Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-25 / 95. szám

Otveuhetedik évfolyam 95. szám. BHcaranni Szerda, 1936 november SS. ROMÁHOM LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám ára 1 korona. BBUvggaaKx.a'.-raaaBaaiuamwai’-rt.'.vniViÉftiMiiimfjvfrnw’s Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA űr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkstársak» FF LOP ZSIGMOND és AIXINGEK LÁSZLÓ dr. Költségvetési hiányok. POLITIKAI SZEMLE Komárom, november 24. Egy hónappal ezelőtt mondotta el Kalfus dr. pénzügyminiszter költség­vetési expozéját, amelyben ismertette a kormány áltat előterjesztett 1937. évi állami költségvelést. Azóta a kép­viselőház köttségvclési bizottsága le­tárgyalta a javaslatot és az egyes minisztériumok költségelőirányzatát úgy a kormányt támogató koalíciós pártok, mint az ellenzék képviselői részletesen megbírálták. A költségve­tés a jövő héten már a plenum elé kerül, ahol még egyszer felszólalnak a pártok képviselői és a tárgyalási rend állal megengedett ideig foglal­koznak a szónokok a budgettel. A bizottsági tárgyalások bőséges alkalmai szolgáltattak arra, hogy vi­lágos körvonalakban bontakozzék ki a kormány állami gazdálkodása, amely a kilenc és fél milliárdos költségvetés különböző reszortjaiban a számada­tok tükrében nyert élénk kifejezést. Ami legelőször szembetűnik s amit a pénzügyminiszter is bejelentett, az volt, bogy a jövő évi költségvetés 422 millióval több kiadást irányoz elő, mini az idei év költségvetése s ennek ellensúlyozására a bevételi ősz­­szeget is emelni kell, ami meg 421 millió többlet előirányozását tette szükségessé az 1936. évi bevételi ősz­­szeggel szemben. Hogy pedig ne le­gyünk kiváncsiak, hogy ez a bevételi többlet miként fog előteremlődlni, a pénzügyminiszter már első beszédé­ben rámutatott arra, hogy a több ki­adás a közadók emeléséből fog fede­zetet nyerni, ami a jövőévi költség­­vetés szerint 352.7 milliót tesz ki. Ez­zel szemben az általános pénztári igaz­gatás bevételeit 90.5 millióra kontem­­plálták. Ebből világosan látható, hogy az állami gazdálkodás emelkedő szük­séglete a régi elv szerint maga után vonja az adók emelését, amely nem vall valami különösebb pénzügyi zse­nialitásra, mert hiszen az adóemelés a legközönségesebb, legmegszokot­­tabb eszköz a fedezet előteremtésére. Az állam gazdasági helyzetének egyen­súlyban tartására mindig az adóeme­lés szolgált, holott sokkal egészsége­sebb pénzügyi politika lenne, ha a kormány gondoskodna olyan bevételi forrásokról is, amelyek az adófizetők megterhelése nélkül szolgáltatnának jövedelmet az államnak. Mert azzal, hogy a megnövekedett kiadásokat az adózó közönséggel fizettetik meg, semmi különösebb intézkedés nem történik, ellenkezőleg újabb gondokat szerez a kormány a teljesítőképessé­gének határán túl megterhelt adózó­nak, de magának is, mert ma már ott tartunk, hogy a pénzügyi kormány­nak is súlyos gondot okoz az adók beszedése, vagy pláne behajtása. A Komárom, november 24. November 27.-re hívták össze a képviselőházat. A képviselőház november 27-én, pénteken délután 3 órakor ülést tart, amelynek tárgysorozatát az állammal szemben fennálló követelések önkéntes engedményezéséről és foglalásáról szó­ló szenátusi határozat, a szállítói utal­ványokról szóló törvény novellája s a román és uruguayi gazdasági egyez­mények pótjegyzőkönyvei szerepelnek. A miniszterelnök pártlapja szerint a képviselőház november 28-án, szom­baton is tart ülést, amelyen a költség­­vetési bizottságnak az állami költség­­vetésről szóló jelentését fogják kiosz­tani. S mivel az állami költségvetés vi­tája csak a bizottsági jelentés kiosz­tását követő második napon kezd­hető meg, a költségvetési vita eszerint no­vember 30-án, hétfőn délután kez­dőknek meg a főelőadó jelentésével. A tárgyalási rend szerint ,a vita öt napig tarthat s így a költségvetést a képviselőház december 5-én meg is szavazná. 1937.-ben minden hó el­sején megkapják fizetésü­ket a közalkalmazottak. A minisztertanács pénteki ülésén jó­váhagyta azt a rendeletet, mely szerint az állami alkalmazottak havi fizetését és egyéb illetményeit, melyeket a fi­zetésekkel együtt előre kapnak meg, 1937. januárjától kezdve ismét a hónap első napján fizessék ki. A működési pótlékot, amennyiben ne­gyedévenként előre fizetik, minden ne­gyed év első hónapjának első napján kell kifizetni. Az ellátási és nyugdíjilletménye­­ket az állami alkalmazottaknak és leromlott s az autarkiás gazdálkodás óvszereivel megtámogatott gazdasági helyzetben csak az adó kivetése köny­­nyű, behajtása már annál bizonyta­lanabb. Ránk nézve a költségvetésnek ezen­kívül még súlyos tehertételei vannak mindazokban az állami kiadásokban, amelyeknél csak a fizetési kötelezett­ségekre nézve bírunk egyenjogúság­gal, azonban azoknak anyagi elő­nyeiből vajmi kevés jut a magyar­ságnak. A különböző reszortok mil­liárdos számtételeiben a legnagyobb figyelem és tanulmányozás után sem tudunk felfedezni olyan tételeket, amelyek a magyar gazdasági és kul­túrintézményeknek honorálását jelen­tené. Az Egyesült Párt képviselői kü­­lön-külön foglalkoztak a kormánynak a magyar nemzeti kisebbséggel szem­ben tanúsított szűkkcblüségével, a magyarság mostoha sorsra van kár­hátramaradottaiknak, a kegy díja­kat és ajándékokat minden hó ne­gyedik napján fizetik ki. Ha ezek a kifizetési napok vasárnapra vagy az állam által elismert ünnep­napra esnek, amikor az illetékes hi­vatalok nem teljesítenek kifizetéseket, akkor az előző napon kerül sor a ki­fizetésekre. A megfelelő fizetések (le­vonások) esedékessége nem változik. Ennek a kormányrendeletnek megál­­állapításai azokra a tanítókra is vo­natkoznak, akik megfelelnek az 1926. évi 101. sz. törvény rendelkezéseinek és azok hátramaradottaikra. Ez a kor­mányrendelet 1936. december 31-én lép életbe. Új törvényjavaslatokat ha­gyott jóvá a miniszter­­tanács. A kormány munkaprogramjára néz­ve a minisztertanács legutóbb tartott ülésén több törvényjavaslatot hagyott jóvá. A minisztertanács elfogadta a repülőrendészetről, a politikai pártokról, továbbá az állandó vá­lasztói névjegyzékről szóló törvé­nyek javaslatait és a községi vi­galmi adóról szóló rendelet no­velláját. A nemzetvédelmi minisz­térium az államvédelmi törvény újabb végrehajtási rendeletén dol­gozik és az igazságügyi minisztérium már beterjesztette az új polgári törvény­könyv tervezetét s most rendezi az új bűnvádi perrendtartásról szóló tör­vényjavaslatot. A kartell-törvény no­vellája módot ad az állami igazgatás­nak a kartellek gazdálkodásának be­folyásolására s egyben megszabja az árumegállapításra vonatkozó tárgyalá­sok szabályait. A közvéleményt külö­nösen érdekelni fogja a közjegyzői óvadékokról és a közjegyzők által való hoztatva a köztársaságban a fordu­lat tizennyolcadik évében Is, hiába képviselőinek minden igyekezete, a kisebbségi sors nem változott. Pedig a magyarságnak törvényben és alkot­mányban biztosított jogai vannak, amelyek értelmében számolni kelle­­he a kormánynak azokkal az igények­kel, amelyek évről-évre kielégítetle­nek maradnak, holott a magyarság mostoha kezelése mellett is becsülete­sen teljesíti az állammal szemben fennálló kötelességét. Nem akarunk ismétlésekbe bocsát­kozni, hiszen a magyarság vezérei elég érthetően adtak hangot jogos követeléseinknek, de lehetetlen elhall­gatni azt, hogy végre is elérkezett az ideje annak, hogy a magyar adófize­tők kötelességeik teljesítése ellené­ben hozzájussanak mindama igények kielégítéséhez, amelyek jogosan meg­illetik őket. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton képviscltelésről szóló törvény javas­lata, melynek észrevételezési eljárása most nyert befejezést. A kormány elő­készítette az állampolgárság megszer­vezéséről és elvesztéséről szóló tör­vényjavaslatot. A törvény javaslat unifikálja az ér­vényes jogot és az állampolgárság­nak államvédelmi érdekekből való megvonását is tartalmazza. Gondoskodás történt a területi önkor­mányzatok és az országok szakkérdé­seinek rendezéséről is. Nagy vasúti szeren­­esetlenség Galánta és Vágseliye között. — november 24. Borzalmas vasúti szerencsétlenség történi DélszloveUszkón hétfőn reggel. Háromnegyed tizenegykor egy munkásokat szállító motorvonat összeütközött Vágseliye és Galánta között egy másik munkásvonat szerelvényével. A két szerelvény alaposan megrongá­lódott. A katasztrófát a sűrű köd okoz­ta, amely ráfeküdt az egész vidékre. A motorosvonat vezetője nem vette észre, hogy a síneken egy vonat vesz­tegel s teljes sebességgel belerohant a veszteglő vonatba. A motoros vezetője az utolsó pillanatban leugrott, de ő is meghalt. Az este kiadott hírek sze­rint nyolc halottja s tizenhat sebesültje van a szörnyű katasztrófának. Éjszakai hajsza a betörők után. Kézrekerfilt egy Szlovén­­szkón működö betörő. Régóta garázdálkodó betörő került a csendőrség kezére Kéménd község­ben. Az utóbbi időben a párkányi járás­ban elkövetett betörések mind ennek a betörőnek és társainak a lelkiisme­retét terheli. Végre sikerült a betörő­banda egyik tagját elcsípni. Most nagyobbstílű vállalkozásba kezdtek, de rajta vesztettek. Egyik éj­jel a kéméndi fogyasztási szövetkezet üzlethelyiségébe hatoltak be és ott mintegy 3000 korona értékű árut lop­tak. Az üzletből hallatszó zajra figyel­messé lett Morovics Gellértné, az üz­letvezető felesége, aki figyelmeztette férjét. Morovics revolveréből két ri­asztó lövést adott le, mire a betörők elmenekültek, a nyomban értesített csendőrök azonban üldözőbe vették őket és hosszas, izgalmas hajsza után si­került is nekik a betörők egyikét, Fógel Ignác dunaradványi illető­ségű egyén személyében elfogni. Társának, az ugyancsak dunaradványi illetőségű Dumiczky Jánosnak sike­rült az üldözők elől a határon átszök­ni. Kézrekerítése céljából megtették a szükséges intézkedéseket. A beis­merésben lévő Fogéit a járásbíróság fogházába szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom