek tartogattam! — nevette el magát Laci, látva, hogy mégse haragusznak annyira az öre­gek, mint először hitte. — Szép meglepetés, azt mondha­tom, — mondta szinte magának Ma­czák. — És csakugyan megeskütté véle? — Ahogy vesszük... — válaszolta Laci kissé megzavarodva a kérdéstől. — Hogy, hogy? — csudálkozott Ma­czák. — Úgyhogy pap előtt nem ... — Jegyző előtt se? — Ott se... — Akkor hát rendben van! — köny­­nyebbült meg Maczák, de Maczákné is. Annuska pedig csak nézett, hol az egyikre, hol a másikra. Sehogyan se tudott rájönni, miről is lehet a szó, csak akkor kezdte magát jobban érez­ni, mikor látta, hogy az öregek arca kissé felderül és Laci mosolyog. — És legalább beszél magyarul? — kérdezte rápillantva Annuskára. — Nem, egy árva szót se! — mond­ta Laci. — De majd megtanul. — Igazán nem tucc magyarul? — tesítsék nyelvtudásukat. Éppen így az ipari és kereskedelmi pályákon is sok­kal jobban érvényesülnek az anya­nyelven oktatott gyermekek, mert képességeik jobban bontakozhatnak ki. Egyedül az anyanyelvi oktatás se­gíti a gyermeket ahhoz, hogy egyéni­séggé, teljes értékű emberré fejlőd­hessék. Másnyelvű iskolában, melynek’ környezetébe nem tud beleilleszkedni, a gyermek másodrangúnak, mellékes­nek érzi magát, jelleme félénk, in­gadozó lesz és elveszti nemzeti liová­­tartozandóságának biztos érzését. Ezért á nem-anyanyelven nyert iskoláztatás a gyermek egész életére kihat. A magyar tannyelvű iskolák minden fokozaton alaposan és eredményesen tanítják az államnyelvet. Magunk is valljuk, a magyar ifjúságnak meg kell tanulnia az államnyelvet, hogy ver­senyképes legyen. — Könnyebb azon­ban egy iskolában is tanult nyelvet külön szorgalommal tökéletesíteni, mint egy nemzeti kultúrát megkésve utólag pótolni. A magyar iskolába járó ifjúságot a magyar MENZA Egyesület és a szülői társulat anyagilag állan­dóan támogatja s az intézeti sígélyző egyletek a szegénysorsú tanulókat in­gyen könyvekkel és tanszerekkel lát­ják el. Ezért gyermekeink érdekében magyar középiskolában taníttatjuk őket, gondoskodjunk, hogy megtanul­ják az államnyelvet, de ne áldozzuk fel magyar voltunkat, a magyar szel­lemiséget és a magyar kultúrát, amely, kell, hogy gyermekeink legdrágább kincse legyen és maradjon! Brat ista va—Pozsony és környéke magyar iskolai szülői társulatainak szövetsége. kérdezte most már Annustól Ma­czákné. Annus a fejét ingatta csak. — Baj. Legalább magyarul tunna! — kelt fel a székről Maczákné, ahová az első percben leült, mikor Lacié­­kat bekísérte a szobába. Ment, hogy enni adjon nekik. Maczák is felkelt, hogy hozzon egy üveggel a viszont­látás örömére... Ezen az éjszakán nagyon keveset aludtak valamennyien. Mire másnap megvirradt, már belenyugodtak abba, hogy a Laci idegen lányt hozott kö­zéjük. De nem a falubeliek. Másnap nem győzték kikisérgetni az asszo­nyokat, akik a Laci »feleségére« vol­tak kíváncsiak. Harmadnap Maczákné már kénytelen volt az ajtót is becsuk­ni a kíváncsiskodók elől. Nem akar­tak már a beszédekből többet halla­ni, mint amit két nap óta hallottak; Egyikük se. Mindannyian nyomott hangulatban jöttek, mentek egymás mellett, csak Janónak volt jókedve. Sehogy nem tudták megérteni ezt a változást, csak akkor, mikor alig egy hétre, hogy a Laci hazajött, Jankót egy reggel hiá­ba keresték Annussal együtt, mert mind a ketten eltűntek. Egyikük se tudta, mikor és hová mentek. Most aztán Laci igazán le­szerelt ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom