Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-31 / 26. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. március 31. A Dalegyesület 74-ik évi közgyűlése Hodossy Károly, Király Károly és Nagy János 38 éves működő Ságok kitüntetése. az illetékes hatóság megfoszthatja állampolgárságuktól az olyan személyeket, akik vétettek a csehszlovák állam érdekei ellen. A törvényjavaslat harmadik része a hivatalok -illetékességét szabályozza. A belügyminisztérium joga, hogy a házasság révén Csehszlovákiába került idegen állampolgárnő állal választolt állampolgárságot jóváhagyja, vagy elutasítsa és megadja az állampolgárságot. Az országos hivatalok joga lesz az állampolgárságoktól való megfosztás. A járási hivatalok adják ki a jövőben is az állampolgársági bizonylatokat. Ä hatóságok segítik elő a cseh elemeknek a német vidékeken való előnyomulását Komárom, március 30. Krofta dr. külügyminiszter a német szociáldemokrata tanítók kongresszusán előadást tartott a nemzetiségi kérdésről. Beszédében többek között azl mondotta, hogy ezt az államot a csehszlovák nemzet tagjai elsősorban a sajátmaguk részére teremtették, hogy ebben az államban teljes nemzeti életet élhessenek, amire semmi más államban nincs meg a lehetőségük. Az államunkban lévő többi nemzetiségek csak töredékei más nemzeteknek, amelyeknek másutt van saját államuk és ezzel lehetőségük arra, hogy velükszületett erőiket és képességeiket teljesen és szabadon kifejleszthessék. A külügyminiszter ezután idézle Seipelnek a nemzetről való meghatározását és megállapította, hogy a németség általában hasonlóan gondolkodik az államról és a nemzet fogalmáról, ez a felfogás azonban csehszlovák szempontból kényes, ha ellentétbe keveredik az állam jogrendjével. Ha ugyanis azt kívánják, hogy a német « maga nemzetéhez való tartozást fölébe helyezze az államhoz való tartozásnak, amely államban él, és ha azt kívánják tőle, hogy a német birodalom sorsúval velő együttérzésből alávesse magái a birodalmi hivatalos politika alapelveinek és ezzel idegenné váljon azzal az állammal szemben, amelynek a polgára, akkor teljes jogunk van arra, hogy ezl az álláspontot a leghatározottabban visszautasítsuk. Ila a népiség fogalmának ilyetén való értelmezése gyökeret verne német polgártársaink közúti, akkor a békés együttélés lehetősége nagyon megnehezülne, ha ugyan lehetetlenné nem válna. Természetesen nem lehet letagadni, — folytatta a külügyminiszter, — hogy a cseh elemeknek « túlnyomóan német jellegű vidékre való behatolását részben a mi állami hatóságaink különféle intézkedései eszközlik. De itt szabályszerűen oly intézkedésekről van szó, amelyek az áll mi szempontjából szükségesek .és teljességgel jogosultak is, amíg nincs meg a teljes biztonság az ottani lakosság minden részének államhűségét illetően. A cseh elemnek a német vidéken való előnyomulása nem kell, hogy okvetlenül mélyebb és behatóbb befolyást gyakoroljon a vidék nemzetiségi jellegére. Ez annál inkább szűk térre szorítkozik, mennél általánosabb és mélyebb lesz a német lakosságnál az állam iránti őszinte hozzátartozás tudata. — Gyógyszertár megnyitás. A volt Eötvös uccai gyógyszertár Ph. Mr. Schönberger M. bérletében a Kossuth téren felépített új épületben megnyílt. A Lieéebny fond, kerületi munkásbiztosító pénztár, államvasutak, hadirokkant egylet és más pénztárak szállítója. Komárom, március 30. Városunk magyar kulturélelének egyik nagymultú tényezője, a Komáromi Dalegysület március 29-én, husvét másodünnepén délelőtt tartotta 74. évi rendes közgyűlését Fülöp Zsigmond elnöklete mellett a tagok élénk részvételével. A közgyűlés keretében a Dalegyesület meleg ünneplésben részesílette három érdemes tagját: Hodossy Karolj' hitelintézeti cégvezetőt, Király Károlj’ ékszerészt és Nagy Já- János hitelintézeti igazgatót abból az alkalomból, hogy a nevezettek három évtizede működnek az egj’esület férfikarában hűséges odaadással, megszakítás nélküli kitartással. A közgj'űlés megnyitása után Fülöp Zsigmond elnök terjesztette elő az egyesület 1936. évi tevékenységéről szóló jelentését, amelyben találó vonásokban vázolta fel a magyar kulturális élet mai sivár helyzetét, rámutatott azokra az okokra, amelyek a szlovcnszkói magj-ar kisebbségi kultúra kifejlődését akadáh’ozzák s nemzeti jellegének -érvényesüléséi lehetetlenné teszik. Helytelenítette. hogy egyes kulturszervekben klikkrendszer uralkodik, melyben a paj'áskodás szelleme érvényesül, ami egj'más oktalan magasztalásában nyilvánul meg. Ezek a klikkek rendszerint a magyar lelkiségtől távolálló, idegen minták kopirozásában jelentkező kulkurát igyekeznek teremteni, mely semmiféle kapcsolatban sincs a magyar lélekkel, még akkor sem. ha magyar nyelven jelenik is meg. Majd rámutatott a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség fontos hivatására, meljT a magyar dal kultuszát szolgálja s ideális célt tűzött ki maga elé. Sajnálattal említette fel, hogy még ennek a szövetségnek nemes törekvését sem értik meg teljesen. A nehéz helyzetben nagyfokú közönnyel is találkozniuk, kell a kuliura harcosainak, akiknek munkáját megbénítja sokszor a rosszakarat is, ami még a magyarság egyes rétegeiben is tapasztalható. A helyzet komoly s nem szabad közömbösen nézni a magyar kultúra elsorvadását. Teljesítenie kell magyar kötelességét mindenkinek. akinek magyar nyelve drága és kultúrája szent örökség. Fel kell ocsúdni a letargiából, meg kell érteni a helyzetet S önbizalommal a szívekben, erős hittel a lelkekben, öszszeiögva egymással kell teljesíteni a kötelességet annak a nemzeti parancsnak értelmében, amely kultúránk megtartásáért kitartásra hív fel bennünket. Ezután alapos részletességgel számolt be a Dalegyesület működéséről, a működőkar sikeres tevékenységéről, amelynek felejthetetlen példája volt a március 21-én rendezett hangverseny, melyen a magyar dalköllészel legszebb szerzeményeit adta elő a kar óriási sikerrel. Az egyesület működőkara résztvett az Iparoskor 25. éves jubileumi ünnepségén és a rendezett monstrehangversenyen, a Jókai Egyesület jubileumán, melyei az elnöki jelentés meleg szavakkal méltatott. Meleg elismeréssel emlékezeti meg az elnök Hodossy Károly, Király Károly és Nagy János működőtagoknak hűségéről és kitartásáról, akik 1905. illetve 1906. óta megszakítás nélkül szolgálják a magyar dalkulturát. Indílvánj'ára a közgyűlés a három kiváló dalosnak érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette és buzgó működésükért elismerő hálás köszönetéi fejezte ki. örömmel jelentette az elnök, hogy az egyesületi életben nagyobb lendület állott be, a tagok az egyesület falai között meleg otthonra találnak. Az anyagi viszonyok ismertetése ulán kegyelettel emlékezett meg a jelentés Spitzer Béla. Pap kovách Elemér, Szalay János. Weisz Miksa dr., Andi Lajos és Nagy Andrásnak, az egyesület érdemes tagjainak elhuny tárói, akiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Majd az elnök hálás szavakkal mondott köszönetét Bártos Frigyes társelnöknek, Kovách Tihamér ügyvezető elnöknek, Nagy János titkárnak, Schmidt Viktor karnagynak. Kállay Endre dr. ügyésznek, Derzs Béla segédtitkárnak, ilj. Rózsa Pál és Huber János jegyzőknek, Vörös Béla pénztárosnak, Volánszky Sándor háznagynak, Palkó FI őri; és Pongrácz Pál ellenőröknek az egj’esület érdekében kifejtett munkálkodásukért. Elismerő köszönettel adózotl a működőkar valamennyi tagjáuaík s a. választmány tagjainak odaadó tevékenységükért, melyet a közgyűlés egyhangúan tett magáévláj s a Iköszönetet és elismerést jegjzőkönyvébe foglalta. A zúgó lapsokkal fogadott elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette és egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta, s Fülöp Zsigmond elnöknek a múlt évben is eredményesen kifejtett önzetlen tevéken j’ségeért külön is hálás elismerését fejezte ki. Ezután Nagy János titkár az 1936. évi zárszámadásokat, s a vagyonmérleget ismertette, melyeket a közgj'űlés egyhangúan elfogadott, s a felmentvénj'l a pénztárosnak, ellenőröknek s az elnökségnek megadta. Az 1937. évi tagsági díjat évi 30 Kc-ban állapították meg, melj' után a költségvetést 13270 Kc-ban irányozták elő a folyó évre. Lelkeket megkapó, kedves jelenet következett ezután. Fülöp Zsigmond elnök megragadó, lelkes beszédben méltatta a három derék jubiláló működőtagnak: Hodossy Károly, Király Károlj’- és Nagy Jánosnak a magyar dal és az egyesület fáradhatatlan szolgálatában szerzett maradandó érdemeit. Hűségüket és kitartásukat követendő példa gyanánt állította a működőkar lagjai elé s önként vállalt kötelességüknek hűséges, . önfeláldozó és megszakítás nélküli becsületes teljesítéséért a Dalegyesület háláját és igaz becsütéséi fejezte ki s biztosította őket arról, hogy munkásságukat és nevüket Érdekes eseménye volt a húsvéti ünnepeknek Komáromban: a Kalolikus Légénj-egylel kitűnő műkedvelő gárdája bemutatta Borka Géza—Mihola Gyuszi zenés vígjátékét ,a »Karikagyűrm-i. A műkedvelő színpadokra kiválóan alkalmas háromfelvonásos vígjátékot több mint nyolcvan helyen játszották már Szlovenszkón, mindenütt nagj’ sikerrel. A Legényegylet műkedvelői gondoskodtak arról, hogy a tehetséges kézzel és nagy színpadi érzékkel megírt darab a komáromi közönség elé is kerüljön. A premierre a közönség zsúfoltig megtöltötte a~ Legényegylet nagytermét. a szinigárda pedig gondoskodott arról, hogy a vígjátékot gondos kiállításban, rendezésben s szép játékkal hozza színre. A Karikagyűrű témája: a szerelem s a pénz harca. Böcsüs gazda, a falu egyik eladósodott gazdája szép lánj'ának kezére a báró pályázik. A leány, Marika azonban régi szerelmesét várja haza hadifogságból. A legény ír is havonta messzi Szibériából, a leveleket azonban az apa elfogja s nem adja oda sohasem a lányának, sőt, két csavargó segítségével elhiteti, hogy a legény Omszkban szerencsétlenség áldozata leli. A leány, hogy apját az adósságtól megszabadítsa, beleegyezik abba, hogy a báró jegjese legyen. A kézfogót megtartják s boldog az apa, aki a pénzt kapja majd, boldog a báró is. A legény azonban a kézfogó napján váratlanul megérkezik. Kérdőre vonja a leányt, aki már-már felbontja a báróval való jegyességet, amikor apja figyelmezteti, hogy ebben az esetben az egész család anyagi romlásba megy... A leány keserű szívvel marad a báró jegyese ... A legény, Szabó Laci, a veszekedés hevében csaknem revolverrel megy neki az apának, aztán keserűen hagyja olt a házat. Leszáll az eisít s a két csavargó, — akik közben sokmindent megtudtak a család körülménj’eiről és zsarolni kezdik a bárót, meg az apát, — nemcsak a jegyzőkönyvek örökítik meg, hanem az az őszinte szeretet is. amellj'el a dalostestvérek s az egvesület tagjai őket szívükbe zárták. Midőn az elnök az aranj’koszorús ezüst jubileumi emlékérmet átnyújtotta az ünnepeiteknek, a közgj'űlés zúgó tapsailól kísérve, arra kérte őket, hogy viseljék szívük felett az érmeket azzal a büszke tudattal, hogy azl magyar kötelességüknek a Dalegyesület iránt való becsületes teljesítéséért érdemellek ki s tartsák meg szerelet ükben továbbra is a Dalegj’esilletet. A működőkar a jeligével köszöntötte a jubiláns dalosokat, kiknek nevében Nagy János mondott talpraesett beszédben köszönetét az ünneplésért. A közgyűlés spontán lelkesedéssel ünnepelte a három dalost, majd a tapsvihar lecsöndesülte után a közgyűlés rátéri a választásokra, mely' idő alatt az elnöki széket Bart ha János korelnök foglalta el. A közgj’űlés Kállay Endre dr. előterjesztésére a jelölő bizottság javaslatát egyhangúan elfogadta és a tisztikart és választmányt közfelkiáltással a következőképen választotta meg: elnök Fülöp Zsigmond, társelnök Barlos Frigyes, ügyv. elnök Kovách Tihamér, titkár Nagy János, segédtitkár Derzs Béla, jegyzők Rózsa Pál és Huber János, pénztáros Vörös Béla, ellenőrök Pathó Flóris és Pongrácz Pál, ügyész Kállay Endre dr. A választmány rendes tagjaivá Aranyossy Endre dr., Argay Lajos, Almásy Gyula, Bindernics László, Czike Dénes, Fleischer Jenő dr., Geőbel Károly dr., Gold Benő. Hajdú Lukács dr., Hodossy Károly’, Horváth Cézár dr., Káinay Jenő, Kincs Izidor, Kocsis Károly, Kollár Lajos, Széles László, Szijj Ferenc dr., Szilárd Aladár dr., Teleky Miklós, Tóth Imre, Uhereczkj’ Géza, Vaskó Imre, Vásárhelyi Károly, Wánkay László, póttagoknak Makky Lajos, Szombathv Viktor, Végh Dezső, Tóth József és Laky Nándor választattak meg. A megválasztottak nevében Fülöp Zsigmond elnök mondott köszönetét, ígérve, hogy a bizalmat a Dalegj’esület javára kifejtendő munkálkodásukkal igyekeznek megérdemelni. Ezzel a közrgyűlós az elnök éltetésé közben véget éri. betör a lakásbji s ellopja a pénzt, amit a báró előlegbe adott a leány kezéért... Közben a községházáról is értesítés érkezik, hogy a községi pénztárt hivatalosan rovaucsoJják s az öreg Böcsüs gazda, aki a községi pénztáros, siessen a kulcsokkal, számoljon el a község pénzével. Böcsüs gazda, — aki nyíltan bevallotta, a lánya előtt, hogy nj’omaszló adósságai miatt a község pénztárából is elvitt már 25.000 koronát, — boldogan nyitja ki az asztalfiókot, mert a bárótól annyi pénzt kapott, hogy vissza tudja fizetni a községi pénztárba a hiányzó pénzt. Ám, a fiókot kirabolva talál ja s elkeseredésében öngyilkossági szándékból szíven lövi magát, azzal a revolverrel, amit az Oroszországból hazatért legény, Szabó Laci felejtett ott. Nagy riadalom. Böcsüs gazda sebe életveszélyes, orvos jön, operál, a nyomozás először azt véli, hogy rablógyilkosság történt s elfogják a csavargókat, akik a rablást beismerik, de a gyilkosságot nem. A revolver alapján Szabó Lacit gyanúsítják a gyilkosság szándékával, de Böcsüs bevallja, hogy öngyilkosságot akart elkövetni. Marika végleg lemond a báróról s a régi vőlegényt választja, a báró visszakapja a pénzt, ehelyett Szabó Laci adja ál megtakarított pénzét az apának, aki rendezi vele adósságait. Marika s Laci boldogan lesznek egymáséi. Ez a darab érdekes tartalma: a cselekmény szüntelen pereg, változatos, érdekes és lendületes. Néhol komoly, máshol tréfás, a szerző gondoskodott arról, hogy jó szerepeket írjon, amelyek megfelelő színészben, élénk s jólszövött dialógusokkal életre kelnek. A közönség sokszor fakadt hangos kacajra. Mihola Gyuszi muzsikája fülbemászó, kedves, a közönség szívesen hallgatta s néhol együtt is dalolta a szereplőkkel. Kerek, jól felépített zenés darab ez, amelynek még sok sikeres előadása lesz Szloveuszkószerte. A szereplők meglepően jók: a tárgyilagos kritika is megállapíthatja,
