Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-12 / 38. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. május 12. A Jókai Egyesület közgyűlése Komárom, május 11. Vasárnap délelőtt tartotta meg a Jókai Közművelődési és Múzeumegyesület évi rendes közgyűlését, a Kultúrpalota képtártermében. A távollevő dr. Szijj Ferenc elnök helyett Fiilöp Zsigmond ügyvezető elnök vezette a gyűlést. Megnyitójában üdvözölte a megjelenteket s megemlékezett arról, hogy az Egyesület működésének 26-ik évébe, azaz újabb negyedszázadba lép, nem lankadó munkakedvvel, hűséggel s áldozatkészséggel végezve munkáját. A nagy alapítók nemes intenciójához híven szolgálja alapszabályai állal kitűzött céljaik Majd rátért a szoborakcióra, amely az egyesületnek nagyon régi célkitűzése s amely most megvalósulásához közeledik. Dr. Szijj Ferenc a szoborakció lelke s az ő irányításával folyik a gyűjtés. A mozgalmat nagy siker koronázta: Szlovenszkó magyarsága, a hatóságok s az iskolák, egyesületek egyképen sietlek a szobormozgalom segítségére. A Magyarországi Takarékpénztárak s Bankok Egyesülete a napokban juttatott hétezer koronát a szoborra. A gyűjtés eddigi eredménye 75.030 korona. Jelentette az elnök, hogy a szobor megalkotására megbízást Berecz Gyula kapott. Megvan a remény arra, hogy a szobrot' ősszel leleplezik. Majd kegyeletes szavakkal parentálla el az egyesület multévi halottait: Majer Imre dr.-t, Spitzer Bélát, Vaskó Istvánt, Pap-Kovách Elemért, Nagy Andrást. A közgyűlés néma felállással tisztelgett az elhunytak emléke előtt. A Komáromból elköltözött Jánossy Lajos evang. esperes, volt társelnöknek, Koczor Gyula és Ivánffy Géza elnöki tanácstagoknak működésükért köszönettel adózott a közgyűlés. A közgyűlés kegyeletes megemlékezés volt abból az alkalomból is, hogy az egyesület vezérszelleme, Jókai Mór 32 évvel ezelőtt, 1905. május 5-én hunyt el. — »Hálával s mélységes kegyelettel emlékezünk rá, akinek soha el nem múló emlékét örökké szívébe zárta a magyarság s mélységes tiszteletben tartja az egész művelt világ. Az ő halhatatlan szelleme lebeg ma is közöttünk, akik áldva emlékezünk Jókaira, a nagyra, a műveiben örökké élőre, a mi eszményképünkre« — fejezte be nagyhatású megnyitóját Fülöp Zsigmond ügyv. elnök. Szombathy Viktor főtitkár a multévi jelentést terjesztette elő. Megemlékezett az egyesület nyilvános ünnepélyeiről, a vitaestről, a szoborakcióval kapcsolatos kiállításokról, a rádióközvetítésekről, amelyek a Kultúrpalota helyiségeiből történtek. A komáromi kultúrhelyzetet ecsetelte, s azt, hogy milyen nehezen köthető Komáromban »egyesületek közötti béke«. A Jókai Egyesület olyan egybefogással kísérletezett, amelyet később más városok is eltanultak tőlünk: összehívta az egyesületeket s a helyes műsorbeosztást beszélte meg velük, hogy a rendezések egymást időrendben ne zavarják. Ez nagyrészt sikerült is és jövőre folytatják. A közönség nagyrésze azonban csakis a szórakoztató műsorok iránt érdeklődik, a könnyű humor, ( a könnyű zene, a tánc sokkal többeket érdekel, mint a komoly kullúrelőadás s ha az előadások csődjéről nem is beszélhetünk, mégis komoly aggodalommal tölt el a mutatkozó közöny komoly kulturális törekvésekkel szemben. Az előadók is megfogyatkoztak s az idegenből hozott előadók drágák. Ezért választotta az egyesület a vitaestek rendezéséi, amelyet siker koronázott: nyolc házivitaest volt a szezonban. A Jókai Egy esület rész tvett a »Szlovenszkói Irodalmi Szövetség megalakításában Kassán, hogy az irodalmat is hatékonyan pártolja. Majd a jelentés szólott a gyűjteményekről: a múzeumot teljesen átrendezték már s a nagyközönség számára megnyitották. Tavaly 1888 látogatója volt a múzeumnak. Jelenleg a háborús emlékek gyűjtése folyik, azonkívül a néprajzi rész erős kibővítése vált szükségessé. A képtárat Nagy Barna rendezte át, a múzeumban Zombory György működött nagy lelkesedéssel közre. Idén a könyvtár rendezésébe is belefoglak s jelenleg ebben 7 gimnáziumi tanuló segít. Az újabb ásatások 1500 koronába kerültek. Az egyesüld termei úgyszólván tele vannak s lassanként a helykérdés nagyon fontos lesz. »Ha esetleg nem fejtette ki az egyesület teljes erejét, — fejezte be a jelentési, — nem rajta múlott. A közönség, amely az egyesület gerincét alkotta, megfogyatkozott. A közönség ma világnézeti frakciókra oszlik, jobboldal áll szemben a baloldallal, Mekezetek egyre sürgetőbben lömörílik maguk köré híveiket s az egyszerű polgár a világeszméknek e káoszában sokszor nem találja a helyét. Existenciális kérdések szólnak bele a kultúra vonalába, nemzetiségi problémákkal küzdünk, azonkívül anyagiakban is megszegényedtünk. Nem tudunk sem jobboldali, sem baloldali eszmékkel szolgálni, egyesületünk a napipolitikától távol áll s ezért is nehezebb a helyzete, mert a kiegyenlítő közép helyzetét foglalja el. Kiváncsi a komáromi múzeumra? Minden vasárnap délelőtt V2IO-V2I között csekély belépődíjért megtekintheti a Jókai Egyesület múzeumának gyűjteményeit Kicsiny az utánpótlás. Kevés a fiatalember. A kor talán nem kedvez a kiegyensúlyozó szándéknak, de aki bennünket jobbra, vagy balra taszítani akar, az ellensége a kisebbségi magyar kultúréletnek, ellensége önmaga jövőjének, mert szilárd meggyözödéfsünk az, hogy a mi utunk az igazi, a nemzeti alapon álló, hagyományokhoz hű s ezen a vonalon haladó magyar kultúra útja, melyet ápolni kötelességünk s melyei megvédeni mindenkor készek vagyunk. S innen hívjuk a fiatalokat: jöjjenek, várjuk őket!« A főtitkári jelentést nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés, mely azt egyhangúan tudomásul vette. Ennek kapcsán a közgyűlés elnökének indítványára a közgyűlés az egyesület rendezésein közreműködött szereplőknek, előadóknak, továbbá Szijj Ferenc dr. elnöknek, Szombathy Viktor főtitkárnak, Kállay Endre dr. ügyésznek, Kollár Lajos jegyzőnek, Makky Lajos pénztárosnak, Nagy Barna és Zombory György osztálytitkároknak buzgó működésükért köszönetét szavazott. A főtitkári jelentés után a választmány s a vezetőség kiegészítésére került a sor. Az elhalálozás, vagy elköltözés folytán megüresedett helyekre társelnökökként dr. Leslár Istvánt és Galambos Zoltánt, alelnökinek Bartos Frigyest, elnöki tanácstaggá ifj- Nagy Jánost, ifj. dr. Mohácsy Jánost, Somogyi Istvánt, Nagy Sándort, Banai Tóth Pált választották. A közművelődési osztály titkára Zsolnay Béla lett. Makky Lajos, az egyesület pénztárosa a tavalyi zárószámadást mutatta be, majd előterjesztette az idei költségvetést, amelyeket a közgyűlés jóváhagyott, illetve megállapított. Anyák napjának megünneplése Komáromban Napfényes, derűs, meleg idő kedvezett az Anyák Napja rendezőségének s résztvevőinek, amikor vasárnap megrendezték az immár hagyományossá vált s mindig jól sikerülő Anyák Napját, az édesanyák tiszteletére s a szülők iráni érzeti szeretet bizonyítására. A magasztos ünnepet szépien s színesen tartották meg, az összes komáromi iskolák részvételével. Délelőtt a katonazenekar hangversenyezett az »Angliá«-ban, majd délután félháromkor felvonullak az Óvodások, azj elcmislákj s a középiskolások a Szokol-pályára, színes, zenés menetben. A zenét a tüzoltózenekar szolgáltatta. Színes, tarka menet volt, az apró gyermekek kerékpáron, kis autókon s mindenféle fulószerszámon igyekeztek, futottak s gurultak, a nagyobbacskák zászlókai, jelinonduios táblákat vittek, volt tornászcsoport, nemzeti viseleti csoport: hosszú menetben kanyaroglak a gyermekek a sportpályára, tanáraik vezetésével s szülőik kíséretében. Ili kezdetét vette az ünnepség, nemzeti táncokat, zenés tornagyakorlatokat mutattak be, szavalókórusok szerepeltek, volt szerencsehalászat, tekeverseny, tréfás postahivatal, tánc késő estig. Az ünnepség igen sikerült: jövedelmét a szegénysorsú tanulók nyaraltatására szánták. Az ünnepséget egyébként a Járási Közművelődési Testületek, a Fiatalsággondozó, valamint a Szülői Szövetségek rendezték, Markovies Ede tanfelügyelő és dr. Kislvariszky Jenő alelnökök, valamint Kocsis Ernő pénztárnok és Németh Miklós titkár lelkes közreműködésével. Az ünnepély rendezői között első helyen kell megemlíteni Sklíba János főrendezőt, aki nagy körültekintéssel látta cl nehéz feladatát. Nehéz volna felsorolni egyenként mindazokat, akik az ünnepség megrendezésében az egyesületnek segítségére voltak. A felvonulás és a műsor összeállításának és rendezésének munkáját Änderte Gusztáv és Vaskó Imre iskolaigazgatók végezték. A közönség és a diákság elhelyezésének feladata Telkes Mihály tanonciskolái igazgató és Sohár Oltó főgimnáziumi tanár kezeiben nyert sírna lebonyolítást. A tekeverseny megrendezése Jedlicska István nyug. bírósági tisztviselő érdeme. A büffék és tombola létrehozásában a helybeli Vöröskereszt Önkéntes Ápolónői Testülele dr. Hajícsek Emitné, Machácsdk Pálné, Schütz Bélámé és Opolecká Anna vezetésével fáradozott. Meg kell még említenünk az ügyes jegyellenőrök csapatát, akiket a Legényegylet és a Szolidaritás egyesületek küldtek ki. A Járási Fiatalsággondozó semmi áldozattól vissza nem riadva fáradozott az ünnepség fényének emelésén és tekintettel az ott megjelent nagy tömegre, megállapíthatjuk, hogy ezt a munkát városunk közönsége kellően értékeli és a szép erkölcsi és anyagi siker szolgáljon további buzdításul az egyesület vezetőségének nemes és emberbaráti munkájához. A komáromi esküdtszék első nqpgci Ä garázda apa, akit fiai agyonvertek A komáromi esküdtszék hétfőn kezdte tárgyalásait. Elsőnek olyan ügyet vettek elő, amelyet már kétszer tárgyalt a nyitrai esküdtszék. Az ügyészség fellebbezése folytán az ügy a brünni legfelsőbb bíróság elé került, amely az ügyet a komáromi törvényszékhez tette át, újbóli letárgyalás végett. Az üggyel a dr. K rizstanács foglalkozott. A vádirat szerint Benkó István és Benkó János karaját! lakosok erős felindulásukban megszurkállák és agyonverték apjukat, Benkó Jánost. Vallomásuk során elmondták, hogy tizenkettőn vannak testvérek s apjuk iszákos, kötekedő volt, aki minden ILIcallí^pénzét elmulatta s így a nagyszámú család sokszor nélkülözött. Sokszor verte is gyermekeit s feleségét. A gyilkosság előtt disznókat adott el, az ár egy részét rögtön elmulatta. Mikor részegen hazajött, felesége elveti tőle 100 koronát, hogy bevásárolhasson. Amikor az öreg Benkó felébredt s kijózanodva észrevette, hogy a pénzéből hiányzik, dühöngöm kezdett s megígérte, hogy a disznó árát s a gabona árát is elmulatja. A két fiú elhatározta, hogy ezt nem engedi s uiánament az apjának. Az egyik fiú a járomszöggel verte fejbe apját, a másik fiú késsel szurkába össze, amíg volt benne élet. Akkor kikutatták zsebeit, elvették órájájt s pénzét, megmosták a kezüket s elmentek a csendőrségre, ahol feljelentették magukat. Először azzal védekeztek, hogy csak meg akarták fenyíteni apjukat, mivel nagyon féltek tőle. Kihallgatták a meggyilkolt gazda feleségét, a gyilkos fiúk anyját is, aki nagy bőbeszédűséggel adta elő férje iszákosságát s garázdálkodásait. A többi kihallgatott tanú is azt igazolta, hogy a meggyilkolt igen rabiátus ember volt, aki állandóan verte családját s minden pénzét elitta, úgy, hogy anyjukat a gyermekeknek kellett segíteni. Goromba azonban, csak a családjával szemben volt, akiktől rendes viselkedést követelt meg«. Az esküdtbíróság a két apagyilkost fejenkint 3 3 évi börtönre ítélte. Miért kell magyar gyermeket magyar iskolába íratni? Meri: aki magyar iskolát végez, alaposabb tárgyi tudással, kevésbbé fáradtan végzi el azt s a felsőbb iskolában a nyelvi nehézség ellenére jobban is felkészült lévén, könynyebben boldogul s idegileg is jobban bírja, mert: a magyar iskolákban a magyar tanítók s tanárok tanítják, akik már vérmérsékletüknél, gondolkodásuknál, hagyomány óknál fogna is közel 'állanak a magyar ifjúsághoz, s a magyar diákokra is jobb nevelő hatást gyakorolnak, meri: nem szégyen az, ha magyar gyermek magyar iskolába jár. Az állam törvényei is úgy rendelkeznek, hogy minden nemzetiség u maga anyanyelvén élje kultúréletét s oktaltassék, mert: magyar tanítónak, magyar tanár* nah' adsz kenyeret, mert: száz és száz okot lehet felhozniy de száz szónak is egy a vége: magyar gyermekedet magyar iskolába írasd. Nem lesz kára belőle.
