Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-18 / 58. szám
Lapunk mat számaa jövröbeti tel jesR&dió-műsort tartalmazza Otvenfaetedlk évfolyam. 58. szám. Szombat, 1936. júlins 18. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belalös főszerkesztő* GAAL GYULA dr. Szerkesztő* BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak>! FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. A szellemi eledel. (AL) A ma emberének sok fogyatékossága közé tartozik, hogy szinte irtózik a komoly olvasmánytól. Megelégszik azzal, hogy naponta elolvasson — helyesebben mondva — végiglapozzon egy, esetleg kél napilapot, azokban is főleg a vértől csöpögő szenzációs című riportok iránt érdeklődik, de hogy — eltekintve a detektív regényektől — valamilyen könyvkötetet vegyen kezébe és azt végig is olvassa, arra — tisztelet a kevés kivételnek — már nagyon nehezen fanyalodik reá. Érdekes, hogy éppen azok körében, akik a komoly olvasmány iránt olyan idegenkedést éreznek, találunk igen gyakran olyanokat, akik nyakra-főre vetik papirosra örök érvényüeknek vélt gondolataikat, azt hiszik, hogy új bölcsességeket tálalnak olvasóik elé, pedig rendesen kitaposott utakon járnak. Hiszen ma már alig van valami új a nap alatt és ha az illetők többet foglalkoznának komoly olvasmányokkal. gyorsan rájönnének, hogy amit ők leírtak, azt mások, okosabbak már régebben jobban, alaposabban és élvezetesebben írták meg. Nagyon hasznára válnék a mai világnak, ha azok, akik hivatva érzik magukat az irányításra, kevesebbet beszélnének és írnának, de többet, jóval többet olvasnának, mint azt most teszik. Akkor talán ismét érvényesülne az az igazság is, hogy história est magistra vitae, amely most nagyobb és kisebb vonatkozásokban is teljesen csődöt mond, mert legtöbbnyire mindannak ellenkezője történik, amit a történelem tanulságaiból mint igazságot leszűrhetünk. Hogy mást ne mondjunk: a bosszú mindig bosszút szül, a harag haragot, a megbántás revansot és egyedül egy hidal át minden ellentétet: a keresztény felebaráii szeretet! Ez azonban ismeretlen a legtöbb mai modern nagyság frazeológiájában, de még kevésbbé gondolatvilágában. Pedig a történelem tanulságai ezt az igazságot hirdetik. De ugyan milyen kevesen foglalkoznak ma a történelem tanulságaival! A magyarságra ma, bárhol legyen is, fokozottabban hárul nemzetfenntartó és nemzeimentő munkálkodás. Ennek valóban csak akkor tud megfelelni, ha mentői nagyobb az értelmisége, ami melleit az emberek nagy közösségében is az összesség javára nagyobb értéket képvisel. Széchenyi István mondotta, hogy mindenek előtt az értelmiséget kell tágítani, mert »értelmi súly: erő, s erő: boldogság.« Ez volt Széchenyi életprogrammja, de kell, hogy ez legyen ma fokozottabban, mint máskor, minden magyarnak is célkitűzése. Komárom, július 17. Giller János dr. kérelmére sürgős támogatásban részesülnek a csallóközi elemi károsultak. Szlovenszkó országos választmánya Országh János dr. országos elnök vezetése mellett csütörtökön ülést tartott, amelyen Giller János dr. országos választmányi tag szóvá tette azokat a károkat, amelyeket a Csallóközben a rozsda, a hosszantartó esőzés és az árvíz okozott a mezőgazdáknak. A károsultak részére sürgős támogatást kért az országos választmánytól. Országh dr. elnök a felszólalás nyomán azonnal utasította az illetékes ügyosztályt, hogy azonnal kérjen jelentést a járási hivataloktól a kár nagyságáról, főképen a Várkon}’, Nyék, Tejed és Karcsúk környékén szenvedett elemi csapások mértékéről. Az országos elnök megígérte, bogy a jelentések beérkezése után ingyenes vetőmag és egyéb segítség nyújtásáról fog gondoskodni a kárt szenvedett gazdák részére. Krofta külügyminiszter nyilatkozata az oszirák-német-olasz megegyezésről. Krofta Kamilló dr. külügyminiszter július 17-én töltötte be életének 60-ik évét, mely alkalomból a külpolitikai szerkesztők klubja a külügyminiszter tiszteletére bankettet rendezett. A banketten elhangzott üdvözlő beszédekre Krofta külügyminiszter hosszabb beszédben válaszolt. A sajtó feladatairól megemlékezve, azt mondotta, hogy a sajtó fegyelmezettsége nem tűri meg a titkolódzást és elhárítja a vad hí-Széchcnyi követelése, hogy az ember méltó legyen ahhoz a magas ranghoz, amelyet mint halhatatlan lelkének birtokosa képvisel. Élete ne legyen »iszonyú üresség vagy fel nem ébredt palántalét«, hogy »mint ember érthesse cl a dísz legmagasabb fokát« és így emelkedjék fel Istenéhez. Széchenyi szerint minden egyéni, nemzeti és világtörténelmi haladás feltétele a szellemi eledel. »Eledel keli az ember testének, meri anélkül meghal, eledel kell fejének, mert anélkül állat marad... Eledel végre szívének, mert másképp vad marad.« Az értelmiségnek ez a mérhetetlen feladatköre így foglalja magába a könyvkultúra, az olvasás parancsát, amelyet Széchenyi a legnagyobb mértékben követett. Széchenyi könyvtára, amelynek katalógusa is egész könyvet tett ki, nem volt az ő nagyszerül életének külső dísze, hanem szellemi táplálékának valóságos raktára. Találóan mondja Széchenyi egyik bírálója: Ha valaha, úgy első sorban Széchenyi esetében áll a metafora, hogy a könyv lelki táplálék, a szellem resztelések veszélyét. Ilyen híresztelések kerültek most forgalomba a csehszlovák külpolitikáról a német-osztrák megegyezéssel kapcsolatban. Nem történik semmi titokzatos dolog. Csehszlovákia nem csinál titkokat, bármit cselekszik, mindenről értesíti szövetségeseit, amelyekkel teljesen egyetértésben jár el. Kétségtelen, hogy az Olaszország részvételével létrejött és bizonyos fokú olasz-német közeledéssel járó osztrák-német megegyezés rendkívüli nagy horderejű esemény, mely meglehetősen nagy befolyást gyakorolhat az európai helyzetre. Jelentőségét és hatását azonban ma még nem lehet megbízhatóan latolgatni. De azért nincs ok nyugtalanságra, sőt mi is azt a nézetet valljuk — úgymond a külügyminiszter —, hogy az osztráknémol-olasz megegyezés, legalább is ideiglenesen, némi megnyugvást hozhat különösen Középeurópa számára, annál is inkái)!), mert a (nyugtalanság két főforrása — az Anschluss törekvések és a Habsburgok restaurálása — egy időre elintézettnek látszik. Ez a megnyugvás Csehszlovákia számára is megnyugvást jelent, mert így folytathatja az állam politikai, gazdasága és katonai erejének fokozására, valamint a bevált szövetségi szerződések megszilárdítására irányuló munkát és további tárgyalásokra készülhet elő. A külügyminiszter nem hiszi, hogy a megegyezés kedvezőtlen kihatással legyen Csehszlovákiára és vissza lehet utasítani azokat az átlátszó tenkosztja. Az Idei érettségi vizsgák idejében egy cseh folyóirat ankét ot rendezeti az érettségizeit ifjakkal az egyetemeken szerzett tapasztalatokról. Cseh egyetemi tanárok nyilatkoztak, valószínűleg főleg cseh ifjakról, de néhány megállapításuk általános jellegű és mi magyarok ltjainkra vonatkozóan szintén tanulságokat vonhatunk le belőlük. így első sorban megszívlelendő az a tanács, hogy a maluránsok ne tolongjanak az egyetemekre, mert az összes szakmák túl vannak tömve és sok tanult ember nem tud elhelyezkedni közpályákon. Akik beiratkoznak az egyetemre, ezt gyakran minden megfontolás nélkül teszik. A fakultást csak a pillanatnyi, vélt konjunktúra szemponljából választják meg és ezért utóbb csalódások érik őket. Fontos, hogy az egyetemi tanulmányok jelöltjeinek erkölcsi értékeik legyenek, legyen munkaszeretetük, felelősségérzetük és személyi becsületérzésük. Panaszkodik egyik-másik megkérdezett tanár a főiskolások általános ismereteinek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton denciával terjesztett híreszteléseket, hogy hatalmas és egységes s velünk, valamint barátainkkal szemben ellenséges érzületű blokk alakult volna, amely a középeurópai viszonyok teljes megrázkódtatásának veszélyét rejtené magában. Sőt remélni lehet, hogy a német-olasz közeledés megkönnyítheti a középeurópai gazdasági szervezkedést, mit eddig a két állam viszálykodása akadályozott. A szlovák nemzet alkotmányos elismerése nélkül nem lép a néppárt kormányba. Tiso dr. volt miniszter résztvett a szlovák néppártnak Galgócon tartott népgyűlésén, amelyen beszédet mondott az aktuális napi politika kérdéseiről. Amint a szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák jelenti, — Tiso dr. a pittsburgi egyezmény egyik aláírójának városában kijelentette, hogy a szlovák néppárt nem megy be addig a kormányba, míg a szlovák nemzetet alkotmányosan el nem ismerik. Tiso visszautasította Dérer dr. igazságügyminisztemek a katolikus blokk miatti aggodalmát. Katolikusok vagyunk — mondotta Tiso —, de a kalikus blokk ruhája alatt nem vagyunk hajlandók a csehszlovák egységet szolgálni. Ezt a nép és a katolicizmus elárulásának tekintenénk. Mi nem azért vagyunk néppártiak, mert katolikusok vagyunk, hanem azért vagyunk néppártiak és autonómisták, mert szlovák katolikusok vagyunk. A lelkünket ketté osztani nem hagyjuk. Ha valaki a német keresztényszocialisták példáját ajánlja nekünk, annak azt mondjuk, hogy azokat a németeket nem a katolikus programúk mialt vették föl a kormányba. és nyelvtudásának hiányosságai miatt. Helyesen mutatnak rá végül a hibák okainak felsorolásakor a mai középiskolai rendszer fogyatékosságaira és különösen a súlyos szociális viszonyokra, amelyekkel a mai középiskolás ifjúságnak meg kell küzdenie. A majd egykor vezetésre és irányításra hivatott magyar intelligencia első sorban azokból fog rekrutá- Iódni, akik a középiskolákból és főiskolákból kerülnek ki. Ha mások is ily szerephez jutnak majd, azt a magyarság üdvére csak akkor tölthetik be teljes eredményességgel, ha értelmiségüket megfelelően tágítják. De akár ezekre, akár azokra gondoljunk, kell, hogy mindegyikünknek elmaradhatatlan fegyvere a nemzetük boldogulásáért vívott harcban a könyv legyen, de csak az olyan könyv, mely az Istenhez emel; mert — mint Széchenyi kifejti — ez ad erőt és boldogságot és bizonyára egyek vagyunk mindnyájan abban, hogy erősnek és boldognak akarjuk látni a magyart!
