Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-05 / 63. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. Ahol életveszélyes a harangozás. A korhadt harangláb veszedelme. 1936, augusztus 5. Persze mindez a procedura nem befolyásolja Csend őfelsége uralmát, mert hiszen fürdőházak legbelsejébe rejtve működnek a fekete lével töltött, titokzatos, kerekes kádak, és onnan nem hallatszik ki sem sirás, sem jajgatás, sem fogaknak csikorgatása .. . Még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert mindez nincsen .. . Sőt beavatottak és beleültetettek állítása szerint jobb ott ülni a gyógyulást kereső embernek, mint az igazhivőnek ama bizonyos hetedik paradicsombéli tubafa árnyékában. IV. Csend ő felségének tehát semmi kifogása sem lehet e meglepő intézmény ellen. Nincs is . .. No de azért ő mégis jobban szeret a völgyet környező hegyek között tartózkodni. Csak egyet-kettőt lép a rövid szerpentin-útón, elfogadja üdvözlését a lila harangvirágnak, rajta felejti szemét a mélybordó ős-szegfűn, elgyönyörködik a tüzes gránátvirág falusi rokonsága elefántcsont- és heliotropszinű ingóringó fejecskéiben. Elhalad a lilavörös füzértizinkák lándzsás sorfala között, átsiklik tekintete a sárga és fehér galajok csipkeszövetén, megmosolyogja a szarvaskerepek irigy sárgaságát, beleheli a mézkerep édes illatát és odaér a dombi kápolnához . .. Már akkorra teleszívta lelkét áhítattal a szobormű előtt, mely a térdeplő Krisztust ábrázolja, amint sziklára nyugtatott kezét Kétségtelen, hogy a szociális törvényhozás terén az utolsó évtizedben életbeléptetett rendelkezések a munkásság életviszonyait kivált közegészségi szempontból lényegesen megjavították. Ámde ezzel szemben a munkaadók szociális terhei jelentékenyen megnőttek, minek folytán arra való tekintettel is. hogy a gazdasági válság minden téren a forgalom csökkenését okozta, a munkásokat le kellett építeni és ez által ismét a munkanélküliek száma természetszerűen megnőtt; a munkanélküliek segélyezése pedig az államkincstár rendkívüli megterhelésével jár, aminek fedezetét az adók felemelésében és újabb adók behozatalában kellett keresni. A nagy adó és szociális teher további következménye az, hogy a munkaadó a munkabérek leszállításával és a legolcsóbb munkaerők alkalmazásával igyekezett magán könnyíteni, sőt nem ritkán egyedül családtagjaival idegen munkaerő igénybevétele nélkül vezeti ipari vagy kereskedelmi üzemét. Ezenkívül nemcsak az ipari és főleg a nyílt kereskedelmi üzemekre, de a fogyasztó közönség érdekeire is hátrányt jelent a hétköznapi munkaszünetről szóló rendelkezés, mely a zárórái az időjárás figyelembe vétele nélkül állapítja meg. Magában véve azon szempont, hogy az alkalmazottak a megengedett időtartamon túl foglalkoztatva ne legyenek, nem tekinthető kellő indokul egyes üzemeknél a túlkorai záróra elrendelésére, egyrészt azért nem. mert hiszen egész sora az ipari üzemeknek, mint a vendéglő, kávéház, szálloda, vasút, bérkocsi. egyedárusági cikkek eladása és sok más a késő éjjeli órákig, sőt egész éjjelen át is nyitva áll a közönségnek és az ezeknél alkalmazott munkások nem élvezhetik a korai záróra kedvezményét, másrészt pedgi azért sem, mivel ott, ahol az üzlettulajdonos családtagjaival, idegen alkalmazott nélkül ve7jeli az üzletet, az egyéni szabadság feleslegesen korlátozottnak mutatkozik a korai záróra által. Amikor a nyári nap perzselő hősége miatt az uccai forgalom úgyszólván szünetel, akkor legalább is észszerűtlen az üzleteket félhétkor bezárni. Ilyenkor tulajdonképen ki kellene nyitni a boltokat, bogy a közönség bevásárolhassa szükségleteit. így történik az pl. Olaszországban, ahol éppen esti hat óráig vannak zárva az üzletek és azután egészen tíz óráig nyitva vannak. Sokkal helyesebb volna a délutáni órákban — legalább nyáron át zárva tartani az üzleteket, amikor forgalmuk amúgy is jelentékimára kulcsolva, ég felé emelt tekintettel könyörög mindnyájunk Atyjához... V. Csend ő felsége most a természet csodálatos architektúrájában gyönyörködik. Nem is kell képzeletébe kapaszkodnia, csak néz a szemközti, befásitott, fenyőkkel sűrűn vagy rapszódikusan teletűzdelt hegyalakulatokra s egyszerre csak a felismerés nyomán egy-egy szó hagyja el ajakát: — Nini. Esztergom vára ! (persze fenyőfal !) — Az meg a János-hegy kilátója ! Még villámháritó is van rajta! (persze elszáradt fenyőcsúcs.) — Hát ez mi ? . . . Ősi, angol kandalló !! — Vagy magyar enyh-hely?? (persze facsusztató háromszöge közbül kidomborodó növényzettel.) . . . . . . Lassan alkonyba hajlik az idő . . . Az Nap ezüst tükre elhelyezkedik egy fiatal nyírfácska lombövezett ablakán. Olyan szelíden fénylik, hogy meg sem kápráztatja a szemet. ... Csend ő felsége sokáig nézi... aztán hazaballag. Nyomában elhalkul minden... Még a nyitott ablakokon sem hallatszik ki a nyugodtan szendergők lélekzete. Csend, csend, zsongitó . .. pompás ... csend mindenfelé. — o — leien és ez alatt az alkalmazottaknak a fürdésre kellő alkalom nyújtatnék. Habár el kell ismerni, hogy az ipari munkának időbeli korlátozása a munkások egészségi állapotára jótékony hatást gyakorol, mégis ellenkezik a méltányosság elvével, hogy egyes iparágak nem részesülnek ezen kedvezményben. Érthetetlen, hogy miért van más zárórája a fűszeresnek, mint a tejcsarnoknak és megint más a cukrászdáé, a vendéglőé és kávéházé. Ha a záróra a munkás érdekét szolgálja, akkor nem indokolt az, hogy egyes iparágakban az alkalmazott csak esti félhétig vagy hét óráig, míg más iparoknál 8—9-ig, sőt 11—1 óráig vagy még tovább legyen foglalkoztatva. A fűszerárura, cipőre, ruhára legalább is oly szüksége van a közönségnek,i mint a cukrászsüteményre, gyümölcsre vagy feketekávéra és limonádéra és emellett a csendes fűszer- vagy cipőüzlet egyáltalában nem zavar senkit, mí,g a késő éjjeli órákban a kávéházból az uccára kihallatszó zene a szomszéd házakban lakóknak éjjeli nyugalmát nagyon is megháborítja. A kávéházi mindennapi tánczene különben is túlzásszámba megy, mert egy kis város igényeit kellőképen kielégíti a hetenkinti egy-két esteli táncalkalom, amit bizonyít az a körülmény is, hogy hétköznap gyakran üres asztaloknak muzsikál a zenekar. De annak sincsen okszerű magyarázata, hogy olyan ipari üzem, melynek tulajdonosa egyedül, vagyis alkalmazott nélkül látja el benne a szükséges teendőket, miért legyen szintén korai zárórához kötve, holott az orvos, ügyvéd, mérnök, mezőgazda sib. szabad pályán működő egyének hivatásbeli foglalkozása ily korlátozásnak alávetve nincsen. Ezen kérdésekkel az ipari és kereskedelmi társulatoknak alaposan kellene foglalkozniuk és egyrészt a zárórának, illetve hétköznapi munkaszünetnek az összes iparágakra kiterjedő egységes szabályozását, másrészt pedig a nyári melegre való tekintettel a zárórának egy későbbi időpontra való kitolását az illetékes kormányhatóságnak javasolni. Dr. G. ]. — Hová ragasszuk a levélbélyeget ? A postahivatalok figyelmeztetik a közönséget, hogy a postabélyeget a levélküldemények címzési oldalának jobb felső sarkába kell ragasztani, hogy igy a levél felső szélén szabad hely maradjon a postai bélyegzőgép lenyomata számára. A bélyegzőgép ugyanis a levél egész felső részét bélyegzi le és az ott iitak igy esetleg olvashatatlanná válnak. — augusztus 4. A történelmi nevezetességű udvardi kálváriának a haranglábánál nagy bajok vannak. A harangiál) olyan rozoga állapotban van, hogy amikor harangoznak olt, nemcsak a harang leng, hanem a harangláb rozoga oszlopai is és attól lehet tartani, hogy a harangozol egyszer maga alá temeti az öszszedülő harangláb. Tekintettel arra, hogy a haranglábon rendszerint 8—10 éves gyerekek szoktak harangozni, mert hiszen tudjuk, hogy nagy gyerekboldogság a harangozás. így aztán félő, hogy az — augusztus 4. Ha a régi vidéki újságokat olvassuk, sok olyan dolgot találunk a megsárgult lapokon, amelyeken most már csak mosolyogni lehet. Negyven-ötven évvel ezelőtt a vidéki lapban mindenkit uraztak, nem csak a főispánt, hanem a főispán kocsisát is. A cirkuszról, ha írtak, a lisztporos bohócot és a cirkuszi szolgákat is leurazták éppen úgy, mint a cirkusz igazgatót. Ez volt az igazi egyenlőség! Az eljegyzési hírek így hangzottak: Nagy Olivér és Szőke Katalin ajánlják magukat, mint jegyesek. Az egyik régi komáromi helyi lapban a szerkesztő versben szokta megírni a vezércikket. Mivel a szerkesztő követte el ezt a nagy bűnt, hát elképzelhetjük, hogy milyen gyenge volt a verselés! Ugyanez a lap egy eljegyzésről részletesebben beszámol és megírja azt is, bogy a vőlegénynek kétszeresen gratulálunk, mert a bájdús és közkedveltségnek örvendő ara mellé tízezer forintnyi hozományt kapand. Nem egyszer a »Nyílt tér« rovatban intézték el a legintimebb dolgokat a veszekedő felek, például a válófélben lévő házaslársak. Az első nyílttéri közleményben azt írja az aszszony, hogy a cselédleányunkkal csalt meg az uram, mire a férj visszavág, hogy becsapták, inert hozományt Ígértek, de nem kapott egy vörös krajcárt sem. A nő visszavág, hogy igenis volt hozománya, de azt is a szerelőjére, a cselédjükre költötte az ura. Vagy amikor a haragos szomszédi repülés egyik érdemes úttörője, Blériot Louis halt meg a napokban Párizsban. Blériot volt az, aki az egész világ nagy ámulatára 1907-ben többszöri kísérletezés után átrepülte gépével a La Manche csatornát s ezzel mint a modern repülés egyik hőse, maradandó betűkkel irta be nevét az aviatika történetébe. A csatorna azon a ponton 33 kilometer és Blériot ezt az utat XI. számú monoplánjával 23 perc alatt tette meg. Bleriót Luist akkor az egész világ lelkesedve ünnepelte, melynek hatása alatt körútra indult és Európa nagy városaiban 1909-ben repülőnapokat rendezett óriási sikerrel. így többek között 1909. október 17-én Budapesten is felszállott gépével, melyet ötvenezer ember nézett végig nagy gyönyörűséggel, meg a félelem bizonyos érzésével is, mert a 80—100 méter magasan körben repülő pilótáért aggódtak a megjelentek. A repülést akkor Komáromból is sokan megtekintették, több százan utaztak le Budapestre, hogy lássák a csodagépet és a levegő hősét. Blériot szívós munkával javította, fejlesztette és tökéletesítette saját találmányu gépét, amelynek alapján gyártották a világháború elején a franciák hadi repülőgépeit is. Hatalmas repülőgépgyárat létesített a háború után, melynek éléről szólitotta most el a halál a levegő nagynevű hősét, az egész kulturemberiség elismert kiváló alakját. 64 évet élt s halála az egész világon mélységes részvétet keltett. összedőlő harangláb még több apró gyermekéletet is követel, mert a harangláb ledütésénél több gyermek is áldozatul eshetik. Ajánlatos volna a haranglábat sürgősen kijavítani, mert ott a harangozás életveszélyes. Az udvardi közvélemény szerint, ha a rozoga harangláb helyén egy díszes kivitelű új szerkezet álua és ha erre van megfelelő összeg, akkor ez volna a "helyes, de ha az anyagiak ezt gátolják, akkor sürgősen ki kell javítani a, régit, amíg emberáldozatot nem követel. dók a »Nyilt lér« rovatban önlik ki az epéjüket és az egyik megírja, hogy Tisztelt Szomszéd, ha még egyszer bekeni az éjszaka leple alatt a házam falát itt meg nem nevezhető dologgal, úgy leütöm, mint a veszett kutyát. Sok ilyen, ma már csodabogárnak, Ízléstelennek tartott dolgot találunk a helyi sajtó régi évfolyamaiban. Ha a cserelapokban böngészünk, ott is találunk nem egy furcsa dolgot most is, szóval nincs új dolog a nap alatt. Azaz mégis: most olyan hír került a kezünkbe, aminőhöz hasonlót még nem olvastunk! Egyik laptársunk hírrovatában »Vallásesere« címmel azt olvassuk, hogy X. Y. fiatal orvos a zsidó hitről áttért ja (róm. kath. hitre és a leereszt ség ben Ulászló nevet kapta. Vallásos folyóiratok megfelelő rovatában megszokták említeni, hogy ennyi és ennyi áttéréssel erősödött az illető egyház, de világi lapokban még sose olvastunk a nevek kitételével ilyesmit, mert a vallás mindenkinek magánügye és azl nem szokták reklamirozni. Ez egészen új dolog és nem tudjuk, hogy a vidéki tudósító túlbuzgalma, vagy témahiánya juttatta-e bele a lapba, vagy az áttért akarta így reklamirozni magát azok előtt, akiknek a hitére áttért. Ha így van, akkor ez egészen új és szokatlan reklám! Szóval mégis van valami új dolog a nap alatt! És vájjon lesz-e kellő eredménye? Mert ha reklám, akkor csak dús eredménnyel ér valamit! — Felhívás az ipari vagy kereskedői pályára lépni szándékozó tanulóifjúsághoz. A 259. sz. ipartörvény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb október hó végéig kötötték meg tanoncszerzödéseiket. A később szerződők már azon tanévben nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány szármáz hátik, hogy az október hó után szerződött, de nem iskolázható tanoncok egy tanévet elveszítenek, tanoncidejükkel párhuzamosan nem fejezhetik be tanonciskolái tanulmányaikat s igy a felszabadulásuk alkalmával nem jutnak tanonciskolái végbizonyitványikhoz, ami a fenti ipartörvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. Ezért ezúton is felhívjuk az ipari vagy kereskedői pályákra lépni szándékozók figyelmét, hogy tanoncszerzödéseiket július, augusztus vagy szeptember de legkésőbb október hó végéig kössék meg, hogy a következő tanévben a tanonciskolákba felvehetők legyenek. A felügyelőbizottság nevében: Nagy fenő felügyelőbizottsági elnök, Telkes Mihály tanonciskolái, igazgató. — Belelépett a vasvillába. Bánkeszi községben Racek Pál 38 éves napszámos keresztül haladt az egyik udvaron és annak szalmás részén súlyos baleset érte. Az alomszalma alatt egy régi rozsdás vasvilla volt, abba lépett bele és a lábát veszélyesen megsebesítette. A nyári munkaszünet reformja. Mi minden kerül bele az újságba! Egyik laptársunk szenzációja és igazi újdonsága.
