Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-18 / 93. szám
Otvenhetedik évfolyam. 93 sxám. Szerda. 1936 november 18 POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JANOS. Előfizetési ár csehszlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel säfez évre 8* Ké, félévre 4« Ké, negyed- 2*lalös főszerkesztő GAAL GYULA idr. Szerkesztős BAEANYAY JÓZSEF ÖT. évre 21 Kö. - Külföldön 12« Kö. Egyesszám ára 1 korona. Főműnk* társai« FT LOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom magyarságának impozáns részvételével alakult meg az Egyesült Párt komáromi pártszervezete Jaross Andor országos elnök, Esterházy János országos ügyv. elnök, Füssy Kálmán szenátor, Koczor Gyula és Aixinger László dr. országos központi pártigazgatók beszéde az ülésen. Kállay Endre dr.-t választották meg a szervezet elnökének Egyesülésben az erő'! Komárom, november 17. A magyar egység szükségességének fényes bizonyságtétele volt a komáromi magyarságnak vasárnap megtartott egyesült párti alakuló gyűlése, amely az egymást megértő és egymásért munkálkodni kész testvéri összefogás nagy gondolatának megvalósítására tette meg az első lépést. A két régi magyar párt egy közös magyar pártban tömörült és megértve az idők szavát, lelkesülten állott az egyesült kcrcsztényszocialista és magyar nemzeti párt zászlaja alá, hogy ünnepélyesen juttassa kifejezésre azt az egyakaralot, mellyel további sorsának irányításában jövő boldogulását kívánja minden időkre megalapozni, s amelynek álérzése és érvényesítése biztosítja részére életét és fejlődését. A nyáron Érsekújvárt lezajlott, lelkeket felemelő egyesülés ünnepi hangulata áradt szét Komáromban Is. amelynek magyarsága készen állott az egyesülés gondolatának nemcsak befogadására, hanem megvalósítására Is. Hiszen ebből a városból indult el annak idején a nemzeti egység gondolata s ha az csak tizennyolc év után ötlött is testet, megvalósulása annál biztatóbb és reménykeltőbb, mert közel bét évtized politikai és közéleti harcaiban szerzett tapasztalatok érlelték és formálták ki elengedhetetlenül szükséges fettételévé a köztársaságban élő magyarság fennmaradásának, amelyre pedig még a legnehezebb viszonyok között is törekednünk kelt. Nemzetünk, fajunk és magunk iránti kötelességünk diktálja ezt nekünk, életösztönünk követeti ezt tőlünk s a jövőbe vetett hitünk erősít meg bennünket erre irányuló szent akaratunkban. Az Egyesült Párt megalakulása nemcsak politikai életünkbe visz egy határozott, minden kétértelműséget kizáró irányvonalat, hanem Komárom közéletében és társadalmi életében is egységesebi) és termékenyebb szellemet teremt. Az egyesülés kizár minden félreértést, eloszlat minden előítéletet, megtisztítja a légkört az eszmék és gondolatok számára, egyenes utat nyit a közös munka sikeres keresztülvitelére, háttérbeszorít minden kicsinyes személyes érdeket, egyedül és kizárólag a legmagasabb ideált: a magyarság jólétét és boldogulását szolgálja. Ennek érdekében dolgozik a rendelkezésére átló törvényes eszközökkel és minden megnyilatkozásában arra törekszik, hogy a magyarságnak biztosítsa az őt megillető helyet a nap alatt. Hisszük, hogy az Egyesült Párt komáromi tagjai át vannak hatva feladatuk fontosságától és testvéri tömörülésük nemcsak az ittélő magyar nemzetiségnek, hanem c sokat szenvedett ősi magyar város polgárainak is javára fog szolgálni! (.—) Komárom, november 17. Vasárnap délelőtt tartotta az Egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt alakuló taggyűlését Komáromban, a Dózsa-Vigadó nagytermében, Komárom magyarságának tömeges részvételével. A helyi pártszervezet alakuló ülésén zsúfolásig megtelt a hatalmas terem a párt tagjaival, akik egyhangú lelkesedéssel mondották ki a párt megalakulását. Az ülésen megjelentekre felemelő hatással volt Jaross Andor országos elnök, Esterházy János országos ügyvezető elnök, nemzetgyűlési képviselők, Füssy Kálmán szenátor, Koczor Gyula és Aixinger László dr. országos központi pártigazgatók megjelenése, akik nagy jelentőségű beszédekben mutattak rá az egység fontosságára és szükségességére. A megjelenteket id. Kollányi Miklós ny. közs. főjegyző, a volt komáromi keresztényszocialista párt elnöke üdvözölte s meleg szavakkal köszöntötte Jaross orsz. pártelnököt és Esterházy országos ügyv. elnököt, valamint a pártvezetőség megjelent többi tagjait. Majd bejelentette, hogy a volt keresztényszocialisla párt helyi szervezete kimondotta feloszlását és elhatározta, hogy tagjai belépnek az Egyesült Pártba. Ennek a határozatnak végrehajtása történik meg az alaküló gyűlésen. Fülöp Zsigmond bankigazgató, a Magyar Nemzeti Párt volt helyi csoportjának elnöke jelentette ezután, hogy a vezetése alatt működött helyi szervezet október 13-án tartott vezetőségi gyűlésén mondta ki a helyi csoport feloszlatását és egyhangú lelkesedéssel csatlakozni láván az Egyesült Párt megalakuló helyi csoportjához. Önzetlenül és odaadással kívánnak az új párt helyi szervezetében működni, mert tudják azt, hogy az a magyar életérdekekért fog küzdeni, a magyar jogokért harcolni. A Magyar Nemzeti Párt évek óta óhajtotta az egyesülést, az Egyesült Párt komáromi helyiszervezetének megalakulása így tulajdonképpen a Magyar Nemzeti Párt régi vágyának beteljesülése. Isten áldását kéri az új helyi szervezet működésére, amely kitartó küzdelmet jelent. Korelnöknek egyhangú lelkesedéssel Czike Dénest választották meg, aki a gyűlés jegyzőjének Derfinyák Gusztáv főtitkárt, jegyzőkönyvhitelesítőknek pedig Broczky Istvánt és Czibor Gézát kéri föl. Miután megállapítja, hogy a két testvérpárt hivatalosan feloszlott, felhívja a megjelent tagokat az Egyesült Párt helyi szervezetének megalakítására és ezzel kapcsolatban az új helyi pártszervezet vezetőségének megválasztására. Ismerteti az előkészítő bizottság november 10-én lefolyt ülésének határozatát és felkéri Kristóf Sándor országos párligazgatót, hogy ismertesse a közös jelölő bizottság erre vonatkozó javaslatát. Indítványára a taggyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondja az Egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt komáromi pártszervezetének megalakulását és a pártszervezet vezetőségi tagjainak a következőket egyhangúan megválasztja: ELNÖKSÉG, TISZTIKAR ÉS PÁRTVEZETŐSÉG Elnök: Kállay Endre dr. ügyvéd, az országos pártvezetőség tagja, tiszteletbeli elnökök: Fülöp Zsigmond bankigazgató, az országos végrehajtóbizottság tagja és id. Kollányi Miklós ny. főjegyző, az országos párt vezetőség tagja, alelnökök: Broczky István építési vállalkozó, Czibor Géza kalaposmester, az Ipartársulat elnöke, Czike Dénes könyvkötő, Komáromi Lajos gazda, Kovách Tihamér gyógyszerész, Fogl Károly bádogosmunkás, Langsádl Lajos építési vállalkozó, Leslár István dr. szemináriumi igazgató és Zechmcisler Sándor kereskedő. Pártügyészek: dr. Bangha Dezső és dr. ifj. Mohácsy János ügyvédek, pénztárosok: Jakab István és Komáromi Viktor, könyvtárosok: ifj. Bóna János és Tamaseb Antal, háznagy: Bajkai János, jegyzők: Reicher Miklós és ifj. Rózsa Pál, ellenőrök: Muck Dezső és Pali Nagy Mihály. Pártvezetőség: Bajkay János, Balogh Miklós, Bangha Dezső dr., Barátit Ferenc, ifj. Bóna János, Csapó Pál, id. Csukás Sándor, Csukás István, Czirok Béla, Dosztál Nándor, Fekete János, Fehérváry Mihály, Fülöp Zsigmond, ifj. Füssy Kálmán, Gasparovszky István, Geöbel Károly dr., Horváth Erazmus, Jankulár János, id. Kacz László, Király Károly, Kiss István, id. Kollányi Miklós, Kossár János, Kovács József, Langsádl János, Lipthay József, Luka Péter, Lukovics Béla, Mézes István, Mézes Sándor, ifj. Mohácsy János dr., Mórocz János, Mórocz Lajos, Mórocz László, Mórocz Zoltán, Muck Dezső, Nemes György, Palaty Ignác, Pali Nagy László, Páti Nagy Mihály, Psenák Ferenc, Paksy Zsigmond, Rajkó Ferenc, Rácz Ferenc, Rajter Mátyás, Somogyi Kálmán, Szénássy Zsigmond, Szondra József, Szorger József, Szorád Antal, Tárnok Károly, Tárnok András, Tóth Béla, Tóth János, Tóth Ferenc, Tóth Lajos, id. Török János, ifj. Török János, Varga Antal, Varga János, Vály Lajos, Viszmeg Márton, Windmühl János, Zsentek Lajos. KÁLLAY DR. ELNÖK SZÉKFOGLALÓJA Az újonnan megválasztott helyi pártvezetőség elnöke Kállay Endre dr. az alakuló ülés lelkes éljenzése közben elfoglalván az elnöki széket, mindenekelőtt megköszönte az előlegezett bizalmat. A megnyilvánult akaratot parancsnak tekinti, azt mint parancsot magára nézve kötelezőnek ismeri el és ígéri, hogy e kötelezettséget teljesíteni iparkodik minden akaratával és minden szerété tével. Meleg elismerő szavakkal méltatja Kollányi és Fülöp volt pártelnökök működését, akiknek minden tekintetben kiváló tevékenységük és bölcs vezetőképességük eredményesen hatottak közre a pártok fejlődésére. — A két magyar párt egyesülésének egyik főcélja az, — úgymond— hogy ledöntsön minden válaszfalat, mely eddig magyart a magyartól elvé-1 ásztotl, kíkü?zí»böljc a és osztályellentéteket s közös nevezőre hozzon minden magyart, akit egy cél, egy eszme lelkesít. S ez a közös nevező — igen tisztelt uraim — mint az Egyesült Párt elnevezése is mutatja, a nemzeti és keresztény világnézet összetételéből adódik, mely két fogalom nemcsak nem zárja ki egyik a másikat, hanem inkább kiegészíti, tökéletesíti egymást, — mert hisz a keresztényi szeretet hullámaiban megtisztult lélekben teljesedik ki legtökéletesebben a nemzeti érzés. Ebben az egyetértésben és akarásban vetett hittel és reménynyel foglalom el tehát az elnöki széket és tiszta szándékunk megvalósításával kérem az Isten segítségét és kegyelmét. Kéri az alakuló gyűlést, hog3r id. Kollányi Miklós és Fülöp Zsigmond volt helyi pártszervezeti elnököknek, valamint a két párt volt tisztikarának önzetlen munkájáért ezúttal mondjon elismerő hálás köszönetét a gyűlés és azt örökítse meg a jegyzőkönyvben is. Az indítványt az alakuló ülés egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután üdvözölte a megjelent nemzetgyűlési képviselőket, valamint az Egységes Párt megjelent vezetőit, mely után Jaross Andor országos pártelnököt felkérte beszéde megtartására. JAROSS ANDOR BESZÉDE — Azért jöttünk el Jókai városába, a csehszlovákiai egyetlen magyar párt alakuló gyűlésére, hogy lássuk a kiteljesülő magyar közszellemet, amely pártunk elsődleges feladata mindenkor. Tizennyolc éves múltra tekintünk vissza, ismerjük annak minden fázisát, jegyét. A kisebbségi magyarság első éveinek pártpolitikája olyan volt, mint akkor azt a helyzet megkívánta. Akkor két nagy eszme vezérelte a lelkeket. Az egyik a faji, vérségi, nemzeti gondolat, a másik a kereszténység gondolata. Ma az idő mást követel. Követeli a magyarság egyesülését, s nekünk feladatunk volt teljesíteni ezt a nemzeti korparancsot.
