Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-31 / 26. szám
öfv^nnY^lcadiU £<>?oivam 26. szám. Szerda, 1937 március 31 Előfizetés: egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ke. Szerkesztő BÁRÁNY A Y JÓZSEF DR. Külföldön 120 Kt\ Egyesszám ára 1 Ki*. Főmunkatársak: FüLöP ZSIGMOND és SZOMBATIIY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk neca 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Úsznak a benei házak a sok esőzés köveikezlében (Szövege a 3. oldaton) Uj állampolgársági törvényi készít elő a kormány Minimumra akarják csökkenteni az állampolgársággal nem bírók számai Komárom, március 30. Róma és Belgrad békéje Komárom, március 30. Közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt az egész világ figyelmét magára vonta Jugoszlávia, amelynek fővárosában megjelent Ciano gróf olasz külügyminiszter és néhány órai tanácskozás után létrejött az államok közölt két szerződés, amelyek egyrészt a politikai kérdéseket, másrészt a gazdasági kérdéseket rendezték Olaszország és Jugoszlávia közölt. A szerződés gyors megkötése általános meglepetést keltett, mert aki figyelte a két szomszédos állam közölt sokáig fennálló feszült viszonyt, amely még a békeszerződések megkötésénél keletkezett, néni Volt elkészülve arra, hogy ez a két állam olyan hamarosan megértse egymást. Csak a legutóbbi időben mutatkoztak jelek, amelyek arra engedlek következtetni, hogy a két ország közeledésére rövidesen elérkezik az idő, s hogy ez oly gyorsan bekövetkezett, nagy része van abban Stojadinovics miniszterelnöknek, aki felismerve Jugoszlávia igazi érdekeit, mindent elkövetett az olaszokkal való kibékülésre. Egy nyolc pontból álló és egy hét pontból álló politikai és gazdasági szerződés jött létre a két állam közöli s ezzel öt évre biztosították egymás között nemcsak a békét, hanem n bajráti megértést is. Róma és Belgrád belátva, hogy úgy a két országnak, valamint az általános békének érdeke megköveteli, hogy az egymáshoz való viszonyt az őszinte és tartós barátság alapján konszolidálja, a kél állam politikai és gazdasági viszonyában új korszakot akar teremteni s ennek megalapozására kölcsönös megállapodásokat kötött. A politikai szerződésben Jugoszlávia legelsőkben is elismerte az abessziniai császárságot, amit a szerződést megkötő felek megnevezésénél világosan kifejezésre juttatott. Legfontosabb részét kétségkívül a két ország halárainak, beleért-Az állampolgárság körül uralkodó visszás állapot megszüntetésére elhatározta a kormány, hogy megreformálja az eddig érvényben levő állampolgársági törvényt. Az illetékes minisztériumok már régebb idő óta dolgoznak a törvényen és a közeljövőben befejezik az új törvény szövegének megfogalmazását. A csehszlovák állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslatot eredetileg az unifikációs minisztérium dolgozta ki s utóbb több más minisztérium egészítette ki. A törvényjavaslat szerint egyesíti, részben megreformália az eddigi rendelkezéseket. A reform célja elsősorban az, hogy az állampolgársággal nem bíró személyek számát minimumra csökkentsék és megszüntessék azokat az anomáliákat, amelyek abból keletkeztek, hogy egyes személyek kétfajta állampolgársággal is rendelkeztek. A törvényjavaslat első része az állampolgárság megszerzésével foglalkozik és az új törvény értelmében csehszlovák állampolgár törvényes gyermeke, amennyiben az külföldön született, a jövőben csak akkor nyeri el a csehszlovák állampolgárságot, ha idegen államban állampolgárságot nem nyert. Az új törvény további intézkedése értelmében a külföldön született gyermek atyja vagy ha törvénytelen, anyja, a gyermek születése után négy esztendőn belül igényelheti gyermeke számára a csehszlovák állampolgárságot. Azonban az ilyen esetekben a szülőknek igazolni kell, hogy a gyermek a csehszlovák állampolgárság elnyerésével elveszti külföldi állampolgárságát. A törvényjavaslat értelmében a csehszlovák területen születeti személyek csehszlovák állampolgároknak tekintendők, amennyiben be nem igazolódik, hogy más állam polgáraivá lettek. A hágai szerződés értelmében minden esetben csehszlovák állampolgárnak tekintendő a talált gyermek, akinek szüleit kinyomozni nem sikerüli. Fontos rendelkezés intézkedik a házasság révén nyert állampolgársági jogról. A törvényjavaslat értelmében a csehszlovák állampolgárhoz férjhezment külföldi állampolgárnő, a nemek egyenjogúságának szellemében, maga dönthet, megtartja-e addigi állampolgárságát, vagy felveszi a csehszlovák állampolgárságot. Az idegen állam polgárnő döntéséi közli a belügyminisztériummal és annak jóváhagyását kéri. A minisztérium azonban, szabad mérlegelés alapján, el is utasíthuija a csehszlovák állampolgárhoz feleségül ment idegen állampolgárnő állampolgárság megadása iránti kérelmét. A minisztériumnak tehát módja lesz a jövőben az állampolgárságból kirekeszleni a nem szívesen látott idegen állampolgárnőket még akkor is, ha azok csehszlovák állampolgárok hitveseivé lettek. Ugyanez vonatkozik az elvált és később ismét férjhezrnent külföldi állampolgárnőkre is. Elvben kimondja az új törvény, hogy az állampolgárság adományozás utján való elnyeréséhez jogigénye senkinek sincsen és az állampolgárság adományozását az illetékes hivatalok szabadon mérlegelik, másrészt az államnyelv ismeretét, valamely csehszlovákiai község illetőségi jogának kilátásbnlielyezését és a korábbi állampolgárság elvesztéséi köti ki. Az állampolgárság adományozását a jövőben az állampolgársági hűség fogalmához kötik. A szlovenszkói és kárpátaljai rendezetlen állampolgársági ügyekben is rendelkezik az új törvény. Állampolgárságot kapnak mindenesetre a régi Magyarország azon volt állampolgárai, akik 1910. jan. 1-től valamely szlovenszkói vagy kárpátaljai községben állandó lakhellyel bírtak, azóta megszakítás nélkül, a mai köztársaság területén tartózkodnak és 1918. október 28-ika után idegen állampolgárságot fel nem vetlek, ha államellenes vétség vagy bűntett miatt elítélve nem voltak, a köztársasággal szemben nem viseltetnek ellenséges érzülettel és öl éven belül kérelmezik az állampolgárság megadását. Az állandó ittlakást nem tartják megszakítottnak azzal az idővel, melyet valaki 1919. június 1-ig katonai szolgálatban, hadifogságban, internálótáborban, esetleg hivatalból vagy tanulmányi célból a külföldön töltött. Az állampolgárság elvesztésére nézve a törvény második része intézkedik. A csehszlovák polgár, ha idegen állampolgárságot nem szerzett, csak akkor veszti el a csehszlovák állampolgárságot, ha állandó lakhelye külföldön van. Fontos rendelkezés intézkedik az állampolgárságnak házasság révén való elvesztéséről. Eddig a csehszlovák állampolgárnő, aki külföldi állampolgárhoz ment feleségül, minden esetben elvesztette csehszlovák állampolgárságát. Az új törvény kimondj a,, hogy a férjhezment csehszlovák állampolgárnő csak akkor veszti el állampolgárságát, ha férje hazájának törvényei értelmében köteles férjét követni állampolgárságában, egyébként azonban a törvény módot ad arra, hogy az ilyen állampolgárnő szabadon dőlhessen állampolgársága kérdésében. Állampolgárságát elveszti az is, aki líz éven át önkéntes elhatározásából külföldön tartózkodik, kivéve azokat az eseteket, amikor a külföldi tartózkodás csehszlovák állami szolgálattal van összekötve. Ez az intézkedés a múltban csak Szlovenszkó és Kárpátalja területén volt érvényben az illetékes magyar törvények értelmében, most azonban kiterjesztik az egész köztársaság területére. A külföldön tartózkodó állampolgár még a 10 esztendő letelte előtt értesítheti az illetékes hivatalt, hogy csehszlovák állampolgárságát megtartani kívánja. Ha ezt elmulasztja, állampolgársági jogait automatikuson elveszti. Az új törvény értelmében ve az adriai határokat is, elismerése képezi, amelyet külön pontban megerősít az a rendelkezés, hogy a szerződő felek semmiféle formában sem fognak megtűrni olyan tevékenységet, amely a másik szerződő fél területi épsége vagy a fennálló állami rend ellen irányul. Ezek a kötelezettségek azért bírnak nagy fontossággal, meri Ismeretes, hogy Olaszország az adriai határ megállapításánál sokáig megrövidítettnek érezte magát. A gazdasági szerződés lényeges pontját az a rendelkezés képezi, mely szerint a kontingensek nagyságának megállapítására legkésőbb egy hónapon belül állandó olasz-délszláv gazdasági bizottságot alakítanak, amely egyben a gazdasági kapcsolatban felmerülő egyenlő eljárás kérdésében is döntési joggal fog bírni. Ezzel az intézkedéssel a két állam gazdasági viszonyát teljes mértékben lehet rendezni. Az olasz-jugoszláv szerződések a két állam közötti békét és biztonságot jelentik. El van határozva a két ország arra, hogy kölcsönös politikai viszonyukban bekövetkező új korszakban a barátságnak és együttműködésnek szellemét fogják megvalósítani, el akarják oszlatni az eddigi bizalmatlanságot és a tartós barátság megteremtésére törekednek. így magyarázza a megállapodások célját Ciano gróf, aki diplomáciai ügyességének egyik újabb sikerét könyvelheti el Róma és Belgrád békéjének biztosításával. Slojadinovics pedig azt hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy a szerződés nem irányul egyetlen állam ellen sem s nincs ellentétben egyetlen állam hagyományos barátságával vagy nemzetközi kötelezettségével sem. Minthogy a szerződések hivatalos formába öntött szövegének értelmét mindenkor a hivatalos részről elhangzott magyarázat adja meg, egyelőre el kell fogadnunk a nyilatkozatokul és remélnünk kell, hogy a két régi haragos kibékülése nemcsak Olaszország és Jugoszlávia egymáshoz való viszonyát rendezi, hanem az általános békét is szolgálja és erősíteni kívánja a népek egymáshoz való bizalmát, ami bizony a fegyverkezések e mai korszakában nem áll valami erős bázison. Ebből a szempontból bizonyos jelenlőséget kell adnunk a szerződéseknek s üdvözölni lehet minden lolyan lépést, amely a nemzetek közötti megbékélésnek, kiengesztelődésnek és egymás megértésének javára történik. A jó példa követése mindenkor elismerésreméltó és ezért szükséges volna, hogy azok az államok, amelyek eddig még nem találták meg a közeledés útját, minél előbb elhatároznák magukat arra, hogy a jó szomszédi viszonyt egymás között létrehozzák és hosszú időkre biztosítsák.
