Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-06 / 19. szám

1937. március 6. KOMAROMI LAPOK 5, oldal. Presbiteri ülés a ref. egyháznál Komárom, március 5. A komáromi református egyház presbitériuma március 4-én tartotta a rendes évi közgyűlést előkészítő ülé­­készítő ülését Galambos Zoltán lel­kész és F ü 1 ö p Zsigmond főgondnok együttes elnöklete s az egyháztanács tagjainak élénk érdeklődése mellett. A lelkész-elnök imája és jelentései után az egyház 1936. évi zárszámadá­saival foglalkozott a presbitérium, amely a pénzügyi bizottságnak vo­natkozó jegyzőkönyvi javaslatait tár­gyalta le. Az 1936. évben az egyház közpénztári bevétele volt 99.428 Kö 31 f., kiadása 98.861 Ke 12., pénztár­maradványa 567 Ke 19 f. Az alapít­ványi pénztár 1936. év végi pénztár­w Árvizek mindenfelé Surány s Udvard vidékén nagy áradásokat oko­zott a Nyitra és a Zsitva A csallóközi szivattyúk munkában A hetek óta tartó hatalmas esőzések a Mátyusföldén s a Csallóközben is éreztetik hatásukat. A Zsitva s a Nyit­ra sok helyütt kilépett medréből s nagyterületű földet öntött el. így külö­nösen Surány, Óhaj, Hull, Födémes. Udvard körül lepte el a víz a községek határát, vagy fakadt fel a talajvíz. A víz őszi vetéseket, szántóföldet, gyümöl­csösöket s réteket öntött el, sok helyűit a házakat is veszélyeztette, így Udvar­­dón, az u. n. »Lajos«-bői szürgősen ki kellett telepíteni a cigánynegyedet, mert a kunyhók összedüléssel fenye­gettek. Az Ármentesítő Társulat területén minden szivattyú állandó működésben van, mert feltörtek a talajvizek. Ára­dás ott mutatkozik, ahol még nin­csen csatorna. A Társulat mérnökei, szakemberei ellenőrzik a munkálato­kat s személyesen gyakorolnak fel­ügyeletet. A Duna s a Vág megáradt, a magas vizeket a töltések fogják föl: az alapos csatornázás s feltöltés hasznai most mutatkoznak megs ezek­nek köszönhető, hogy a víz nem lep­te el a Csallóközt. Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2illna, §tefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové-Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél 1 Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia maradványa 295.029 Kct, az egyliáz­­fentartó alap maradványa 27.474 Ke 17 f.-t és a temetőpénztár maradvá­nya 8951 Ke 17 f.-t tett ki. A presbi­térium a zárszámadásokat elfogadta, a felmentvényt megadta és elrendelte, hogy a közgyűlés tudomásulvétele után jóváhagyás végett az összes számadások felterjesztessenek az egy­házmegyei számvevőszékhez. P á 1 y Dezső pénztárosnak, Vörös Béla fő­­számvevőnek és Kollár Lajos szám­vevőnek lelkiismeretes és pontos mun­kájáért a presbitérium elismerő kö­szönetét fejezte ki. Majd az 1937. év­re szóló költségvetést állapította meg a presbitérium 117.433 Ke összegben, melyet jóváhagyás végett szintén föl­terjeszt az egyházmegyei számvevő­­székhez. Az egyház évi közgyűlését 1937. március 14-re, amennyiben ez határozatképtelen lenne, március hó 21-ére, vasárnap délelőtt 11 órára, a Kollégium-épület nagytermébe tűzte ki a presbitérium. Ezután a temető­­ügyi bizoLlság jelentésével foglalko­zott a presbitérium, mely a temető­őri állás megüresedését tudomásul vette és elrendelte az állásnak pályá­zat útján való betöltését. A pályázati kérvényeknek a ref. lelkészi hivatal­hoz leendő beadása határidejét már­cius 15-ében állapították meg. Tudo­másul vette a presbitérium a temető bizottság elnökének Sörös István­nak jelentését és önzetlen fáradozá­saiért köszönetét szavazott. Köszöne­tét fejezte ki Farkas István teme­tőfelügyelőnek is odaadó működésé­ért. A temető rendezésére vonatkozó több rendbeli hatái'ozat után az ülés végétért. Komárom, — március 5. Ha a komáromi halászok fényes múltjára gondolunk, kétszeresen fáj­dalmas, hogy a komáromi halászok élete most a szomorú tengődéssel azo­nos, mert a megfeszített és nehéz mun­ka dacára az eredmény, a halász­zsákmány úgyszólván a semmivel egyenlő és még sokszor annak is örülni kell, ha annyit fognak, hogy maguknak és a családjuknak meghoz­za a napi élelmet az egész napi ha­lászat, ami pár kiló halnak felel meg. Hej, amikor a komáromi halászat mossze földön híres volt és a bécsi ud­var előkelőségei, főhercegei megnéz­ték a komáromi vizahalászatot, amely valósággal látványosság számba ment és a komáromi halat jegelve messze földre szállították el. Most lépett életbe a halászati szigo­rított rendszabály, amely valószínű­leg jobb időket hoz még a komáromi halászokra. Lesz kiméleli idő és hely, mert bizony az újabb időben senki se törődött a halászati tilalmakkal. E rossz helyzetben kétszeresen nagy eseményszámba megy, hogy kedden Czilling Endre komáromi halász mes­ter embereivel a komáromi Kisdunában, vagyis a téli kikötőben 42 kilós, hatal­mas harcsát fogtak. A nagy állatot Dózsa József vendéglős vette meg és két napig lehetett látni Mii ír n csehszlovák snjiő? A Národnie Noviny írja: A NEMZETISÉGI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA CsR-BAN cím alatt. Ha nem volnának olyanok, akik számára a csehszlovák állam nemszivesen látott alakulat, úgy ne­hezen volna feltételezhető oly érdek­lődés létünk, vagy nemlétünk iránt, amilyet a határon túl figyelhetünk meg. Származzék bár ez az érdeklő­dés akár államunk iránti plát ói sze­relemből, akár pedig logikus egoiz­musból, amelynek szüksége van re­ánk, mint önálló államra, de ez most mellékes. Meg kell állapítani, hogy a csehszlovák állam számára két ál­­lamcsoporl létesült éspedig az egyik olyan, amely a csehszlovák köztársa­ságot legszívesebben látná a forró po­kolban s a másik, melynek nem ál­lunk útjában, sőt amely mint kon­struktív és szükséges európai ténye­zőre tekint reánk. E tétel szerint el­jutunk a következő rezüméhez, és pe­dig ahhoz, mely egyesek bennünk csak azt keresik s látják, ami hírne­vünknek ártana, míg a másik cső portban levők tulajdonságainknak in­kább jó. oldalait hangsúlyozzák. Az idegen kritika sokirányú boncolókése alatt vagyunk tehát és nagyon sze­retnénk, hogyha e bonckés munkájá­nak végső eredménye kedvező volna. A köztársaságról ,mint a volt Osz­trák Magyar monarchia hű másáról beszélnek, ami a nemzetiségi hetero­­rogénizmust illeti és utalnak a föld­a vendéglő folyosóján elhelyezett nagy teknőben. A szép állatnak igen sok né­zője akadt és sokan fenték rá a fogu­kat a belőle készítendő halászlére és sült halra. A körülbelül negyvenkét éves hal­óriás mennyi veszedelmet állott már ki és mégis elérte a sors haragos keze, hálóba került, Ínyenc ember asztalára jutott. Sokan kérdik, hogy lehetséges, hogy az a hatalmas állat nem szakította szét a hálót, hiszen ereje volt hozzá. Ennek az a magyarázata, hogy a har­csa- retteg a hálótól és bizonyos ösz­tönnel már jó távolról megérzi a háló közeledtét, amelyhez még hozzáérni se tud, inkább menekül a part felé és ott dobja ki magát, csakhogy a gyűlölt hálót elkerülje. Rendesen aztán a par­ton vetik rá magukat a halászok és úgy kerül fogságba. Ha nem iszonyod­nék úgy a hálótól, hát azt gyenge eér­­naszáiként téphetné össze, de vesz­tére éppen attól menekül, amelyet le tudna győzni erejével. Hogyan kerüli ez a halóriás a mi téli kikötőnkbe? Most a vizek erősen áradnak és a folyásuk igen sebes. Az ilyen nagy hal nem szereti a sebes fo­lyást, azért menekült ez is a téli ki­kötő álló vizébe. Szegényt aztán éppen itt csípték nyakon. Sok ilyen bőséges halász-zsákmányt kívánunk a derék komáromi halászok­nak! rajzi szintetizmus elégtelenségére az egyes területrészek között. Ezenkívül nagy élvezettel hánytorgatják fel az egyes területek gazdasági különböző­ségét, emellett feltűnően hangoztat­ják Szlovenszkó gazdasági helyzetét. Ha ehhez még hozzáadjuk a cseh és a szlovák nemzet között levő valame­lyes antagonizmus örömteli felhány­­torgatását, előttünk áll a kép, melyre a köztársaságnak nem kivánók azt mondják: diagnózisa a csehszlovák köztársaságnak. A német problémá­ban ígéretes szavakat látunk s hal­lunk. Most csak arról van szó, hogy a következő tények fedjék ezeket a szavakat. A magyar panaszokat is ala­posan kezdik vizsgálni s megkísérlik jóvátételt. S ha az aktivista magya­rok elérik azt, ami után vágyódnak, úgy sok tekintetben felül is múlnak bennünket. Ma már vannak magyar iskoláik, van magyar nyelvük, de se­hol nem látjuk a hivatalos jelzést: szlovák iskola, szlovák nemzetiség. Hiszen még a statisztikai hivatal ki­admányaiból se tudjuk meg, hogy mennyi szlovák van, de a magyar ki­sebbség saját cége alatt van ott. Mi más cég alatt vagyunk, tehát nem szlovák cég alatt. Már többször mon­dottuk, hogy a külföldi propagandá­val szemben a legjobb vértezet az áilam valamennyi nemzetiségének tel­jes kielégítése. Ha gazdasági és kultu­rális fejlődésünk biztosítva lesz, úgy nincs az a hatalom, mely mellékvá­gányra terelhetné őket s államellene­sekké tehetné őket. A Haló Noviny írja MIBEN EGYEZETT MEG IIODZSA A NÉMETEKKEL? cím alatt: A kormány nyilvánosságra hozta a németekkel való tárgyalások eredményét. E tárgyalásokra a szu­­détanémeteklakta vidékek dolgozói­nak, noha nem látott nyomora adott alkalmat, amit csak még keményebbé tett a sovén cseh rezsim. A tényleges nemzetiségi kiegyezést megkövetelte a köztársaság bel- és külpolitikai hely­zete. De amit most a koalícióban meg­tárgyallak, az nagyon sovány eredmé­nye a német dolgozók jogos követe­léseinek és ez bizony nem tereli el a szelet Henleinék vitorláiról és nem hozza meg a megnyugvást. Spina mi­niszter röviden így foglalja össze az lakott területein végzett közmunkák­nál mindenek előtt a honi cégek aján­latát vegyék figyelembe és német munkásokat alkalmazzanak. Megálla­pították, hogy az illetékes miniszté­riumok fogják szigorúan ellenőrizni e határozat betartását. Teljes mérték­ben elismertetlek a fiatalsággondozás körébe eső követeléseink is. Elhatá­rozták, hogy teljes figyelmet szentel­nek a német kérelmezőknek az állami szolgálatba való felvételnél... stb.« Látható tehát, hogy mindez nagyon kevés. Semmi konkrétumot se mond az iskolaügyről az önkormányzatról, s az egész »megegyezésben« több az Ígéret, hunt a konkrét segítség. A német követelésekre vonatkozó tár­gyalásokat titokban vezették, a nyil­vánosság kizárásával cseh és német részen is. A dolgozók nyilvánossága azonban valódi Megyezést akar. Snjlóhelyreigazilás A Komáromi Lapok 1937. február 13-án megjelent 13. számában »Komá­­romszentpéteren agyonverte sógornő­jét egy 70 éves gazda, aki már béké­ben is gyilkolt« című közleményre vonatkozólag az 1933. évi törvények és rendeletek gyűjteményében 126. sz. alatt kihirdetett törvény 11. és 12. §§-ai értelmében tisztelettel kérem a következő helyreigazító nyilatkozatom közzétételét: Nem felel meg a valóságnak, hogy a Mészáros családnak sok vitája lett volna Kósdyval és hogy a Mészáros család élelmezés fejében pénzt sze­retett volna látni az öreg Kósdvtól, ellenben való az, hogy az élelmezés Kósdynak a megkötött haszonbéri szerződés értelmében s annak tartama alatt szolgáltatta ki a Mészáros csa­lád s hogy mikor a bérlet megszűnt, még -ezután is 10 hónapon át ingye­nesen, minden ellenszolgáltatás nél­kül adta a Mészáros család az élel­mezést Kósdynak ,továbbá való az, hogy a Mészáros család soha nem kért és nem is várt semmiféle pénzt vagy más -egyebet Kósdytól. Tisztelettel Mészáros István Komáromszentpéter. A fenti helyreigazításhoz megje­gyezzük, hogy eredeti információn­kat hivatalos helyről nyertük és így azt fentartjuk. Különben is, az eset Negyvenkét kilós harcsát lógtak a komáromi téli kikötőben A komáromi halászok nagy szerencséje elérteket: »A koalíciós pártok hozzá­járultak ama követelésünkhöz, hogy az állam túlnyomóan németek által körülményeit a bírósági tárgyalás fogja tisztázni. Szerkesztőség. üj terít divatszalon megnyitás! Tisztelettel értesiíem a helybeli és vidéki közönséget, hogy Komáromban, Klapka tér 9. szám alatt (Csonka nőidivatszalon mellett) férfi divatszalont nyitottam. Raktáron tartok a legjobb minőségű belföldi és angol szö­veteket. — A legmodernebb szabásszerint készítek öltö­nyöket és kabátokat elsőrendű kivitelben és mérsékelt ártan. Szolid munkám és elismert szakképzettségem biztosíték arra, hogy b. megrendelőimnek legkényesebb igényeit is teljes mértékben ki tudom elégíteni. Szives támogatást kérek: Lajog JállOS 482 úri szabó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom