Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-06 / 19. szám

ötvennyolcadig évfolyam. 19. szám. Szombat, 1937 márciusi, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Még mindig nem bizonyos, hogy keresztülvihető-e a spanyol határok nemzetközi ellenőrzése Portugália az akadály? Komárom, március 5. A spanyol szárazföldi és tengeri határok nemzetközi ellenőrzésének már a szombatról vasárnapra virra­dó éjjel kellene életbelépnie s bár ettől az időponttól csak egy nap vá­laszt el, még mindig nem lehel tudni, hogy a nemzetközi benemavatkozási bi­zottság keresztül tudja-c vinni a még rendelkezésére álló huszon­négy óra alatt a szükséges intéz­kedések életbeléptetését. Március 5-én délelőtt még az volt a helyzet, hogy a fennálló nehézsége­ket aligha sikerül ilyen rövid idő alatt elhárítani, úgy hogy a nemzetközi ellenőrzés életbeléptetését előrelátha­tóan el kell halasztani. A francia kor­mány kijelentette, hogy nem tehet kivételt azokkal az idegen hajókkal, amelyek ellenőrzés céljából horgonyt vetnek valamely francia kikötőben, mert ezekre a hajókra is kénytelen kivetni a szokásos rév- és kikötőille­téket. Nehézségeket támasztanak az Egyesült Államok is. Az amerikai kor­mány nem vesz részt a nemzetközi benemavatkozási bizottság munkájá­ban, mivel azonban a nemzetközi el­lenőrzés csak akkor bizonyulhat hathatósnak, ha valamennyi ide­gen hajót ellenőriznek, beleért­ve az amerikai gőzösöket is, az angol kormány tárgyalásokat kez­dett Washingtonnal és arra kér­te az amerikai kormányt, járuljon hozzá, hogy a nemzetközi ellenőr­zésben résztvevő flottaegységek az amerikai hajókat is ellenőriz­hessék. Az amerikaiak érzékenységének kí­mélése céljából az angol kormány azt javasolta, hogy az amerikai hajók kapitányai önként kérjék az ellenőr­zést, mihelyt a hajó a spanyol vizek­re ér. Washingtonban egyelőre nem mu­tatkozik nagy hajlandóság az an­gol kérés teljesítésére s a kormány azon az állásponton van, hogy az amerikai semlegessé­­gi törvény nem teszi lehetővé ameri­kai hajóknak idegen közegek által történő ellenőrzését. Megbízható források szerint Portugália magatartása teszi le­hetetlenné a nemzetközi ellenőr­zés életbeléptetésé!. Krofta külügyminiszter Csehszlovákiának Magyar­­országhoz való viszonyáról Komárom, március 5. A képviselőház külügyi bizottságá­nak a héten tartott ülésén Krofta dr. külügyminiszter hosszabb expozét mondott, amelyben beszámolt a kül­politikai helyzetről. Beszédében fog­lalkozott mindama kérdésekkel, ame­lyek a nemzetközi politikában időköz­ben fölmerültek, így megemlékezett az elintézett abesszin-kérdésről, a spa­nyol semlegesítésről, Németországnak a békére vonatkozó kijelentéseiről és Ausztriának Európához való viszo­nyáról. Hosszasabban foglalkozott a kisantanttal és cáfolta azokat a híre­ket, amelyek a kisantant válságáról szólnak. A külügyminiszter szerint a kisantant keresi az egységes irányvo­nalakat. A kisantantnak számolnia kell a fejlődéssel és az új helyzetek­ben új, közös álláspontokat kell talál­nia. A Jugoszláviához való jó viszony igazolására bejelentette Benes dr. köztársasági elnöknek legközelebb végbemenő belgrádi látogatását. Majd bejelentette Krofta külügymi­niszter, hogy Csehszlovákia Olaszor­szággal jó kapcsolatokat akar s ezért üdvözli Belgrad és Róma közeledé­sét is. Franciaországgal a köztársa­ság helyzete szilárd, a szovjetszövet­séghez való viszonyáról azt mondot­ta, hogy a kötött szerződések véd­­szerződések s kezdettől fogva különb­séget tett az állam a Szovjetszövetség és a kommunizmus és bolsevizmus kö­zött. A Németországhoz való szomszé­dos viszony ismertetése után rátért a külügyminiszter Csehszlovákiának Magyarországhoz való viszonyára, melyre nézve a következőket mon­dotta: — Ausztriához és Magyarország­hoz való viszonyunkat egyrészt kis­­antantbeli tagságunk, másrészt e két államnak az úgynevezett római blokkbeli tagsága határozza meg. E részben csak megismételhetném az október 22-én mondottakat, hogy a római jegyzőkönyv államainak a kisantant államaival való együttmű­ködése számára az ajtó tovább is nyitva áll. A római blokk miniszte­reinek konferenciája,továbbá Hor­thy kormányzó római és Ciano gróf budapesti látogatása nem ho­zott változásokat e blokk irányel­veiben. Ez államok vezető személyi­ségei ebben az időszakban is hang­súlyozták a kisantant-államokkal va­ló jobb gazdasági kapcsolatok ki­építésének célszerűségét a kétoldali szerződések alapján. Államunk itt is hű marad ama politikájához, hogy mindent támogat, ami Közcpcurópa gazdasági s ezáltal politikai kon­szolidációját előmozdíthatja. Ezen­kívül meg vagyok győződve, hogy a római blokk egyik vagy másik álla­mához való viszony javulása a két csoport egész viszonyának javulását is hozza. Ebből a szempontból kell megítélni a Magyarországgal dec. 22-én kötött kereskedelmi szerződé­sünket is, mely a két állam áru­kicserélésének kereteit jelentősen kibővíti, egyben a fizetési kapcsola­tokat szabaddá és gyorsabbá teszi. Szívesen állapítom meg, hogy e fon­tos tárgyalást mindkét részről a jóakarat szellemében vezették. Da­rányi miniszterelnök úr január 26-i nagy megnyilatkozásához, melyben a magyar kormánynak készségét hangsúlyozta, hogy valóban a békés atmoszférát akarják kifejleszteni minden állammal, csak azt hangsú­lyozom, hogy mi is el vagyunk ha­tározva valamennyi dunai állam Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Igész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 K5. — Külföldön 120 Kö. Egyes szám ára 1 korona. A magyarság igazi képviselői. Komárom, március 5. Az egységes párt országszerte fo­lyó szervezkedése a legfényesebb eredményeket éri el a magyarság ál­tal lakott területeken, a magyar nem­zeti kisebbség hatalmas tömegekben vonul fel a járási szervezetek nieg­­ialakulására, hogy tanúságot tegyen arról a megbonthatatlan egységről, amely nemcsak a két magyar párt közös kádereiben való elhelyezkedés által jut kifejezésre, hanem a lelkek mélyén hűséggel megőrzött becsületes magyar érzés ama meghatóan szép kifejezésében, hogy az összetartozan­­dóság erejével összeforrott magyarság egyetlen testvéri közösségben akar élni s jogaiért harcolni. A Duna men­tén, a délszlovenszkói rónákon, s a keleli végeken egyforma lelkesedéssel tömörülnek magyar testvéreink az egységet hirdető zászló alá, azzal a megingathatatlan elhatározással, hogy a köztársaság területén élő kisebbségi magyarnak nem lehet jövőjét más­ként biztosítania, csak úgy, ha egyet­értő elszánt akarattal összefog, lia ®Sységet képviselő erejével számolni­­ok kell azoknak is, akik sorsának in­tézését kezükben tartják. Az országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt vezérei és törvényhozói örömmel tapasztalják azt a ragaszkodást, amely a magyar­ság ez egyesült pártja iránt megnyi­latkozik és az egyetértésnek és test­vériségnek olyan fényes példáiban van részük, amelyek más nemzet előtt is kövelésreméltók lehetnek. A magyar nemzeti kisebbség valamennyi tagja tudatára ébredt annak, hogy hol az ő helye, kiknek vezetése alatt kell haladnia s kik azok a vezérek, akik az életérdekeiért önzetlenül készek harcolni, hogy a törvény biztosította jogok kivívásával biztosítva legyen sorsa a köztársaság területén élő né­pek között. Az egységes pártban fel­sorakozott tömegek a köztársaságban élő magyarságnak háromnegyed ré­szét alkotják, vagyis a fölényes több­ségét, amely számban is dokumentál­ja azt, hogy mindenképen ő van hi­vatva az itt élő magyar nemzeti ki­sebbség képviseletére. Számban és igaz érzésben egyaránt. A köztársaság vezető faktorai nagy súlyt helyeznek a statisztikára, mely tudomány megdönthetetlen bizonyos­ságot szolgáltat Csehszlovákia népei­nek politikai, gazdasági és kulturális élelfolyásáról. íme ebben a kérdés­ben a statisztika világosan megmutat­ja, hogy kisebbségi kérdéseink elbí­rálásánál és megoldásánál kik jöhet­nek számításba abban a tekintetben, hogy kívánságaik meghallgatásra ta­láljanak. Nem lehet még csak vitatni sem, hogy kik a magyarság nagy többségének képviselői és csak saj­nálni lehet, hogy a kormány a ki­sebbségi kérdések megoldásánál nem a többséget, illetve annak képviselőit hallgatja meg, hanem azokat, akik neki le vannak kötelezve s akik mint kormánytámogató pártok tagjai nem érzik azokat a nehézségeket, ame­lyek a magyar nemzeti kisebbség éle­tét súlyossá teszik. Vájjon a kor­mánytámogató pártokban elhelyezke­dett magyarok lelki beállítottsága al­kalmas lehet-e arra, hogy a maga va­lóságban tárja föl az itteni ma­gyarság válságos helyzetét és úgy is­mertesse a kisebbségi viszonyokat, amint azok tényleg megvannak? Egy Ízben, a legutóbbi köztársasá­gi elnök választásnál, az illetékes fak­torok az itteni magyarság tényezőit azokban a képviselőkben látták, aki­ket az egyesült pártok választottak meg érdekeik védelmére. Mikor a ma­gyarság képviselőiről volt szó, akkor a keresztényszocialista és magyar nemzeti párt törvényhozóihoz fordul­tak, ami a legtermészetesebb és leghe­lyesebb eljárás volt, azóta azonban elfeledték, hogy sorsdöntő kérdések­ben kik a magyar nemzeti kisebbség igazi képviselői s mellőzik azokat, akik a képviseletre hivatva vannak. Az egységes magyar pártba tömörült magyarság erőviszonyai világosan és letagadhalallanul igazolják, hogy kik vannak feljogosítva a magyar kisebb­ség képviseletére, az igazság és a de­mokrácia elveivel ellenkezik az, ha a kormány nem azokat hallgatja meg, akik erre hivatottak volnának. Az egységes párt országszerte most folyó szervezkedése kétségtelenül megmu­tatja, hogy a magyarságot kik kép­viselhetik jogosan. Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Next

/
Oldalképek
Tartalom