Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-12-05 / 98. szám
Lapunk mai száma ajövőheti teljes B 6&lé-m*sort tartalmazza Ótveuhetedik évfolyam. 08 sasAMft. Szombat, 1036 december 5 KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. «Imamám mmaammmm ————■—————— Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak* FCLAP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám ára 1 korona. Totalitás, demokrácia és revízió. (AL) Csehszlovákia nemzetközi politikájának tengelye a népszövetség intézményén, a békeszerződések érinlhetetlenségén és ezzel a status quon, a kisantant alakulatán és a francia, valamint orosz szövetségen nyugszik. Természetes tehát, hogy most, amikor Európa-szertc a békeszerződésekből még érintetlenül megmaradt rendelkezések megváltoztatása szóba kerül, a prágai kormány a legerélyesebben siet állást foglalni bárminemű változtatás ellen. Dérer igazságügyminiszter úrnak legutóbb Komáromban mondott beszéde is teljesen beleilleszkedett ebbe a külügyi programba. Nem vártunk és nem is várhattunk tőle mást, mert nem titok, hogy a csehszlovák kormány ellensége még annak is, hogy a békeszerződéseket békés úton, vagyis megegyezéssel bármiképen módosítsák, javítsák és hozzáidomítsák a nagyon sok tekintetben megváltozol! viszonyokhoz. Dérer igazságügyminiszter úrnak ezúttal a magyarokhoz is voltak szavai, mert kijelentette, hogy a magyar kisebbséget Csehszlovákia meg akarja tartani és gondoskodni fog arról, hogy a magyarság is megfelelően fejlődhessen. Ilyen és hasonló nyilatkozatokat elég gyakran hallottunk már, nem lepett meg tehát, hogy Dérer is ebben a szellemben szólalt meg. Annál kevésbbé lepett meg, mert jól tudjuk, hogy Dérer egykor magyar közép- és felső iskolákban végezte tanulmányait, a magyarokkal kapcsolatai voltak és valószínűleg nem tapasztalt magával szemben magyarok részéről olyan tényeket, amelyek miatt a magyarok ellenségévé és elnyomójává kellene válnia. Meglepő volt azonban Dérer beszédének egyik passzusa, amelyet egyes lapok közöltek. Az igazságügyminiszter úr ugyanis kijelentette volna, hogy előtte igen rokonszenves a nemet bi rodaloin egyik vezetőjének, tehát egy felelősséggel bíró német államférfinak nyilatkozata, amely szerint a harmadik birodalom nem támogat semmilyen reviziós mozgalmat. Nem tudjuk és nem tudhatjuk, hogy ez a kijelentés miért hangzott el éppen a mostani időkben, de nem is tartjuk ezt annyira fontosnak. Tény azonban az, hogy a harmadik birodalomnak POLITIKAI SZEMLE Esterházy János a kormány politikájának éles bírálata közben autonómiát követel Szlovenszkónak és Kárpátaljának A képviselőház költségvetési vitájának eseménye volt az a beszéd, amelyet Esterházy János nemzgy. képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke mondott a keddi ülésen. Beszédében rámutatott arra, hogy a költségvetést a kormánypárt képviselői éppen úgy bírálják, mint az ellenzéki képviselők. Ha a kormánypártiak nincsenek megelégedve a kormány gazdálkodásával, akkor az ellenzéki magyaroknak még nagyobb kötelességük, hogy megbírálják azt, mert a magyarság sérelmei még nagyobbak. A kormány 18 év óta úgy irányítja külpolitikáját, hogy akkor, amikor békéről beszél s azt mondja, hogy közvetlen szomszédaival békében akar élni, azt tapasztaljuk, hogy azért volt kénytelen szövetséget kötni Szovjetoroszországgal, mert nem tudott ténylegesen olyan külpolitikai atmoszférát teremteni a szomszédos államokkal, hogy a szovjetszövetséget elkerülhette volna. Micsura felsőbírósági elnök védte azt a papminisztert, aki reverendája dacára nem átallotta a szovjetbarátságot elsőrendű szükségletként jellemezni. Én csak azt mondhatom — folytatta Esterházy hogy minden katolikus embernek elvével teljesen ellenkezik, hogy mi azzal az országgal, ahol védtelen asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak le, szövetségre lépjünk. Beszéljünk végre nyíltan. Ha a csehszlovák köztársaság meg akarja határait védelmezni, annak nem az a módja, hogy itt bevessék az emberekbe a bolsevista eszmét. A köztársaságnak ezer módja lett volna szomszédaival tisztességes barátságot kötni és bárkivel szövetségre lépni, csak éppen a szovjettel nem. — Azt mondják reánk, hogy nem vagyunk megelégedve. Hát nézzük tárgyilagosan, hogy a köztársaságban ki van megelégedve. A csehek nincsenek megelégedve, mert félnek az anyagi tönkrejulástól. A szlovákok nincsenek megelégedve, mert éppen úgy nem kapták nrieg az autonómiát, mint a ruszinok, akiknek nemzetközi szerződésben biztosították ezt a jogot. De nincsenek megelégedve a németek egcsz struktúrája a népi gondolaton lés a totalitáson épül föl. A mai németek nem ismernek német és német közölt különbséget, bárhol, bármily világrészben, bármily államban éljenek is. A német nép együttesébe bc-és nem lehetnek megelégedve a magyarok sem, mert a békeszerződésben és az alkotmánylevélben biztosított kisebbségi jogoknak nincsenek birtokában. Ha a csehszlovák kormány úgy akarja konszolidálni az állam belső viszonyait, ahogy azt eddig tette, úgy nagyon téved, mert a kétoldalú szerződések egyoldalúan fel nem bonthatók. Majd áttért beszédében a magyarok kulturális sérelmeire s több példát hozott fel arra, hogy színtiszta magyar községekben nincsen magyar iskola, így Macházán, Nagyborsán, Csécsen, Makranoon nem járhatnak a magyar gyermekek magyar iskolába s Tótmegyeren 123 magyar gyermek sem kaphat magyar iskolát. Ugyanilyen sérelmes a helyzet a polgári és középiskolák terén. Ungvárt például Benes köztársasági elnök és Dérer miniszter ígérete dacára ma sem valósították meg a magyar középiskolai oktatást. Ezek égbekiáltó hibák, de ezen sérelmek mellett nyugodtan elmennek a kormánypárti képviselők s azt állítják, hogy itt a magyaroknak megvannak az összes jogaik. A szónok beszédébe a kommunisták közbekiáltottak, mire Esterházy feléjük fordulva a következőket mondta: — Szlovenszkón a kereszténység ezer éve áll fenn. Szlovenszkót, mi, katolikusok nem hagyhatjuk bolsevizál ni azért, mert a kormány külpolitikája rossz. Mi nem hagyhatjuk a tanítókat, akik gyermekeinket nevelik, szovjeltanulmányútra utazni, hogy gyermekeinket megfertőzzék. — 18 évvel ezelőtt a köztársaság felelős tényezői autonómiát ígértek Szlovenszkónak és Kárpátaljának. Adja meg végre a kormány a két tartománynak az autonómiát, hogy mi szlovák testvéreinkkel megegyezve, saját magunk gondoskodjunk Szlovenszkó sorsáról. Erre viharos közbeszólások hangzottak el az »aktivista« magyarok és az agrárok padjaiból, de a közbeszólásokra Esterházy alapos válaszokat adott. Végül, miután beszédideje lejárt, az autonómia követelésével fejezte be nagyhatású beszédét. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masarvk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton lefoglalnak minden németet, akik között egy lelkiséget, egy kultúrát, egy öntudatot akarnak kifejleszteni. Ilyen felfogás mellett az ilyen nagy összefogásnak ha csak teoretikus lehetősége is teljesen értéktelenekké teszi a különböző határokat, mert hiszen a népiség nem ismerhet földrajzi határokat, nem ismerhet fizikai gátlásokat vagy akadályokat, mert ezeket vagy lerombolja, vagy pedig áthág rajtuk. Talán ugyanúgy képzelik el azt a harmadik birodalom teoretikusai, mint például a katolikus egyháznak nagy átfogó erejét, mindenüvé való elterjedését és a katolikusoknak összetartását és szolidaritását, amely fönnáll tekintet nélkül ország-határokra és földrajzi távolságokra. Minthogy a német népi gondolat belső tényezőkön alapul és a mai kor megszokott külső berendezéseit is negligálja, azért okszerűen nem kívánja alkalmazni ezen külső berendezések megváltoztatásának ma még dívó eszközeit és ezek között a revíziót sem. Aki nem fogadja el a békeszerződéseket, nem fogadja el a népszövetséget, nem fogadja el az ezek alapján kialakult különböző nemzetközi mód- és rendszereket, az magától értetődően az ő elgondolása értelmében keresi a különböző korrcktivuinokat, és ha ezek közé nem tartozik a revízió, az még korántsem jelenti azt, hogy a német birodalom a status quo alapjára helyezkedik és örök időkre szeretné megrögzíteni a mai állapotokat. Csodálkozunk azon, hogy az igazságügyminiszter úr erre nem gondolt, mikor rokonszenvét fejezie ki Rosenberg iránt, aki pedig olyan német totalitásos népi gondolatnak legerőteljesebb és leghevesebb képviselője, amely népi gondolatnak még leghalványabb megnyilvánulását is halárainkon belül a kormány a legnagyobb eréllyel akarja leküzdeni. Nem titok az sem, hogy akármennyire hangoztatják is a kormányférfiak, hogy Csehszlovákiának viszonya a német birodalomhoz korrekt és hogy Csehszlovákia nem törődik azzal, hogy valamely államnak milyen a berendezése, olyan éles ellentét áll fönn a harmadik birodalom hitlerizmusa és Csehszlovákia demokráciája között, amely legalább ma még semmiképen át nem hidalható és amely a két ország széles néprétegeit is alkalmas egymás ellen hangolni. Nehezen tudjuk elképzelni a szociáldemokrata Dérer miniszter urat és a totalitásos hitlerista Rosenberget bármilyen kérdésben egy fronton, nehezen tudjuk elképzelni a fegyverbarátságot is közöttük, még oly lényegtelen kérdésben. Az elől természetesen nem térhetünk ki, hogy az európai nagypolitikában is fel ne vetődjenek tervek, PHILIPS, TELEFUNKEN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAFIA legújabb typusú rádióit bemutatja MÓROCZ PÉTER rádió-, elektro- és mechanikai szaküzlete. Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. Continenfál Írógép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban. 330 i
