Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-21 / 85. szám
Otvenhetedik évfolyam. 85. szám. Szerda, 1936. október 21 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel ojisz évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JANOS. Bellié) főszerkesztő* GAAL GYULA dr. Szerkesztő* BARANYAY JÓZSEF dr. Főműn ka társak* FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGEK LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal) Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Belga semlegesség POLITIKAI SZEMLE Az 1937. évi költségvetés kiadása 8 454,970.960 KR bevétele 8456499080 Kct tesz ki. Négyszázmillióval több a kiadás, mint az 1936. évben. Komárom, október 20. A képviselőház pénteki ülésén nyomtatásban kiosztották az 1937. évi költségvetési tervezetet, melyet Kalfus dr. pénzügyminiszter hosszabb beszédben indokolt meg. 1. A köztársasági elnök irodája 2. A nemzetgyűlés és szenátus 3. Miniszterelnökség 4. Küliigy 5. Nemzetvédelem 6. Belügy 7. Igazságügy és legfelső bíróság 8 Unifikáció 9. Legfelső közigazgatási bíróság 10. Iskolaügy és népnevelés 11. Földmüvelésügy 12. Kereskedelemügy 13. Közmunkaügy 14. Posta és táviró 15. Vasút 16. Népjólétügy 17. Egészségügy 18. Nyugdíjak 19. Pénzügy 20. Legfelső számvevő hivatal Az 1936. évi költségvetéssel összehasonlítva, megállapítható, hogy az idei évre előirányzott bevételi összeg 8 milliárd 033,513.000 Ké volt, kiadási öszszeg pedig 8 milliárd 032,195.900 Ké volt s így az 1937. évben 421 millió bevételi többletre számítanak és az ideihez képest 422 millióval több kiadást irányoznak elő. A költségvetés előirányzatidó kiadási tétele 8 milliárd 454,970.960 Kő, bevétele 8 milliárd 756A99.080 korona. A miniszteri tárcák szerint a következőképen oszlik meg a költségvetés: Bevétel Kiadás 2,731.700 16,732.700 170.000 36,102.700 10,627.000 38,433.200 7.101.000 132,248.100 7.980.000 1,360.000.000 9,965.900 773,719.000 11.223.200 282,012.000 — 2,605.000 65.100 6,084.300 40.811.000 997,885.000 25,770.400 199,267.700 17.271.900 42,672.301 92.979.100 549,526.400 12.873.100 12,873.100 22.627.900 22,627.900 21.939.200 878,213.100 39,237.500 160.474.00C 188,150.000 1.004,396.400 7.944,975.080 1.931,983.060 — __________7,113.800 8.:456,499:080 8.454,1970.060 A költségvetési bizottság pénteken, a képviselőház ülése után tartott ülésén megállapította a költségvetés egyes szakaszainak előadóit. A költségvetés főelőadójául ez évben is Remes cseh szociáldemokrata képviselőt választották meg. A bizottság november 3-án délután 5 órakor tartja legközelebbi ülését. Komárom, október 20. A belga minisztertanácsban elhangzott királyi szózat nagy izgalmakat kelteit azokban az államokban, amelyekkel Belgium szövetségben van. A belgák azon határozata, hogy viszszalérnek a háború előtti semlegességhez és saját érdeküknek megfelelő külpolitikát folytatnak, első sorban Franciaországot döbbenlette meg, mert mbit közvetlen szövetséges szomszéd úgy konstruálta meg külpolitikáját, hogy annak végrehajtásánál százszázalékosan bízott Belgiumban, amely most egyszerűen félre áll és saját jól felfogott biztonságának érdekében megerősíti országa határait és pedig nemcsak Németország, hanem Franciaország felé is. A belga állásfoglalás azt is jelenti, hogy kilép a locarnoi hatalmak sorából s mint Németország, egyoldalúan feloldja magát azok alól a kötelezettségek alól, amelyek ennek a biztonsági szerződésnek aláírásával rcáhárultak. Belgium kis állam, s habár nagyhatalmakkal áll is szövetségben, ennek a szövetségnek csak terhei vannak s a jelen zilált politikai viszonyok között olyan súlyos és elviselhetetlen kötelezettségek teljesítésének feladata nehezedik reá, amelyre nem vállalkozhatik biztonsága és függetlensége kockáztatása nélkül. A világháború már egyszer belekényszerítette Belgiumot abba, hogy megsértett semlegessége érdekében fegyvert fogjon, aminek azután az lett a következménye, hogy négy évi szenvedést és nyomorúságot zúdított népére s habár nagy szövetségesei gondoskodtak is róla a békekötésnél, az átélt gyászos időket nem óhajtja viszsza és semmi kedve sincsen, hogy idegen érdekekért ontson vért és hozzon áldozatot. Belgiumnak a maga részéről igaza van és bátor lépésével visszavonhatatlanul arra akart rámutatni, hogy a nagyhatalmak hibás külpolitikájának következményeiben a kis független állam nem óhajt résztvenni, mert abból semmi gyakorlati eredmény nem származik, s ha valami siker mutatkoznék is, semmiképen sem áll arányban azokkal a súlyos áldozatokkal, amelyeket egy újabb konflagráeió esetén hoznia kellene. A külpolitikában egymásra halmozódó események között különös figyelmet szentel a csehszlovák sajtó a belga lépésnek, amelyet több kormánylap is abból a nézőszögből vizsgál, mint amilyennel bármely kisállamnak valamely nagyhatalomhoz való viszonyát vizsgálnia szükséges. Egyes pártok szócsövei máris arra figyelmeztetik a kormányt, hogy a szovjettel való kapcsolatok veszedelmes kényszerhelyzetbe sodorhatják a köztársaságot, amelyet pedig, ha esetleg háborúba keveredne, aligha tudna megsegíteni az a nagyhatalom, amelynek Csehszlovákia teljes mértékben le van kötve. Az agrárpárt egyik tekintélyes orgánuma hivatkozik a kisantant másik két tagjára, Romániára és Jugoszláviára, amelyek nem tartanak fenn olyan nagy barátságot a szovjettel, mint a köztársaság. sőt Jugoszlávia még eddig eisern ismerte Szovjetoroszországot. A lap a kommunista propaganda és agitáció elleni állásfoglalásra hívja fel a kormányt, mert ezidő szerint »a kommunizmus elleni harc a helyzet legfontosabb politikai kérdése«. Vannak lapok, amelyeknek cikkírói a csehszlovák külpolitika irányvonalának furdulópontját látják elérkezettnek, amire nagy szükség volna. A belga lépéshez fűzött glosszák közül kétségtelenül figyelemreméltóak azok, amelyek arra mutatnak reá, hogy Csehszlovákiának elsősorban saját biztonságára kell ügyelnie s csak másodsorban gondolhat arra, hogy milyen magatartást kövessen a nyugati nagyhatalmak esetleges háborús lépéseivel szemben. Belgium mai helyzete megköveteli tőle, hogy gondoskodjék saját biztonságáról s ezt csak úgy teheti meg, ha visszatér a semlegességre és olyan külpolitikai magatartást követ, mint Svájc vagy Hollandia, amelyek nem kötöttek védés dacszövetséget egyetlen egy hatalommal sem. A belga példa csábító azokra az államokra nézve, amelyek túlontúl nagy kötelezettséget vállaltak magukra a velük szövetséges nagyhatalmak oldalán, de semmi értelme sem volna annak, ha ezt a példát megfontolás nélkül követné valaki. A belga lépés az egész külpolitikai helyzetet megváltoztathatja, noha megjelentek utólagos magyarázgatások, amelyek nem látják olyan komolynak a helyzetet, sőt azt is állítják, hogy Belgium semlegességével nem fordult el Franciaországtól, amelyre nézve a fordulat nem kellemetlen. Arra azonban kétségkívül igen alkalmas Belgium állásfoglalása, hogy mindazok az államok, amelyek különböző nagyhatalmak szövetségének örvendenek, revideálják véleményüket a kölcsönös megsegítés mérvéről és lehetőségeiről és gondolkozzanak arról, hogy az ilyen szövetségek a felek közül melyikre, a nagyhatalmakra vagy a kisállamokra jelent-e nagyobb kockázatot? Mert ezt már jó volna egyszer tudni. Halála napján kapott? áletjáradékot az elégett Kaszás Mihály. A véletlen néha egészen különös módon, könyörtelenül sújt. A múlt héten megírtuk, hogy Kaszás Mihály komáromi cserepezőmester az uccán elcsúszott, eltörte többhelyütt karcsontjait. Fájdalmai miatt nem tudott aludni, cigarettára gyújtott, véletlenül meggyulladt az inge s a karján lévő hatalmas kötés, úgyhogy a hetvenhatéves öreg ember megégett s meghalt. Kaszás Mihálynak nem ez volt az első szerencsétlensége. 1930-ban beleesett egy pincébe, súlyosan összezúzta magát s kártérítési pert indított a pince tulajdonosa ellen. A pór hat év ótat folyt változó szerencsével, végül is Kaszásra nézve végződött eredményesen s a bíróság most ítélt meg neki 24000 kor. kártérítést. Ezt az értesítést halála napján akarták kézbesíteni Kaszásnak. Meghalt, mielőtt a gondtalan nyugalmat élvezhette volna. Hodzsa miniszterelnök beszéde a kisantant és a római jegyzőkönyv közös érdekeiről. A gazdasági központ szombaton megtartóit alakuló ülésén megjelent Hodzsa Milán dr. miniszterelnök is, aki a megalakulás megtörténte után beszédet mondott az új gazdasági szervezet fontosságáról. Beszéde folyamán többek között a következőket mondotta: — A középeurópai államok két csoportjának, a kisantantnak és a római jegyzőkönyv országainak kereskedelempolitikai tekintetben az új rendszert tekintve, sok a közös érdekük. Ezeket a közös érdekeket legutóbb Genfben a legtöbb kedvezmény záradékával ismertük el. Mi tovább építünk erre a történelmi jogra és arra igyekszünk, hogy a középeurópai országok és azok csoportjai a közös érdekek szempontjából abba a helyzetbe jussanak, hogy az új kereskedelempolitikai rend-/ szerben, tehát a széles európai gazdasági egyezmény keretében is érvényesíthessék azokat, amire rövidesen kilátás van. — örömmel állapítom meg, hogy az új szervezetben egy ült működnek azok a termelési és szociális tényezők, melyeken gazdasági életünk nyugszik. Úgy hiszem, hogy akciójuk az ipar és a mezőgazdaság együttműködése szempontjából alapvető lépés lesz előre. Jövő évben általános községi választások lesznek Az 1937. évi állami költségvetés belügyi fejezetében a jövő évben tartandó községi választások céljaira 750 ezer korona van előirányozva. A költségvetés indokolásában ehhez a tételhez azt ,a magyarázatot találjuk, hogy a jövő évben esedékesek az általános községi választások, azért kellett ezt az összeget fölvenni.
