Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-03 / 18. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937 március 3. Új pótadó a védőiedezé­­kek építésére Ezen a héten a költségvetési bizott­ság foglalkozni fog azzal a kormány­­javaslattal, amely az önkormányzatoknak, főleg a községeknek lehetővé teszi új pót­adó szedését repülőtámadás elle­ni védíedezékek építésének cél­jaira. A javaslat kormányrendeletre bízza az új pótadó tételének megállapítá­sát. Az új pótadó az ideiglenes adó­mentességei élvező új házakat is terhelni fogja. A többségi szocialista pártok föltét­lenül ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a novella az új pótadónak legalább a maximális kereteit állapítsa meg. Valószínű, hogy a fedezékek építési költségei egészen másképpen alakul­nak a százezres lakossággal bíró nagy központokban, mint a kis falvakon. De semmi sem könnyebb, mint lép­csőzetes tételeket állapítani meg a fedezék-pótadóra az egyes községek­nek a lakosság számának figyelembe­vételével. Tehát a közeljövőben egy új adónemmel fogják boldogítani a ház tulajdonosokat. Ä szudélimémei párt ál­talános kisebbségi politikai követelései A szudétanémet párt vasárnap Aus­­sigban nagyszabású politikai tanács­kozást tartott, amelyen Heinlein Károly, a párt vezére politikai be­szédet mondott, amelyben foglalko­zott a cseh-német kiegyezés alapvető elvével. Szólt a kormánynak a koalí­ciós német töredék pártokkal folyta­tott tárgyalásáról, s ezzel kapcsolat­ban megállapította, hogy az állam az iitlakó összes nem­zeteké s egyetlen nemzetnek sem lehetnek előjogai. Majd beszélt a panaszjogról, a nép­rajzi határokról s a népi önkormány­zat föltételeiről. Hogy a cseh népkép­viselet reprezentánsai alkalmat nyer­jenek annak megbizonyítására, hogy becsületes készséget tanúsítanak . a cseh-német kérdés igazi és tartós meg­oldására az állam közös érdekében és a béke érdekében, a szudétanémet párt parlamenti klubja e tézisek szel­lemében törvényjavaslatokat fog ki­dolgozni és a legközelebbi hónapok­ban fokozatosan benyújtja azokat a parlamentben. Majd a következőket mondta: — Ha jogaink elérése érdekében teendő ezen újabb belpolitikai kísér­letünk meg fog hiúsulni, akkor az eddiginél nagyobb mértékben igény­be fogjuk venni a nemzetközi jog által számunkra biztosított külföldi lehetőségeket. Ha a cseh nemzet szá­mos jogtalanságot el akar kerülni és ha a »Komenius vagy Zsizska« kérdé­sében a csehszlovák állam javára ked­vező döntést akar kapni s evégett az egyedül helyes Koméniust választ­ja, úgy jogos követelésünket nem ta­gadhatja meg. E követeléseink 1. Ilonunk védelme és nemzetisé­gi határaink feltétlen biztosítása. 2. A nemzetiségi önkormányzat elvének elismerése és annak meg­valósítása valamennyi népre és nemzetiségre, így a szudélanéme­­tekre is. 3. Az 1918 óta elkövetett jogtalansá­gok jóvátétele. 1 paprikaszindikátus hoMonkiztf száz ko­mitól kér külön az en­gedélyek kiadásáéit Nemrégiben alakult meg a paprika­­szindikátus, azzal a céllal, hogy első­sorban a paprikatermelő gazdák ér­keit védje. A paprikatermelők nem igen voltak tisztában, hogy milyen formában történik az érdekvédelem, hiszen az a fontos, hogy minél több s minél jobb paprika találjon piacot, már pedig korlátozásokkal ez nehezen vihető keresztül. Többko máromvidéki gazda a múlt hetekben ezt a sürgönyt kapta Érsekújvárból: »Paprikaengedély miatt jöjjön holnap Érsekújvárra! Sokan voltak, akik rosszat sejtve va­lóban be is mentek Érsekújvárba az illetékes hivatalhoz s itt megtudták, hogy a termelési területek elosztá­sánál »problémák« merültek föl: az illető gazdák nem számíthainak arra, hogy a kért területre teljes egészé­ljen paprikatermelési engedélyt kap­janak s egyéb nehézségek is akadtak. Ha azonban 100 korona lehelyezé­­sével alátámogatja az illető gaz­da a kérést, akkor megkapja az engedélyt. Ez az eljárás az érdekelt gazdák körében nagy felháborodást keltett, mivel az a gyanú, hogy a szindiká­tus néhány délszlovenszkói agrárkor­tes főműve, akik a maradékbirtoko­soknak akarják kisajátítani a hasznot s néhány nagy paprikamalomnak. Kistermelő csakis hatalmas óvadék ellenében kaphat termelési kontin­genst. A »Národni Osvobozeni« sze­rint a paprikaszindikátusnak ez az intézkedése megszünteti a paprikater­meles jövedelmezoseget. Hírek a komáromi kikötőből mákhoz juttatni a vidékről oda tódu­ló munkanélküliek seregét. Magyar vidékeken tehát a földreform ered­ménye az, hogy a latifundiumok szaporodtak, iz­mos középbirtokos és parasztosz­tály nem tud kialakulni, a nincs­telenek tömege szociális (éren ne­hézségeket okoz, a segélyezésük is súlyos terhet jelent az állam­nak. Ezenfelül nagyon messze vagyunk at­tól, hogy azt állíthatnék, hogy a föld­reform révén bellerjesebb lelt a gaz­dálkodás; például a szarvasmarha­tenyésztés is visszafejlődik. Magyar logok a paprika­szindikátusban Esterházy János nemzetgyűlési képviselő a képviselőház földmivelés­­iigyi bizottságában tartott beszédében fölemlítette a magyar gazdák sérelmét a pap­rikaszindikátus bizottsági tagjai­nak kinevezésével ért mellőzésük miatt. A szindikátus — úgymond — teljesen indokolatlanul nem ad magyar kis­gazdáknak termelési engedélyt. Emi­att súlyos károkat szenvednek azok, akik erre nagy anyagi befektetéssel rendezkedtek be. Ilyen eset például az udvardi kisgazdák sérelmére tör­tént, akik paprikaőrlő malmot is épí­tettek és most a legteljesebb bizonyta­lanságban vannak, hogy kapnak-e ter­melési engedélyt, vagy sem. A föld­­mivelésügyi miniszter 10 tagot neve­zett ki a termelés kiosztásának ellen­őrzésére. Sajnos, a névsorban egy magyar paprikatermelő sem szerepel. Esterházy beszédében arra kérte a minisztert, hogy pótlólag nevezzen ki a szindiká­tusba két magyar tagot is. Zadina földmívelésügyi miniszter, aki mindvégig figyelemmel hallgatta a szónok beszédét, még az ülésen kö­zölte Esterházyval, hogy a paprikaszindikátus vezetőségé­nek kinevezésével kapcsolatban előterjesztett követelését méltá­nyosnak tartja és megígérte, hagy intézkedni fog a magyar tagak kinevezésére vonatkozólag is. Hodzsa Miián mmiiziei­­elnök az államokkal kötendő külön szerző­désekről A Petit Journal vasárnapi számá­ban megjelent Hodzsa Milán dr. miniszterelnök nyilatkozata, melyben külpolitikai kérdésekről beszélt. Az interjú alakjában tett nyilatkozatában többek között a következőket mon­dotta: — Csehszlovákia mindig kész volt s ma is kész mindent megtenni an­nak érdekében, hogy Németországgal való kapcsolatát normalizálja- A kü­lönszerződéseknek sorainak általános megegyezéshez kell vezetnie. Ami Csehszlovákiát illeti, példát mutatott. A kisanlant-államokkal való teljes egyetértésben Csehszlovákia is aláírla 1936 má­jusában Ausztriával kötőit szerző­dését s legkésőbb áprilisban ha­sonló szerződést köt Magyaror­szággal is. Néhány héten belül kész lesz a keres­kedelmi szerződés Bulgáriával. Ami Magyarország, Jugoszlávia és Románia közölti gazdasági kap­csolatok megszilárdítását illeti, az akadályok nem álhághatailanok. Kétségkívül nagy haladás mutatkozik a dunai államok gazdasági konszo­lidálásának útján. Most megkezdhe­tők a gazdasági tárgyalások Olasz­országgal és Németországgal is. Megdrágul a dunai szállítás A hajóforgalom most kezd indulni a Dunán. A szállítási díjtételek már­cius vegéig változatlanok maradnak. Az új díjtételek áprilistól lépnek élet­be. A csehszlovákiai olajimportőrök ismét élhetnek az olcsóbb díjszabás­sal, mivel tankjaikat Giurgiuban tölt­hetik meg. A Giurgiu—Pozsony kö­zötti nafta-tarifák változatlanok ma­radnak azzal az eltéréssel, hogy most svájci frankban állapítják meg a ta­rifát a szokásos valutazáradékkal, emellett azonban a csehszlovák ko­ronában fizetett díjtétel változatlan. Ezzel szemben a román vasutak a díjszabást a bel és külföldi forga­lomban is 15 százalékkal akarják emelni. Ä komáromi kikötő forgalma A komáromi kikötő tavalyi forgal­ma — noha az 1936-os esztendő még a »krizises« esztendőhöz tartozik, — jelentékeny volt s több tízezer tonná­val emelkedett az 1935-ös évéhez ké­pest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy utolértük volna az u. n. kon­junkturális esztendők forgalmát. A tranziló forgalom így alakult: 1929- ben (a Vág folyón Magyarországba történő farakományok szállításával együtt) 647.000 tonna, ebből szén volt 597.000 tonna. 1930-ban 669.000 tonna, (szén: 516.000 tonna), 1931-ben 570.000 tonna (szén ebből 358.000), 1932-ben 185.000 tonna (ebből szén 88.000 ton­na), 1933-ban 112.000 tonna (ebből szén 58.000), ez az év mutat föl for­galomban legkisebb eredményeket. A következők már ismét emelkednek: 1934-ben a tranzitóforgalom 124.000 tonna, ebből szén 67.000, 1935-ben 134.000 tonna, ebből szén 67.000, 1936- ban 177.000 tonna, ebből szén 68.139 tonna. Tavaly a Vágón 2907 tonna fát vittek Magyarországra. Választmányi ülés a Dalegyesöletben — március 2. A Komáromi Dalegyesület választ­mánya február 27-én tartotta választ­mányi ülését Fűlő p Zsigmond egye­sületi elnök vezetésével a tagok élénk érdeklődése mellett. Az egyesület elnöke jelentésében rö­vid visszapillantást vetett a Dalegye­­süM életében előfordult események­re s rámutatott a működőkar tagjai­nak a magyar dal művelésére irá­nyuló nemes törekvésére, amelyben Schmidt Viktor, a Dalegyesület fá­radhatatlan karnagya nagy lelkese­déssel vezeti a dalosokat újabb si­kerek Télé. Sajnálattal jelenti, hogy a kar tagjai sorából kiléptek Bin­de mi cs László, Goldring Samu, Hajdú Ágoston és Király Károly. Bőgi, több évtizedes működésre te­kinthetnek vissza a nevezettek, akik életkörülményeik megváltozása foly­tán voltak kénytelenek megválni a kartól, amelynek Goldring és Király három évtizedig voltak hűséges tag­jai. Mind a négy derék dalosnak ér­demeit megörökítette a választmány, mely működésükért hálás köszönetét mondott s távozásukat sajnálattal vet­te tudomásul. Az elnök kegyelettel emlékezett meg a Dalegyesületnek a közel múltban elhunyt tagjairól: Spitzer Béla, Pap Elemér, S z a - 1 ay János, Weisz Miksa dr., Anda Lajos és Nagy Andrásról, kiknek emlékét igaz kegyelettel örökítette meg a választmány. Sajnálattal vette tudomásul a választmány elnök azon bejelentését, hogy a május 16—17-re kitűzött kassai országos dalosünne­pély közbejött akadályok miatt nem tartható meg. Meleg elismerő szavak­kal emlékezett meg az elnök az egye­sületi élet élénkségéről, mely az őszi és téli hónapok alatt kedvező ered­ménnyel nyilvánult meg á tagok ré­széről és köszönettel adózott ezért a Dalegyesület jeles háznagyának, aki nagy önzetlenséggel fáradozik az egyesület érdekében. Az elnöki jelentés tudomásulvétele után a szükséges épületjavítások mi­előbbi végrehajtását határozta el a választmány, amely Vörös Béla pénztárosnak az egyesület 1936, évi zárszámadásaira vonatkozó jelentését és az 1937. évi költségvetési javaslatát tárgyalta és fogadta el. Az évi tag­díjra vonatkozólag a választmány a múlt évre megállapított 30 koronában, (működőtag 20 korona) javasolja is­mét meghatározni a tagdíjai. Az 1937, évi költségvetési javaslat elfogadása után az évi rendes közgyűlést folyó évi március hó 29-re, Husvct másod­napjának délelőtt 11 órájára tűzte ki a választmány. A közgyűlésen a tisz­tikar és a választmány megválasztása is szerepel. A közgyűlésen a tisztikar és a vá­lasztmány megválasztása is szerepel. Fülöp Zsigmond elnök javaslatára elhatározta a választmány, hogy a működőkarnak több mint 30 év óta működő tagjait a közgyűlés a koszo­rús jubileumi éremmel fogja kitün­tetni hűséges és kitartó működésük­ért. Ez az aktus a közgyűlést ünne­pélyessé fogja tenni. Több tag felvétele után a választ­mány a közgyűlési választásokra Kát lay Endre dr. elnöklete mellett egy jelölő bizottságot küldött ki. Végül az elnök megköszönte a ma­ga és tiszttársai nevében az elmúlt három éves ciklus alatt irántuk meg­nyilatkozott bizalmat, s arra kérte az egyesület tagjait, hogy a következő ciklusra a Dalegyesület élére a ma­gyar dalkultúra érdekében készség­gel dolgozó, önzetlen, áldozatkész fér­fiakat állítsanak, akik a régi hagyo­mányok tiszteletben tartásával a ma­gyar nemzeti dalművészet haladó irányzatának érvényesülését vegyék programba. Sok sikert kívánt a Dal­­egyesület további működéséhez s az ütést a választmány tagjainak lelkes éljenzése közben bezárta. — Az »Egyetértés« Munkásdalárda vezétősége ezúton értesíti a működő­­kar tagjait, hogy énekóráit március 8-án, hétfőn este 7 órakor megkezdi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom