Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-13 / 21. szám

Ötvennyolcad!!« évfolyam 21. szám. Szombat, 1937 március 13 KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMRATHY VIKTOR Három izsai gazda tragédiája (Szövege a 4. oldalon) A kisebbségi kérdés alapföllóteleiről beszéli Jaross Andor orsz. pártelnök Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e£ész évre 80 K6, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyes szám ára 1 korona. Külügyi vita Komárom, március 12. Krofta külügyminiszter külügyi ex­pozéja képezte több napos vita anya­gát a külügyi bizottságban, ahol a különböző pártok képviselői kifejtet­ték véleményüket a köztársaság kül­politikája felől s ahogyan a párlfe­­gyelein diktálta, foglaltak állást je­lentéséhez. A koalíciós kormánypár­tok szónokai természetesen a legna­gyobb bizalommal vették tudomásul Krofta nyilatkozatait, a kormányban helyet nem foglaló pártok közül pe­dig a kommunisták vallottak hitet a külügyminiszter által irányított inai külpolitika melleti, amelyet teljes mér­tékben helyeseltek. Az ellenzék sorá­ból Szüllő Géza dr., az egyesült párt törvényhozói klubjának elnöke ré­szesítene az ' expozét találó bírálat­iban $ kívüle még Szitlor szlovák nép­párti foglalt állást a köztársaság mai külpolitikája ellen. A külügyi expozé minden külpoli­tikai kérdéssel foglalkozott s beszá­molt Csehszlovákiának valamennyi európai államhoz való viszonyáról, amelynek ismertetése alkalmával a szomszédos államokkal való kapcso­latokról is megemlékezett s a köz­társaság kormányának jóindulatú magatartására hivatkozott. Hogy ez a jóindulat mennyiben őszinte egyes államokkal szemben, nem kutatjuk, hiszen az események érthetően mu­tatják. De mégis foglalkoznunk kell ezzel a nyilatkozattal, mert az iítélő magyarságnak nem lehet közömbös, hogy a szomszédos államokkal, köz­tük Magyarországgal milyen viszony­ban él Csehszlovákia. A külügymi­niszter udvarias hangon emlékezett meg Darányi Kálmán magyar minisz­terelnöknek a jó szomszédi viszony megleremtésére irányuló, őszinte kész­ségéről tanúskodó nyilatkozatáról, amelyet nem volna szabad csak el­ismerő szavakkal elintézni, hanem meg kellene ragadni és meg kellene (keresni a formál a tárgyalások mi­előbbi megkezdésére. Ennék a véleményének adóit őszin­te kifejezést Szüllő Géza, az egyesüli magyar pártok illusztris klubelnöke is, aki hivatkozva Krofta külügymi­niszternek alapelvként hangoztatott ama megállapítására, hogy »politikai megegyezés nélkül államok közölt gaz­dasági megegyezés nem lehetséges«, politikai tárgyalások megtartásai sür­gette Magyarországgal nemcsak azérl, mert erre Magyarország ismételten hajlandóságot matatott, hanem leg­főképpen azért, mert hogyha ezek az annyira fontos és szükséges tárgyalá­sok meg nem indulnak, gazdaságilag valamennyi egymásra utalt állam tönkre megy. A külügyminiszter meg­állapítását bizonyára abból a tapasz­talatból merítette, hogy sem a kis-Komárom, március 12. A héten alakult meg Tornaiján az egyesült párt járási szervezete nagy lelkesedéssel. Az alakuló ülésen meg­jelent Jaross Andor nemzetgy. képvi­selő, az egyesült párt országos elnöke is, aki figyelmet lekötő beszédben adott beszámolót a politikai helyzet­ről. Beszédében a két magyar párt egyesülésnek indító okait világította meg s felvázolta a sorsdöntő jelentő­séggel bíró ama okokat, melyek a ma­gyarság politikai egységének megte­­terendesét szükségessé tették. Bár az az egység eddig még nincs meg tel­jesen, mert vannak magyarok, akik még mindig a csehszlovák pártokat támogatják. Az egyesült párt testvéri szeretettel és bizalommal fogadja visz­­§za a csehszlovák pártokból és a kom­munista pártból a magyar nemzeti gondolathoz visszatérő magyarokat. Jaross pártelnök éles szavakkal Ítél­te el azután azt a példátlanul durva Katonai szolgálat miatt senki sem veszítheti el állását Necsas népjóléti miniszter a képvi­selőház szociálpolitikai bizottságának csütörtöki ülésén bejentette, hogy a vezetése alatt álló minisztérium tör­vényjavaslatot dolgozott ki, melynek értelmében a besorozott egyénnek ka­tonai szolgálatra való bevonulása ide­jéig munkaadója nem mondhat főt. lanlant, sem a római blokk nem tu­dott eddig egymással igazában szo­ros gazdasági közeledést megterem­teni, holott mindahárom blokk ismé­telten megpróbált gazdasági szerző­dést kötni. Hogy persze ezek közölt az államok között vannak gazdasági szerződések, az tény, azonban ezek a gyakorlatban nem bírnak azzal a nagyhorderővcl, mint amilyennel bír­­(niok kellene. Hosszú évek óta hangoztatjuk, hogy Csehszlovákiának meg kell találnia a szorosabb kapcsolatot Magyarország­gal. A külügyminiszteri expozékban, hangot és módot, amellyel a csehszlo­vák agrárpárt úgynevezett »magyar osztályának« sajtója a magyar nép hi­vatott vezéreinek személyét állandóan támadja. Majd kitért beszámolójában a cseh­szlovák külpolitika és belpolitika min­den aktuális kérdésére s foglalkozott többek között Hodzsa dr. miniszterel­nök és Dérer dr. igazságügyminiszter ismert nyilatkozatával. Kijelentette az egyesült párt álláspontját a kisebbségi kérdések rendezésére irányuló tárgya­lások ügyében, és megállapította azo­kat az alapföltételeket, melyeknek tel­jesítése nélkül pártunk nem ismerheti iel a magyar nemzeti kisebbségi kérdés megoldását. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Porubszky Géza dr. nemzetgy. képviselő és Gürtler Dénes dr. tarto­­mánygyűlósi képviselő mondott beszé­det, mely után megválasztották a já­rási pártvezetőséget. E|z a fölmondási tilalom azonban csak akkor kötelező, ha az illető alkalma­zott a vállalatnál már bizonyos ideig dolgozott. Ezt az időt a törvényjavas­ltat a magasabb szolgálatban levő ma­gánalkalmazottnál három hónapban, a többieknél pedig nyolc hétben .állapítja meg. Minden alkalmazottnak, akinek munkaszolgálata a katonai szolgálat megkezdése miatt megszakad, a had­kötelezettség teljesítése után joga van ugyanabban az üzemben alkalmazást követelni. E célból a leszerelés után legkésőbb 15 napig jelentkeznie kell bár negatív módon, ismételten visz­­szatérnek erre a kérdésre, sokszor udvarias, sőt elismerő szó is elhang­zik, azonban a puszta szavaknál más nem történik, pedig itt volna az ide­je annak, hogy a csehszlovák kor­mány e tekinlelben rálépne a cselek­vés terére s keresné a megértés út­ját. Mint ahogy keresi más államok­kal, amelyek messze távol, idegen földrészen vannak, hololt azokhoz igen elenyésző érdek fűzi. Sokkal okosabb volna, ha végre valahára el­határozná magát a kisanlant és meg­kezdené a tárgyalásokat azokban a Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton régi munkaadójánál. Ez a munkaadó abban az esetben, ha legalább két, ha­sonló minőségben fölvett alkalmazott­ja van, köteles a katonai szolgálatból visszatért volt alkalmazottját szolgá­latba ismét visszavenni és pedig ma­gasabb szolgálati viszonyban lévő al­kalmazottnál legkésőbb három héten belül, egyéb alkalmazottnál pedig leg­később harminc napon belül. A ka­tonai szolgálatból visszatért munkavál­lalónak ugyanazt a fizetést kell kap­nia, amilyet a bevonulás előtt kapott. A katonai szolgálatból visszatért al­kalmazottnak visszatérése utáni hat hónapig nem szabad fölmondani. A mezőgazdasági munkásokra vonatko­zólag külön intézkedéseket fognak ten­ni. ; Szilassy Béla dr. szénáiért behívták a szenátusba A belügyminiszter a Törköly József dr. szenátor lemondásával megürese­dett helyre Szilassy Béla dr. losonci földbirtokost hl vb. be a s: enátusba. A behívást közzétették a hivatalos lap­ban! s (egyidejűleg a megbízólevelet is kiadták Szilassy Béla dr.-nak. Szilas­sy Béla dr. egy ízben már tagja volt a szenátusnak. Az 1929. évi nemzetgyű­lési választás alkalmával mint a ma­gyar nemzeti párt jelöltje a harmadik skrutiniumban jutott mandátumhoz és a ciklus végéig, az 1935. évi választá­sokig az országos keresztényszocialista a magyar nemzeti párt közös sze­­nátori klubjának volt elnöke. Szilassy szenátor a szenátus március 11-én tar­tott ülésén tette le a fogadalmat. Ä koalíciós kormány új ellenzéke a szenátusban Nem titok, hogy a koalíciós pártok között állandó torzsalkodás és békét­lenség uralkodik. Ha a pártok ma­guk leplezik is ezt a nyilvánosság előtt, politikai kérdésekben, amelyek a Du­na völgyében élő népeket foglalkoz­tatják, magával Magyarországgal, hogy legalább tisztázódnának olyan kér­dések, amelyek ma a legnagyobb fe­szültséget okozzák, de amelynek meg­szüntetésére az együttes, a teljes egyenjogúság alapján megiarlandó tár­gyalás eredménnyel járhatna. Csak­hogy persze, erre a győzteseknek kel­lene a kezdeményező lépést megten­ni. Sajnos azonban, ennyire mégnem jutottunk, mert az erre illetékesek egyelőre csak a puszta szavaknál tar­tanak. Lopunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza i

Next

/
Oldalképek
Tartalom