Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-12-09 / 99. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1936. december 9. A költségvetés a szenátusban. Szombaton délután ülést tartott a szenátus, de az ülésen igen kevesen vettek részt. Félig üres ház előtt kellett megtartania expozéját Kalfus dr. pénzügyminiszternek is, aki nagyjából ugyanazon expozét terjesztette elő a szenátusban is, mint a képviselőházban. A pénzügyminiszter beszédében foglalkozott a német takarékpénztárak központi bankjának helyzetével és a továbbiakban jelentette, hogy 36-12 esetben vették igénybe az adódepuráció kedvezményét és még 69.183 eset vár elintézésre. Rendes kereskedelmi szerződés megkötéséről tárgyalnak Csehszlovákia és Magyarország. Csehszlovákia 1930-ban. mint ismeretes, fölmondta a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést s azóta évről-évre csak megegyezéssel szabályozták a két ország közötti gazdasági forgalmai, amely azonban tetemesen megcsappant az utóbbi években, aminek mindkét állam kárát látta. Csehszlovákia ipara, de legelsősorban a szlovenszkói és kárpátaljai fatermelés súlyosan érezte a magyar piac elvesztőt s ezért mindjobban hangoztatták a Magyarországgal való szerződéses állapot nélküli visszaállításának szükségességéi. Már harmadik hete folyik Budapesten a kereskedelmi tárgyalás, amelynek eddigi eredménye az, hogy a legtöbb kedvezmény elve mellett megállapított keretet a tavalyi 120 millió csehszlovák koronáról 170 millió koronára emelték fel és az idei 200.000 köbméter gömbfakonlingenst 250.000 köbméterre emelték, melynek ellenében Csehszlovákia 13 ezer sertés helyett 60 ezer darab sertést hajlandó átvenni. Mint Budapestről jelentik, a csehszlovák delegáció a tárgyalás folyamán ama kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a két ország közölt rendes kereskedelmi szerződés jöjjön létre. A rendes kereskedelmi szerződés keretében Csehszlovákia egész sereg egyezményt akar kötni a légiforgalomra, a különböző jogi és gazdasági kérdések szabályozására. Schlick István miniszteri tanácsos, a magyar delegáció vezetője Csehszlovákia kívánsága iránt nagy megértést mutatott és kijelentette, hogy amennyiben a magyar mezőgazdasági termények előtt Csehszlovákia piaca nagyobb mértékben megnyílik, szívesen veszik a javaslatokat a tárgyalás alapjául. Énnek lehet tulajdonítani, hogy már 'harmadik hete folgnak a tárgyalások, amelyek előreláthatóan december 15-ig fognak tartani Niederle dr. követségi tanácsos, a Csehszlovákiai delegáció vezetője, a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy. ä tárgyalások igen kedvező mederben folynak, barátságosan haladnak. A kontingens-megállapodások tekintetében a megegyezés már létrejött és most már a rendes kereskedelmi szerződés megkötéséről folyik a tárcjyalás. Egyik csehszlovák gazdasági lap szerint jelenleg csupán a pengő árfolya mának megállapítása körül vannak kisebb nézeteltérések, de ezeknek át hidalása rövid idő kérdése. — Vennék 50—70, esetleg 100 hold szántóföldet a Csallóközben, vagy az ógyallai járásban Koinárno városhoz közelebb fekvő vidéken. írásbeli vagy szóbeli ajánlatokat kérek a Komáromi Lapok kiadóhivatalához eljuttatni. Nagyarányú építkezési tervek a járási költségvetésben. Felemelték a komáromi járás pótadöja kerek száz százalékra. Komárom, december 8. A komáromi járás képviselőtestülete pénteken tartotta rendes ülését, Parassin Sándor járásfőnök elnökletével. Soltész Pál közigazgatási főbiztos a járási választmány működési jelentését terjesztette elő a napirend első pont jául. Jelentette, hogy az anyagiak miatt a működési lehetőség némileg korlátozva volt, viszont újabban a pótadót az állam egyre nagyobb mértékben utalványozta ki a járásnak s így a költségvetési szükségleteket kilencven százalékban sikerült kielégíteni. A járás adóképessége 1931-től kezdve felfelé tart. Jelentette, hogy Komárom városa anyagilag kezd rendbejönni, a kishitelezőket kielégítették, a nagyhitelezőkkel kedvező fizetési feltételekben állapodtak meg s a város tárgyal kölcsönfelvétel ügyében is. A gázgyárat a város vezetősége bérbeadta, a nagy kiadásokat okozott központi műhelyt megszüntette, a vízvezeték ügyét is rendbehozta. Majd az 1937. évi költségvetés tárgyalására került a sor. A szükséglet 1,580.650 korona, a fedezet 12.920 korona, a hiányzó 1,567.730 koronát pótadóból fedezik s tekintettel a nagy szükségletre, a járási választmány a pótadó emelését javasolja, valamint kívánja a pótadóhátralékok behajtását. Úgyszintén kölcsönt is kell felvennie a járásnak. Parassin Sándor járásfőnök kifejtette a járási hivatal álláspontját a költségvetések kérdésében : nem cél az improduktív segélyek szétosztása. A járás pénzéi maradandó., produktív célokra kell fordítani. A költségvetés tárgyalásánál kitűnt, hogy a járás nagyarányú építkezési segélyt nyújtott a komáromi szlovák Az 1936. évi forgalmi és fényüzési adó bevallása és az adórészletek befizetése. I. A bevallás. A forgalmi, valamint a fényűzési adó fizetésére kötelezett vállalkozók kötelesek a forgalmi és fényűzési adótörvény értelmében, úgy a forgalmi, mint a fényűzési adóra nézve az 1938 évre szóló adóvallomást az 1937 év január végéig benyújtani. Azon vállalkozók, kik úgy forgalmi, mint fényűzési adót is kötelesek fizetni, a forgalmi adóvallömáson kívül még fényűzési adóvallomást is kötelesek beadni,és pedig elvileg még akkor is, ha olyan tárgyak szállítá sáról van szó, melyek adómentesek, vagy amelyeknél az adó átalányozva van. Vallomást kötelesek beadni természetesen azon vállalkozók is, akik az átalányozási hirdetmény szerint átalányozott adót kötelesek fizetni, hacsak ama hirdetmény értelmében ezen kötelezettségük alól nincsenek kimondottan" felmentve,' Vallomást köteles- beadni az is, aki külföldi — l. n olyan vállalkozó helyett, — közvetíteti vagy teljesített! belföldön található árúk szállítását, akinek belföldön seih lakó, sem tartózkodási helye, sem pedig üzem telepe nincs, továbbá az, aki kütföl di vállalkozó-helyett annak nevében és számlájára Szállítási szerződéseket köt olyan árura vonatkozólag, amely külföldön van. Külön vallomásba köteles foglalni a vállalkozó azon áruk árait, mely aruk szállítása részére eszközöltetett és amelyektől adót a szállító helyett köteles fizetni. Vállalkozók, akik olyan fényűzési tárgyakat szállítanak, melyek nem kulturháznak, a munkásháznak s a Sokol tornaegylet tornatermének. Évenként 45.000 korona kiadást jelént ez a járásnak, A másik nagyarányú beruházás 7 komáromi női gazdasági iskola felépítése, amelyhez a város, a járás és a tartomány adja az összeget. Ennek az iskolának magyar osztályai lesznek. Az iskola építése a tervek szerint kb. két és félmillió koronába kerülne. A föklmívelésügyi minisztérium még a fiúgazdasági iskolát is ki akarja bővíteni. A költségvetés szerint a központi igazgatás szükséglete 41.000 korona, szociális gondozásra 114.000. egészségügy és testnevelési célokra 118.500, földin í ve lés ü gy re 110.000, ipar, kereskedelem, gyáripar támogatására 27.550, közlekedésügyre 253.000. közművelődésügyre 100.000, mint rendes, 845.000 mint rendkívüli szükséglet, adósságok törlesztésére 50.000 korona van felvéve a költségvetésbe. Különösen az útépítésre fog nagy gondot fektetni a járás és így az útépítési kiadásokat is növelni fogja. Érdekesebb kulturális tételek, — a már említett kulturház, iskola és tornaterem felépítése mellett, — a JKT-nek 7000, községi könyvtárnak segélyére 3000, iskolai internátusoknak 6000, vagyontalan főiskolásoknak 3000, egyéb iskolai segélyek 11.500, a Szlovák Maticának és Múzeumnak 1000, a járási Matica-előadásokra 1500, a komáromi Zsivena-egyletnek 500, a magyar színháznak 1000, a szlovák színháznak 1000, a Jókai Egyesületnek 8000, kulturális segélyekre 17.500, templomépítési segélyre 10.000 korona. A nagy kiadásokra való tekintettel a járási pótadót a képviselőtestület 100 százalékra emelte föl. (A házbéradóhoz járuló pótadó 55 százalék maradt.) tartoznak az ő szakmájukba, kötelesek ilyennemű bevételükről is külön vallomást beadni, esetleg, ha más bevételükről nyújtanak be fényűzési adóvallomást, az ilyen bevételt vallomásuknak egy külön mellékletébe kell foglalni. Vallomást kell beadni annak is, aki árverécs utján eszközöl eladást. A vallomás azon adóigazgatóságnál adandó be, melynek kerületében a vállalkozó lakhelye van, illetve ahol legtöbbet tartózkodik. Ha a vállalkozó a fenti törvényes határidő letelte után 14 napon belül sem nyíljtja be adóvallomását, akkor kivetett adója 5«/o-kal lesz felemelve. II. Az adórészlctck fizetése. Úgy a forgalmi, mint a fényűzési adó fizetésére kötelezett vállalkozók kötelesek a forgalmi és a fényűzési adót rendesen befizetni még annak kivetése előtt részletekben, minden hivatalos felhívás bevárása nélkül és pedig: a) a rendes adót (a leszállította! is) negyedévenként; ... b) az átalányozott adót havonta. Figyelembe veendő, hogy a be nem fizetett adórészlet ötyo-kal felemeltetik, ha az évi adóelőírás meghaladja a 200 Re A, továbbá hogy az így kiszámított egész adóösszeghez még 6 o/o késedelmi kamat (illeték) is hozzászámíttatik, és hogy a hátralékban maradt adórészlet végrehajtás útján haj tátik' be s végül, hogy a részletek be néni fizetése, vagy nem helyes befizetése 5000 Kc-ig terjedhető rendbírsággal is sújtható. — Betörés a kéméndi Bata-üzletbe November 28-án éjjel ismeretlen- tét tes betört a kéméndi Bata-üzletbe s onnan negyven pár cipőt vitt el: olaj jal kenték be a kirakatablakot, aztán benyomták s úgy hatoltak be a boltba. A csendőrség nyomón van. A Tavaszi Parlament téli ciklusának előadásai Komáromban. Komárom, december 8. Az Érsekújváron tavasszal kezdeményezett Tavaszi Parlament téli ciklusa Komáromban, a Jókai Egyesület kulturházában december 6-án, vasárnap délelőtt vette kezdetét. A megbeszélésen az úgynevezett progreszsziv baloldal feltűnően erős számban képviseltette magát. Bolya Lajos, a Kisebbségi Társaság igazgatója s a Tavaszi Parlament előkészítője nyitotta meg a megbeszélések sorát, hangsúlyozva azt, hogy a Tavaszi Parlament csupán megnyilatkozási fórum akar lenni különféle kultúrcgyesületek számára. Az üdvözlések során Ivánffy Géza a Járási Közm. Testületek Szövetsége nevében üdvözölte a Tavaszi Parlamentet, üdvözlő szavakat mondott dr. Staud Gábor, Fizély Imre, a Szülői Szövetség nevében, Szombathy Viktor a házigazda Jókai Egyesület nevében, Alapy Gyula dr. az »Alkotás« ifjúsági egyesület nevében, Ferenc László dr. a »Magyar Fiatalok Szövetsége« s a Munkásakadémiák nevében, Fejér István a prágai Petőfi-kör, Juhász Árpád a kassai »Stúdió« Egyesület, Strasser Elemér dr. a lévai Iparoskor, Betlen Oszkár a pozsonyi Műhely-egyesület, Haber Zoltán a lévai Szikra-egyesület, Fülöp Éva a prágai főiskolások! Táncsics-köre nevében, Drien Károly a »Haladó Magyar Tanítóság« nevében, Tilkovszky Béla a pozsonyi rádió, Nagy Márton a komáromi szovjetbarátok nevében üdvözölte a gyűlést. Délután hangzott el dr. Stand Gábor előadása az érsekujvári Tavaszi Parlamentről, a szlovenszkói kulturegvesületekről s a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetségről. Drien Károly iskolai és nevelésügyi kérdésekről adott elő, Ivánffy Géza »Kísérletek s megoldások a népnevelés terén« címmel, Fizély Imre »Szülői Szövetségek« címen tarlóit előadásokat, amelyekhez számos hozzászólás történt. Hétfőn dr. Alapy Gyula »Tervszerű magyar kulturmunka« címen tartott előadást, majd felolvasták a távollevő Fábry Zoltán levelét, amelyben az európai kultúra válságáról s jövő útjairól szól az író. Peéry Rezső előadása következett ezután a szlovenszkói magyar irodalom időszerű kérdéséről. Forbáth Imre előadásában történelmi materializmusról s a mai kultúráról beszélt. Fekete Imre felvetette a szociográfiái adatgyűjtés egységesítésének szükséges voltát. Bányai Pál a kultúrnépfront mellett tört lándzsát, Györy Dezső az írók érdekvédelmi szervezetének megalakítását sürgette s bejelentette, hogy haladószellemű folyóiratot adnak ki. A hétfői megbeszélések során a megjelentek közölt észrevehető volt a nyugtalanság azért, mert a szlovenszkói magyarság nemzeti kiilhirszcrvczcieí távolmaradtak a tanácskozásokról s ennek számtalanszor kifejezést is adlak. A vita nem is annyira egymás között mint inkább a meg nem jelentekkel folyt le. Az általában távolmaradt szlovenszkói nagy kulturegyesületeknék csak egy-két képviselője jelent meg s ezek között dr. Borka Gézá és dr. Duka Zólyomi Norbert sürgették, hogy a Tavaszi Parlament a magyar nemzeti kuliura alapjára helyezkedjék-Ezt azonban a Parlament nem mondata ki. Úgyszintén hosszú diszkussziók folytak erről a meghatározásról: »haladó«, tekintettel, hogy e szót sokr féleképen lehet érteni, — de á Tavaszi Parlament errevonatkozölag csak általános meghatározást mondott, nem akarván elvágni egy kér sőbbi kiegyezés útját az úgynevezett »jobboldallal« amiatt, hogy a haladó-t balfelé haladónak mondja ki," viszont jobbfelé haladónak nem akarta... - Az előadások s a hozzászólások mindenesetre igen színvonalasak vob tak s a Parlament kimondta, hogy nem veszi provokálásnak az úgynevezett jobboldal elmaradását, ellenben kész együttműködni- veié később
