Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-21 / 32. szám
ötvennyolcatok évfolyam. s 32. szám. Szerda, 1937 április 21 Alapítóba: néhai TÚRA JÁNOS. Felelős szerkesztő KÁLLAY ENDRE DR. Főszerkesztő: GAAL GYULA DR. Előfizetés: egész évre 89 Ke, félévre 49 Ke. negyedévre 20 Ke. Külföldön 120 Ke. - Egyesszám ára 1 Ke. Szerkesztő B ARANY A Y JÓZSEF DR. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk ucca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Németország hajlandó részivenni új világkonferencián Értsük meg egymást 1 Komárom, április 20. Középeurópa elöntésre váró függő kérdései között tagadhatatlanul egyik legfontosabb a dunai államok viszonyának rendezése, amelynek megoldásától függ nemcsak a fejlődésre alkalmas légkör megteremtése, hanem maga a béke szilárdsága is. Nincsen egyetlen olyan aktív államférfiú, aki ennek igazságát kétségbe merné vonni, mert hiszen a háború után száz és ezer alkalom bebizonyította azt, hogy a békeszerződések által teremtett politikai helyzet távolról sem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a győztes hatalmak a háború alatt fennen hangoztattak s amelyek szerint Ígérték a szerződések megkötését. A békeszerződések létrehozatalánál nem a megbékélés s a megértés szelleme, hanem egyes hatalmi csoportok egoista akarata érvényesült s a nagy békealkotás csak egyoldalú érdekek szolgálatát mozdította elő. Hogy ennek következtében éppen a legközelebbről érdekelt középeurőpai államok között nem sikerült tartós békét teremteni, azt ma már mindenki elismeri, mert hiszen a következmények világosan megmutatták, hogy a békeszerződések nem alkalmasak arra, hogy általános megnyugvást biztosítsanak a nemzetek között s így nem lehetnek alkalmasak arra sem, hogy egymás iránt a bizalmat megerősítsék, vagy éppen fokozzák. Ha ez másként volna, akkor a kisanlaiit soha sem jött volna létre és a Dunamedencébcn élő nemzetek és országok nem követnének el mindent, hogy érdekeik védelmére s közös aspirációjuk megvalósítására a velük ugyanazon sorsközösségben élő nemzetek közötti kapcsolatokat kiépítsék. De a szövetségek magukban még igen keveset jelentenek, s csak háború esetén bizonyíthatják be őszinte voltukat és állóképességüket, háborúra azonban senki sem mer gondolni, aminthogy a legnagyobb bűn volna egy újabb világégésnek felidézése. Nem marad tehát más hátra, mint az egymáshoz való őszinte közeledés, amit a megértés jegyében folytatóit tárgyalások eredményezhetnek. De hát ebből máris igen sok volt, hiszen a diplomaták mást sem csinálnak, csak tárgyalnak és tanácskoznak, de eredményre nem képesek jutni. Nem pedig azért, mert nem azzal az elhatározással ülnek le a zöld asztalhoz, hogy a békességet minden körülmények között megteremtsék, hanem azzal az óvatos, minden esélyt százszor is meggondoló magatartással, amely hatalmi és tekintély kérdést csinál minden kezdeményezésből, minden javaslatból és nem képes menekülni a bizalmatlanság megrögzött érzésétől. Pedig milyen káros s Az angol politikai élet legnagyobb szenzációja az a beszélgetés, amelyet Lansbury, az angol munkáspárt vezére folytatott Hiller kancellárral. Politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak Hiller kancellárnak a beszélgetés során tett ama nyilatkozatának, mely szerint Németország készséggel hajlandó résztvenni új világbékekonferencián, még abban az esetben is, ha erre a konferenciára Szovjetoroszországot is meghívják. Az angol parlament folyosóin élénken vitatkoztak a kancellár békenyilatkozatáról és Lansbury nagy sikeréről. A felsőház egyik vezető tagja: Allen lord azt a reményét fejezte ki, hogy az angol kormány ezúttal szaván fogja Hitler kancellárt és nem ront-Benes Ede dr. köztársasági elnök rádióbeszédet mondott egy amerikai rádió! ár saság felkérésére. Az elnök angol nyelven tartott beszédében kijelentette, hogy nem tart háborús veszélytől. Európa mai nehézségei a világháborúból erednek. A világháború után a demokrácia csak a fejlett államokban maradt meg. A fejlődés érdekében szükséges, hogy az államok különösen respektálják egymás rendszerét. Európának békére van szüksége. Az egyetlen út, amely megmenti Európa jövőjét: kikerülni a háborús konfliktust. Csehszlovákia számára egyetlen lehetséges rezsim a demokrácia. E rendszer teljesen megfelel a csehszlovák történelem szellemének. A csehszlovák nép, amely elvesztette nemességét, sokáig nem volt részese az államéletnek s ez alatt demokratizálódott. Állami életünk egyik fontos részéi képezik a nemzeti kisebbségek. mennyire veszedelmes az ilyen álláspont. Nem kell másra hivatkoznunk, mint a kisantant államaira és azoknak Magyarországhoz való viszonyára. Napról-napra jobban és jobban felismerik, hogy lehetetlen az a helyzet, amely a kisantant és Magyarország közölt keletkezett a békeszerződések által. Egy nagy gazdasági éMység volt a Duna medencéje, amelyben az egymásra utalt államok a legelőnyösebb gazdasági viszonyok között éltek egymás mellett. Az egymásrautaltság az új határok megvonása után is megmaradt s éppen csak az a hiba, hogy az egymás melletti kis államok állandó vámháborúban vannak, ami azután végzetesen megnehezíti az egymás melletti élést. Hogy a bajokat felismerték, azt ja le különböző előfeltételek hangoztatásával a kancellár elvi hozzájárulásának értékét, mint a múltban annyiszor tette. Allen lord meg van győződve arról, hogy sokkal okosabb, ha a világ vállalja a tervbevett új békekonferencia kudarcának kockázatát, semminthogy már eleve elvesse a konferencia gondolatát és elmulassza ezt az oly kedvező alkalmat. Az egész angol sajtó egységesen helyesli Hitler kancellár kezdeményezését s a felhivatalos Daily Telegraph azt írja, hogy nemcsak ostobaság lenne, hanem hálátlanság is, ha a világ nem akarná beismerni, milyen nagy lehetőségeket nyújt Hitler kancellár nyilatkozata a nemzetközi együttműködés megszervezése tekintetében. A csehszlovák alkotmány, amely szerint valamennyi polgár egyenjogú, — mondotta az elnök, — a maga demokratikus szellemével kielégíti valamenynyi kisebbségünket és ezeknek más államoktól eltérően nem kell harcolniok életük és kultúrájuk biztosílásáért, hanem a kormányban részivé ve. nem csupán a kisebbségek, hanem az egész állam sorsának intézésében is részesek. Erről világosan tanúskodik a német minisztereknek a kormányban való részvétele 1926-tól mostanáig. Az a körülmény, hogy államunkban aránylagos válaszlói jog és haladó szociális törvényhozás van, lehetővé teszi, hogy államunkat a Nyugat legelőhaladottabb demokráciájához hasonlíthassuk. A gazdasági és szociális evolucionizmus a demokrácia elvei mellett a legjobb védő eszköz a fölforgató törekvések ellen. A köztársaság elnöke végül hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia külpolitikája a népszövetség alapján áll. az időnként felhangzó nyilatkozatok eléggé bizonyítják, de hogy a helyzet megjavítására valamit cselekednének is, arról nem beszélhetünk. Szemforgalva mondják egyes diplomaták, hogy például Magyarországgal készen áll a kisantant a mcgbékülésre, azonban ennek éppen Magyarország támaszt akadályokat. Pedig aki újságot olvas, az igen jól tudja, hogy nem Magyarországon fordul meg a dolog. Csak a napokban jelentette ki a magyar miniszterelnök, hogy a szomszédállamokkal a korrekt szomszédi viszonyra törekedik a magyar kormány, de az esetleges tárgyalásokat — a teljes egyenjogúság elismerése alapján kezdheti csak meg Magyarország. Ezt mint szuverén állam, saját létérdeke szempontjából Kramór a szovjet és a kisantant viszonyáról Kramár tollából vezércikket közöl a Národny Listy a kisantantról. Az ősz cseh nacionalista politikus behatóan foglalkozik a kisantant céljával és a kisantant államokkal, valamint a Franciaországhoz való viszonyról és a szovjethez való relációról a következőket írja: Két dolog van, ami a békét veszélyeztetheti Európában: a német Drang nach Osten és a komintern titkos és nyílt munkája a világforradalom kirobbantására, — majd így folytatja: — A szovjettel való francia és csehszlovák szerződés fékező tényezők, mert ebben sem Románia, sem Jugoszlávia nem állanak mellénk s ebben mindig szakadék lesz közlünk. Ezzel a kérdéssel, amely rendkívül komoly folyományokkal járhat, a kisantantban mini idegen test magunkra maradhatunk, nem is tekintve azt, hogy ez menynyire akadályozza Lengyelország közeledését hozzánk és rajtunk át az egész kisantanthoz. Ennek örökre így kell lennie? Életbelépeti & spanyolországi határzár — április 20. A keddre virradó éjszaka, pontosan 12 órakor életbelépett a spanyol szárazföldi és tengeri határok nemzetközi ellenőrzése. Anglia központi ellenőrző kikötője Doverben van. A sapnyoi-portugál határ mentén Villareáltól egészen Minőig szintén elfoglalták az angol ellenőrző tisztek állomáshelyeiket. Gibraltárban éjfélkor léptették életbe az ellenőrző szolgálatot a spanyol határsáv mentén. A spanyol délnyugati partvidék ellenőrzésével megbízott angol flotta már hétfőn este kifutott a gibrallári kikötőből, hogy megkezdje az ellenőrző szolgálatot a portugál határtól egészen Almeira partvidékéig. Az ellenőrzésben négy torpedóromboló s öt kisebb cirkáló vesz részt. megköveteli. Amihez kétségtelen joga is van. Azonban a kisantant államai eddig még nem voltak hajlandók ezt az elemi feltételt sem elismerni, ami Magyarországra nézve érthetően nagy sérelmet jelent. Éneikül egyetlen egy nemzet sem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, mikor exisztenciális érdekeiről van szó. Ezt be kellene látnia a kisantantnak is, mert addig nem lehet arra számítani, hogy Középeurópa mai kaotikus helyzete megváltozzék. Bizonyára el fog jönni az idő, amikor a béke biztosítására minduhúroin állam szükségesnek fogja tartani az egyenjogúság kérdésének elismerését s akkor azután kezdetét veheti az az új korszak, amely Középeurópa teljes konszolidációját fogja megteremteni. Benes dr. köztársasági élnék rádiónyilatkozata a békéről
