Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-30 / 9. szám

6. oldal. »KOMAROMI LAPOKc 1937. január 80. Mit ir a csehszlovák sajtó? Szemelvények különböző lapokból. MIÉRT VAN FRANCO TÁBORNOK CSEHSZLOVÁKIA ELLEN? cím alatt írja a Národnie Női viny egyik számában: »A mai balol­dali lapok hírt közölnek arról, hogy a spanyol nemzetiek rádiója Cseh­szlovákiát bolsevizált államnak írja le s állandóan azt állítja, hogy Prágában és más városokban is toborzó iro­dák működnek a spanyol kormány javára, hogy a kormány megbízottai fegyvereket vásárolnak itt stb. A spa­nyol nacionalista lapok egyidejűleg azt a hírt is közük, hogy a Párizsban meg­telepedett csehek és szlovákok állan­dóan erősítik Spanyolországban a kor­mányosztagokat. És a mi baloldali lap­jaink izgulnak amiatt, hogy a spanyol nemzetiek Csehszlovákia ellen van­nak. — Ne csodálkozzunk ezen. A spanyol nacionalistáknak elég okuk van ahhoz, hogy így írjanak és hogy rólunk ilyen híreket terjesztenek ri­­dió útján. Jól ismert dolog és azt a külföld is megtudta, hogy a köztár­saságban és Szlovenszkón is toboroz­tak a spanyol kormánynak, hogy bi­zonyos emberek nagy pénzeket adtak kalandos fiatalembereknek arra, hogy lépjenek a nemzetközi dandárba, hogy ezeknek hamis útleveleket szereztek stb. stb. Mindezt jól tudjuk mi is és a külföld is tudja. És ebben nagy ér­demük van mindenek előtt a mi bol­­seviki agitátorainknak, kommunista képviselőinknek, szenátorainknak és titkárainknak, akik nálunk toboroznak s a mi fiataljainkat, a szlovák és cseh ifjúságot, melyre oly nagy szük­ségünk van, spanyol vágóhídra küldik. Mindez felelőtlen s a köztársaságnak már nagyon nagy ártalmára volt. — Ne csodálkozzunk, hogy aztán rólunk azt írják, hogy bolsevizált állam va­gyunk, ha a kommunista izgatok ná­lunk ilyen tevékenységet fejthetnek ki, amit — igaz — titokban űznek, mert hivatalaink azt nem engedik meg. Fe­lelős köreinknek oda kellene hatniok, hogy szigorú semlegességet tartsunk be s nem volna szabad megengcd­­niök, hogy egyetlen csehszlovák ál­lampolgár is belépjen a nemzetközi kalandorok bandájába, akik az ártat­lan spanyol népet gyilkolják. — Bal­oldali urak, ne izguljatok tehát amiatt, hogy Franco tábornok s emberei ve­lünk szemben elvannak fogúivá. Ti magatok idéztétek ezt elő a spanyol nacionalisták elleni gyűlöletetekkel és epétforraló kampánytokkal és a ti lap­jaitok idézték ezt elő, amelyben bol­­seviki cikkeket engedtek közölni s amelyekben dicshimnuszokat zengtek a szovjeloroszországbeli kommunista paradicsomról.« 15 15 MILLIÁRD Ke A SZOCIÁLIS INTÉZETEKBEN. A Vei er írja: »A köztársasági szo­­ciáüs intézet sorozatos előadásokat ren­dez a szociáüs biztosításról. Ma a csa­ládtagokkal együtt mintegy 8 millió lakos bizakodik benne s e számban méff nincsenek az önálló kereseti fog­lalkozást űző személyek. Dr. Zenki és dr. Klumpar Központi Szociális biztositói igazgatók ezekben a napok­ban tartottak előadást a szociális inté­zetben. Az első a szociális biztosítás általánosan elismert feladatát hang­súlyozta, különösen az egészségre való nagy jelentőségét. Ma azonban sok­kal aktuálisabb probléma a szociális biztosítás mai pénzügyi helyzete. Nem­csak azért, mert a szociáüs biztosító intézetek vagyona 15 milüárdnyi va­gyont képvisel, ami a biztosítottak va­gyona, mely nagyobb a Zsivnobank vagyonánál, hanem, amelyből az a nagy feladat háramlik, hogy miként kezelendő helyesen ez a borzasztó nagy vagyon. Érdekesen beszélt erről dr. Klumpar igazgató, aki a beruházási politikáról és a 4 milliárdot kitevő hitelekről beszélt. A szociális intéze­tek többnyire a hosszú lejáratú hitelek poütikáját folytatják s hitelük ma va­lóban olcsó, ami nagyon szükséges. — A szociáüs intézet előadásai egészben véve csak amúgy félig töltik be ren­deltetésüket. Mert ma a legaktuálisabb probléma: 1. az önálló kereseti fog­lalkozást űző személyek megvalósítása, 2. a szociáüs biztosítás pénzügyi, biz­tosítási számtani alapjának a felülvizs­gálása a ma tapasztalataira való fi­gyelemmel és különösen a rettenetesen növekvő munkaalkalmatlansági több­letre való tekintette], ami évenkint százmilliós hiányokat okoz. És erről bizony a szociáüs istézet előadásainál a kevésnél is kevesebbet hallottunk., A problémának a szemébe leszünk kény­telenek tekinteni, azért, mert ez a ma legaktuálisabb problémája a szociális biztosítási kérdésekben.« MILYENEK A CSEII KOMMUNISTÁK? A Slovák írja a következőket: »A zágrábi »Nova Rijeő« érdekes jel­lemzést ad a csehekről. A cseh abban különbözik a többi szlávtól, hogy az életkérdésekben tárgyilagos, realista. A délszlávok ezzel szemben önmagukkal s másokkal szemben is fantaszták. A cseh hűvös, tárgyilagos, lelkében van valami spártai. A cseh cseh marad, ha kommunista is. Eszerint a cseh konstruktív szervező. Hasonlít a ger­mánhoz. Lelkében van valami germán elem. Ez pedig a rend és kötelességtel­jesítés érzete. — Egyúttal azonban szláv szíve van. A germán hűvös ész és a szláv humánus érzések ezen kap­csolata adja azokat a tulajdonságokat, melyből a demokráciát alkotja meg. A cseh kommunisták mindenek­előtt csehek. Lelkesedve üdvözlik a menetelő Sokol csapatokat. Mi­ért? A cseh kommunisták ugyan a szovjetdiktatúrában az emberi társadalom haladását látják, he­lyeslik a kelet vállalkozásait, de érzésüket alárendelik a cseh kol­­lektivum szükségleteinek. —■ Titok, hogy a cikkíró hol szedett ösz­­sze ilyen dolgokat. Hiszen ismeretes, hogy a cseh kommunisták gerincte­lenek s vakon alárendelik magukat a moszkvai utasításoknak. Ha ma a prá­gai kormány egyes cselekvéseit he­lyeslik, úgy azt csak a szovjettel való közeli barátság miatt teszik.« k komáromi rendőrség 1936. évi statisztikája — január 29. Most adta ki a komáromi állam­­rendőrség a tavalyi bűnözési statisz­tikát, amely élénk fényt vet Komá­rom viszonyaira, a rend szempont­jából. Ezek szerint tavaly előfordult: 297 lopás, 14 orgazdaság, 1 rablás, 36 csalás, 25 sikkasztás, 18 idegen ingóvagyon rongálás, 4 házbéke megsértés, 5 hatósági közeg elle­ni erőszak, 52 életveszélyes fe­nyegetés, 46 testisértés, 68 fertő­zés, 1 halálos baleset, 63 munka­közben történt sérülés, 19 kutya­harapás, 6 öngyilkosság, 3 ön­gyilkossági kísérlet, 9 dunai rizi­­hulla, amelyet Komárom partjain kifogtak, 1 magzatelhajtás, 7 tűz­eset, 1 zsarolás kísérlete, 1 liliom­­tiprás, 2 erőszak nők ellen, 2 nyilvános botrányokozás, 6 er­kölcsbe ütköző vétség, 4 kerítés, 1 gyermekgyilkosság, 3 levéltitok­­megsértés. Letartóztatásban volt 160 személy.' A tolvaj visszaviííe az Írógépet, mert nem tudta értékesíteni — január 29. A komáromi iparostanonciskola igaz­gatói helyiségébe még a múlt évben, egy novemberi napon felsurrant egy ismeretlen tolvaj. Kiszemelte, mikor nincsen senki a tanári szobában s mi­kor van a szoba ajtaja nyitva. A helyzettel ismerős tolvaj aztán elemelte a legértékesebbet, egy írógépet. Az írógép eltűnését azonnal jelentet­ték a rendőrségnek, amely a nyo­mozást meg is indította. Az isme­retlen tolvaj úgylátszik nem tudta értékesíteni a gépet s éppoly neszte­lenül, amint ellopta, visszavitte a gépet egy este s letette a lépcsőre. Másnap megta­lálták az elárvult gépet. Zsófi néni meghal. Irta: Kossányi József. Az ablak nyitva volt s a hetényi dombok felől a kósza szellő be-be­­lebbentette a fakó függönyt, mint va­lami pajkos, fiatal suhanc. A lócán és a faragott fekete széke­ken imádságos öregasszonyok ültek. Az asztalon, Cellből hozott ezüst ke­reszten vonaglott a Megfeszített; mel­lette égő gyertyák, igazi, szép sárga viaszgyertyák. Tompa volt a csönd és nyomasztó, mint nagy viharok előtt. A kemence padkán fekete macska bóbiskolt s cso­­dállwzó, álmos félszemével a kopott, vén képeket nézegette. Nagy szomo­rúság terjengett keserű, fojtó illattal. Lefittyedt-szájú, szarkalábas szemű asszonyok könnyezték el jóelőre és szipogva Zsófinénit, a hajdani »első jányt« ez árnyékvilágbul. Aztán, mint­ha el akarta volna tépni a csönd rej­telmes szövetét, rozmaring-ucoai Tor­nyos Móri, az előénekes szentasszony, indás, terjengős hangján régi sirató­éneket kezdett... A vénasszonyok fekete serege halkan zümmögött utána. Zsófi néni ott fe­küdt a tarka cihás ágynemű közt sár­ga viaszarcával és hunyó szeme a Megfeszítettre révült: Istenkém, Krisz­tusom, Szűzanyám! — sóhajtotta és vérteden ajka, mint fonnyadt, hamu­szín virág elárvult bizakodással hul­latta az utolsó szószirmokat. Elhallgatott a siratóasszonyok ffyász­­szinű éneke és szétterült a szobán, mint nehéz, bánatos terítő. Julcsa, a Zsófi néni kedves uno­kája párnát igazított. Rozmaring­­uccai Tornyos Mári, az előénekes szentasszony ismét szólásra nyitotta száját és szavai, mint éles ólomda­rabok verődtek Zsófi néni leikéhez. — Meghal kee, némsoká má’ kedves ké­résztanyám, bijony má’ ném íri még a hónapi liőkonyodást... Osztén itt kik hannyi a szíp onokáit, még a jó test­­vírjeit. Abbijony, Abbijony!... Jaj nékünk má' jaj, jaj, jajt Aztán, hogy a siralmas sötét szó­gyöngyökhöz fehéret, vigasztalót is fűz­zön, így folytatta: — De né fíjjén ám kee azír, úgy méghal kee, hogy észre se vészi kee, mer igén szerette kedét a jó Isten, még az a szíp Szűz Mária. így siratta el faluvégi Zsófi nénit a kedves keresztlánya, rozmárig-uccai Tornyos Mári, az előénekes szentasz­­szony. Hangos sírásra fakadt erre az egész rokonság és az öregasszony paj­tások fekete serege és sírtak kitartó sírással, mint a jó makacs őszi eső. Hallván ezt a komák és sógorok, kint a pitvarban, jóillatú láncos tör­kölypálinkába potyogtatták szomorú könnyeiket... Zsófi néni csendesen pihegett és fáradt, nagy útra készülő­dő lelkét rábocsátotta az emlékezés ké­ken tükröző vizére... Látta Lajost, jó hites urát, akkor még mint kutyú legényt a komocsini dűlőben, a rezgő nyárfák alatt, amint aszongya neki: — Té Zsófi, »akármilégyek«, ha ném té vagy az egész Szentpéter legszébb jánya. — Kedvesen zizegtek az ezüst nyárfák a nyári szélben s ugyanak­kor szép, szerelmes, rozmaringos kert nyílt ki az ő szivében és Lajos felé szállt tömérdek, ékes illata. Mint nagy piros virág állt a búzamezők szélén édes forróság lepte meg fiatal testét és úgy érezte, hogy nagy gyorsaság­gal forog vele a dús szentpéteri határ. Ijedten gondolta: mégis csak igaza van a tanító úrnak. Forog a főd. Meg­zavarodva igazgatta piros kendőjét és máskor jójáratú nyelvét alig bírta szólásra illeszteni: — Ne csúfolódj má’ Lajos... De szeme, a két kerek szeme, meg a dobogó, fiatal szíve sze­relemmel és a Lajossal volt tele. A Ijajos meg csak áll az izzó szentpéteri nyárban kényes derékkal és nyilatko­zott röviden, velősen: — Uj kenyérre, új borra esküszünk... Átsuhan lelkén az a szépséges nyár, mikor a Lajos marokszedője volt. Aztán a kézfogó... az esküvő... Szól a cigány az udva­ron, az öreg Sárközi cifrázza, kurjan­­tások szállnak az őszi égre s ő rezgös koszorúval a fején a Lajost várja... Izgatottan simít magán még párat, s a belépő Lajost ölelik karjai... Fáradtan, reszketőn ölelte a semmi­séget, szemében kihunytak az élet fé­nyes tűiéi, aztán csend lett, csend, ta­lán csak a lélek surranását lehetett hallani.,. — Szíp halála vót a Zsófinak — mondták — és letérdelve, sírás imád­ságban bebocsátást kértek az égi ka­pun a szentpéteri asszonyok... A kemencepadkáról riadtan szökött le a fekete macska. A Csehszlovákiai Ma­gyar Közművelődési Szövetség rádió elő­adássorozata a „ Minta­faluról „ a pozsonyi rádióban. A Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség a pozsonyi rádióban a magyar órák sorozatában ismét új előadásciklust kezd. »Minta­falu« címen egy dramatizált népnevelő előadássorozatot tart. A »Mintafalu«­­előadásciklusban a falu művelődésé­nek minden kérdése felgöngyölítésre kerül és hang játék formájában sok­kal élvezhetőbb formában oktat, ne­vel és szórakoztat is egyúttal, mintha pusztán csak előadását tartanák. Az előadássorozat január 31-én, vasárnap veszi kezdetét és minden vasárnap délután 6 órai kezdettel lesznek elő­adva a magyar óra keretén belül. Kivétel csak március 7-e lesz, ami­kor nem lesz előadás. A ciklus, amely tizenkilenc előadásból áll, a Szövetség agilis országos ügyvezetőjének, Ivánfy Gézának ötlete alapján lett összeál­lítva. Közreműködtek az összeállítás­nál: Nagy Barna, Doma Ervin, Áren­dás József (Köbölkút), Bartalos János polgári iskolai tanár és Fischer György tanító. Az egyes előadások címei a kö­vetkezők: 1. Mintafalu bemutatkozá­sa. 2. Mintafalu közigazgatása. 3. Min­tafalu képviselőtestületi ülése. 4. Min­tafalu mezőgazdasága. 5. Látogatás egy minta-kisgazdaságban. 6. Az iskola és a szülők együttműködése Mintafalu­ban. 7. Hogyan építették és rendezték be Mintafalu iskoláját? 8. Tanítási módszer Minlafalu munkaiskolájában. 9. Hogyan fognak a házépítéshez Min­tafaluban. 10. Mintafalu népének ru­házkodása. 11. Mintafalu iparosai. 12. Kereskedelmi élet Mintafaluban. 13. Beszélgetés az ételek tápértékéről. 14. Mintafalu társadalmi és kulturális éle­te. 15. Mintafalu közkönyvtára. 16. Egy könyvváltási óra Mintafalu könyv­tárában. Ezzel kapcsolatban a Cseh­szlovákiai Magyar Közművelődési Szö­vetség a rádió igazgatóságával meg­egyezésben SzlovenszkÓHSzerte meg­szervezi a hallgatóköröket. A Szövet­ség ezúton is felhívja a Járási Magyar Közmúvelődési Testületeket, ezek He­lyi Magyar Közművelődési Bizottságait, valamint a könyvtárosokat, hogy min­den vasárnap este, mikor a szövetségi előadássorozat van a rádióban, össze­­gyüjtsék a falu magyar lakosságát, akik ezen előadások révén hasznos ismereteket tudnak szerezni. A testü­letek és bizottságok sok helyütt már beszerezték a rádiót, hogy megalakít­sák a hallgatóköröket. Ott, ahol még nincs rádió, ott az idevonatkozó ren­delet alapján az iskolarádiókat kötele­sek a hallgatókörök rendelkezésére bo­­csájtani, valamint a község köteles he­lyiséget adni a körök számára. — IIülésből keletkező betegségeket megelőzzük a test edzésével és erő­sítésével gyakori időváltozások ellen, melyeknek a jeleli időben ki vagyunk léve. Edzük magunkat. Masszáijunk naponta Alpa sósborszesszel. Ügyel­jünk arra, hogy a vásárlásnál tényleg Alpa sósborszeszt kapjunk. — A magyar-komáromi városi mo­ziban szombattól keddig, naponta há­romnegyed négy, negyedhét és fél­­kilencórai kezdettel Jókai Mór vi­lághírű regényének, Az aranyember­nek lesz a bemutatója Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Uray Tivadar, Rózsa­hegyi Kálmán, Pethő Attila és még számos neves művésszel a főszere­pekben. Játszódik Rév-Románomban, a Brazovits-házban, a Korona kávé­házban és Ada-Kaléh szigetén. Csü­törtökön a bécsi filmremeket, Az első bál című orosztárgyú filmet mutatják be negyedhét és íélkilenc órai kez­dettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom