Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-30 / 9. szám
6. oldal. »KOMAROMI LAPOKc 1937. január 80. Mit ir a csehszlovák sajtó? Szemelvények különböző lapokból. MIÉRT VAN FRANCO TÁBORNOK CSEHSZLOVÁKIA ELLEN? cím alatt írja a Národnie Női viny egyik számában: »A mai baloldali lapok hírt közölnek arról, hogy a spanyol nemzetiek rádiója Csehszlovákiát bolsevizált államnak írja le s állandóan azt állítja, hogy Prágában és más városokban is toborzó irodák működnek a spanyol kormány javára, hogy a kormány megbízottai fegyvereket vásárolnak itt stb. A spanyol nacionalista lapok egyidejűleg azt a hírt is közük, hogy a Párizsban megtelepedett csehek és szlovákok állandóan erősítik Spanyolországban a kormányosztagokat. És a mi baloldali lapjaink izgulnak amiatt, hogy a spanyol nemzetiek Csehszlovákia ellen vannak. — Ne csodálkozzunk ezen. A spanyol nacionalistáknak elég okuk van ahhoz, hogy így írjanak és hogy rólunk ilyen híreket terjesztenek ridió útján. Jól ismert dolog és azt a külföld is megtudta, hogy a köztársaságban és Szlovenszkón is toboroztak a spanyol kormánynak, hogy bizonyos emberek nagy pénzeket adtak kalandos fiatalembereknek arra, hogy lépjenek a nemzetközi dandárba, hogy ezeknek hamis útleveleket szereztek stb. stb. Mindezt jól tudjuk mi is és a külföld is tudja. És ebben nagy érdemük van mindenek előtt a mi bolseviki agitátorainknak, kommunista képviselőinknek, szenátorainknak és titkárainknak, akik nálunk toboroznak s a mi fiataljainkat, a szlovák és cseh ifjúságot, melyre oly nagy szükségünk van, spanyol vágóhídra küldik. Mindez felelőtlen s a köztársaságnak már nagyon nagy ártalmára volt. — Ne csodálkozzunk, hogy aztán rólunk azt írják, hogy bolsevizált állam vagyunk, ha a kommunista izgatok nálunk ilyen tevékenységet fejthetnek ki, amit — igaz — titokban űznek, mert hivatalaink azt nem engedik meg. Felelős köreinknek oda kellene hatniok, hogy szigorú semlegességet tartsunk be s nem volna szabad megengcdniök, hogy egyetlen csehszlovák állampolgár is belépjen a nemzetközi kalandorok bandájába, akik az ártatlan spanyol népet gyilkolják. — Baloldali urak, ne izguljatok tehát amiatt, hogy Franco tábornok s emberei velünk szemben elvannak fogúivá. Ti magatok idéztétek ezt elő a spanyol nacionalisták elleni gyűlöletetekkel és epétforraló kampánytokkal és a ti lapjaitok idézték ezt elő, amelyben bolseviki cikkeket engedtek közölni s amelyekben dicshimnuszokat zengtek a szovjeloroszországbeli kommunista paradicsomról.« 15 15 MILLIÁRD Ke A SZOCIÁLIS INTÉZETEKBEN. A Vei er írja: »A köztársasági szociáüs intézet sorozatos előadásokat rendez a szociáüs biztosításról. Ma a családtagokkal együtt mintegy 8 millió lakos bizakodik benne s e számban méff nincsenek az önálló kereseti foglalkozást űző személyek. Dr. Zenki és dr. Klumpar Központi Szociális biztositói igazgatók ezekben a napokban tartottak előadást a szociális intézetben. Az első a szociális biztosítás általánosan elismert feladatát hangsúlyozta, különösen az egészségre való nagy jelentőségét. Ma azonban sokkal aktuálisabb probléma a szociális biztosítás mai pénzügyi helyzete. Nemcsak azért, mert a szociáüs biztosító intézetek vagyona 15 milüárdnyi vagyont képvisel, ami a biztosítottak vagyona, mely nagyobb a Zsivnobank vagyonánál, hanem, amelyből az a nagy feladat háramlik, hogy miként kezelendő helyesen ez a borzasztó nagy vagyon. Érdekesen beszélt erről dr. Klumpar igazgató, aki a beruházási politikáról és a 4 milliárdot kitevő hitelekről beszélt. A szociális intézetek többnyire a hosszú lejáratú hitelek poütikáját folytatják s hitelük ma valóban olcsó, ami nagyon szükséges. — A szociáüs intézet előadásai egészben véve csak amúgy félig töltik be rendeltetésüket. Mert ma a legaktuálisabb probléma: 1. az önálló kereseti foglalkozást űző személyek megvalósítása, 2. a szociáüs biztosítás pénzügyi, biztosítási számtani alapjának a felülvizsgálása a ma tapasztalataira való figyelemmel és különösen a rettenetesen növekvő munkaalkalmatlansági többletre való tekintette], ami évenkint százmilliós hiányokat okoz. És erről bizony a szociáüs istézet előadásainál a kevésnél is kevesebbet hallottunk., A problémának a szemébe leszünk kénytelenek tekinteni, azért, mert ez a ma legaktuálisabb problémája a szociális biztosítási kérdésekben.« MILYENEK A CSEII KOMMUNISTÁK? A Slovák írja a következőket: »A zágrábi »Nova Rijeő« érdekes jellemzést ad a csehekről. A cseh abban különbözik a többi szlávtól, hogy az életkérdésekben tárgyilagos, realista. A délszlávok ezzel szemben önmagukkal s másokkal szemben is fantaszták. A cseh hűvös, tárgyilagos, lelkében van valami spártai. A cseh cseh marad, ha kommunista is. Eszerint a cseh konstruktív szervező. Hasonlít a germánhoz. Lelkében van valami germán elem. Ez pedig a rend és kötelességteljesítés érzete. — Egyúttal azonban szláv szíve van. A germán hűvös ész és a szláv humánus érzések ezen kapcsolata adja azokat a tulajdonságokat, melyből a demokráciát alkotja meg. A cseh kommunisták mindenekelőtt csehek. Lelkesedve üdvözlik a menetelő Sokol csapatokat. Miért? A cseh kommunisták ugyan a szovjetdiktatúrában az emberi társadalom haladását látják, helyeslik a kelet vállalkozásait, de érzésüket alárendelik a cseh kollektivum szükségleteinek. —■ Titok, hogy a cikkíró hol szedett öszsze ilyen dolgokat. Hiszen ismeretes, hogy a cseh kommunisták gerinctelenek s vakon alárendelik magukat a moszkvai utasításoknak. Ha ma a prágai kormány egyes cselekvéseit helyeslik, úgy azt csak a szovjettel való közeli barátság miatt teszik.« k komáromi rendőrség 1936. évi statisztikája — január 29. Most adta ki a komáromi államrendőrség a tavalyi bűnözési statisztikát, amely élénk fényt vet Komárom viszonyaira, a rend szempontjából. Ezek szerint tavaly előfordult: 297 lopás, 14 orgazdaság, 1 rablás, 36 csalás, 25 sikkasztás, 18 idegen ingóvagyon rongálás, 4 házbéke megsértés, 5 hatósági közeg elleni erőszak, 52 életveszélyes fenyegetés, 46 testisértés, 68 fertőzés, 1 halálos baleset, 63 munkaközben történt sérülés, 19 kutyaharapás, 6 öngyilkosság, 3 öngyilkossági kísérlet, 9 dunai rizihulla, amelyet Komárom partjain kifogtak, 1 magzatelhajtás, 7 tűzeset, 1 zsarolás kísérlete, 1 liliomtiprás, 2 erőszak nők ellen, 2 nyilvános botrányokozás, 6 erkölcsbe ütköző vétség, 4 kerítés, 1 gyermekgyilkosság, 3 levéltitokmegsértés. Letartóztatásban volt 160 személy.' A tolvaj visszaviííe az Írógépet, mert nem tudta értékesíteni — január 29. A komáromi iparostanonciskola igazgatói helyiségébe még a múlt évben, egy novemberi napon felsurrant egy ismeretlen tolvaj. Kiszemelte, mikor nincsen senki a tanári szobában s mikor van a szoba ajtaja nyitva. A helyzettel ismerős tolvaj aztán elemelte a legértékesebbet, egy írógépet. Az írógép eltűnését azonnal jelentették a rendőrségnek, amely a nyomozást meg is indította. Az ismeretlen tolvaj úgylátszik nem tudta értékesíteni a gépet s éppoly nesztelenül, amint ellopta, visszavitte a gépet egy este s letette a lépcsőre. Másnap megtalálták az elárvult gépet. Zsófi néni meghal. Irta: Kossányi József. Az ablak nyitva volt s a hetényi dombok felől a kósza szellő be-belebbentette a fakó függönyt, mint valami pajkos, fiatal suhanc. A lócán és a faragott fekete székeken imádságos öregasszonyok ültek. Az asztalon, Cellből hozott ezüst kereszten vonaglott a Megfeszített; mellette égő gyertyák, igazi, szép sárga viaszgyertyák. Tompa volt a csönd és nyomasztó, mint nagy viharok előtt. A kemence padkán fekete macska bóbiskolt s csodállwzó, álmos félszemével a kopott, vén képeket nézegette. Nagy szomorúság terjengett keserű, fojtó illattal. Lefittyedt-szájú, szarkalábas szemű asszonyok könnyezték el jóelőre és szipogva Zsófinénit, a hajdani »első jányt« ez árnyékvilágbul. Aztán, mintha el akarta volna tépni a csönd rejtelmes szövetét, rozmaring-ucoai Tornyos Móri, az előénekes szentasszony, indás, terjengős hangján régi siratóéneket kezdett... A vénasszonyok fekete serege halkan zümmögött utána. Zsófi néni ott feküdt a tarka cihás ágynemű közt sárga viaszarcával és hunyó szeme a Megfeszítettre révült: Istenkém, Krisztusom, Szűzanyám! — sóhajtotta és vérteden ajka, mint fonnyadt, hamuszín virág elárvult bizakodással hullatta az utolsó szószirmokat. Elhallgatott a siratóasszonyok ffyászszinű éneke és szétterült a szobán, mint nehéz, bánatos terítő. Julcsa, a Zsófi néni kedves unokája párnát igazított. Rozmaringuccai Tornyos Mári, az előénekes szentasszony ismét szólásra nyitotta száját és szavai, mint éles ólomdarabok verődtek Zsófi néni leikéhez. — Meghal kee, némsoká má’ kedves kérésztanyám, bijony má’ ném íri még a hónapi liőkonyodást... Osztén itt kik hannyi a szíp onokáit, még a jó testvírjeit. Abbijony, Abbijony!... Jaj nékünk má' jaj, jaj, jajt Aztán, hogy a siralmas sötét szógyöngyökhöz fehéret, vigasztalót is fűzzön, így folytatta: — De né fíjjén ám kee azír, úgy méghal kee, hogy észre se vészi kee, mer igén szerette kedét a jó Isten, még az a szíp Szűz Mária. így siratta el faluvégi Zsófi nénit a kedves keresztlánya, rozmárig-uccai Tornyos Mári, az előénekes szentaszszony. Hangos sírásra fakadt erre az egész rokonság és az öregasszony pajtások fekete serege és sírtak kitartó sírással, mint a jó makacs őszi eső. Hallván ezt a komák és sógorok, kint a pitvarban, jóillatú láncos törkölypálinkába potyogtatták szomorú könnyeiket... Zsófi néni csendesen pihegett és fáradt, nagy útra készülődő lelkét rábocsátotta az emlékezés kéken tükröző vizére... Látta Lajost, jó hites urát, akkor még mint kutyú legényt a komocsini dűlőben, a rezgő nyárfák alatt, amint aszongya neki: — Té Zsófi, »akármilégyek«, ha ném té vagy az egész Szentpéter legszébb jánya. — Kedvesen zizegtek az ezüst nyárfák a nyári szélben s ugyanakkor szép, szerelmes, rozmaringos kert nyílt ki az ő szivében és Lajos felé szállt tömérdek, ékes illata. Mint nagy piros virág állt a búzamezők szélén édes forróság lepte meg fiatal testét és úgy érezte, hogy nagy gyorsasággal forog vele a dús szentpéteri határ. Ijedten gondolta: mégis csak igaza van a tanító úrnak. Forog a főd. Megzavarodva igazgatta piros kendőjét és máskor jójáratú nyelvét alig bírta szólásra illeszteni: — Ne csúfolódj má’ Lajos... De szeme, a két kerek szeme, meg a dobogó, fiatal szíve szerelemmel és a Lajossal volt tele. A Ijajos meg csak áll az izzó szentpéteri nyárban kényes derékkal és nyilatkozott röviden, velősen: — Uj kenyérre, új borra esküszünk... Átsuhan lelkén az a szépséges nyár, mikor a Lajos marokszedője volt. Aztán a kézfogó... az esküvő... Szól a cigány az udvaron, az öreg Sárközi cifrázza, kurjantások szállnak az őszi égre s ő rezgös koszorúval a fején a Lajost várja... Izgatottan simít magán még párat, s a belépő Lajost ölelik karjai... Fáradtan, reszketőn ölelte a semmiséget, szemében kihunytak az élet fényes tűiéi, aztán csend lett, csend, talán csak a lélek surranását lehetett hallani.,. — Szíp halála vót a Zsófinak — mondták — és letérdelve, sírás imádságban bebocsátást kértek az égi kapun a szentpéteri asszonyok... A kemencepadkáról riadtan szökött le a fekete macska. A Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség rádió előadássorozata a „ Mintafaluról „ a pozsonyi rádióban. A Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség a pozsonyi rádióban a magyar órák sorozatában ismét új előadásciklust kezd. »Mintafalu« címen egy dramatizált népnevelő előadássorozatot tart. A »Mintafalu«előadásciklusban a falu művelődésének minden kérdése felgöngyölítésre kerül és hang játék formájában sokkal élvezhetőbb formában oktat, nevel és szórakoztat is egyúttal, mintha pusztán csak előadását tartanák. Az előadássorozat január 31-én, vasárnap veszi kezdetét és minden vasárnap délután 6 órai kezdettel lesznek előadva a magyar óra keretén belül. Kivétel csak március 7-e lesz, amikor nem lesz előadás. A ciklus, amely tizenkilenc előadásból áll, a Szövetség agilis országos ügyvezetőjének, Ivánfy Gézának ötlete alapján lett összeállítva. Közreműködtek az összeállításnál: Nagy Barna, Doma Ervin, Árendás József (Köbölkút), Bartalos János polgári iskolai tanár és Fischer György tanító. Az egyes előadások címei a következők: 1. Mintafalu bemutatkozása. 2. Mintafalu közigazgatása. 3. Mintafalu képviselőtestületi ülése. 4. Mintafalu mezőgazdasága. 5. Látogatás egy minta-kisgazdaságban. 6. Az iskola és a szülők együttműködése Mintafaluban. 7. Hogyan építették és rendezték be Mintafalu iskoláját? 8. Tanítási módszer Minlafalu munkaiskolájában. 9. Hogyan fognak a házépítéshez Mintafaluban. 10. Mintafalu népének ruházkodása. 11. Mintafalu iparosai. 12. Kereskedelmi élet Mintafaluban. 13. Beszélgetés az ételek tápértékéről. 14. Mintafalu társadalmi és kulturális élete. 15. Mintafalu közkönyvtára. 16. Egy könyvváltási óra Mintafalu könyvtárában. Ezzel kapcsolatban a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség a rádió igazgatóságával megegyezésben SzlovenszkÓHSzerte megszervezi a hallgatóköröket. A Szövetség ezúton is felhívja a Járási Magyar Közmúvelődési Testületeket, ezek Helyi Magyar Közművelődési Bizottságait, valamint a könyvtárosokat, hogy minden vasárnap este, mikor a szövetségi előadássorozat van a rádióban, összegyüjtsék a falu magyar lakosságát, akik ezen előadások révén hasznos ismereteket tudnak szerezni. A testületek és bizottságok sok helyütt már beszerezték a rádiót, hogy megalakítsák a hallgatóköröket. Ott, ahol még nincs rádió, ott az idevonatkozó rendelet alapján az iskolarádiókat kötelesek a hallgatókörök rendelkezésére bocsájtani, valamint a község köteles helyiséget adni a körök számára. — IIülésből keletkező betegségeket megelőzzük a test edzésével és erősítésével gyakori időváltozások ellen, melyeknek a jeleli időben ki vagyunk léve. Edzük magunkat. Masszáijunk naponta Alpa sósborszesszel. Ügyeljünk arra, hogy a vásárlásnál tényleg Alpa sósborszeszt kapjunk. — A magyar-komáromi városi moziban szombattól keddig, naponta háromnegyed négy, negyedhét és félkilencórai kezdettel Jókai Mór világhírű regényének, Az aranyembernek lesz a bemutatója Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Uray Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Pethő Attila és még számos neves művésszel a főszerepekben. Játszódik Rév-Románomban, a Brazovits-házban, a Korona kávéházban és Ada-Kaléh szigetén. Csütörtökön a bécsi filmremeket, Az első bál című orosztárgyú filmet mutatják be negyedhét és íélkilenc órai kezdettel.
