Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-31 / 88. szám

»KOMAROMI LAPOK< 4. oldal. 1936 október 81. A Munkásakadémia minden szerdán este tart előadást. Hétfőn és csütörtökön este vannak a Dalegyesület próbái. Januárban péntek csténkint vitaes­tek az Ipanoskörben. A farsangra a következő egyesületek neveztek már be: Január 16. Karitász. (Kultúrpalota) Január 17. Iparoskor (Kultúrpalota). Márciusban rendezi meg hangverse­nyét a Dalegyesület. A rövid kis megbeszélés ennyit ered­ményezett. A rendező egyesületeken múlik, hogy a megállapodást gavallé­­rosan megtartsák, ami remélhető. így aztán kevésbbé fog megtörténni az, hogy az egyesületek »egymásra ren­dezzenek«. Természetesen, vannak idők, amikor a programmok egymást érik s meg fog történni, hogy ugyan­azon napra két egyesület is kitűz ren­dezést. Ha azonban az egyesületek kö­zötti megbeszélések állandósulnak, a helyzet mindenesetre javul. Komárom egyesületei mutassanak példát! A Komáromi Lapok mától kezdve társadalmi naptárt közöl s kéri az összes egyesületeket, hogy minden­fajta rendezéseik idejét vagy a szer­kesztőséggel, vagy Szombathy Viktor­ral (telefon 205) közölni sziveskedje­­nek. A város közönsége így átnézeti képet kap. Vitás esetben a Jókai Egye­sület szívesen közvetít. Vidéki egyesü­letek naptárjait is szívesen közöljük. Kilenc és félmillió költséggel Vág-hidat építenek Negyed községnél. Egymásután éri a nagy öröm a Ne­gyed községbelicket és a környéken lakókat. Csak nemrég járt egy bizottság Hegyeden, hogy a Vág folyó part­ján megfelelő helyet keressenek a Vág-kikötő létesítésére. A Vág folyó hajózhatóvá tétele ugyanis benne van a jövő programmjában és Negyed községnél is lesz kikötő, amely a negyedi 'és vidéki zöldség és gyü­mölcstermelést nagyban fogja növelni, mert hisz a termény elszállítása köny­­nyebben fog menni. Hegyednél a Vágón állandó vas­liidat építenek és pedig kilenc és fél millió költséggel. A negyedi Vághíd megsürgetése ér­dekében most járt egy küldöttség Prá­gában, amely a legjobb eredmények­kel tért vissza. Az állam a híd költ­ségeihez 8 milliót ád és ezt az össze­get már föl is vették a jövő évi költ­ségvetésbe. A hiányzó másfélmilliót Negyed község és a közvetlenül ér­dekelt vidék fogja előteremteni. A negyedi híd építése nagyban elő­fogja segíteni az ottani munkanélküli­ség megszüntetését. A munkálatokat tavasszal már meg fogják kezdeni. Marlene Dietrich, Greta Garbo és Chaplin hatásának okait kutatja egy bécsi pszihológus. Bühler professzor, a világhírű pszi­chológus, a bécsi egyetem tanára, a Psichologisches Institut vezetője elő­adó körutat tart Európa nagy váro­saiban. Tudományos filmkutaló társaság így beszél: — Mégis csali érdekli az embert, hogy mi a film, nem? Hogy mi az, ami az emberek millióit szórakoztat­ja, mi az a valami, ami hosszú évek óta minden egyéb szórakozási mű­fajt kiüt a nyeregből és egyformán vonzza a legkülönbözőbb embereket? Művészet? Nem művészet? Ezekre a kérdésekre próbál felelni az egyesü­let, mely néhány évvel ezelőtt alakult meg Becsben. »Freunde des Filmes« a neve. Tudományos filmkutató tár­saság ez, melynek ezidőszerint száz tagja van. Kartoték Marlene Ditrich sex-appealjáról és Greta Garbo varázsáról. — Pszichológusokból, filmtechnikai szakemberekből és érdeklődőkből áll a társaság — meséli tovább. — Mind­annyian elismerjük a film nagy jelen­tőségét és mindannyian kutatjuk a film sikerének titkát. — Hogyan történik ez? — Minden filmet megnézünk, aztán házivetítőinkben sorra vesszük az ösz­­szes jeleneteket. Megállapítjuk, hogy egyes színészeknek miben áll a játék­technikájuk. Kartotékokban őrizzük például Marlene Dietrich úgynevezett sex-appealjének — tagjainak jelenté­seiből befutott — szakszerű magya­rázatát. Vaskos jegyzeteink vannak Chap­lin humorának lényegéről, Greta Garbo játékának varázsáról. — Mi a céljuk ezekkel a jegyzetek­kel? — Hármas célunk van: a filmek­nél alkalmazott kifejezésmódot, meg­jelenítést és a filmeknek az emberek­re gyakorolt hatását szeretnénk preci­­zirozni. És ennek következtében a film fejlődési útját akarjuk megálla­pítani. Minden tanítványom ingyen passe-par-tout kap az összes bécsi mozikba... Ne gondolja, hogy csak a film foglalkoztat, nagyon sok, fonto­sabb probléma is leköti figyelmemet. Azt vizsgálom, azt akarom megállapí­tani, mi az: ember? A beszéd és az ember-rejtély — Professzor úr hogyan határozná meg pszichológiájának irányát — kér­dezem. — Néhány évvel ezelőtt »Die Krise der Psichologie« címen írtam köny­vet. Újabban ugyanis a pszichológia különböző válfajai szétzüllesztik a pszichológiát. Ez ellen küzdők. Min­den irányzatból átveszem azt, amit jónak látok és a szintetikus pszicho­lógia megteremtésén fáradozom. — Tudomásunk szerint a Psicho­logisches Istitut kutatásainak nagyré­szét beszédelmélet kialakítására for­dítja. Miért részesíti előnyben pro­fesszor úr az emberi tulajdonságok közül éppen a beszédet? Az ember megismerésének munkájában miért elsősorban ezt tanulmányozza? Bühler professzor nagy lendülettel magyarázza kedvenc elméletét: — Az embert a beszéd tette em­berré. Elsősorban a beszédet kell tehát ta­nulmányoznunk, ha közelebb akarunk jutni az ember-rejtélyhez. A helyes gyermeknevelés. Ezután a gyermeknevelésről beszél. — Az én véleményem szerint — mondja, — az igazság az, hogy fogal­munk sincs arról, hogy kell a gyer­meket nevelnünk. Mindannyian ren­des embert akarunk nevelni belőle. De hogyan! Ezt nem tudjuk. Én éven­te sokezer szülő kérdésére felelek, de mindegyiknek megmondom, hogy csak az igyekezet van meg bennem, de nem tudom, hogy helyes-e, amit tanácsolok... A feleségem bátrabb e tekintet­ben, — vallja nevetve Bühler pro­fesszor. Charlotte Bühler, aki szintén pszichológiát tanít a bécsi egyetemen és akinek nevét az egész világon is­merik, hiszen »a világ tizenkét leg­nagyobb asszonya« között szerepel — azt mondja: leghelyesebb, ha szabad utat en­gedünk a gyerekek egészséges in­dulatainak. Abból a gyerekből lesz rendes ember, akinek szabad volt hároméves korában a földön fet­­rengve rugdalóznia... Bühler professzor ezután részlete­sen beszélt felesége tevékenységéről a gyermeknevelés terén és derűs mo­sollyal hangsúlyozta, hogy még sok érdekeset tudna mondani erről, de helyesebbnek tartja, ha hallgat. Böl­­csebbnek tartja ugyanis, ha erről a kérdésről magát a feleségét kérde­zem meg. R. L. Vigyázz a pléhkárfyásokral A pléhkártyások újabb áldozata. Hiába- a rendőrség, a hatóságok, az újságok állandó óvó intelmének, a pléhkártyásoknak mindig sikerül ál­dozatokat csípni, akik, amikor kifosz­tották őket, csak akkor kezdenek oko­san gondolkodni, de már akkor késő. A Zólyom melletti Ócsa községből jött Komáromba Valent Péter, hogy télre való zöldséget vásároljon pár száz koronáért. A komáromi piacon nem találta meg, amit keresett és így elhatározta, hogy elmegy Érsekújvárra és az újvári piacon szerzi be, amire szüksége van. Mielőtt azonban bevásárolt volna, meglátta, hogy pléhkártyások játsza­nak a piacon, kíváncsiságból odament, de a kár­tyások addig biztatták, hogy ját­szók ő is, hogy végre bedült ne­kik. Persze alaposan kifosztották szegényt és a zöldségre szánt pénzt mind elvesztette. A vizsgálat megindult. Rendcsinálás revolveraggyal. Harc az erdőben. A dunamocsi erdőben Czibor Valen­tin erdőőr találkozott Tücsök István­nal, akit igazoltatni akart. Hogy az igazoltatási fölszólításnak nagyobb súlya legyen, Czibor először riasztó lövést adott le és mivel ezt se találta eredményesnek, megfordította revolverét és annak agyával néhányszor Tücsök ar­cába vágott, amitől Tücsök nyolc­napon túl gyógyuló sérülést szen­vedett. Az eset tisztázására megindult a vizsgálat. A műkedvelők szomorú sorsa: A „Csavargólány“ helyett a „Cserebogár, sárga cserebogár“ cimü magyar operettet hozzák színre az Iparoskor műkedvelői. — November 15-én lesz a bemutató. Komárom, október 30. A helybeli Iparoskor műkedvelő gárdája minden évben meg szokta ajándékozni Komárom közönségét egv szépen előkészített, jól kihozott szin­­előadással. A kiszivárgott hírek alap­ján már mindenki tudta, hogy ezúttal egy sokkal nehezebb feladat megoldá­sára vállalkoztak jóhírű műkedvelő­ink, amennyiben egy nagyoperett be­mutatását tűzték ki. Azt is tudtuk már mindnyájan, hogy a Csavargólányna esett a választásuk. A próbákat meg is kezdték, a szöveg­könyvet már be is tanulták a szerep­lők. Csak az ének és zeneszámok beta­nulása volt már hátra. Ekkor fogtak hozzá az előadás igazi előkészítéséhez, azaz a Csavargólány előadási jogának megszerzéséhez. Nem kis meglepetés érte a rendezőséget, amikor tudomá­sukra jutott, hogy a már betanult da­rab előadási jogát megszerezniök nem sikerült, amennyiben annak előadási jogát Szlo vens zlcón kizár ólagoss ággal megszerezte már a Hyugatszlo­­venszkói Magyar Színtársulat, azaz Földes Dezső színigazgató. így nem volt hátra más mit tenniök műkedvelőinknek, mint lemondani a Csavargólány bemutatásáról és he­lyette más operettet tűzni műsorra. Az idő rövidsége miatt, hiszen ez­­évben már deoember elején megnyíl­nak a hivatásos színészet kapui, azon­nal cselekedniök kellett. Ennek elle­nére talán még sikerültebben válasz­tott darabot a rendezőség. Erdélyi Mihály magyar operett­jét, a Cserebogár, sárga cserebo­gárt tűzték ki műsorra és ez a kedves zenéjü, ízig-vérig magyar operett minden bizonnyal meg fogja nyerni a nagyközönség tet­szését. A szereplők most, mondhatnók, éj­jel-nappal próbálnak, hiszen alig két hét áll rendelkezésükre a bemutatóig, amely november 15-én lesz. Ismerve a rendező Király Dezső Íz­lését és nagy hozzáértését, ezúttal sem fog egy árnyalattal sem elmaradni a Cserebogár, sárga cserebogár előadása az Iparoskörnél már megszokott ma­gas nívótól és a táncok betanítását magáravállaló Korai Juci már eleve biz­tosítani tudja azt, hogy ezúttal olya­nok lesznek a táncok, amilyeneket ed­dig csak hivatásos színészektől lát­tunk és így e téren is kitűnőt fog nyújtani az Iparoskor műkedvelőgár­dája. Pedig, őszintén bevallva, éppen a táncok azok, amelyek egy operett sikerét már önmagukban is biztosítani tudják s amelyek a legtöbb műked­velőelőadás leggyöngébb részei szok­tak lenni. Nagyszabású ünnepséggel üli meg fennállásának negyedszázados évfordulóját a Jókai Egyesület. Komárom, október 30. Kisebbségi kulturéletünk egyik ki­emelkedő eseménye a Jókai Egyesület negyedszázados évfordulója alkalmá­ból rendezett jubiláns ünnepség, amely a szlovenszkói magyar kultúr­áiét nagy találkozója lesz Komárom­ban. A Jókai Egyesület vezetősége vég­legesen összeállította már az ün­nepségek programját és annak napját november 22-ére tűzte ki. Az ünnepségeket a jubiláló egyesület díszközgyűlése vezeti be, amely dél­előtt 11 órakor fog lefolyni az egye­sület kultúrliázának nagytermében. Délután Liszt Ferenc emlékének ál­dozva, hangverseny lesz a kultúrház hangversenytermében, amelynek so­rán Bacsák Erzsébet zongoramű­vésznő és John Elemér kamaraéne­kes lépnek fel első Ízben Komárom­ban. Este az egyesület kultúrházának nagytermében ünnepi vacsorát tart a jubiláló egyesület a vendégek tiszte­letére. Az ünnepi vacsorán a Jókai­­serleggel beszédet mond Sziklay Ferenc dr. író, a kassai Kazinczy Társaság elnöke. A jubiláris ünnepségeket már most nagy érdeklődés előzi meg Szlo­­venszkószerte és így a szlovenszkói magyarság ezzel a nagy közös ünne­pével adózik ismét Komárom nagy szülötte, Jókai Mór emlékének. Kézimunka kellékek nagy választékban beszerezhetők Rafael Margitnál Komárom, Városház ucca 9. 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom