Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-20 / 15. szám

Ötvennyolcadig évfolyam. 15. szám. Szombat, 1937 február 20. KOMÁROMI LAFOK POLITIKAI LAP._____________ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel »gész évre 80 K5, félévre 40 K5, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR szerdán és szombaton A Balkán-antant Komárom, február 19. Két évvel ezelőtt a kisantant min­tájára négy balkáni állam megala­kította a Balkán-szövetséget, amely a balkáni konszolidáció előmozdítását tűzte ki céljául és azoknak az élet­érdekeknek megvédelmezését, ame­lyek a félszigeten élő országok né­peinek boldogulását biztosítják. Az antantban Bulgária nem foglalt he­lyet, de helyet foglalt Törökország, amelynek úgy látszik, hogy még min­dig van féllenivalója a Balkán félszi­geten, noha hatalmi erejének súly­pontja a háború után Kisázsia te­rületére koncentrálódott. Jugoszlá­via, Románia és Görögország társa­ságában egyelőre nagy megértésben működik közre a világbéke fentartá­­jsában s bár a világháborúban a kö­­zépeurópai szövetséggel harcolt együtt, ez nem képezett előtte akadályt, hogy részt ne vegyen volt ellenfeleinek szö­vetkezésében. Az első időben, amikor nyilvánosságra jutott, hogy Bulgária kiem vesz részt az antantban, min­denki tudta, hogy a Balkán-szövet­ség Bulgária ellen alakult, ami az ismert példa szerint nem is volt le­hetetten. A Balkán-szövetség élénk működést fejt ki s állandó tanácsa időnként összeül az érdekelt államok fővárosá­ban, hogy az időközben felmerült kérdéseket megvitassa és azokhoz a szükséghez képest állást foglaljon. Még élénk emlékezetben van a múlt év július havában Bledben tartott gazdasági konferencia, amelyen nagy jelentőségű határozatokat hoztak s amelyen az érdekelt államok gazda­sági összefogására nézve tellék meg a kezdeményező lépéseket. Ez a ta­nácskozás az egész világ figyelmét ráirányította a balkáni szövetségre, amely akkor is kihangsúlyozta egy­máshoz való szoros viszonyát, a bé­ke fentartására való törekvését és a népszövetséghez való hűségét. A szö­vetséges államokhoz közelálló hatal­mak megnyugvással vélték tudomá­sul, hogy a Balkánon élő nemzetek a békét szolgálják és keresik a mód­ját annak, hogy a béke érdekében együttműködjenek. A napokban Athénben tartott két napos konferenciát a Balkán-szövet­ség, amely ismét foglalkozott azok­kal az aktuális kérdésekkel, amelyek a világpolitikában napirenden van­­nak, de az érdekelt államok külügy­miniszterei behatóan megtárgyalták azokat a kérdéseket, amelyek a Bal­kán-antant államai között aktuálisak. A kiadott kommüniké tömör össze­foglalásban jelenti, hogy a tanácsko­zás során a Balkán államok összes képviselőinek abszolút véleményazo­nosságát és a Balkán-szövetségesek teljes szolidaritását sikerült megálla-Baldvin angol miniszterelnök a fenyegető világháborúról, mely egész Európát lángra lobbanthatja Törköly József dr. érdemeit jegyzőkönyvébe ikiaila az egyesült párt törvény­hozóinak klubja Az Egyesült Országos Keresztény­— február 19. Az angol alsóházban folyt fegyver­kezési vitában Baldwin miniszter­elnök volt az utolsó szónok, aki be­szédében visszautasítva a munkáspárt vádjait, kijelentette, hogy egyetlen al­kalmat sem szabad elmulasztani, hogy bizonyos nagyhatalmakat ismét visz­­szavezessünk a népszövetségbe. Majd rámutatott arra, hogy pusztán az an­gol fegyverkezés hiányainak pótlásá­ról van szó. Az angol hajóhad még a tervbe­­veít erősítések után sem lesz az az arányaiban is hatalmas hajó­had, ami 1914-ben volt. — A légi haderőt — mondja ezután — valóban tetemesen meg­erősítjük. Nagybritannia nem gondol támadás­ra. Az angol kormány kísérletet tett arra, hogy a békét a népszövetség utján biztosítsa. Bár ez a kísérlet' egyelőre kudarcot vallott, Anglia kor­mánya nem akarja azt hinni, hogy ez a kudarc végleges. Nagybritannia nem adta fel a reményt, hogy a bé­két fentartsa és továbbra is a béke biztosítását tekinti céljának... Majd a népszövetség keretében meg­valósítandó kollektív biztossággal kap­csolatosan a következőket mondotta: — Ha ma háború törne ki Euró­pában, az nem lenne elszigetelt háború. Ez a háború ki fog ter­jedni egész Európára. Ha nagy­jából majd egyenlő erők kerül­­szembc egymással, akkor meg­ismétlődik 1914, de még sokkal súlyosabb borzalmakkal. Az egyetemes biztonság eszméjének az volt az alapgondolata, hogy az egyik oldalra olyan túlnyomó többség kerüljön, amelyet egyetlen állam sem támadhat meg. És valóban így tör­pítani. Ez azt jelenti, hogy Török­ország, Jugoszlávia, Románia és Gö­rögország teljes egyetértésben kíván együttműködni, amivel a balkáni ál­lamok biztonságát és békéjét garan­tálják. Helyes az is, hogy a Jugo­szlávia és Bulgária között kötött ba­rátsági egyezményt valamennyien tu­domásul vették, mert ezzel saját ma­guk járultak hozzá, hogy az a fe­szültség, amely a Balkán-államok és a megcsonkított Bulgária között töb­­bé-kevésbé még ma is fennáll, eny­hüljön. Más kérdés persze az, hogy Bulgária miként fogadja azt, őszinté­nek tartja-c a tudomásulvételt, ame­lyet a jólismert tények dacára Jugo­szláviával szemben meg kellett ten­niük. Azonban nagyobb probléma a Bal­kán-szövetség számára az Olaszor­szággal való viszony, amelyet nem lehet czidőszerint még teljésen ró­zsásnak nevezni. Nem kell másra utal­tént volna, ha a népszövetség egye­temes lenne. Nebn beszélek az egész; Európára kiterjedő egyetemes bizton­ságról, de a nyugateurópai nemzetek között kötendő olyan egyezmény, amely támadás esetére kölcsönös se­gélynyújtást biztosít, véleményem sze­rint fenn tudná tartani a békét. — Egyetemes biztonság esetén a legerősebb támadás Anglia el­len irányulna. Angliának azon­ban vannak tengerentúli birtokai is és érdekelve van a távol Ke­leten is. Angliának tehát abban a helyzetben kell lennie, hogy tengeri haderejével elláthassa vé­delmét. Angliának akkor is ab­ban a helyzetben kell lennie, hogy gondoskodni tud védelméről, ha a szerencsétlenség még csak a távolból fenyeget. Bármilyen alak­ban megvalósított egyetemes biz­tonság esetén is Angliát elsősor­ban fenyegetné a légiháború ve­szedelme, különösen, ha az az állam, amely el­len az egyetemes biztonságot latba­­vetik, oly közel van, hogy Angliát bombázhatja. szocialista és Magyar Nemzeti és Sze­pesi Német Párt törvényhozóinak klubja Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő elnökletével csütörtökön Prá­gában ülést tartott. Az egyesült párt törvényhozóinak klubja megemlékezett Törköly József dr. szenátor munká­járól, aki mandátumáról történt le­mondása folytán kivált a klubból. A klub hálával méltatta a uolt szenátor működését, amelyet a csehszlovákiai magyarság érdeké­ben éveken keresztül önzetlenül kifejtett, el nem múló érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítette s elhatározta, hogy az erre vonat­kozó jegyzőkönyvi kivonatot, ün­nepélyes formában fogja Törköly József dr.-nak átnyújtani. Az egyesült párt törvényhozóinak klubja egyébként részletesen megvi­tatta az általános politikai helyzetet s elintézte a folyó adminisztratív ügye­ket. i Az 1935 évi államháztartás vezetése Esterházy János bírálatának tükrében Komárom, február 19. A képviselőház költségvetési bizott­ságának kedden tartott ülésén kezd­ték tárgyalni az 1935. évi zárszám­adást, amelynek vitájában Ester­házy János nemzetgy. képviselő, az egyesült pártok országos ügyvezető elnöke komoly bírálatban részesítette a zárszámadással kapcsolatban az ál­ul, mint arra, hogy Olaszország és Jugoszlávia között az ismeretes szank­ciók életbeléptetése óta meglehetősen elromlott a viszony, amit egyébként sem lehetett valami barátságosnak mondani. A gazdasági közeledést most meg akarja a két állam kísérelni, ami ha sikerül, akkor nemcsak Jugoszlá­via, de a lobbi Balkán-állam helyzete is megjavulhat Olaszországhoz. Ezt kívánja szolgálni Ciano gróf olasz külügyminiszter törökországi, majd ezt követöleg balkáni útja, amikor Ankara után valamennyi Balkán-állam fővárosát meg akarja látogatni. Bár a kiadott kommüniké csak érinti ezt a kérdést, egészen bizonyos, hogy a Balkán-szövetség tanácsa ezzel a nagyhorderejű kérdéssel sokat fog­lalkozott. Mert hiába a balkáni álla­mok egymásközötti baráti viszonya, a béke legfőbb garanciája csak az Olaszországgal megkötött szerződés lehel. lami gazdálkodást. Beszédében megállapította, hogy a 19 milliárdos keret mellett a szaldó csaknem kétmilliárd hiánnyal zárul, ami azt igazolja, hogy az állami gaz­dálkodás hibás. A törvény szavának jogállamban szentnek kell lennie min­den polgár elölt. így kell ennek len­nie a demokratikus köztársaságban is, amely a teljes jogegyenlőség elvét alkotmányában is lefektette s ezzel a felelősséget is megosztotta az állam' minden teljesjogú polgára között. Mégis a kormányzati hatalom birto­kosaira mintha ez nem vonatkoznék, mert nincs olyan törvény, amelynek alapján a miniszterek felelősségre vol­nának vonhatók. Feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy a legfelső szám­vevőszék szervezetét és ügykörét a mai kornak megfelelő modern tör­vénnyel kodifikálják, amely ezt a leg­fontosabb szervét az állami kormány­zatnak teljesen függetlenné tegye. Esterházy beszédében azután han­­hangoztaüa a kisebbségeknek nem­zetközi szerződésben biztosított jog­­egyenlőségét, amelyet a csehszlovák köztársaság is ünnepélyesen elfoga­dott és teljesítésére kötelezettséget vál­lalt. A kisebbség megelégedettsége a fontos s ezért kell az államhatalom­nak a vállalt kötelezettséget teljesíte­ni. Majd a nemzeti igazságosságról beszélt, amely elv megköveteli, hogy a köztársaságban élő cseh, szlo­vák, német, magyar, lengyel, ro­mán, orosz és zsidó egyformán élvezze az államhatalomnak ne-Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza

Next

/
Oldalképek
Tartalom