Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-12-05 / 98. szám
M kor betegségei. A nő társadalmi szerepe. nősZerepe a-társadalomban niindinkább bizonytalan és mindig jobban vitatott. A no akkor is. ha családanya, iákkor is. Int, kereső, akkor is. ha esujián kitartoü. akár mint törvényes hit-P5, akár mint barátnő, ami ma különn egészen elfogadott foglalkozás, mindig bizonytalanabb helyzetbe kérdi. . Á nő szerepét a természet szabta njeg. Feladata az anyaság és ezt a feladatot a kor mindig jobban megnehezíti. A családanya titulus lassanként olyan címmé változik, mint a Jeruzsálem i királyság, amely majdnem minden európai uralkodó címeinek hosszú sorozatában ott szerepelt. A mairóna, a római családanya valóban az volt, mert a családon belül élt és mert valóban volt kiért élnie. A kétgyermekes római anya még nem volt matróna; még nem illette meg ez a •kitüntető címzés. Ma pedig a nagy -általánosságban a két gyermek valóságos csúcsteljesítmény, hősi vállalkozás, óriási érdem. Az anyaság ki. ment a divatból és a gazdasági nehézségek, a társadalmi beállítottságok lassan egészen természetessé teszik a címzetes anyái, aki egy gyermekre pa.zarot minden gyengédséget, minden kielégülésre vágyakozó anyai szeretetek és aki éppen ezzel válik rossz anyává. Az anyaszerep jelentősége mindig jobban elhomályosul és a nő beletörődik abba, hogy a természettől adott hivatása megszűnjék. A nő a gazdasági életben a férfinak versenytársa, esetleg segítője, de a segítés is a versenynek bizonyos tormája. Egy német statisztikus szerint Németország női lakosságának nagyobbik része kenyérkereső, pedig ebbe a statisztikába nem számították be a mezőgazdasági munkában foglalkoztatott nőket. Kisebb-nagyobb változásokkal. körülbelül mindenütt ugyanez a helyzet és a munkavállalás egészen •ferde irányba terelte. a nő életét. A inai nő mindig többét veszít nőiességéből és ezen nem változtat sem az, hogy a bolti elárusító lányok is kozmetikáznak, sem az, hogy pápaszemes és csúnyaságukkal, tudatos csúnyaságukkal demonstráló intellektuális pályákon dolgozó nők is ismerik és használják a női kacérság fegyvereit. Az óriási pápaszem, az elhanyagolt öltözködés hódítási eszköz, mint a kisminkelt arc és a kehelyformára pingált ajak. A dolgozó nő, a kenyérkereső nő semmiesetre sem akar lemondani a szerelmi életről, de a nőiessége mégis elvesz. A munka, a verseny, az állandó izgalom, az állandó reszketős a kenyérke megtartásáért férfias tulajdonságokat fejleszt ki a nőben és ezek a férfias tulajdonságok semmiképpen nem befolyásolják jó irányban a női lélek fejlődését. A nő a munkában nem vált nemnélkülivé, de nem lehet férfi és nem maradhat meg teljesen nőnek. Felemás lény lesz, kiegyensúlyozatlan, minden kalandon keresztül és kielégítetlen és állandó elégedetlenségektől gyötört. Ez az óriási női dolgozó tömeg az elégedetlenségeknek állandó forrása. Nem véletienség az, hogy a jobb- és baloldali túlzások híveinek táborában igen nagy számmal szerepelnek a nők. A női kielégítetlenség, a női állandó belső forrongásoknak egyik következménye az, hogy a barna hadseregben olyan sok a harcias nő és hogy a mostani spanyol forradalomban olyan veszedelmes szerepet vállallak a nők. A nőmozgalom megindítói a múlt század végefelé teljes joggal követelték a szavazati jogot a nőknek. A patriarchális állami berendezések és a férfi igazságtalanságának egyik kólák a polgári .jogok gyakorlásából és hogy még a francia forradalomban sem gondolt komolyain senki arra, hogy a nőknek is': legyenek politikai jogaik. A nő értelmi színvonala semmivel sem alacsonyabb, mint a férfié, felelősségérzete talán nagyobb és ha abból indulunk ki, hogy a gyermek sorsáról gondoskodik minden állami berendezkedés, akkor el kell ismernünk, hogy a nőt legalább annyi jog megilleti az állami berendezkedések szabályozásánál, mint a férfit, mert hiszen a természet törvénye szerint elsősorban a nő gondoskodik a gyermekről. Amint azonban már mondottam, a gyermek mellékes lett, hiszen a nők nagy többsége nem is gondolhat arra, hogy gyermeke legyen és a politikai jog igazi értelme így elveszed. Helyette másik értelem támadt. A gazdasági verseny, amely a nőnek épolyan fontos, mint a férfinak és amelyben a nő jogokat akar magának szerezni, talán inkább pozíciókat akar megvédelmezni. A női munka ma is még bizonyos fokig rabszolgamunka, rosszul fizetett és soha tökéletesen el nem ismert. A nők a politikai jogokkal a jobb fizetést és a jobb gazdasági érvényesülést akarják elérni és ezzel a törekvéssel csak fokozzák az általános gazdasági és politikai zűrzavart. A keserű valóság az, hogy a mai munkarendszer, a mai elosztási rendszer. a mai termelési és fogyasztási redszer mellett nincs elég munka a férfiak számára sem. A bajon semmiképpen sem segítene az, hogy egy nemzetközi tilalommal kizárnák a nőket a termelési folyamatból, mert ezzel még nem oldódnék meg a férfiak munkaproblémája, de tovább növekednék a fogyasztási válság, mert ma már a fogyasztók igen nagy rétegét a dolgozó és kereső nők adják, óriási iparágak sorvadnának el, ha a fiókét ki kellene' rékeSzteiii 'a 'termelési proeéssusból, mert a kereső nő bifccfayos árucikkeknek vásárlója: amelyek nem akadnának vevőre, ha az a millió nő, aki most éhbérért dolgozik és keresőiének egy részéi ihégis a. női hiúság kielégítésére fordítja, egyszerre kereset nélkül maradna. ; A nő problémáját tulajdonképpeni akkor lehetne megoldani, ha meg tudnánk oldani a férfi-problémát. A nő nem vágyik arra, hogy egyedül éljen és a nő általában nem akar önálló kereső lenni. A nő tel jesen ki volna elégítve, ha volna egy férfi, aki gondoskodnék arról, hogy legyen ruhája, legyen kenyere, legyen fedele, mert ez a gondoskodás a nő igazi problémájának megoldása is volna; a nőnek gyermeke is lehetne. Egészen téves azt képzelni, hogy a mai nő boidog a rákényszerítélt gyermektelenségben. A fajfentartás ösztöne a nőnél az anyai ösztön és az anyai ösztön elfojtása végzetes szerencsétlenség, amely a társadalmon bosszulja meg magát. Megbosszulja magát, mert ez a szerencsétlenség tulajdonképpen bűn és ezt a szerencsétlenséget a társadalom idézte fel azzal, hogy bűnt követett el a nő ellen, amikor kiszorította élethivatásának vonalából. A kornak egyik legsúlyosabb betegsége ez a nők ellen elkövetett bűn. Nem azért, mintha fontos volna az, hogy elég katonái szüljenek, hanem azért, mert a természet örök törvénye az, hogy anyák legyenek a nők. A társadalom a természet ellen vétkezett és a természet minden ilyen bűnt megbüntet. A büntetést most szenvedi a társadalom és a kornak a mai beteg, izgalmakkal vergődő kornak legnagyobb szenvedése az, hogy ezt a bajt nem tudja meggyógyítani. A Mikulás ajándékai Nagy lárma, csetepaté hallatszott a gyennekszohából. Péter. Palkó és'Haluk a éktelen lármával vitatkozóit, veszekedett. Hiába beszéltek, végre is nekem tesz igazam. Meglátjátok, nem kapunk semmit, ne is várjatok ajándékot, mind a hárman rosszul viselkedtünk te a Mikulás csak a jó gyerekeket jutalmazza. Ezt a jóslatot a legnagyobb fiú. a 9 •éves Péterke mondta. A kél kicsi szomorúan nézett bátyja szigorú arcába és reményvesztetten kérdezték: Aztán mi rosszat tettünk, hogy a Mikulás egészen meg fog rólunk felejtkezni Péter fontoskodva sorolta fel a bűnöket : Hát először is nem rakjátok helyre a szétszórt játékokat. Azt te sem teszed felelte a kél kicsi egyszerre. Aztán nem eszitek meg a spenótért, pedig anya nagyon rátok parancsolt . Hát te híres, te megeszed? Persze, hogy Péter sem eszi a spenótot. Olyan bűnt, vagy rosszaságot mondj, amiben te nem vagy részes. fin nem mondtam, felelte Péter hogy én kapok ajándékot, én nem is várok, de ti v ártok, pedig abból semmi se lesz. Persze, hogy várunk, utóvégre azok, amiket felsoroltál, azok mégnem oly nagy bűnök, hogy a jó Mikulás egészen megfelejtkezzék rólunk. Délután sétálni mentek és a kirakatok nézegetésébe merültek. Kiválasztották. ki mit szerelne és boldog reménnyel vártak. Anya hamiskásan mosolygott. Hái te Peti. te nem választasz semmit.,neked nincsenek kívánságaid? — Vannak, de úgyis tudom, hogy semmit sem kapunk, minek kívánjak bármit is. Nagyon rossz lehel a lelkiismeretid, hogy oly biztos vagy a dolgodban. Hát az igaz. hogy tudom a bűneimet. hanyag voltam, iskolát kerültem, a kis testvéreimet ijesztgettem, ezt mind tudom és ha ígérem is. hogy megjavulok, azt a Mikulás úgysem veszi figyelembe. Készen vannak már az ajándékcsomagok és én tudom biztosan. liogv az ’enyém nincs közlük. Anya újra mosolygott. Hát te tényleg javulást Ígérsz? 11 i hetek szavaidnak ? Péter egészen belepirult a kérdésbe. — Anya. én megtartom a szavamat, meglátod. A két kicsi csodálkozva nézett bátyjára. Mi az, Péter sír? Ezt nagyon ritkán látták. A nagy diák anya kedves, meleg szavaira egészen elérzékenyüll. Hát li lurkók, ti nem Ígértek javulást? Minek Ígérjünk, mi úgysem tudjuk betartani és egy igazi férfi csak azt ígéri, amiről egész biztosan tudja, hogy meg is fogja tartani. Anya újra mosolygott, olyan hamiskásan, hogy a gyerekek nem értették. minek, kinek szól ez a jókedv. Csak annyit láttak, azaz hallottak, hogy a másik szobában apa előli anya elismételte az egész beszélgetést. Azt is hallották: hogy apa megjegyezte: ez derék, ezt szeretem. A kicsinyek, de még a nagy sem értette, minek és kinek szót ez a dicsérd. A Mikulás nyilván megértette, mert a kiosztásnál nem felejtkezett meg a három fiúcskáról. Alighanem azért jutalmazott meg egyel, mert ígért és kettőt, mert nem Ígért semmit. Mikulás tudja, mit cselekszik. 'GRAMOFON TANÁR UR. A négerlakta afrikai városokban sokkal kevesebb tanító és tanár akad, mint amennyi a gyerekek oktatásához szükséges lenne. Ezért ú jabban az előadásokról gramofon lemezt készítenek és azok kpörgetésével hallgathatják a nebulók -a tanár bácsik géphangját. Nos, okos dolog ez a találmány, de annyira még szükséges lenne tökéletesíteni, hogy a gépből egy kar is kiugórhasson időnként és meghúzhassa a leckéjét nem ludö kis szerecsen fülét. A KAKAS FURCSA KALANDJA. Van olyan gramofonlemez is. amelyre állatok hangját veszik fel, Érdekes kísérletképpen egyszer a saját hangját lejátszották egy kakas előtt. A kakas egy darabig nyugtalankodva forgatta a nyakát, majd kisvártatva zajos kukarékoláss&t versenyre kelt a saját hangjával. A BIKA MEGFUTAMÍTOTTA AZ OROSZLÁNT. Johannesburg közelében egy tanya mellett, barmokat legeltettek a gyermekek. akik közül az egyiket egy oroszlán támadott meg, amely hatalmas talpának egyetlen csapásával Jeterítette a gyermeket s éppen szétszaggatni készüli a halálra rémült fiúcskát, midőn a többi gyermek sikoltozására odarohant a kis pásztorok kedvence, a csorda hatalmas bikája és az oroszlánra támadt. Irtózatos küzdelem után a bika megfutamította az oroszlánt és a gyermekeknek az ijedtségen kivid semmi bajuk sem esett. M EGFELELT. Mit gondolsz. Jancsi, mit adott a herceg a Csipkerózsikának, amikor százéves álmából felébresztette? Nem tudom, nagymama. Hát mit ad neked anyuka minden reggel, amikor felébreszt a kis ágya csirádban ?- Csukamájolajat. Ide figyelj, fiam. Ha van egy almám és azt kettévágom, mit kapok? Egy felel. Úgy van. És ha ezeket is tovább szelem ? Négy negyedet. Helyes, fis ha azokat is? Nyolc nyoleadot. Tovább... ' 1’ i ze n h a l I i zen ha Lód ot. Ezeket is továbbaprítva mit kapok ? — Almapürél, tanár úr. * A pilóta az óceán fölött repülve kizuhan a gépéből és egyenesen egy cápa kilátott szájába zuhan. A veszedelmes pillanatban felsóhajt: Még szerencse, hogy nálam van a zsebvi íianylámpam. Köszöntő Isten éltesse, nagyapó, sok-sok évig. míg kertünkben alma, körte százszor érik!; így köszönti nagyapói kis unokája s bizony, egv-kél könnycsepp is hull a pipára... Die a kis Miska sem akar elmaradni. töri fejéi, mii kellene most mondani? Kicsi ő még, kicsi a z ő tudománya: szőlőfürt lesz köszöntője, kívánsága. A fürt minden szeme egy-egy jókívánság: Isten éltesse kis Miska nagypapáját. {
