Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-03 / 18. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937 március 3. Új pótadó a védőiedezékek építésére Ezen a héten a költségvetési bizottság foglalkozni fog azzal a kormányjavaslattal, amely az önkormányzatoknak, főleg a községeknek lehetővé teszi új pótadó szedését repülőtámadás elleni védíedezékek építésének céljaira. A javaslat kormányrendeletre bízza az új pótadó tételének megállapítását. Az új pótadó az ideiglenes adómentességei élvező új házakat is terhelni fogja. A többségi szocialista pártok föltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a novella az új pótadónak legalább a maximális kereteit állapítsa meg. Valószínű, hogy a fedezékek építési költségei egészen másképpen alakulnak a százezres lakossággal bíró nagy központokban, mint a kis falvakon. De semmi sem könnyebb, mint lépcsőzetes tételeket állapítani meg a fedezék-pótadóra az egyes községeknek a lakosság számának figyelembevételével. Tehát a közeljövőben egy új adónemmel fogják boldogítani a ház tulajdonosokat. Ä szudélimémei párt általános kisebbségi politikai követelései A szudétanémet párt vasárnap Aussigban nagyszabású politikai tanácskozást tartott, amelyen Heinlein Károly, a párt vezére politikai beszédet mondott, amelyben foglalkozott a cseh-német kiegyezés alapvető elvével. Szólt a kormánynak a koalíciós német töredék pártokkal folytatott tárgyalásáról, s ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az állam az iitlakó összes nemzeteké s egyetlen nemzetnek sem lehetnek előjogai. Majd beszélt a panaszjogról, a néprajzi határokról s a népi önkormányzat föltételeiről. Hogy a cseh népképviselet reprezentánsai alkalmat nyerjenek annak megbizonyítására, hogy becsületes készséget tanúsítanak . a cseh-német kérdés igazi és tartós megoldására az állam közös érdekében és a béke érdekében, a szudétanémet párt parlamenti klubja e tézisek szellemében törvényjavaslatokat fog kidolgozni és a legközelebbi hónapokban fokozatosan benyújtja azokat a parlamentben. Majd a következőket mondta: — Ha jogaink elérése érdekében teendő ezen újabb belpolitikai kísérletünk meg fog hiúsulni, akkor az eddiginél nagyobb mértékben igénybe fogjuk venni a nemzetközi jog által számunkra biztosított külföldi lehetőségeket. Ha a cseh nemzet számos jogtalanságot el akar kerülni és ha a »Komenius vagy Zsizska« kérdésében a csehszlovák állam javára kedvező döntést akar kapni s evégett az egyedül helyes Koméniust választja, úgy jogos követelésünket nem tagadhatja meg. E követeléseink 1. Ilonunk védelme és nemzetiségi határaink feltétlen biztosítása. 2. A nemzetiségi önkormányzat elvének elismerése és annak megvalósítása valamennyi népre és nemzetiségre, így a szudélanémetekre is. 3. Az 1918 óta elkövetett jogtalanságok jóvátétele. 1 paprikaszindikátus hoMonkiztf száz komitól kér külön az engedélyek kiadásáéit Nemrégiben alakult meg a paprikaszindikátus, azzal a céllal, hogy elsősorban a paprikatermelő gazdák érkeit védje. A paprikatermelők nem igen voltak tisztában, hogy milyen formában történik az érdekvédelem, hiszen az a fontos, hogy minél több s minél jobb paprika találjon piacot, már pedig korlátozásokkal ez nehezen vihető keresztül. Többko máromvidéki gazda a múlt hetekben ezt a sürgönyt kapta Érsekújvárból: »Paprikaengedély miatt jöjjön holnap Érsekújvárra! Sokan voltak, akik rosszat sejtve valóban be is mentek Érsekújvárba az illetékes hivatalhoz s itt megtudták, hogy a termelési területek elosztásánál »problémák« merültek föl: az illető gazdák nem számíthainak arra, hogy a kért területre teljes egészéljen paprikatermelési engedélyt kapjanak s egyéb nehézségek is akadtak. Ha azonban 100 korona lehelyezésével alátámogatja az illető gazda a kérést, akkor megkapja az engedélyt. Ez az eljárás az érdekelt gazdák körében nagy felháborodást keltett, mivel az a gyanú, hogy a szindikátus néhány délszlovenszkói agrárkortes főműve, akik a maradékbirtokosoknak akarják kisajátítani a hasznot s néhány nagy paprikamalomnak. Kistermelő csakis hatalmas óvadék ellenében kaphat termelési kontingenst. A »Národni Osvobozeni« szerint a paprikaszindikátusnak ez az intézkedése megszünteti a paprikatermeles jövedelmezoseget. Hírek a komáromi kikötőből mákhoz juttatni a vidékről oda tóduló munkanélküliek seregét. Magyar vidékeken tehát a földreform eredménye az, hogy a latifundiumok szaporodtak, izmos középbirtokos és parasztosztály nem tud kialakulni, a nincstelenek tömege szociális (éren nehézségeket okoz, a segélyezésük is súlyos terhet jelent az államnak. Ezenfelül nagyon messze vagyunk attól, hogy azt állíthatnék, hogy a földreform révén bellerjesebb lelt a gazdálkodás; például a szarvasmarhatenyésztés is visszafejlődik. Magyar logok a paprikaszindikátusban Esterházy János nemzetgyűlési képviselő a képviselőház földmivelésiigyi bizottságában tartott beszédében fölemlítette a magyar gazdák sérelmét a paprikaszindikátus bizottsági tagjainak kinevezésével ért mellőzésük miatt. A szindikátus — úgymond — teljesen indokolatlanul nem ad magyar kisgazdáknak termelési engedélyt. Emiatt súlyos károkat szenvednek azok, akik erre nagy anyagi befektetéssel rendezkedtek be. Ilyen eset például az udvardi kisgazdák sérelmére történt, akik paprikaőrlő malmot is építettek és most a legteljesebb bizonytalanságban vannak, hogy kapnak-e termelési engedélyt, vagy sem. A földmivelésügyi miniszter 10 tagot nevezett ki a termelés kiosztásának ellenőrzésére. Sajnos, a névsorban egy magyar paprikatermelő sem szerepel. Esterházy beszédében arra kérte a minisztert, hogy pótlólag nevezzen ki a szindikátusba két magyar tagot is. Zadina földmívelésügyi miniszter, aki mindvégig figyelemmel hallgatta a szónok beszédét, még az ülésen közölte Esterházyval, hogy a paprikaszindikátus vezetőségének kinevezésével kapcsolatban előterjesztett követelését méltányosnak tartja és megígérte, hagy intézkedni fog a magyar tagak kinevezésére vonatkozólag is. Hodzsa Miián mmiizieielnök az államokkal kötendő külön szerződésekről A Petit Journal vasárnapi számában megjelent Hodzsa Milán dr. miniszterelnök nyilatkozata, melyben külpolitikai kérdésekről beszélt. Az interjú alakjában tett nyilatkozatában többek között a következőket mondotta: — Csehszlovákia mindig kész volt s ma is kész mindent megtenni annak érdekében, hogy Németországgal való kapcsolatát normalizálja- A különszerződéseknek sorainak általános megegyezéshez kell vezetnie. Ami Csehszlovákiát illeti, példát mutatott. A kisanlant-államokkal való teljes egyetértésben Csehszlovákia is aláírla 1936 májusában Ausztriával kötőit szerződését s legkésőbb áprilisban hasonló szerződést köt Magyarországgal is. Néhány héten belül kész lesz a kereskedelmi szerződés Bulgáriával. Ami Magyarország, Jugoszlávia és Románia közölti gazdasági kapcsolatok megszilárdítását illeti, az akadályok nem álhághatailanok. Kétségkívül nagy haladás mutatkozik a dunai államok gazdasági konszolidálásának útján. Most megkezdhetők a gazdasági tárgyalások Olaszországgal és Németországgal is. Megdrágul a dunai szállítás A hajóforgalom most kezd indulni a Dunán. A szállítási díjtételek március vegéig változatlanok maradnak. Az új díjtételek áprilistól lépnek életbe. A csehszlovákiai olajimportőrök ismét élhetnek az olcsóbb díjszabással, mivel tankjaikat Giurgiuban tölthetik meg. A Giurgiu—Pozsony közötti nafta-tarifák változatlanok maradnak azzal az eltéréssel, hogy most svájci frankban állapítják meg a tarifát a szokásos valutazáradékkal, emellett azonban a csehszlovák koronában fizetett díjtétel változatlan. Ezzel szemben a román vasutak a díjszabást a bel és külföldi forgalomban is 15 százalékkal akarják emelni. Ä komáromi kikötő forgalma A komáromi kikötő tavalyi forgalma — noha az 1936-os esztendő még a »krizises« esztendőhöz tartozik, — jelentékeny volt s több tízezer tonnával emelkedett az 1935-ös évéhez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy utolértük volna az u. n. konjunkturális esztendők forgalmát. A tranziló forgalom így alakult: 1929- ben (a Vág folyón Magyarországba történő farakományok szállításával együtt) 647.000 tonna, ebből szén volt 597.000 tonna. 1930-ban 669.000 tonna, (szén: 516.000 tonna), 1931-ben 570.000 tonna (szén ebből 358.000), 1932-ben 185.000 tonna (ebből szén 88.000 tonna), 1933-ban 112.000 tonna (ebből szén 58.000), ez az év mutat föl forgalomban legkisebb eredményeket. A következők már ismét emelkednek: 1934-ben a tranzitóforgalom 124.000 tonna, ebből szén 67.000, 1935-ben 134.000 tonna, ebből szén 67.000, 1936- ban 177.000 tonna, ebből szén 68.139 tonna. Tavaly a Vágón 2907 tonna fát vittek Magyarországra. Választmányi ülés a Dalegyesöletben — március 2. A Komáromi Dalegyesület választmánya február 27-én tartotta választmányi ülését Fűlő p Zsigmond egyesületi elnök vezetésével a tagok élénk érdeklődése mellett. Az egyesület elnöke jelentésében rövid visszapillantást vetett a DalegyesüM életében előfordult eseményekre s rámutatott a működőkar tagjainak a magyar dal művelésére irányuló nemes törekvésére, amelyben Schmidt Viktor, a Dalegyesület fáradhatatlan karnagya nagy lelkesedéssel vezeti a dalosokat újabb sikerek Télé. Sajnálattal jelenti, hogy a kar tagjai sorából kiléptek Binde mi cs László, Goldring Samu, Hajdú Ágoston és Király Károly. Bőgi, több évtizedes működésre tekinthetnek vissza a nevezettek, akik életkörülményeik megváltozása folytán voltak kénytelenek megválni a kartól, amelynek Goldring és Király három évtizedig voltak hűséges tagjai. Mind a négy derék dalosnak érdemeit megörökítette a választmány, mely működésükért hálás köszönetét mondott s távozásukat sajnálattal vette tudomásul. Az elnök kegyelettel emlékezett meg a Dalegyesületnek a közel múltban elhunyt tagjairól: Spitzer Béla, Pap Elemér, S z a - 1 ay János, Weisz Miksa dr., Anda Lajos és Nagy Andrásról, kiknek emlékét igaz kegyelettel örökítette meg a választmány. Sajnálattal vette tudomásul a választmány elnök azon bejelentését, hogy a május 16—17-re kitűzött kassai országos dalosünnepély közbejött akadályok miatt nem tartható meg. Meleg elismerő szavakkal emlékezett meg az elnök az egyesületi élet élénkségéről, mely az őszi és téli hónapok alatt kedvező eredménnyel nyilvánult meg á tagok részéről és köszönettel adózott ezért a Dalegyesület jeles háznagyának, aki nagy önzetlenséggel fáradozik az egyesület érdekében. Az elnöki jelentés tudomásulvétele után a szükséges épületjavítások mielőbbi végrehajtását határozta el a választmány, amely Vörös Béla pénztárosnak az egyesület 1936, évi zárszámadásaira vonatkozó jelentését és az 1937. évi költségvetési javaslatát tárgyalta és fogadta el. Az évi tagdíjra vonatkozólag a választmány a múlt évre megállapított 30 koronában, (működőtag 20 korona) javasolja ismét meghatározni a tagdíjai. Az 1937, évi költségvetési javaslat elfogadása után az évi rendes közgyűlést folyó évi március hó 29-re, Husvct másodnapjának délelőtt 11 órájára tűzte ki a választmány. A közgyűlésen a tisztikar és a választmány megválasztása is szerepel. A közgyűlésen a tisztikar és a választmány megválasztása is szerepel. Fülöp Zsigmond elnök javaslatára elhatározta a választmány, hogy a működőkarnak több mint 30 év óta működő tagjait a közgyűlés a koszorús jubileumi éremmel fogja kitüntetni hűséges és kitartó működésükért. Ez az aktus a közgyűlést ünnepélyessé fogja tenni. Több tag felvétele után a választmány a közgyűlési választásokra Kát lay Endre dr. elnöklete mellett egy jelölő bizottságot küldött ki. Végül az elnök megköszönte a maga és tiszttársai nevében az elmúlt három éves ciklus alatt irántuk megnyilatkozott bizalmat, s arra kérte az egyesület tagjait, hogy a következő ciklusra a Dalegyesület élére a magyar dalkultúra érdekében készséggel dolgozó, önzetlen, áldozatkész férfiakat állítsanak, akik a régi hagyományok tiszteletben tartásával a magyar nemzeti dalművészet haladó irányzatának érvényesülését vegyék programba. Sok sikert kívánt a Dalegyesület további működéséhez s az ütést a választmány tagjainak lelkes éljenzése közben bezárta. — Az »Egyetértés« Munkásdalárda vezétősége ezúton értesíti a működőkar tagjait, hogy énekóráit március 8-án, hétfőn este 7 órakor megkezdi.
