Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-24 / 16. szám

ötvennvolcaciik évfolyam. 16. szám. Szerda, 1937 február 24, KOMÁM LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyes szám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Régi kötelességek elismerése Komárom, február 23. A kormány hivatalosan is közre­adta azoknak a tárgyalásoknak ered­ményét, amelyeket a kormánytámo­gató német pártokkal folytatott az általuk előterjesztett kisebbségi köve­telésekre nézve. Az eredmény egy nyilatkozat, amelyben újabb Ígére­teik hangzottak cl a kisebbségek jo­gainak elismerésére és kívánalmai­nak teljesítésére. Hogy ezeket az Ígé­reteket pontosabban fogják-e betar­tani, mint eddig, majd megmutatja a jövő, egyelőre azt is eredménynek kell elkönyvelnünk, hogy végre a kor­mány tárgyalásba bocsátkozott a né­met kisebbségek egyik szárnyával s ezzel kifejezésre juttatta megértésre való hajlandóságát és a kisebbségi kérdés elintézésének szükségességét. Most nem feszegetjük azt, hogy mi­lyen okok kényszerítették erre az el­határozásra, de megállapítjuk, hogy nagyon is itt volt az ideje annak, hogy a köztársaság fennállása óla ál­landóan napirenden levő kisebbségi problémák megoldásának megkönnyí­tésére a kormány megtegye az első lépést. S hogy ezzel az egymáshoz való közeledésnek nagy szolgálatot tett, senki sem tagadhatja. Túloznánk azonban, ha ezzel a kor­mánynyilatkozattal elintézettnek te­kintenénk minden függő kérdést. Mert vizsgáljuk csak meg, hogy mit tar­talmaz a kormány tizennyolc év után nyilvánosságra hozott kisebbségi pro­gramja. A kormány elsősorban is a német határvidéken levő s a gazda­sági válság által erősen sújtott ipari ágakról akar gondoskodni s a be­ruházásoknál a helybeli vállalkozókat fogja előnyben részesíteni. Az ifjúság­gondozás vezetésénél, a közszolgálat­ba való lépésnél az alkotmányos alap­elv szerint kíván eljárni s a közhiva­talokban való alkalmazásnál az arány­­lagos részesedést fogja figyelembe venni. A nyelvtörvény végrehajtását a legszélesebb körben viszi keresz­tül, hogy ebben a tekintetben a leg­nagyobb mértékben kielégítést nyer­jenek a kisebbségek. Kulturális téren, a közművelődés fejlődésének előmoz­dítására az állami költségvetés szélső pénzügyi lehetőségei határáig akar támogatást nyújtani a kormány és pedig nemcsak a németek és magya­rok, hanem a többi kisebbségek ré­szére is. A kormánynyilatkozat kü­lön tárgyalást helyez küátásba a len­gyelek részére és végső passzusában leszögezi, hogy a kormány szigorúan és következetesen ragaszkodik az igaz­ságos kisebbségi politika alapelveihez s azokat az állam érdekeinek és a nemzeti kisebbségek érdekeinek meg­felelően fogja fejleszteni és alkal­mazni. A nyilatkozat igazán nem tartal­maz új dolgot. Mindezeket az alkot-Nem tudnak megegyezni a spanyol blokád végrehajtására nézve — A szovjetkormány vonakodik a bizottság határozatát elfogadni Komárom, február 23. Az angol lapok értesülései szerint a nemzetközi be ne ma vat közős i bizott­ság még nem tudott véglegesen meg­­egyezni a Spanyolország elleni blolcád végrehajtására nézve. Eddig mégnem sikerült megállapodni abban a kér­désben, hogy az egyes hatalmak ha­dihajói melyik spanyol partvidéket ellenőrizzék. Súlyos ellentétek vannak A szovjetkormány ugyanis még mindig vonakodik elfogadni a bi­zottság határozatát, hogy a szov­jetorosz hadihajók a biscayai öböl partvidékét ellenőrizzék. A szovjet megbízottja arra hivatko­zik, hogy a partvidéknek ez a része rendkívül viharos s ezért Szovjet­­oroszország nem hajlandó hadihajóit és tengerészeit kitenni a hullámok já­tékának. Az ellenőrzés támaszpontja a kö­vetkező hét kikötő lesz: Cherbourg, Bordeaux, Gibraltár, Marseille, Paler­mo, Oran és Madeira. A nyolcadik tá­maszpont az angol hajók számára a La Manche-csatornában Dover előtt horgonyzó egyik nagy angol gőzös lesz. A spanyolországi semlegesség ellen­őrzésének költségei több mint egymil­lió fontra rúgnak, melyből Anglia, Franciaország, Olaszország és Szov­­jeioroszország egyenként száznegyven­ezer fontot vállalt magára, a fentniu­­radt 300.000 font fedezetét a bizottság­ban képviselt többi állam vállalta. Egy névtelen levél és annak következményei Alaptalan rágalom a komáromi közkórház belgyógyász-főorvosa ellen: a rágalom összeomlott, ismeretlen levéliró ellen feljelentés megy az ügyészségre Mikor lesz már nyugalma a komáromi közkórháznak? Alig múltak el a komáromi kór­házban az u. n. »Kauzál-ügy« utolsó hullámai, ismét egy újabb, kellemet­len s következményeiben beláthatat­lan eseményről kell számot adnunk. Komárom lassankint szomorú hírnév­re vergődik Szlovenszkón: a »botrá­nyok városa« elnevezést fogja kapni: kórházi események, árvaház, családi tragédia, — egy esztendő leforgása alatt túlságosan sok minden történt s most már azt kiáltjuk: elég! Kiált­juk különösen azoknak, akik kis ese­ményeket hatalmassá dagasztanak, akik a zavarosban szeretnek halász­ni, akiknek közreműködése révén ezt a csúnya jelzőt Komárom tartósan megkapta. Mert rendszerint nem az események jelentősek, hanem a por, amit ilyen vihar felkavar, az hatal­mas. Mi is történt megint? Egy névtelen levél Múlt év novemberében levelet ka­pott az országos elnök, »Kegyelmes Elnök Ur« megszólítással. Horvát Já­nos volt a levél aláírója, aki arról értesítette az országos elnököt, hogy dr. Singer Dezső, a komáromi közkórház belgyógyász főorvosa nyolc beteg halálát okozta rosz­­szul alkalmazott calcium (mész) injekcióval. A dolog még 1931- ben történt. A levélíró azt is írta, hogy a főorvos megeskette az al­kalmazottakat, hogy nem fognak szólni a dologról semmit. »Ennek a büdös, alattomos zsidónak el kell tűnnie a kórház éléről!« — követelte a levélíró, bizonyos Horvát János. Az országos hivatalban örültek, hogy a tavalyi, kórházi ügy végére pontot tehettek már, de alig száradt meg ezen a ponton a tinta, újabb problé­ma élé "került a hatóság. Mi igaz a hírből, s ha nem igaz, — mert rögtön, az első pillanatra már alaptalannak látszott a vád, — ki vádolja meg a közbecsülés­­ben álló, csak a hivatásának élő kórházi főorvost? — ez volt a kérdés. A vádak valószínűtlennek látszot­tak, dr. Singer Dezső idestova 25 éve áll a kórház szolgálatában s eddig kitünően teljesítette feladatát, semmi ok nincsen arra, hogy ilyen súlyos váddal illessék a kórház jelenlegi ve­zetőjét, a lelkiismeretes, kitűnő or­vost. Nyolc ember életéről s az orvos becsületéről volt azonban szó. Az országos hivatal a legnagyobb ti­tokban vizsgálatot indított. Olyan ti­tokban, hogy maga Singer dr. sem tudott róla, mi folyik a személye körül. A vizsgálat eredménye: a vád alaptalan Hetekig, hónapokig folyt a vizsgá­lat, alig szivárgott ki valami a zárt ajtók mögül, maga az országos elnök személyesen érdeklődött a nyomozás iránt, járt is Komáromban, de akkor senki sem sejtette, miért. A nyomo­zásba alig volt néhány ember be­avatva. Előkerültek a régi kórházi iratok, a jegyzőkönyvek, a beteglis­ták, a kórtörténetek, kihallgattak ré­mányalaptörvény magában foglalja s mindezeknek érvényesítését több mint másfél évtized óta sürgetik és köve­telik a köztársaságban élő nemzeti kisebbségek ellenzéki pártjai. Csak az aktivisták nem követelték ezeket, mert ha követelték volna, talán előbb kény­szerítették volna nyilatkozatra a kor­mányt a kisebbségi kérdésekben. Tíz évi feltétclnélküli kormánytámogatá­suk után végre új Ígéreteket kaptak, s azoknak teljesítését mos*t az ő köz­benjárásuktól várják a kisebbségek. Mert ígéretekben eddig sem volt hi­ány, azonban a mostani nyilatkozat­nak beváltását nem odázhatja el töb­bé a kormány, annak valamennyi pontját teljesítenie kell, mert csak így juthat érvényre teljes mértékben a nemzeti kisebbség részére biztosított mindama jog, amely annak nemzeti­ségi, gazdasági és kulturális fejlődé­sét a köztársaságban biztosítja. Ezt nemcsak a törvénytisztelet követeli meg, hanem megkövetelik azok a nemzetközi szerződések is, amelyek­nek betartására Csehszlovákia annak idején magát kötelezte. Tehát ez a nyilatkozat nem más, mint a régi kötelességek elismerése. De nem elég az, hogy az ünnepélyes nyilatkozat elhangozzék, szükséges, hogy annak minden pontja megvaló­sulásra kerüljön. Elég sokáig kellett várniok a kisebbségeknek erre az es­hetőségre s ha a kormány nyilatko­zata teljes mértékben igazolta is ama állandóan hangoztatott tényt, hogy a köztársaságban igenis van kisebbségi kérdés, — nem szabad ölhetett kéz­zel várni, amíg a kormánynak kedve lesz a kisebbségi jogok teljes végre­hajtására, hanem meg kell ragadni minden törvényes eszközt arra, hogy az ígéretek minél előbb megvalósul­janak. A magyar nemzeti kisebbség minden, törvényben biztosított jogá­hoz ragaszkodik s mint német sors­testvérei, várja a kormány nyilatko­zatában foglalt kisebbségi program­jának beteljesülését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom