Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-07 / 90. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1936, november 7. , INGYEN • KAPHATÓK MINDEN FŰSZER ES CSEMEGEKERESKEDÓNELVAGY DR|A.OETKER CÉGTŐL,BRUNN MW«Bi^ffliggaBsas5ssm!BC.ai3i3«cirei»un3sagiafflM a leszerelés, az oszthatatlan béke, kollektív biztonság ábrándjait, megadja a népszövetségnek az utolsó áldást, azután baráti szavakat mond Jugoszlávia felé, a magyarországi törekvések hívének vallja magát, szól a Roma-berlini tengelyről és szabatosan körvonalazza az olaszoknak a Földközi tengerre való jogát. Végül a milliós olasz hadsereg által biztosított béke fennmaradását hirdeti. A csehszlovák sajtó gyorsan reagált Mussolini nagy beszédére és az elődjétől eltérően rendesen nem sok fürgeséget tanúsító Krofla külügyminiszter is azonnal foglalkozott azzal, öt alighanem meglepte ez a beszéd, mert nemrég elmondott beszámolójában még kedvezőnek látta Róma hangulatát Prága irányában, amit pedig Mussolini beszéde nem igen tükröztet vissza. Krofta elutasít minden revíziós törekvést, de örömmel veszi tudomásul a közeledést Róma és Belgrad között, tudomásul veszi, hogy a népszövetség és ennek rendszeréből folyó kérdésekben más Róma álláspontja, mint Prágáé, de ezt az ellentétet érthető óvatosságból bővebben nem feszegeti. Több mint valószínű, hogy Mussolini állásfoglalása párhuzamos a berlini politika irányával, hiszen ve je, aki Olaszország külügyminisztere, nemrég Berlinben fontos tárgyalásokat folytatott, melyek után jegyzőkönyvbe foglalták egyöntetű törekvéseiket. Most választanak az amerikai Egyesült Államok elnököt, ami a világpolitikának szintén nagy eseménye. Minket ennek a választásnak eredménye nem igen fog érinteni. Wilson balsikerei óta Amerika lassan visszavonul az örök békétlenségnek európai hadszínteréről és az újra megválasztott eddigi elnök valószínűleg szintén nem fog sok kedvet érezni arra, hogy magára vállaljon bármilyen, de rendesen hálátlan szerepet az európai koncert kakofóniáinak elnémításában. Közben az ibériai félszigeten tovább dühöng a polgárháború, amely ízelítőt ad a jövő nagy háborújából. Ila Madrid rövidesen el is esik, valószínű, hogy az áldatlan testvérimre még egy ideig tovább fog tombolni, mert Moszkvának messze ér a keze és most már az Oroszország részére is megnyílt Dardanellákon át vígan folyhat a fegyver-, sőt katonaszállítás is Spanyolországnak véráztatta földjére. Említettük, hogy sok állam belső életében is elhatározó lépések történlek. így Németország nagy önellátási terv végrehajtását indította meg. Belgiumban, Bulgáriában rendszerváltozás előjelei mutatkoznak. Franciaországban a népfront uralmának boldogítsa is belső átalakulásokat mozdít elő. Több európai kisállam belső A kormánykoalíción belül dűlő egyenetlenségről. A költségvetési bizottság ülésén felszólalt Stránsky cseh nemzeti szocialista képviselő, aki hosszasan foglalkozott azoiCKal a nézeteltérésekkel, amelyek a kormány koalíciós pártjai között dúlnak. A szónok elismeréssel viseltetik Hodzsa dr. kormányának egy éves működése iránt. A köztársasági elnök szlovenszkói utazása nagyban szolgálta a lelkek paciíizálását. Csak az a hiba, hogy a kormánykoalíción belül ellenzékieskedés uralkodik. Jó viszony van — úgymond — a három szocialista és a két katolikus párt között, a másik oldalon pedig az agrárpártok és a két iparospárt között. Hét párt őszintén kívánja a békés együttműködést, de az agrárpárt hiányzik ebből az együttesből. Ennek főoka a párt sajtója, amely komplikálja az agrároknak a szocialista pártokhoz való viszonyát. Honnan Veszi az agrárpárt azt — kérdi a felszólaló —, hogy a szocialisták ki akarják szorítani a kormányzásból? Az asszony lopva a szekrényre pillantott. Nemsokára hidegre fordul az idő és neki még nincs kabátja. Nem szólhat a betegnek, nem izgathatja fel. Hiszen, ha a felöltőt észrevétlenül leakaszthatná a szekrény fogasáról. Ha a beteg nem vigyázná minden mozdulatát, ha éjjel nem ébredne fel a leghalkabb neszre is. Aztán, az orvos megmondta. Még legfeljebb két hónap. Tovább nem húzhatja. Minek is tették annakidején ebbe a szobába a szekrényt? Hirtelen összeszorult a szíve. Mi történne, ha mégis szólna? Ha egyszerűen megmondaná, hogy szüksége van a felöltőre? Nem. Ez nem lehet. A beteg ebből megtudná, hogy napjai meg vannak számlálva. De ha odamenne és egyszerűen leakasztaná a fogasról... Nem, ezt sem lehet. A beteg nyögött. — Miért hallgat? Borzalmas ez a némaság. Az asszony megrezzent. — Gondolkozom. — Min gondolkozik? — Sok mindenen. A betegből kirobbant a kínok dühe. — Rajtam? Mi? — mondta gyűlölettel. Az asszony vállat vont. — Magán is. A beteg nézte. — Szeretné, ha már megdög... Az asszony az ágy felé fordult. Megérezte a betegen örvénylő keserű gyűpolitikája a nyugtalanság és bizonytalanság jegyében áli. Prágának politikai arénáján, a parlamentben a külügyi vita befejeztével a költségvetés bizottsági, majd plenáris tárgyalása lesz a belpolitikai törekvések és küzdelmek megnyilatkozásának színhelye. A költségvetés számtalan számadatában nem szabad csak holt betűk halmazát látni, mert ezekből kiviláglik a kormánynak egész politikai koncepciója és a magyarság tekintetében követni kivánf iránya is. Megkapjuk-e mindegyik költségvetési csoportban azt, ami számunknál fogva aránylagosan megillet, ezt kideríteni lesz törvényhozóink feladata. Az esetleges nemleges válasz cáfolata lesz annak a sok szép szónak, amelyeket unos untalan hallunk az egyenlőségről és az itteni kisebbségek kitűnő helyzetéről. Mi örülnénk legjobban annak, ha további panaszra nem volna okunk. De ha nem is győz irányúinkban még most a jobb belátás, nyugodtan várjuk be a további fejleményeket, mert nem tudunk hinni abban, hogy nekünk, akik a törvény és jog alapján állunk és így követeljük igazunkat, ne adná meg a sors azt, amit az állam címere büszkén hirdet, hogy »az igazság győz«. — november 6. A képviselőház külügyi bizottságának keddi ülésén tartotta záróbeszédét Krofla dr. külügyminiszter, aki beszédében polemizált Mussolini olasz miniszterelnöknek vasárnap Milánóban mondott szenzációs beszédével. A beszéd egyes részeire felelve, Krofta dr. kijelentette, hogy bennünket közvetlenül a magyar revizionizmus javára tett nyilatkozatrész érdekel. Semmi ilyesféle nyilatkozat nem bírhat rá minket arra — úgymond —, hogy bármit is változtassunk politikánk eddigi érvényén, amely a revizlonizmust a leghatározottabban visszautasítja. Majd reflektálva Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőnek a külügyi expozé ellen mondott beszédére a külügyminiszter azt mondja, hogy igaz, hogy az 1920—21-ben Magyarország löletet. Szíve nagyot dobbant. —■ Ne bántson folyton. — Feleljek? — Ostobaság. — Mondja meg akkor, min gondolkozott. Az asszony már reszketett. Nem tudta elvenni tekintetét a szekrényről. — Azon, hogy már ősz van, — mondta halkan. — Ezen gondolkozott? — Ezen. — Nem igaz. Az asszonyban lassan húzott fölfelé az ingerültség. — Igaz. Nagyon jól tudja, hogy már három hete nem voltam kint az utcán. — Hát aztán. Felőlem mehetett volna. — Nem mehettem. — Miért? Nem mert talán magamra hagyni? — Nem. Másért. — Miért? — Azért... Azért, mert nincs amiben kimenjek. Nincs kabátom. A beteg ajka megnyílt. Elmosolyodott. Szóval innen fuj a szél. Mialatt ő haldoklik, azalatt az asszony ruháról ábrándozik. Utolsó! — sziszegte magában. A következő pillanatban csaknem fölkiáltott. Dehiszen... dehiszen... robogott át rajta a megváltás, akkor ő... Ha az asszony őszi kabátról ábrándozik, akkor ő nem Akar Ön szép lenn!? Használjon Nádasdy-féle S Gyöngyvirág alváíor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szépséghez. A májfoltokat, szeplőket, pattanásokat és mindennemű arctisztátalanságokat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8'— KC. Mr. Ph. NEUWELT, Saivátor SVőgyszertár Komárno. Póstai redeléseknél a portó külön felszámítva 87 — Egy fürtalakú aranyfüggő a belvárosban (legvalószínűbb a piacon) hétfőn délelőtt elveszett. Megtalálója illő jutalom ellenében vagy a rendőrségen, vagy lapunk kiadóhivatalában szíveskedjék leadni. részéről fenyegető közvetlen veszedelem adott indítékot a kisantant megteremtésére. Benes külügyminiszter 1926. december 9-én a nemzetgyűlésen azt állapította meg, hogy »a kisantantállamok szövetségét inkább már egész európai értelemben kell felfogni, vagyis mint nem Magyarország ellen irányuló szövetséget, hanem mint három állam együttműködését, a népszövetségtől elfogadott s védett szellemben«. Megállapítható ma már, hogy a kisantantszövetség régen túlnőtt a középeurópai kereteken s ma már egész európai problémákkal foglalkozik és hogy csak Magyarországon múlik, hogy amennyiben egykor ö adott alkalmat a kisantant létrejöttére, most már ez a körülmény is, mint gyahalhat meg, akkor az orvos bizonyosan olyasmit mondott az asszonynak, hogy javulóban van, már nemsokáig nyomja az ágyat. Olyan hirtelen boldogság szállta meg, hogy kiverte a veríték. Milyen türelmetlenné, kegyetlenné tette a hosszú betegség. Mennyi gyötrelmet okozott ennek a szegény asszonynak. Meleg, a jóság melege járta át egyszerre. Megszólalt: — Janka! — Tessék. — Jöjjön ide. Az asszony odament. A beteg arcát ragyogás vonta be. — Mondja, csakugyan annyira szeretne egy kabátot? Az asszony nem felelt. A beteg a keze után nyúlt. — Mit szólna hozzá... — rebegte megindultan, — mit szólna hozzá, ha átadnám a felöltőmet? Az asszony rámeredt. — A felöltőjét? — hebegte. — Azt. Remek kabátot készíttethetne belőle magának. Az asszony hallgatott. Elvonta a kezét. Visszament a dívánhoz. Az uccán kigyulladtak a lámpák. Széles fénysáv tűzött be az ablakon. Megvilágította a szekrény széles, barna oldalát. Bent a szekrényben a felöltő hallgatott. Adva vannak a Magyarországgal való tárgyalások föltételei - mondotta Krofta külügyminiszter Nincs titkos szerződés a szovjettel. November. Irta: Bibó Lajos. Az asszony bosszúból ment hozzá a férfihez. A férfi bosszúból vette el az asszonyt. Eltelt öt kegyetlen esztendő, aztán... * Kint ólmos fellegek húzódtak tovább délnek, bent a szobában halkan, fárasztó unalommal pergett a csend. A beteg iszonyú kínnal hányát fordult az ágyban. Összeszorította a fogát fájdalmában. — Jaj! Mikor szakad már egyszer vége! — nyögött fel. Az asszony a díványon ült. Megszokta már a beteg átkozódásait, amivel magát, halálos nyavalyáját, az eget káromolta folyton. Fölemelkedett, odament az ágyhoz. — Fáj? — Irtózatosan. — Adok csillapítót. — Nem kell. Kést adjon, vagy revolvert, hogy vessek már véget egyszer ennek a szenvedésnek. Az asszony nem felelt. Visszaült a helyére. Folytatta magában. Hol is hagyta abban az imént? Igen. Már tudja. A szabónál. Micsinainál, aki az ura felöltőjét készítette. Szóval Micsinai, maga is úgy találta, hogy a felöltő nagyon is alkalmas volna a számára kabáüiak. A beteg megint megmozdult. Átkot szórt az ég felé.
