Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-21 / 94. szám

1 Lapunk mai sz&maa|6véhetiteljesBáflié-misorttartalmazza Őtvenhetedik évíol^am. ___________04, szám._______ Szombat, 1036 november 91. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ________________________________________________________________________________________________________ ___________......................................MWII——MUMIIBIBWMi IIMIl IBII 111 IMIÍIIHHWmilFiHHIIIIIMIIIf l'( UHUI IMP HH IMBIH lIMllMIMBBÍÍIMI Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Egész évre SO Ke, íélévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám ára I korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA (ír. Szerkesztő: BARANYAI’ JÓZSEF dr. Eőmmikutársalc“ ECLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombation POLITIKAI SZEMLE Jaross Andor a magyar nyelv jogait követelte a költségvetési vitában. Ünnepi évforduló. Komárom, november 20. Magyar nemzeti kultúránk együk legérdemesebb zászlóhordozója, a Jókai Egyesület, vasárnap ünnepli fennállásának és működésének hu­szonötödik évfordulóját. Negyedszá­zadon át folytatott, sikerekben gazdag magyar kultúrmunka ért el első ju­bileumához. amelyen egy napi pihe­nőt tar! az egyesület, hogy vissza­tekintve az elimdt évek eredményei­re, azok tanulságaival és tapasztala­taival felvértezve, új lendülettel foly­tassa jól bevált útját azon az irány­vonalon, amelyet a magyar sors nem­zeti kisebbségi életünkben részére ki­jelölt. Az évforduló nemcsak a tisz­teletreméltó egyesületnek ünnepe, ha­nem ünnepnapja minden magyarnak, aki bátor nyíltsággal vallja magát az ezeréves történelmi nemzet fiának s aki tűrhetetlenül ragaszkodik egyet­len kincséhez, drága anyanyelvéhez s aki tiszteletben tartja és híven ápol­ja ama szent hagyományokat, ame­lyek nemzetének kultúrájához fűződ­nek s amelyek azt nemessé és ma­radandóvá tették. Komárom két érdemes kultúregye­­siiletének összefogásából kell életre a Jókai Egyesüld, a Muzeum Egyesüld és a Közmivelödési Egyesület veze­tőinek kitartó törekvése hozla létre a magyar kultúra tekintélyes, ország­szerte tiszteidnek örvendő intézmé­nyét, mely a közmivelődésnok temp­lomában végzi fényes feladatát és mutál példái a magyar munkából az itt élő magyarságnak. A történelmi emlékek kincsesházát állította föl és rendezte be kultíirházáhun. több mint negyvenezer kötetet számláló könyvtárában a magyar elme, a ma­gyar tudás, a magyar lélek gazdag termését gyűjtötte össze, a képzőmű­vészet remekeit őrzi gyűjteményei­ben és ápolja Komárom halhatatlan nagy szülöttének, a legnagyobb me­semondónak, Jókainak fdejlhdelien emlékét, akinek szelleme irányítja működését. A mull értékes emlékei­nek, a tudománynak és irodalomnak letéteményese a Jókai Egyesület, a melynek munkáját nemcsak a test­­véregyesületek ismerik el és követik, hanem az országos tudományos és irodalmi körök is melegen méltá­nyolják. Nekünk, komáromiaknak alakulása óta megbecsült kultúrintézményünk. Komárom, november 20. Jaross Andor nemzetgv. képviselő, az Egyesült Párt országos elnöke nagyha­tású beszédet mondott a képviselőház költségvetési bizottságának ülésén, a belügyminiszteri tárca költségvetésé­nek vitájában, Egy órás beszédében a kormány közigazgatási politiká­ját részesítette alapos bírálatban. Szóvá tette az államrendőrségre föl­vett 40 milliós költségemelést és fog­lalkozott a közbiztonsággal, valamint az állambiztonsággal. A hontalan ma­gyarok sorsáról szólva, lehetetlennek tartja, hogy hazanélküliek olyan nagy tömegben éljenek, hogy az erkölcsi, em­beri és természeti törvény értelmében más államok pol gár ai nem lehetnek s a köztársaság nem akarja elismerni ezt a legelemibb jogukat. Majd áttért /(iá­ban e város magyar társadalma ré­szesül, Komárom mivelődésének eme­lésében a jubiláló egyesüld jár dől. a tudomány, irodalom és művészet ápolásával, fejlesztésével és irányí­tásával ennek a inai magyar nemze­déknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Kisebbségi kulturális életünk­nek nélküiözhddlen szerve, amely a nagy mull emlékeinek és értékeinek megőrzése, kegyeleles ápolása és is­mertetése állal állandóan ébren tart­ja a lelkekben a mult tiszteletét s a jövendő hitét. Hűséges és táiitorítha­­tatlan őrizője a magyar ideáloknak, bátor hordozója a magyar gondolat­nak és elismert, méltó képviselője a magyar szellemnek. Az itteni magyar­ság szempontjából annyira fontos és nélküiözhddlen, hogy ha nem vol­na, meg kellene újra alakítani. A negyedszázados ünnepi évfordu­ló nemcsak Komárom magyar társa­dalmát tölti él ünnepi érzésekkel, ha­nem a közelben és távolban élő test­vérek is boldog örömmel gondolnak a Jókai Egyesületre, amely sok ne­hézséget derekasan leküzdve, itt áll előttünk, becsületben, a nemes mun­ka önzetlen és odaadó teljesítésének tudatában, mindnyájunktól tisztelet­tel övezve. Ha nem volna ez a derék gyár nyelvi jogainkra, melyeket a hi­vatalok mellőznek. — A közigazgatás — úgymond, — nem alkalmazkodik a nyelvtörvényhez és annak végrehajtási utasításához. Megállapítom, hogy a magyar nyelvterületen a hivatal és az egyes ember közötti össze­köttetésben a magyar nyelvet nem használják és nem értékelik tör­vényszerűen. A végrehajtási rendelet előírja, hogy oly járásokban, ahol a magyarság a lakosságnak több mint kétharmadát alkotja, minden hivatalos írás és ren­delet elsősorban és feltétlenül magyar nyelven adassák ki. Ezzel szemben a gyakorlatban minden egyes aktái államnyelven intéznek el és a felek is állam­­(Folytatása a 2. oldalon.) is szeretettel nyújtanánk feléje az el­ismerés pálmáját, mert hivatását min­denkor híven teljesítette s kitűzött céljától soha egy pillanatra sem tért el. Ezért köszönd és hála jár, amint­hogy hálával gondolunk mindazokra a kiváló derék alapítókra, akik annak idejében életre hívlak a Jókai Egye­sületei. Soha d nem múló, őszinte hála úgy az élő nagyoknak, mint az elköltözött alapítóknak, kiknek el­évülhetetlen érdemeik örökre felejt­hetetlenné teszik nevüket az utókor dőlt. Hála mindazoknak, akik az egyesületet biztos alapokra állítot­ták, akik az egyesületért dolgoztak, annak virágzását, naggyáfejlődését előmozdították és fáradhatatlan mun­kálkodásukkal jövőjét biztosították. A jubileumi ünnepély egyben lélek­emelő emlékezés Jókaira, aki min­den időkben legragyogóbb büszkesé­ge marad Komáromnak. Vezesse az egyesületet továbbra is Jókai szelle­me, melynek fénye ragyogja be ma­gyar kultúránk fejlődésének útját és csodálatos ereje hassa át azoknak lel­két, akik a Jókai Egyesület vezeté­sére elhivattak, hogy fáradozásuk eredményesen szolgálja az egyesüld nagy célját s vele együtt a magyar­ság kulturális érdekeit. (—) Az orosz kérdőjel. (AL) Ma már elfogadott tétel, hogy Angolország határa a Rajnánál van, éppúgy elfogadja azt az európai köz­vélemény, ha még be nem is ismeri, hogy ma Európa Lengydország ha­tárainál végződik és ami tőlük Kelet­re elterül, az ha geografiailag még részben ide tartozik is, magán viselt az aziatizmus bélyegét. Nem akarunk ezzel elítélő bírálatot mondani az orosz nép felett, bár évtizedeken át kedvezőtlen volt a véleményünk min­denről, ami orosz: az orosz népről, a vezetőkről, az uralkodókról, nem is szólva az ottani despotikus cári uralomról. 1849-nek emlékei hatéko­nyan éltek bennünk és nem tudtuk elfelejteni, hogy az oroszok döntő fegyveres segítséget nyújtottak a bé­csi kamarillának, hogy letörhesse a magyar szabadságmozgalmat. Utóbb talán a krimi háborúban tapasztalt bécsi hálátlanság következtében is az oroszok mind elkeseredettebb ellensé­geivé váltak Bécsnek és az osztrák­­magyar monarchiának. Oroszország az a mumus, amely elnyeléssel és el­pusztítással fenyegeti az egész Ma­gyarországot is, — így élt ez az itteni köztudalban és ez a hit legkevésbbé sem volt alkalmas arra, hogy csök­kentse a rég meggyökerezett bizal­­mallanságol és ellenszenvet az ak­kori Szí. Pétcrvár és az onnan ki­induló orosz nagyhatalmi törekvések iránt. A világháborúban a harctereken és a hadifogságban sok magyar került közvetlen érintkezésbe az orosz nép­pel. Bátor katona volt, nem félt a báláitól az orosz síkságok igényte­len fia. Vitette magát a mészárszékre, a tömeghalálha meggondolás nélkül. A hadi fogságban talán kevés kivé­tellel az orosz paraszt jóindulattal, söl sok együttérzéssel fogadta a ma­gyar katonát. Vallásos, istenfélő, dol­gos, lágyszívű az orosz — leheteti gyakran hallani azoktól, akik hóna­pokat vagy éveket töltöttek az orosz nép körében. Az orosz népnek ezek bizonyára dicséretes jellemvonásai, de leginkább mégis az infantilizmus a jellegzetessége. Lelke olyan, mint a gyermeké, elérhető vele minden jó. de ha kijön a sodrából, eltöri még a legkedvesebb játékát is, rombol, pusz­tít, nem ismer szülőt, nem ismer Istent és olyan végletekbe ragadtat­ja magát, amelyek ismeretlenek a mü­veit Nyugat embere előtt és csak az ázsiai vérkeveredéssel és ázsiai kap­csolatokkal magyarázhatók meg. Ma a szovjetek Oroszországa mind­inkább azt a szerepet kezdi játszani, amelyet egykoron — nem helyesen — Attilának mint Isten ostorának tulaj­donított a megriadt és elpuhult Nyu­gat. Moszkva eddig következetes volt. Egyaránt támadta a kommunizmus utján a többi állam belső társadalmi működésének áldásaiban legelsősor­cgycsület a szívünkhöz nőve, akkor PHILIPS, TELEFUNKEN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAFIA legújabb typusú rádióit bemutatja MÚROCZ PÉTER rádió-, eiektro- és mechanikai szaküzlete. Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. Continentál Írógép képviselet. - Alkalmi vétel írógépekben és rádiókban. 330 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom