Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-24 / 24. szám
2. oldal. KOMAROMI LAPOK 1947 március 24. A Kai. Legényegylet közgyűlése Komárom, március 23. A Komáromi Katolikus Legényegylet március 21-én, vasárnap tartotta Lestár István dr. plébános, egyleti elnök elnökletével 42-ik évi rendes közgyűlését. Az elnök megnyitójában röviden megemlékezett' Kolping Adolfról, aki odaadó munkásságával azon fáradozott, hogy az ifjúságot az egyháznak megtartsa s Krisztus szellemében nevelje. Ezért alapította a Legényegyletet. A Komáromi Legényegylet is ezt a céll szolgálja s a mai megváltozott viszonyok folytán tevékenysége nemcsak a hit szellemében való nevelésre terjed, hanem kiterjeszti működését a társadalmi életre is. hogy tagjai ott is megállják helyüket s megtalálják a helyes ulal, amelyen haladniuk kell, hogy a társadalomnak hasznos és munkás, az egyháznak pedig hű tagjai legyenek. Hiszi, hogy ez a szellem továbbra is élni fog az egyletben, mert látja, hogy a mostani működése is fezt a célt szolgálja s vezetői is e szellemben irányítják működését. Erre kéri az Isten áldását. A kegyelet és részvét szavaival emlékezett meg az egylet elhunyt díszelnökéről Major Imre dr. prelátusról s indítványára a közgyűlés a haláleset felett mélységes részvétének adott kifejezést s az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Részvéttel emlékezeti meg az egylet elhunyt tagjairól és pártolótagjairól is, kiknek emlékét a közgyűlés szintén jegyzőkönyvbe iktatta. Hájas Gábor másodelnök évi jelentésében rámutatott arra, hogy a kát. ifjúság egyedüli helyes tömörülése csak a fennálló legényegyletek keretében történhetik, mert ezek szolgálják az ifjúságnak vallásos szellemben való nevelését s ezek építik ki a jövő kát. társadalmát. Az elmúlt év eseményei során jelentette, hogy a taggyűlések tartásával elérték az egylet egyik fő célját: az ifjúság vallásos nevelését, de nem mulasztották el annak kulturális szellemben való nevelését sem. A vitaestélyek és műkedvelői előadások a tagok nemes szórakozására szolgálnak. Megalakították az egylet zenekarát, mely a legközelebbi alkalommal szerepelni is fog. A társadalmi élei élénkítésére szolgáltak az egylet mulatságai és a csütörtök esti összejövetelek* mélyeken a tagokon kívül a katolikus társadalom tekintélyes tagjai is resztvettek. A lelkigyakorlatok pedig úgy az ifjúság, mint a város kát. társadalmának lelki szükségletét volt hivatva kielégíteni. Majd köszönetét mondott mindazoknak, kik az elmúlt évben az egylet munkájában resztvettek s kérte őket, hogy továbbra is legyenek fenntartói és ápolói annak a szellemnek, melyet az egylet ápol és fejleszt. És felhívta az ifjúságot, hogy tömörüljön a Legényegylet zászlaja alá és vegyen részt annak életében is. Az elhangzott beszámoló után Lestár István dr. elnök őszinte szavakkal méltatta azt a munkásságot, melyet Hájas Gábor másodelnök az egylet érdekében kifejteti s örömmel állapította meg, hogy rövid működése alatt az egylet fellendüléséről és vallásos s kulturális életről számolhat be. Ezért az egylet köszönetét fejezte ki neki és kérte, hogy az eddigi ügy buzgó; ággal munkálkodjék továbbra is az ifjúság s az egylet érdekében. Az 1936. évi zárószámadási Kr schka József pénztáros ismertette, valamint az 1937. évi költségelőirányzatot, amelyet a számvizsgálóbizottság jelentése alapján a közgyűlés egyhangúlag elfogadott s a ténykedő tisztviselőknek a szokásos felmentvényt megadta. Egyben megbízta az elnökséget, bogy a kö 1 tsége 1 öirányzatban mutatkozó hiány fedezésére kérelemmel forduljon a járási választmányhoz kulturális segély kiutalása végett. Végül a választásokat ejtették meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a következőket választotta meg az egylet tisztikarába és választmányába: alelnök Balogh Miklós^ ügyész Bang ha Dezső dr., jegyző Almásy Gyula, pénztáros Kreschka József, ellenőr ifj. Száníhó Bélaj számvizsgálók Kiss István. lakkig Lajos és Softer József. Választmányi tagok: Beck Ferenc, Borka Géza dr.. Bóna János, Fritz Bezső. Bocz Béla, Derzs Valentin, Gallé István. Jakab István, Hcrczegh István, Kathoua Rudolf, Koltay Rezső. Laky Nándor, Langschádl Lajos, Lukovics Béla. Polónv Béla dr., Stark István, Szórád Antal, Tóth Ferenc, ifj. Török János, Vaskó Imre, Veleba Antal, Wojtovitz Richard, Ganzéi András, Harmath Károly, Kiss Endre. Ifjúsági első dékán Gaál Géza, másoddékán Szénássy Zsigmond. Vasárnap nyílt meg a Jékai szobrok kiállítása Vasárnap nyílt meg a Jókai Egyesület nagytermében a Jókai szoborpályázatra beérkezett munkák kiállítása. Összesen tizenhat szobor érkezett be: Prágából, Pozsonyból, Nyitráról, Érsekújvárról, Királyhelmecről, Léváról s Komáromból érkeztek be pályamunkák. A szobrok vázlatait nagy figyelemmel szemlélte a nagyszámban megjelent közönség, akiket Harmos Károly szakosztályi elnök kalauzolt. Berecz Gyula, Csicsátka Ottokár, Mack János, Mészáros Gyula, Bárlfai Lajos, Bán Pál, Fekete István, Nagy Márton, Kiinda Kálmán pályáztak többek között. Néhány érdekes, figyelemreméltó munka akadt. A pályaművek egész héten keresztül láthatók^ a kiállítás nyitva van: belépődíj 1 korona. A kiállítást nagyszámú iskolásgyermek is megtekintette már. A tragikus eselek nem fogynak ki Komáromban. Vasárnap ismét történt egy szomorú esemény, amely emberhalállal végződött s amelynek egyik szereplője Messinger Béla földbirtokos. Az újvári országút mentén fekszik Messinger Béla gyulamajori földbirtoka, ott van a gazdasági udvara s a lakása is. Szombaton este jelentette az éjjeli őr Messinger Bélának,, hogy ismeretlen tolvajok dézsmálják a szalmát. Messinger Béla Frommer-pisztolyt veü elő s a tolvajok kergetésére indult. A tolvajok: Eke Szilveszter, Nagy László, Kulman Ferenc és Benyó János, mind VII. erődbeli lakók, a földbirtokos s az éjjeli őr megjelenésekor meglapullak, majd hirtelen futni Nem az árvizekről akarunk itt írni, hanem az emberekről. Az emberek néha, — sőt legtöbbször — jobban tudnak ártani egymásnak, mint a pusztító áradás, vagy a kegyetlen tűz. Az árvizekkel gyűlt meg a bajuk ezidén ismét a vágmenti embereknek. Vág, Nyílra, Zsitva, Garam kiöntött kegyetlenül s elárasztotta a földekéi. Néhol a töltéseket szakította szél, másutt a talajvíz fakadt föl, a vége mindennek az, hogy a friss vetést, a kimosolygó őszi búzát is döntötték a vizek, döntötték a réteket s a legelőket, a kerteket s a házak tövét. Miért nem lehet ezt úgy beosztani,! hogy soha ne legyen szárazság s ne legyen áradás: a kettő mindig egyensúlyba kerüljön?... Hiába azonban a panaszkodás, a természet titokzatos törvényei ellen tennünk úgy sem lehet. Nagyon fenyegette az ár a szímőieket is. A Vág olt hömpölygőn a falu határában s arról volt szó, ha valahol le nem folyik, akkor vége a vetésnek. Viszont a lefolyást csakis úgy Ä párisi világkiállilás 1937 legnagyobb eseménye Minden politikai bonyodalom ellenére megnyitják május 2-án az 1937-es esztendő szenzációs világeseményét, a párizsi kiállítást. Méreteiben egészen gigantikus, felépítésében a modern technika legmerészebb alkotásait nyújtó. fényeffektusaiban szemel kápráztató és tanulságaiban s élményeiben mindennél gazdagabb lesz ez a világkiállítás. Az egész világ turisztikája erre az eseményre koncentrálja magát. Amerikából több mint 600.000 utas jelentkezett eddig s a világ minden részéből megindul a népvándorlás Párizs felé, hogy a technika, művészet és az emberi tudás és alkotás világszemléjének milliók legyenek tanúi és bámulói. Az ember önérzetét fogja megacélozni ez a kiállítás. De ettől a lelki és erkölcsi tartalomtól eltekintve a világkiállítás mint látványosság is egyedülálló lesz. Pavilonjaiban felvonul a világ minden nemzete. Minden nép megmutatja mit tud, mit alkot és a látványosságok és élmények valóságos tárházát és kábító kaleidoszkópját jelenti az utasok számára. Ezért határozta el lapunk, hogy az Express Utazási Iroda (Pozsony, Royal-szálló) rendezésében külön komáromi társasutat szervez július 11-én erre a nagy világeseményre s meg vagyunk arról győződve, hogy olvasóink tömegesen fognak ezen a szép és olcsó utazáson résztvenni. kezdtek s a lövöldöző Messingerre kiáltottak, hogy ne lőj jön. Messinger tovább is lövöldözőit s egy revolvergolyó Eke Szilveszter húszéves legény hasfalát kereszlülfűrta. Eke Szilveszter véresen rogyott össze. A szerencsétlenül járt legényt — aki most lelt volna katona, — társai bevitték a komáromi kórházba, hol sebeibe hétfőn belehalt. Eke Szilveszter szívbajos édesanyja, amikor a tragikus esetet megtudta, súlyos betegen dőlt ágynak. Őt is bevitték a kórházba, állapota súlyos. Messinger Bélát a csendőrség letartóztatta s beszállította a komáromi kerületi bíróság fogházába. Az eset Komáromban s környékén nagy feltűnést keltett,' ismert emberről lévén szó. lehet elérni, ha valahol a védőtöltést átvágják. Gútánál. Néhány elkeseredett szímői gazda útnakindult a múlt hét egyik éjjelén, szerszámokkal felszerelve, hogy átvágja a Vág töltését Gútánál s ráeresszc a gúlái területre a vizet. Már elérték a töltést s dolgozni kezdtek, amikor a gátőrök észrevették a titokzatos éjjeli alakokat s kergetni kezdték őket. Nagy üldözés fejlődött volna ki, ha a szímőiek gyorsan meg nem futottak volna s ha a vizes talaj az üldözésben nem akadályozta volna a gutái őröket. így sikerült elinalni az üldözötteknek s így menekült meg egy nagy darab föld a váratlan áradástól... Ázott keszegfalusi ember áll előttünk a szobában. Panaszkodni jött s igazát keresi. Hová forduljon? Arról van szó, hogy a keszegfalusi határban, az úgynevezett kingyesi dűlőben háromszáz holdat elöntött a víz. Csupa olyan ember birtoka van itt, akik közül egynek sincsen három-négy holdnál nagyobb földje. Törpebirtokosok ezek, nagy gonddal vetettek ősszel, ki is bujt a vetés és most mind a viz alatt fekszik. El fog rothadni, ha időben le nem eresztik a vizet. Vannak ezen a területen érdekelve valami huszonötén, harmincán. A víz ellcple földjeiket. Most arról volna szó, hogy annak a két gazdának a rétjén, akinek a lejtő alján van a földje, egy kis csatornát ássanak s így engedjék le a vizet a Vágdunába. Felkereste a két kisgazdát a küldöttség, a többi szegény magyarok küldöttsége s arra kérte, engedje meg a csatornát. Megfizetik, ölenként hat koronát adnak a két érdekelt gazdának, ha csatornát áshatnak a földjükön, aztán vissza is temetik a csatornát. Elvégzik magukat. A két gazda — éppcnolvan szegény, mint a többi, legfeljebb önzőbb s még nehézkesebb, — hümmögött: — Adjatok tíz koronát... Megjegyzendő, hogy azok földjén éppenúgy áll a víz, mint a lobbién. Károsultak ők is. — Megadjuk a tizet, csak engedj csatornát ásni a földeden. — Akkor adjatok húszat! — mondták hosszú gondolkozás után. De húszat már nem tudnak adni. A víz tehát ott áll a réten, a szántóföldön tovább s a két konok tulajdonos nem enged csatornát ásni, inkább nézi, hogy pusztul háromszáz hold föld, vetés, rét, minden, hogy eszi a víz ... Pusztuljon az övék is, de a másé is... Megmutatjuk nekik... A kárvallottak egyik küldötte így került be Komáromba s hozzánk. Mit tud itt az újság csinálni? S a hivatal sem sokat: a hivatalnak ilyenkor bizonyára az illetékes vízügyi hatósághoz kell fordulni, de amíg az akták visszajönnek, május lesz... Az Ármentesítő Társulatoknak is kötve van ilyenkor a kezük ... A víz meg csak ül, ül szépen a harminc gazda földjén s a harminc gazda földje, vetése, rétje, így fog tönkremenni kettőnek konokságán, pénzéhségén, rosszindulatán. A természet, ha veri is az embert, ad néha májust s ad virágzó tavaszt... Az ember konokabb ... Nem virul olyan könnyen... (sz.) ipcartársulcsil közlemények Felhívjuk tagjaink figyelmét a Pozsonyi Nemzetközi Dunavásárra. A vásár 1937 szeptember 5-től 12-ig tart. Azok, akik mint kiállítók óhajtanak részt venni a vásáron, de nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközökkel, azoknak a vásár rendezősége a legmesszebbmenő anyagi támogatást nyújtja. Nevezetesen 50% kedvezményt a rendes kiállítási árból. A rendes méretű kiállítási sátor (2—4 méter) bére a vásár 'tartamára 700 Ke. Ezen összegből az 50% kedvezményt levonva, marad 350 Ke. Az Országos Hivatal a szegény kiállítóknak 500 Ke készpénz segélyt biztosít, úgyhogy a kiállítónak még az áru szállítására és egyéb kiadásainak fedezésére még marad 150 Ke. Az áru szállításánál a vasutigazgatóság 50% kedvezményt nyújt olymódon, hogy az áru visszafelé szállítását ingyen végzi. Minden kiállító kap ezenkívül egy vásári gazol vány i is ingyen, amelynek felmutatása ellenében a saját személye részére is 3.3o/o-os kedvezményt élvez az utazáskor és díjtalanul beléphet a vásár területére. A kiállítás keretén belül előkészületben van egy speciálisan kisipari propaganda kiállítás »Szépség az iparban« jelige alatt. Ezen kiállítás keretén belül nem kell külön sátrat bérelnie! a kiállítónak, mert közös sátorban egyetlen darabot is kiállíthat. Ugyancsak a kiállílás keretén belül speciális bőripari sátrak is lesznek, ahol kiállításra kerülnek cipész, nyerges, táskás, kesztyűs, ruha és rövidáru készítmények. Maga a cipészipari rósz is több ágra oszlik: konzum cipők, fényüzési, katonai, sport és ortopéd cipők. Az érdeklődőknek további felvilágosítással irodánk szolgál. Az ipartársulat elnöke. Egy komáromi földbirtokos szalmatolvajokra lőtt s agyonlőtte az egyiket Méssiag©? Bélát letartóztatták Az árvizek tanulságai: aviigf titkos küzdelem a szintűek s ci gátatok közölt % egy keszeglalusi káiwallolt Szlmő Gitta ©llesi
