Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-04 / 89. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK* 1936. november 4. Kereskedelmi tárgyalások Magyarország és Cseh­szlovákia között. A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások az eredeti terv szerint november közepén fognak meg­kezdődni. A tárgyalások megkezdésének határ­idejét akként állapították meg, hogy a tárgyalásokat november 16-án, de legkésőbb 20-án megkezdik. Magyar részről a tárgyalást Nicki dr. megha­talmazott miniszter vezeti, csehszlo­vák részről pedig Niederle dr. követ­­ségi tanácsos. A csehszlovák bizottság tagjai között van Binder dr. a keres-A komáromi Jókai­­szobor felállítását jövő évre tervezik. Hogy azonban a szobor minél impozánsabb legyen s minél jobban kifejezze azt a rajon­gást, amelyet a nagy író olvasói ina is éreznek Jókaival szemben: ahhoz szükséges a szlovenszkói magyar tár­sadalom áldozatos összefogása, lel­kes ajánlkozása. A szobornak nem­csak Komárom, hanem egész Szlo­­venszkő szerctetét kell hirdetnie s azért a Jókai szoborbizottság ismé­telten kér minden szlovenszkói könyv­szerelő embert, hogy a szoborfelállí­tás nehéz munkájában segítse a Jókai Egyesületei. Bizonyítsuk a szlovensz­kói magyarság áldozatkészségét, nagy­­jaival szemben érzett megbecsülését. Minden koronával, amit a szoborra adunk, közeledik a szobor megvaló­sulásához. Küldjük még ma el ado­mányunkat a Jókai szoborra, Komá­romba (Kultúrpalota)! Szomorúvégü verekedés a martosi búcsún. — november 3. Vasárnap volt a martosi búcsú, amely ezévben sem zajlott le minden zökkenő nélkül. Kaszán Pál 42 éves martosi borbély is ott vigadott a kocs­mában. Iszogatott, beszélgetett. A be­szélgetés lassan mind hangosabb lett, a szóváltás veszekedéssé fajult. A vita eldöntésébe hamarosan az öklök is beleszóltak és a megindult verekedés folyamán valaki egy tompa tárggyal úgy fejbevágta Rászánt, hogy az esz­méletlenül terült el a földön. Súlyos fejsérülésével a Komárom vá­rosi közkórházba szállították be, ahol mindeddig nem nyerte vissza eszmé­letét. A nyomozás nem csak az irány­ban folyik, hogy ki volt a tettes, ha­nem, hogy megállapítást nyerjen az is, hogy milyen tárggyal okozták Ka­szán talán halálos fejsebét. Török karabélyból csi­nált használható fegy­vert e^y szentpéteri legény, de póruljárt vele — november 3. Rumi Imre 29 éves komáromszent­­péteri legény egy régi, használhatat­lan török karabély boldog tulajdonosa volt. Az ügyeskezű legény sehogy sem tudott beletörődni abba, hogy a bir­tokában levő fegyvert csak nézhesse és egy napon hozzálátott annak át­alakításához. A karabély rozsdás csöve helyébe egy flobert-csövet szerelt. A nagy »műtét« remekül sikerült. Most már csak a fegyver kipróbálása volt hátra. Amikor azonban az első próba­­lövés alkalmával a csőbe pontosan bele nem illő patront erőszakkal akarta beleszorítani, az a kezei között felrobbant és súlyos sérü­léseket okozott. Különösen az altesti sérülései súlyosak, amennyiben a golyó a hasfalát fúrta át és nemesebb szervei is megsérültek. Életveszélyes állapotban szállították be a Komárom városi közkórházba, ahol azonnal műtétnek vetették alá. Még mindig élet és halál között lebeg. kedelemügyi minisztérium, Divisek dr. miniszteri főbiztos a földmívelésügyi minisztérium és Konyicsek mérnök a Csehszlovák Nemzeti Bank részéről. A bizottságban a külügyminisztérium részéről Koch miniszteri tanácsos vesz részt. Beavatott helyről nyert értesü­lés szerint Csehszlovákia és Magyarország kö­zött nem megállapodást, hanem rendes kereskedelmi szerződést fognak kötni. A jelek erre vallanak és a rendes ke­reskedelmi szerződés megkötésére mindkét ország részéről meg van a hajlandóság. E",<ii-/i/uifuríri"íSzilsl’oz Magyarország mint teljesen egyenjogú fél hajlandó' leülni a tárgyaló asztalhoz. — november 3. A magyar képviselőház külügyi bi­zottságának csütörtökön tartott ülésén Kánya Kálmán külügyminiszter nagy­szabású külügyi expozét mondott, amelyben részletesen ismertette a na­pirenden levő külpolitikai kérdéseket. Expozéja folyamán Magyarországnak a kisantant államaihoz való viszonyá­ról a következőket mondotta: — A magyar külpolitika a jövőben is eddigi — nézetünk szerint — be­vált útján fog haladni. A barátainkkal való jóviszony ápolása és kimélyítése nem jelenti azt, hogy el akarjuk vágni a más államokkal való konkrét kap­csolatok megteremtésének útját. Magyarország egy állammal szem­ben sem viseltetik ellenséges ér­zülettel. Ez az ország tizenhat év óta állan­dóan a békét keresi. — Természetesen vonatkozik ez a kisantant országaira is, amelyekkel kapcsolatban a május 28-án tartott költségvetési beszédem során kijelen­tettem, hogy ha Magyarország mint tel­jesen egyenjogú fél leülhet a tár­gyaló asztalhoz és szerény, de ter­mészetszerű követelményei a túl­oldalon is elismerésre találnak, részünkről semmi akadálya sem lesz annak, hogy a dunai államok gazdaságilag és talán idővel politi­kailag is kooperáljanak egymás­sal, s a Duna mentén beálljon a valódi biztonságnak és igazi bé­kének az állapota, amelyet mi őszinte szívünkből várunk és óhaj­tunk. — Más szóval ez annyit jelent, hogy bármennyire óhajtjuk is a kibékü­lést, ez nem lehet csak öncél. Nem jelentheti mostani — általában nem kedvezőtlen — politikai és gazdasági helyzetünknek kockáztatását elégtelen politikai és gazdasági ellenszolgálta­tások fejében. Nem jelentheti alacso­nyabb rendüségünk megrögzítését és végül nem jelentheti barátaink érde­keinek megsértését. — Örömmel állapíthatom meg, hogy szomszédainknál is itt-ott már barát­ságosabb hangokat hallunk Magyar­­ország külpolitikájáról és annak az elismerését, hogy ez a külpolitikai légkör enyhítéséhez hozzájárul. Ezért — bár talán még nagy türelemre lesz szükség — nem mondunk le arról a reményről, hogy a túloldalon is végül felülkere­kedik a jobb belátás és ezáltal lehetővé válik a gazdasági és po­litikai érdekek kölcsönös elisme­rése mellett a mindnyájunk ál­tal kívánt kibékülés. Károly román király, Mihály trón­örökös és Benes Ede dr., a köz« társaság elnöke Pozsonyban. — november 3. II. Károly román király és Mihály román trónörökös Benes Ede dr. köz­­társ. elnök kíséretében nov. ínén d. u. 2 óra tájban külön udvari vonaton ér­keztek Pozsonyba, melynek pazarul feldíszített pályaudvarán ünnepélye­sen fogadták a fejedelmi vendégeket. A román király és trónörökös Minden­szentek napján délelőtt Brünn váro­sát látogatta meg, ahonnan a vonat déli 12 óra 12 perckor indult el Szlo­­venszkó fővárosa felé. A pozsonyi pályaudvar perronján Marbovics dr. képviselőházi alelnök, Dérer Iván dr. és Najman miniszte­rek, Országh József országos elnök, Jezsek tábornok katonai parancsnok, Krno dr. polgármester és más hivata­los vezető személyiségek, valamint a 23. gyalogezred diszszázada foglaltak helyet. Külön vonaton érkeztek a kép­viselőház és szenátus elnöke, Cserny, Krofta, Machnik, Necsas és Tucsny miniszterek, Syrovy tábornok hadse­regfőfelügyelő és Faucher tábornok, a francia katonai misszió főnöke. A kormány tagjai a törvényhozás két házának elnökeivel a Szabadságtérre mentek, ahol a csapatok állottak föl díszszemlére. Két óra tájban gördült be a román király udvari vonata a pályaudvarra, ahol a zenekar a román himnuszt ját­szotta, a díszszázad pedig tisztelgett a magas vendégek előtt. A vonatból Be­nes dr. elnök és II. Károly román király szálltak ki elsőknek, utánuk Mihály trónörökös, Hodzsa dr. mi­niszterelnök, Antonescu román kül­ügyminiszter s a kiséret tagjai hagy­ták el a vonatot. Az elnöknél Országh József országos elnök és Krno dr. polgármester jelentkezett, akiket az elnök bemutatott a királynak, aki a közönség üdvözlése közben a trónörö­kössel együtt elhaladt a díszszázad előtt. Majd az előcsarnokon át az autók­hoz mentek, ahol beszálltak a kocsik­ba. Az első autóban a király és az el­nök, a másodikban Mihály trónörökös és Hodzsa dr. miniszterelnök foglaltak helyet, az autók oldalán dragonvos tisztek lovagoltak. A Szabadságtéren Votruba tábornok, országos katonai parancsnok felolvas­ta a köztársaság elnökének rendeletét, mely szerint a 11. dragonyosezred Ká­roly román király nevét viseli. Károly király megköszönte Benes dr. köztár­sasági elnöknek, mint a csehszlovák hadsereg főparancsnokának a megtisz­teltetést és a dragonyos ezred zászla­jára a király egy román nemzetiszínű szalagot helyezett el. Votruba tábornok jelentkezése után az elnök parancsot adott a díszfelvonulásra. A csapatok felvonulása után Benes dr. elnök kö­szönetét mondott Votruba tábornok­nak, a díszszemle parancsnokának és kérte, hogy elismerését és köszönetét közölje a tisztekkel és a legénységgel is. Díszszemle után Károly király, Mi­hály trónörökös, Behes dr. elnök és Hodzsa dr. miniszterelnök autókba szálltak és a Carlton-szállóba hajtat­tak. A szálló előtt az elnököt és királyi vendégeit Országh országos elnök vár­ta. A szálló halijában a szlovák nő­egylet tagjai nemzeti viseletben fogad­ták a magas vendégeket, a csehszlo­vák román egyesület pedig melegen üdvözölte a királyt és az elnököt, akik megköszönve az üdvözlést, visszavo­nultak lakosztályaikba. A szálló előtti téren ezalatt nagy embertömeg gyűlt egybe, akik között a különböző egyesületek képviselete és a tanulóifjúság foglalt helyet. Ká­roly király megjelent a szálló erké­lyén, amidőn harsonahangok és egy énekszám elhangzása után Ivánka Mi­lán dr. francia nyelven köszöntötte a királyt, aki ugyancsak francia nyel­ven válaszolt és ki jelentette, hogy sze­mélyi jelenlétével azt akarta hangsú­lyozni, hogy a két nemzet barátsága ezer évig fog tartani. Délután öt óra húsz perckor a vá­­rozházán megjelentek a vendégek a város által tiszteletükre adott teán, amely alatt Károly király szívélyesen elbeszélgetett a jelenlevőkkel. Majd kiment a balkonra és ott köszönte meg az egybegyült tömegnek üdvözlését. A tea a primáspalota II. emeleti nagy reprezentációs termeiben folyt le, Ká­roly király, Mihály trónörökös, Benes dr. köztársasági elnök és Hodzsa mi­niszterelnök a polgármester szobályá­­ban foglaltak helyet. A király és az elnök délután 18 óra után távoztak el a primáspalotából, ahonnan a pályaudvarra haj­tattak. A pályaudvaron a király fo­gadta a díszszázad tisztelgését. Ugyan­akkor megérkezett a két ház elnöke, a kormány tagjai s a katonai előkelő­ségek is. Bucsuzás előtt szlovák nép­dalokat énekeltek és a katonai zene­kar a román himnuszt játszotta. A vendégek ezután elbúcsúztak, huszon­egy ágyulövés hangzott el s a külön­vonat elindult Zsolna felé. Nemsokára Benes dr. elnök és a kormány tagjai is elhagyták Pozsonyt, ahonnan külön vonaton utaztak vissza Prágába. Károly király és kíséretének vonata hétfőn délelőtt 9 óra 15 perckor in­dult el Királyházáról a román határ felé. TÁRSADALMI NAPTÁR November 8. A Karitász Emlékező estje. November 15. Szinielőadás az Iparos­körben (premier). November 20. Missiós est. November 21. Szinielőadás az Iparos­körben. November 22. A Jókai Egyesület jubi­láns közgyűlése délelőtt. Liszt ün­nepély délután. November 28. Szinielőadás az Iparos­körben. November 29. »Az ifjúság Jókaiért«. (Ifjúsági est a Kultúrpalotában.) December 5—8, a »Tavaszi Parla­ment« téli ciklusa, 5-én este kultur­­esttel. December 5—6 Mikulás-vásárok, ün­nepélyek az egyházakban. December 8: a főgimnázium Imma­culata előadása. December 26. Zsidó Nőegylet teadél­utánja. (Kultúrpalota.) Kulturestek, összejövetelek: Hétfőn és csütörtökön a Dalegyesület próbái. Minden kedden a Jókai Egyesület vita­estje. (Tagok számára.) Minden szerdán a Munkásakadémia előadása. Minden pénteken Katolikus Akadémia (első nov. 6-án, utolsó dec. 18-án). Jövő évi naptár: Januárban, péntek esténkint vitaest az Iparoskörben. Január 16. Karitász táncmulatsága (Kultúrpalota). Január 17. Iparoskor táncmulatsága (Kultúrpalota). # * Kérjük az összes rendező egyesüle­teket, hogy rendezéseik idejét naptá­runk számára, úgy komáromi, mint vidéki viszonylatban, idejében közölni szíveskedjenek. Ha netalán ütköznék két dátum: a Jókai Egyesület szívesen közvetít. A komáromi egyesületek leg­közelebbi műsormegbeszélése decem­ber közepén lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom