Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-13 / 4. szám

4. szára, Szerda, 1937 január 13 Ötvennyolcadik évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák ériekben: Helyben és vidékre postai szélküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám ára I korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Újból nyugalom a marokkói kérdésben Német-francia tárgyalások rendbehozták a kényes kérdést, — végül még kereskedelmi szerződés is lesz a két rivális nemzet között. Kisebbségi tárgyalások. Komárom, január 12. Politikai körökben sokat beszélnek azokról a küszöbön álló tárgyalások­ról, amelyeket a kormány fog január második felében megkezdeni a né­metek képviselőivel. A koalícióhoz tartozó lapok s még inkább az ak­tivista orgánumok cikkekben erősítik meg a tárgyalási híreket s a német aktivisták úgy tudják, hogy ezek a tárgyalások a kisebbségi követelések­ről fognak folyni, s hír szerint már szövegezik is azokat a követeléseket, amelyeket a tanácskozáson elő fog­nak terjeszteni. A csehszlovák köz­társaságban élő nemzeti kisebbségek kíváncsian várják, hogy mik lehelnek azok a követelések, amelyeket allé­mét aktivisták állítanak össze, mert eddigi magatartásukból alig lehetett arra következtetni, hogy ezeknek a koalícióban résztvevő, kormánytámo­gató német pártoknak valami különö­sebb kívánságaik lehelnek, hiszen olt ülnek a mindenható kormány olda­lán, ami azt jelenti, hogy meg vannak elégedve sorsukkal, melyet minden vonatkozásban hozzákötöttek a min­denkori csehszlovák kormányokhoz. Nagyobb nyomaték kedvéért egyes lapforrások hivatkoznak arra is, hogy a legmagasabb helyen megnyilvánult akarat teszi lehetővé azt, hogy a kor­mány a kisebbségi kérdésekről tár­gyalásba bocsátkozzék a köztársaság legnagyobb számban lévő kisebbségé­vel, ami viszont azi igazolja, bogy a csehszlovák kormányok mindezideig nem tartották szükségesnek a kisebb­ségi tárgyalást. Azon, hogy a kor­mány az aktivista németekkel akar első sorban tárgyalni, az ismert vi­szonyoknál fogva nem csodálkozunk. Ez a bizalom viszonzása azért a tá­mogatásért, amelyben a három német kormánypárt részérői évek óta ré­szesül. Aminthogy a magyar nem­zeti kisebbségi kérdésekben is azt a két képviselőt tünteti ki bizalmával, akik a kormánypártokban foglalnak helyet s akik az aktivisták sorába tartoznak. Hogy politikai tekintetben megfelelő-e ez a felfogás, az más kér­dés. Azt csak nein lehet vitatni, hogy a német kisebbségnek csak egy töre­déke vesz részt a kormány támoga­tásában, aránytalanul nagyobb rész a szudétanémet pártban tömörül, amely ha ellenzékben van is, mégis csak a többséget alkotja. Akkor te­hát, amikor a kisebbség kívánságait akarjuk megtudni, sokkal észszerűbb a nagyobb tömegeket magában fog­laló párttal tárgyalásba bocsátkozni, mint azoknak a pártoknak képvise­lőivel, akik a maguk néhány szavaza­tával minden alkalommal készen álla­nak a kormány rendelkezéseinek tel­jesítésére. Mert fel lehet tenni bátran a kérdést, hogy a köztársaságban élő — január 13. Két napig újabb veszélyes konflik­tus hírével voltak tele a világlapok s már-már azt várta az európai köz­vélemény, hogy a spanyol harcokba a németek és a franciák közvetlenül is be­avatkoznak. A beavatkozás Marokkó miatt történt volna: a franciák attól tartottak, hogy a németek maguknak sajátítják ki Spanyol-Marokkót s fellázítják Fran­cia-Marokkót is. Már a »jó békeidők­ben« is majdnem háború tört ki Ma­rokkó s Tanger miatt. A legújabb viszály alkalmával Hitler és Francois Poncet, ber­lini francia nagykövet beható tárgyalásokat folytatott egymás­sal, a tárgyalások eredményét a nagykövet közölte Párissal s ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy Hitler békevágya őszinte. A francia lapok hangja is csillapodott Komárom, január 12. Az 1936. évi 130. sz. törvény egyik szakasza úgy rendelkezik, hogy a kém­kedési ügyekben a vádlottak védelmét csak az igazságügyi miniszter által külön jegyzékbe foglalt ügyvédek lát­hatják el. A miniszter által össze­állított ügyvédi névjegyzék most jelent meg s mivel az sérelmes a magyar ügyvédi karra, Pombszky Géza dr. egyesült párti nemzetgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be az összkor­­mányhoz. Az interpelláló képviselő iü­néinetek életérdekeinek a többségben lévő németek, vagy a kisebbségben lévő német aktivislák-e az igazi kép­viselői? Maga a demokrácia is tisz­teletben tartja a többségi elvet, amit tehát ennél sem lehet figyelmen kívül hagyni. A nemzeti kisebbségek követelései­nek külön való megbeszélése minden­esetre egy lépés azoknak a súlyos problémáknak megoldására, amelyek nyílt kérdéseit alkotják a csehszlo­vák körtársaságnak és alapját képe­zik a kisebbségi sérelmi politikának. Ennek megszüntetése az állam kon­szolidálása szempontjából szükséges­nek mutatkozik s azért biztató jelen­ségnek kell tartanunk, hogy a kisebb­ségi kérdés tárgyalásra kerül, azon­ban ebbe a tárgyalásba azokat kell bevonni, akik a kisebbségeknek igazi és megvan a remény arra, hogy Schacht dr. ismét Párisba utazik és még e hó végéig megköti a nagy francia-német kereskedelmi szerződést, ez előkészítése volna a nagyarányú német-francia közeledésnek is. A SPANYOLORSZÁGI HELYZET mindennap hoz valami újat. Való­színű, hogy a nagyhatalmak zár alá veszik a spanyol határvidéket s blokád alá a kikötőket, hogy önkénteseket és hadianyagot ne kaphasson ezentúl se Franco gene­rális, se a vörös kormány. A két hadsereg elkeseredetten s változó eredménnyel küzd egymás ellen, mindkét fél győzelmeket jelent. Állítólag ezer német »önkéntes« is elesett a harcokban. A nemzetiek of­­fenzivája folytatódni fog. terpellációjában megállapítja, hogy a megjelent ügyvédi névjegyzék­ben nem lehet magyar nemzeti­ségű ügyvédei felfedezni, az egyetlen magyar nevű ügyvéd, akit a jegyzék feltüntet, a nemzetközi szo­ciáldemokrata párt tagja s így nem tekinthető magyar érzelmű ügyvéd­nek. i Interpellációjában Porubszky Géza dr. képviselő a következő kérdéseket intézi a kormányhoz. »Van-e tudomása arról, hogy az képviselői s nem azokat, akiknek mentalitása eléggé ismeretes a kor­mány előtt. Nem frázis, de valóság az, hogy a nemzeti kisebbségeknek azok­ban az ellenzéki pártokban vannak az igazi képviselőik, amelyekbe a ki­sebbség nagyobbik része tömörüli, ezektől kell megkérdezni, hogy mik a kisebbségeknek a kívánságai és tör­vényben biztosított jogos követelései. Nagyon hézagos munkál végeznének a tervbevett tanácskozásokon azok, akik nem adnának módot a kisebbsé­gek igazi képviselőinek arra, hogy a sérelmeket előterjesszék és jogos kívánságaikat ismertessék. Mert ak­kor ezek a tárgyalások nem járnának eredménnyel, pedig a kormánynak is érdeke, hogy a megbeszélések a köz­társaság szempontjából is a közjó sikerét szolgálják. igazságügyminiszter úr a 130/1936. évi törvény alapján a védők névjegyzékét már közzétette? Van-e tudomása arról, hogy az igazságügyminiszler úr annak el­lenére, hogy elegendő jelentkező és kérvényező volt, a kérvénye­ket figyelembe nem véve hivatal­ból nevezett ki védőket? Van-e tudomása arról, hogy az igazságügy miniszter úr feddhetet­len ügyvédeknek a védők jegyzé­kébe való felvétele iránt beadott kérvényét eddig egyáltalán el nem intézte? És végül van-e tudomása arról, hogy a magát szociáldemokratának valló igazságügyminiszter úr egyetlen magyar nemzetiségű ügy­védet a védőknek általa össze­állított jegyzékébe fel nem vett? Nyomatékosan kérdezzük az össz­­kormányt, hajlandó-e utasítani az igazságügyminiszler urat, hogy ezt a sérelmes intézkedést vál­tó ztassa meg a Hodzsa miniszterel­nök vasárnap rádió­beszédet mond. — január 12. Hodzsa miniszterelnök ma folytatta tárgyalásait a kormány egyes tagjai­val. A tárgyalásokat rövid egészség­­ügyi szabadságáról visszatérve kezdte meg. A miniszterelnök vasárnap, ja­nuár 17-én, délben 12 órakor rádió­beszédet mond a kormány legköze­lebbi nuinkaprogranunjáról. A kép­viselőház valószínűleg január 26-án ül össze. Készül a teljes szerb-horvát kibékülés. , — január 12. A szerbek s a horvátok között bé­­külékennyé kezd válni az atmoszféra. A horvát parasztpárt vezére, Macsek Vladimír és Sztojadinovics miniszter­elnök pénteken fognak összeülni, hogy megkezdjék közvetlen tárgyalá­saikat a horvát s szerb kibékülés ügyében. E találkozástól függ a másfél év­tized óta uralkodó belpolitikai válság megszüntetése. Macsek a diktatúra óla eddig egyik kormánnyal se volt hajlandó tárgyalni. Macsek mögött áll az egész borválság. Zágrábban nagy közkegyelmi rende­letet adott ki a kormány, politikai bű­nösökre. Az „Otthon" kávéház fo­lyosóján vagy a Nádor- és Szent András uccán hét­főn éjjel elveszett egy fekete szkunksz pelerin. Becsületes megtaláló 10J korona jutaion ban részesül. Cím a kiadóban. A magyar ügyvédek mellőzése a kémkedési ügyek védelmi eljárásánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom