Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-13 / 21. szám

1937 március 13. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. — március 12. A magyar művészetnek és zeneköl­­lészetnek mélységes gyásza vau. Egyik legnagyobb, világhírű reprezentánsa: Hubay Jenő, a budapesti Zeneakadé­mia elnöke, hegedűművész, zeneköi­­tő és zenepedagógus, március 12-é;n délután, Budapesten, a városházán tar­tartott egyik ülésen váratlanul el­hunyt. A Szent István-heti ünnepsé­gekkel kapcsolatos zeneművészeti elő­adások rendezése tárgyában tartottak ütépfc s iaz ülésen két ízben is felszó­lalt Hubay, midőn második beszéde közben szava hirtelen elcsuklott s ő maga pedig az előtte levő asztalra bu­kott. A gyűlés tagjai segítségére siet­lek, rögtön orvost hívtak, de alig né­hány perc múlva megrendülve kel­lett megállapítaniok, hogy Hubay meg­halt. Vele a magyarországi zeneművészet legtekintélyesebb vezéralakja dőlt ki a sorból, aki ha magas kort ért is el,, még teljes aktivitással vett részt vala­mennyi művészeti dologban, utolsó le­heletéig lelkes szeretettel szolgálta a zenei kultúrát. Hirtelen halálával nagy űrt hagyott maga után, mert vele egyenlőmérelű zenei kiválóság még a hegedűművészek között sem található. Az elhunyt hegedűművész 1858-ban Budapesten született, édesatyja Huber Károly zenevirtuóz és zeneköltő volt, akitől nyerte első zenei oktatását. Már 11 éves korában magára vonta a fi­gyelmet egy versenyműnek kifogásta­lan eljátszásával. Berlinben Joachim mestertől tanult négy éven át, majd 187(l-ban részlvett a szegedi országos dal- és zeneünnepély nagy hangverse­nyén, ahol általános feltűnést keltett. Párisban megismerekedett Vieux­­lenips-al, akinek műveit nagy tökéle­tességgel játszotta, amellyel elragadta az ősz mestert, aki őszinte barátságá­ba fogadta. 1878-ban indult első euró­pai kőrútjára, amelyen igen nagy si­kereket aratott, 1880-ban Londonban időzött, ahol újabb babérokra telt szert. 1881-ben a belga király kinevez­te a brüsszeli konzervatórium zene­tanárává, majd atyja halála után a magyar vallás és közoktatásügyi mi­niszter a budapesti zeneakadémia ta­nárának nevezte ki, amelynek 1919-től, 15 éven át igazgatója volt. 1934-ben ment nyugalomba, de a Zeneakadémia elnöki állását egész haláláig megtar­totta. A zeneművészet terén kifejtett, szinte korszakos működése elismerés­képen Magyarország kormányzója az első osztályú magyar érdemkereszt­tel tüntette ki, s kinevezte a felsőház örökös tagjává. Mint zeneköltő a legkiválóbbak kö­zül való volt. Férfikarai, magyar da­lai, csárdajelenetei, ábrándjai, átira­tai, virágregéi széles körökben, a kül­földön is ismertek s művei szerzőjük­nek nevét az egész világon ismertté és és tiszteltté tették. Irt több operál is, amelyek közül az Alienor, A kremonai hegedűs, A falurossza, Karenina Anna, Önző óriás, Moharózsa örök értékűek. Mint kiváló zenepedagógus a hegedű­­művészek gazdag sorát adta a zenei vi­lágnak. Az ő tanítványa volt többek között Geyer Stefi, Koncz János, Ve­­csey Ferenc, Zathureczky Ede, Szigeti József, Farkas Márta és mások. Várat­Figyelem 1 Figyelem t Ha vendégeket kap és nem ké vacsorával, ne jöjjön zav hanem keresse „DELIKATES“ szült arba, f e 1 SOMORJAI jÁNOS 496 csemege kereskedői ahol vásárolhat állandóan prágai sonkát. Sajt, vaj és konzervek, valamint a böjti pokra naponta friss halkonzen lönlegességek nagy választék Pasterizált pilzeni sör kap TELEFON 215 3ét, friss hús­na­kü­ban. ható. lan elmúlása megrendítette nemcsak a magyarországi zenei világot, hanem a külföldet is, amely nagyrabecsülte a magyar zenei élet e kimagasló il­lusztris képviselőjét, aki büszkesége volt hazájának és elismert művésze a nagy világnak. A zeneművészeti kapcsolatok meg­erősítése érdekében 1923-ban Cseh­szlovákiában művészi turnét rendezett, ez évben december 8-án Komárom ze­neértő közönségének is alkalma volt a világhírű Mester ragyogó művésze­tében gyönyörködni, amikor is a Jó­kai Egyesület rendezte hangversenyen közreműködött s klasszikus játékával örökre feledhetetlen emlékeket ha­gyott vissza a lelkek mélyén. Emléke és neve minden időkre áldott marad. A Vöröskereszt nagy hangversenye A csehszlovák Vöröskereszt egyesü­let komáromi fiókja nagyszabású hang­versenyt rendez március 18-án, csü­törtökön este a Kultúrpalota hangver­seny termében. A rendezőségnek si­került ez alkalomra megnyerni a po­zsonyi Nemzeti Színház két kiváló mű­vészét, Büumlernét, a kiváló kolora­­tur énekesnőt és Flögl Ernő drámai basszistát, akinek vendégszereplése egymagában is ritka művészi élveze­tet jelent. Rajtuk kívül még közremű­ködik Ruppeldt tanár, a pozsonyi ra­­diojournal igazgatója és a helybeli 12. gyalogezred zenekara, illetve az eb­ből alakult vonósnégyes és vonósötös Janata karnagy vezetésével. A ritka zenei eseményt jelentő hang­verseny műsora a következő: 1. Smetana: Ouvertüre, II. előadja a 12. gyalogezred zenekara. 2. a) Schneider—Trnavsky: Böl­csődal, b) Dvorák: Amikor az édes­anyám. Énekli Báumlerné a zenekar kíséretével. 3. Komzák: Mese. Vonósötös. 4. a) Csajkovszky: Gremin áriája az Onegin äugen c. operából. b) Gounod: Mefislo szerenádja a Fa­ust és Margit c. operából. c) Szlovák népdalok, énekli Flögl Ernő Ruppeldt tanár zongorakisére­­tével. 5. Ziechler: Romanse. Előadja a ka­tonazenekar vonósötöse. Szünet. 6. Strauss J.: Tavaszi hangok, ének­li Báumlerné a zenekar kíséretével. 7. Giacino Rossini: Basil áriája a Szevillai borbély c. operából, énekli Flögl Ernő Ruppeldt tanár zongoraki­­sére tével. 8. Brahms ü—6. sz. magyar táncok, előadja a zenekar. >> A Földes színtársulatról Földes Dezső színigazgató innét Ko­máromból Dunaszerdahelyre ment, ahol megváltozott a közönség szinpár­­tolása a komáromiakkal ellentétben és a 'közönség nagyon szépen viselke­dett. Ennek legfőbb oka az, hogy ott nincsenek tízkoronás helyárak, hanem a legmagasabb helyár csak 7 korona, a délutáni előadásokon pedig csak 4 korona. A mai, rossz gazdasági viszo­nyok között ez a három korona diffe­rencia nagyot jelent és ha Földesék hallgatnak a tanácsunkra és Komá­romban is leszállítják a helyárakat, a komáromi szezon is nagyobb anyagi sikerrel járt volna. A mai viszonyok között a tízkoronás ár nagyon ma­gas és több tagból álló családnak nagy anyagi megterheléssel jár a színház­látogatás. Földesék a dunaszerdahelyi szezont holnap, vasárnap fejezik be. Mint érdekes újítást fölemlítjük, hogy a szezon vége felé Dunaszerdahelyen a színházi titkárnak, Rumpelmayer Ala­josnak is volt jutalom játéka. Amit a komáromi közönség hiába várt, Duna­szerdahelyen megtörtént: Földes szín­igazgató, aki egyben kiváló szinész is, föllépett a Viki című vígjátékban. A címszerepet felesége, Mihályi Lici ad­ta. A Földes művészpárnak nagy si­kere volt. Dunaszerdahelyen előadta a társulat Az emberek a jégtáblán című darabot is, amely Érsekújváron a mű­sorukon volt, de Komáromban nem került színre. A mai ember természettudományos műveltsége és nevelése Romhányi Árpád előadása a Jókai Egyesület vitaestjén A Jókai Egyesület vitaestjei során, szerdán este Romhányi Árpád fő­gimnáziumi tanár tartott igen érde­kes, tartalmas előadást a mai em­ber természettudományi neveléséről s műveltségéről. Érdekesen ismertette témáját, amelynek rezüméje az volt: a mai állag ember természettudo­mányi műveltsége nem kielégítő, hol­ott a természettudományok hatalmas lépésekben haladlak előre éppen az utóbbi években. Az ember kapcsolata a természettel a legősibb, legbensőbb — kezdte előadását Romhányi Árpád — érdeklődésünk a természet jelen­ségei iránt oly ősi, mint maga az em­ber. Az érdeklődést nyomon követi a megismerés utáni vágyakozás. Majd visszapillantást vetett a természettu­dományok történetére, meghatározta a természettudomány mibenlétét, s megfelelt arra a kérdésre is: miben álljon a mai ember természettudomá­nyos műveltsége: a természettudományos művelt­ség harmonikus kép kialakítása önmagunkban a külső világról, amely biztosítja helyünket a ter­mészetben s megtanít az élet egyik legtisztább s legnagyobb örömére, a megismerés örömére. E műveltségre nagy szükségünk van, úgy gyakorlati, mint elméleti szem­pontból. Hasznát elsősorban gondol­kodásunk megjavításában látjuk, a? oksági viszony értékelésére is tanít s azonkívül bizonyos szerénységre is. A természettudományos műveltség szerves része az általános műveltség­nek. A magyarságnak kitűnő termé­szettudósai voltak s vannak, mégis az a baj, hogy a magyarság művelt­ségében túlteng az irodalmi elem, az iskolában is a humanisztikus tantár­gyakat helyezik előtérbe, hololt a hu­­knaniőrák s a reáliák egyforma mér­tékben kívánatosak iskolai tananya­gul. A tantervet kellene megváltoztat­ni s éppoly erősen tanítani a termé­szettudományokat, mint például a la­tint... Majd foglalkozott az előadó azzal is, mi akadályozza a természet­tudományok művelésének intenzivitá­­sát. A mai divat nem kedves a tudo­mánynak, mert a természettudomá­nyokat a háború előtt nagyobb divat volt tanulni, akkor, amikor a törté­nelmi materializmust magyarázlak ve­le. A modern természettudomány azonban nem materialista, hanem ide­alista: politikai s világnézeti célokat magyarázni nem lehet vele. A mai természettudomány öncélú. Majd foglalkozott a természettudo­mányok elsajátításának nehéz voltá­val, a matematikától való idegenke­déssel, végül kitért arra, hogy a ter­mészettudományos nevelésünk meny­nyiben elhibázott. A tanterv megvál­toztatása szükséges volna. Ismertette a német, francia, angol iskola típuso­kat: a mi életviszonyainkhoz legjob­ban alkalmazható a német iskolatí­pus, persze, bizonyos változtatások­kal. A szülő is várja el gyermekétől, hogy a reális tantárgyakat éppúgy', éppoly szorgalommal tanulja, mint a humanistákat. »A természettudomá­nyok jobb oktatásáén való küzdelem megéri a fáradságot, hiszen a termé­szettudományos műveltség nevelő ha­tása olyan nagy s olyan értékes, hogy az általa megváltozott gondolko­dásmód sokban elősegíti emberi boldogulásunkat s igy belekap­csolódik mindennapos küzdelme­ink legégetőbb problémáiba is« — fejezte be kitűnő előadását Rom­hányi Árpád. Az előadást színvonalas vita követte. Egy jókarban levő 518 cimbalom eladó Masaryk utca 11. szám alatt. Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. Zilina, Őtefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové'Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél! Minden tárgynál írásbeli minőségi garancia Póttartalékba helyezés iránti kérvények az ez évi sorozásoknál A póttartalékba való helyezést első­sorban az kérheti, aki családfenntar­tó, vagyis egyetlen fia özvegy anyjá­nak, vagy munkaképtelen apjának; egyetlen unoka, amennyiben az apa elhalálozott. Továbbá egyetlen fivére atya nélküli testvéreinek. Egyetlen tör­vénytelen fia nem férjezett anyjának. Egyetlen fiúnak, unokának, fivérnek tekintendő az a sorköteles is, kinek összes fivérei, vagy katonai szolgála­tot teljesítenek vagy 17 évnél fiata­labbak, vagy pedig lelki vagy testi betegségük miatt munkaképtelenek. Csak azokat a kérvényeket veszik fi­gyelembe, melyek kellő indokkal hír­nak úgy a vagyoni, mint a szociális viszonyokat illetőleg. A felbélyegzett kérvényt maga a sorköteles adja be n sorozó bizottságnál azonnal, amint tu­domására hozták, hogy besorosztatott Amennyiben ilyen kérvényt a sorköte­les nem hozott magával, kérését szó­belileg a somzó-bizottságnál jelenti be. Ez esetben a kérvény 15 napon belül lakóhelyének járási hivatalához kül­dendő be. A kérvény mellékleteire vo­natkozólag a járási hivatal, bíró, (jegyző) szolgál felvilágosítással. Ké­sőbben csak az leseiben adható be a kérvény, amennyiben a kérvény in­dokaiul szolgáló körülmények, csak a sorozás ulán léptek fel. Ez esetben a kérvényt ezen körülmények, (pld haláleset) keletkezésétől számított 15 napon belül kell beadni a lakóhely járási hivatalánál. Akit kórházba küld­tek és aztán besorozottnak nyilvánítot­tak, köteles a kérvényt 15 nap alatt be­adni, attól az időtől számítva, amikor besonozásáról írásbeli értesítést ka­pott, azaz sorozási igazolványa kéz­besítve lett. A sorkötelesek, kik ez éven állnak sorozásra, ezeket az előírásokat kell, hogy pontosan betartsák, azonkí­vül helyesen teszik, ha ismerőseiket, akikről tudják, hogy a kérvény beadá­sához kellő indokkal rendelkeznék, a fentiekre figyelmeztetik. A sorkötele­sek olvassák saját érdekükben figye­lemmel a sorozási napokat előíró hir­detményeket. Ezen hirdetmények még aprólékosabb előírásokat tartalmaz­nak, azonkívül előírásokat a tényleges szolgálat elhalasztását kérő kérvénye­ket illetőleg. (Hivatalos.) Törvénykezés (§) A károsultaknak adta el az ello­pott élelmiszeri. Fuchs Árpád bátor­­keszi kereskedő élelmiszer raktárát ismeretlen tettesek huzamos ideig fosztogatták. A csendőrség a tettest később Kliman Lajos huszonegyéves bátorkeszi legény személyében meg­találta. Kliman létrán mászott a ke­reskedő raktárába a szelelőlyukon ke­resztül s állandóan dézsmálta a rak­tárt: többezer korona értékű gabonát s egyéb szemes terményt vitt el. A lo­pott árut nyugodtan értékesítette a fa­luban, sőt még azt is megtette, hogy a károsult Fuchs Árpádnak ajánlotta megvételre saját terményét, aki azt gyanútlanul megvásárolta. A tolvaj aztán visszalopta tőle. Klimannal együtt bűntársát, Kovács Károlyt is letartóztatták. Kliman kéthónapi, tár­sa hatheti fogházbüntetést kapott. Az Ítéletben megnyugodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom