Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-29 / 43. szám
Lapunk mai száma a fövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza űtvennyolcadik évfolyam 43* szám Szombat, 1937 május 29. KOMAROMI LAPOK Alapította: néhai TUBA JÁNOS. ------ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP ------- Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Felelős szerkesztő KALLAY ENDRE DR. Ké. negyedévre 20 Ke. Külföldön 120 Ké. - Egyesszám ára 1 Ke. Szerkesztő BARANYAY JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A magyar képviselőház szerdai ülésén tárgyalták a külügyi tárca költségvetését, melynek során nagy figyelem között felszólalt Kánya Kálmán külügyminiszter, aki nagyobb expopozét mondott. A magyar külügyminiszter Magyarországnak a szomszédos államokhoz való viszonyáról, illetve az azokkal való tárgyalási készségéről a következőket mondotta: — A jelen pillanatot alkalmasnak tartom a közeledési kísérlet folytatására. Nem ringatom magam illúziókban, a realitások talaján vagyok, nem álmodozom dunai föderációkról vagy más messzebbmenő kombinációkról, megelégszem azzal, ha becsületes kompromisszumokkal sikerül Magyarország és a szomszéd államok Magyarország részéről megvan a komoly, eltökélt szándék a szomszédokhoz való közeledésre — Kánya külügyminiszter kijelentése — Komárom, május 28. Az őszi községi és más i@sfifil©ti választások Politikai körökből nyert értesülésünk szerint a községi választások határnapját már megállapították. A politikai miniszterek egyik legutóbbi értekezletén ideiglenesen szeptember 26-ik napját tüzek ki a községi választások megtartására. Ez a határnap azonban még megváltozhatik, mert az agrárok azzal az indokolással utasítják vissza ezt a határnapot, hogy a gazdák szeptember végén még mezőgazdasági munkákkal vannak elfoglalva. Ennek az álláspontnak adott kifejezési Hodzsa dr. miniszterelnök is, aki a napokban tartott újságírói kihallgatás során fölemlítette, hogy között a kapcsolatokat normalizálni. Egyedül ez a tény is nagy lépés lenne a jobb jövő kialakulása felé. — Bennünk meg van a komoly, eltökélt szándék, hogy a szomszéd államok felé igyekezünk a közeledés útjait egyengetni. — Magyarország külpolitikai helyzete megerősödött és a közeledési készsége szomszédaihoz egyenes arányban nő pozíciójának megszilárdulásával. Könnyebben lehet tárgyalni akkor, amikor az egyik fél hatalmi túlsúlya egyoldalú érdekeit nem erőszakolja a másik félre és a másik fél is tudatára ébred annak, hogy már nem diktálhat. Ennek a helyzetnek létrehozásában része van annak a körülménynek is, hogy Magyarország viszonya valamennyi eddigi barátjához kimélyült, vagy változatlanul fennáll. az őszi választások határidejét még nem lehetett végleges terminusban megállapítani, s főképen egyes autonom testületek vezetőségének megválasztása szenvedhet halasztást, mert ^ezeknek a testületeknek demokratikus választási rendszere eddig még nem nyert teljes kiépítést. A cseh iparospári és a kartellek Az országos cseh iparospárt, melynek képviselője, Najman a kormány tagja, programjába ugyan az iparosok és kisiparosok érdekeinek védelmét vette fel s kifejezetten a kartellek ellen alakult, azonban a gyakorlatban egyáltalában nem törekszik programHol az akadály ? Komárom, május 28. A Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek közül a kormányban képviselt német pártok februárban tárgyalásokat folytattak a kormánnyal, amelynek eredménye az lelt, hogy Hodzsa dr. miniszterelnök Ígéretet tett a kisebbségek jogainak elismerésére és kívánságaiknak teljesítésére nézve. A miniszterelnök nyilatkozata a kormánypárti német kisebbség elölt történt ugyan, de az utólagos magyarázatok szerint ez a kormánynyilatkozat vonatkozott a köztársaságban élő valamennyi nemzeti kisebbségre, tehát a magyar nemzeti kisebbségre is. A nyilatkozat formájában adott Ígéret elhangzott, azonban egyelőre semmi változás sem mutatkozik a kisebbségi fronton, minden úgy van, ahogyan azelőtt volt, a kisebbség jogainak törvény és alkotmánybiztosította formájában való érvényesülése még mindig csak a incszsze jövőben remélhető, sein gazdasági, sem kulturális tekintetben nem jelentkezik valami haladás a kisebbségek számára, a kisebbségek sem a közszolgálatban való alkalmazásban nem részesülnek a nemzetiségi arányszám szerint, sem a kisebbségi nyelvi jogok kiszélesítése terén nem tapasztalható változás. A kisebbségek egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkednek és azt remélik, hogy a már annyiszor kapott Ígéretek közül ez az ígéret végre teljesülést is nyer, mert igazán itt volna a tizenkettedik óra, hogy a kormány ezen a téren tettekkel bizonyítsa be őszinte jóindulatát a kisebbségek iránt. Ami annyival Is inkább rendjén volna, mert a kisebbségek csak azt követelik, amit részükre a törvények, a szerződések s az alkotmányalaptörvény is eleve biztosítottak. A kisebbségek felé most újabb nyilatkozat hangzott el, isméi a miniszterelnök ajkáról, aki a napokban megtartott sajlófogadója alkalmával a hozzá intézeti kérdésre azt válaszolta, hogy azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, amelyeket a február 18-iki nyilatkozat tartalmaz, jól fejlődik. Hozzáfűzte a kormányelnök ehhez azt is, hogy a nyilatkozat végrehajtását semmi sem tarthatja föl s ezt a nyilatkozatát azzal támasztotta alá, hogy már azok a körök is fék ismerték az intézkedések végrehajtásának szükségességét, amelyek jóhiszemű aggályokkal fogadlak. Elismeri azonban a miniszterelnök, hogy vannak és lesznek esetek, ahol bizonyos lélektanilag elő nem készített intézkedések a helyi végrehajtó közegek megnemértésével fognak találkozni, a kormány azonban komolyan gondolja elhatározását. Hodzsa miniszterelnök szavai, bármilyen jóindulatról tanúskodnak is, egész világosan sejtetni engedik azt az aggodalmat, hogy a kormánynak a kisebbségekkel szemben elhatározóit politikája bizonyos esetekben nehézségekre fog találni azok részéről, akik az intézkedések végrehajtására vannak hivatva. És ebben a tekintetben indokolt is az aggodalom. Mert sokszor megtörtént már tizennyolc esztendő alatt, hogy az alsóbb fokú végrehajtó hatóságok nem úgy értelmezték a Prágából leküldött rendelkezéseket, mint ahogyan azokat a kormány, vagy az illető szakminisztériumok magyarázták, amit a legérihetőbben igazolnak azok a sok ezerre tehető panaszok és fellebbezések, amelyek a legfelsőbb bíróságokat és különösen a legfelső közigazgatási bíróságot foglalkoztatták és ma is foglalkoztatják. Számtalanszor felemelte a kisebbség tiltakozó szavát egyes alsóbbrendű végrehajtó hatóság téves és legtöbbször szélsőséges sovinizmusból eredő intékediései ellen, sajnos azonban, kevés eredménnyel, mert a közigazgatás menetében és a végrehajtások gyakorlatában továbbra is az eredeti felfogás uralkodott s a felsőbb hatóságok döntése a következő analóg esetekben sem szolgált zsinórmértékül. Úgy látszik, hogy a miniszterelnök is ismeri azokat az alsóbbfokú hatóságokat, amelyekkel állandó vitában áll a kisebbség, különösen a perifériákon s azokon a helyeken, ahol a hivatalok részéről a legkisebb megértés sem tapasztalható. De jól tudja a miniszterelnök azt is, hogy az ilyen hatóságok miatt nem tud tisztázódni sok kérdésben a helyzet, holott talán a kormány a legjobb intenciókkal van eltelve a kisebbségi lakosság iránt. Nyíltan megmondja ő is, hogy számítani kell alsóbbfokú végrehajtó hatóságok megnemériésé- Vel s ezzel bizonyságot tesz a nemzeti kisebbségek, közelebbről pedig a majának megvalósítására, mert a kisiparosság életérdekeit veszélyeztető úgynevezett »mammutvállalatok« ellen még csak szót sem emel. Ezt bebizonyította Najman iparügyi miniszter, aki egyáltalában nem veszi figyelembe a pártprogram negyedik bekezdésében foglaltakat, mely azt mondja, hogy »a nagytőkés szervezetek, a kartellek, trösztök, szindikátusok és ringek, melyek a gazdaságilag gyengébbek megsemmisítésére törnek, megsemmisítendők«. Ezzel szemben a valóság az, hogy amióta Najman helyet foglal a kormányban, egyetlen kartell sem szüntettek meg, sőt az utóbbi két évben néhány szűz új kartel létesült. A Halo Noviny c. újság értesülése szerint hetenként öt új kartellel szaporodik a nagy vállalatok száma. Hogy Najman miniszter és az iparospárt nem képes megvalósítani programját, annak az az oka, hogy több iparospárti törvényhozó, mint Kianicska szenátor, Radovszky képviselő vesz részt nagy obi) ipari vállalatok igazgatásában. így persze azután teljesen illuzoriussá válik a kisiparosok érdekeinek védelmét kilátásba helyező program, amely csak papiroson van meg, de a való életben nem tud érvényesülni. Ily körülmények között nem lehet csodálkozni, ha a kiábrándult iparosok tömegesen hagyják ott az iparospártot, amely nem tudja megvédeni érdekeiket a nagy iparvállalatokkal szemben. A nemzetközi helyzet a hivatalos adatok szerint Borsky publicista a Národni Politika c. lapban a következőket írja vezércikkében: Hivatalosan közük, hogy a francia külügyminiszter a londoni és párisi tanácskozások eredményét abban a véleményben sürítette öszsze, hogy a nemzetközi feszültség fölgyar nemzeti kisebbségek által számtalanszor hangsúlyozón ama hibák melleit, amelyekben több közigazgatási hatóság leledzik a köztársaság fennállásának tizenkilencedik évében is! A nemzeti kisebbségek sorsa Hodzsa miniszterelnök nyilatkozata szerint is az alsóbbfokú végrehajtó hatóságok kezébe van letéve, holott a kormánynak kell gondoskodnia arról, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjék, mert magának az államnak is evidens érdeke, hogy konszolidálódjanak a viszonyok és végre műiden fennakadás nélkül intéződjenek a köztársaságban a népek ügyei. A kormánynak a törvény rendelkezései jogokat adnak arra nézve is, hogy elhatározóit szándékát eredményesen keresztülvigye, csak a törvényt kell alkalmaznia, hogy a februári kisebbségi nyilatkozat minden nacionalizmus és sovinizmus dacára végrehajtást nyerjen!
