Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-17 / 84. szám
19"56. október 17. »KOMAROMI LAPOK« 9. oidaL A világ első közellensége. Néhány évvel ezelőtt különös híradás járta he a világot. Carpenter dr. amerikai zioológus Kansasban nyomara akadt egy óriási rovarnak, amelyet ember sohasem látott, mert oly régen élt. Ez a »sárkánylégy« a felfedezett maradványok szerint háromnegyedméter hosszú volt. Tőrszeríl ormánnyal rendelkezett és tányérnagyságú szemei violák. Szerencsének kell tartani, hogy az ilyen fantasztikus szörnyetegek kihaltak. MÁSFÉLMILLIÓ HALOTT. EGY ÉV ALATT Az ember uralma a rovarvilág fölött azonban távolról sem olyan szilárd, hogy a rovarveszedelmet elintézettnek lehetne leld illeni. Neave tanár, a híres angol kutató megállapítja, hogy a rovar az ember legnagyobb ellenségei és egyetlen komoly riválisa a világ feletti hatalomért való küzdelemben. Annyi kétségtelen, hogy sikerüli az embernek bizonyos rovarfajtákat meg-, szelídíteni és szolgálatába állítani, elég. ha itt a méhekre utal az ember, — °de ha az emberiség csak rövid időre beszüntetné az állandó háborút a rovarvilág ellen, úgy a rovarveszedelcm egész rövidesen az emberiség nyakára nőne. A madarak és bizonyos rovarfajták segítsége nélkül a föld egész növényzete elpusztulna hat hónap alatt. Az angol tanár pedig nem nézi peszszimista szemüvegen át a dolgokat. Az Egyesült Államokban a rovarok évente többszázmillió dollláros kárt okoznak. A Délafrikai Egyesült Államok pedig évente többmillió dollárt fordítanak a sáskák elleni küzdelemre. Azt szinte nem is lehet fclméyni, hogy tropikus égöv alatt milyen óriási pusztítást végeznek a rovarok az állatállománvban. Afrikában egész országsa vokal pusztít ki a félelmetes csecselégy. Lovak és szarvasmarhák pusztulnak el csípéseik alatt, de ezrekre megy az. emberi áldozatok száma is. 1921-ben Indiában egyedül több mint másfél millió ember halt meg olyan járványokban, amelyeket a roxarok terjesztettek. Így tehát érthető, bőgj miért küzd az ember állandóan kíméletlen kegyetlenséggel a rovarvilág ellen. A ROVARHÁBORU VEZÉRKARA. Ezt a néma és elkeseredett világháborúi évről-évre jobban és nagyvonalúbban szervezik meg. Ez az egyedül ihadjárat, amelyben egyforma lelkesedéssel vesznek részt az összes országok képviselői. Időről-időre összeül a rovarkutatók parlamentje, amelyen megbeszélik azokat az uj modszeiekol, amivel a hadjáratot a roxarok ellen folytatni lehet. Ha valahol pedig fcllíínik egy új rovar, úgy azt preparált állapotban elküldik a xilág minden részébe, kikutatják életmódját és sajátságait és megállapítják a károssága fokát. Ezután meg is indul a küzdelem a xilág elsőszámú közellenség legújabb vállaja ellen. MAGYAR DARAZSAK A KANADAI BURGONYABOGAI! ELLEN. A rovarok ellen tolytalotl küzdelemre jellemző például az is. hogy nem is olyan régen, Magyarországról másfélmillió élő darazsat vittek ki repülőgépen. E különös utasoknak az volt a feladatuk, hogy feltartsák Kanadában az ottan iburgonvalxígár. vagy ahogy más néven hívják: Coloradólxogár invázióját. Morrie tanár, a kanadai rovarintézel vezetője felfedezte, hogy a darazsak rendkívül kedx'vcl pusztítják a híres Coloradobogaral és így hasznosan lehetne azokat felhasználni a kanadai burgonyát fenyegető vésszel .szemben. Mivel a darazsak között a Magyanoszágon tenyésző darázs bizonyult legalkalmasabbnak erre a célra, valami négy héten ál kétszáz munkás gyűjtögette a falvakban a darazsakat és a hatalmas mennyiséget kél nagyládába csomagolták s repülőgépen Londonba, onnan pedig expresszgőzösön Kanadába vitték, hogy felvegyek a harcot a Colorado-bogarakkal. KATICABOGARAK MEGMENTENEK EGY NARANí :SPARA DICSO.MOT. De nemcsak a darazsakat használják fel a kártékonyt rovarok elleni harcra. A kaliíorríiai narancstermelők az utóbbi években rengeteg veszteséget szenvednek, mert termésük állandóan kevesbedett. Csakhamar rájöttek, hogy az ültetvényeket levélletvek óriási hada támadta meg és az a fa, amelyet elleptek a levélletvek, alig hozott termést. Ekkor valakinek eszébe jutott, hogy a levélletvek elkeseredett ellenségét, a katicabogarat kellene mozgósítani a kártékony állatok ellen. Nosza, megindult a katicabogárgyüjtés és röx-id idő alatt egész hadsereg katicabogarat eresztettek szélnek a narancsültetvényeken. A kis bogarak meg is feleltek a beléjük helyezett bizalomnak, mert néhány hét alatt úgy megtisztították az összes narancsfákat a levéltetx-ektől, mintha azok sohasem lettek volna ott. Ez a példa aztán iskolát csinált az egész világon. Amerikában már egész katicabogár-farmok vannak, ahol a hasznos kis rovarokat óriási tömegben tenyésztik és repülőgépeken egész hadseregekben szállítják őket oda, ahol feltűnnek a levélletvek. Szőlőknél és gyümölcsösökben is felhasználják a vitéz kis katonákat, amely-ek leghatékonyabban állnak az emberiség rendelkezésére. MINI A TŰRÖK Moritz Gotllier Saphir (1795—1858), a magyar származású német humorista emlékirataiban jó humorral beszéli el, miképpen tiltotta el a pesti magisztrátus az ő »élcét«. Irodalmi pályafutásának kezdetén egész bátortalanul merészkedett kissé élcesnck lenni, mégis a magisztrátus elé idézték, ahol értésére adták, hogy »az éle magisztrátusellenes«. Azt mondták továbbá neki: — Pest városának nincs szüksége élcrc és ha valamikor szükségünk lesz rá. akkor úgyis találunk majd helybeliekéi; ön pedig székesfehérvári illetőségű, tehát nincs joga itt clceket csinálni. A tanácsi végzésben, melyet azután kikézbesílellck neki, ez volt: Az illető tartózkodjék seriptusaiban az élclől«. Saphir akkor Pestről Becsbe ment, ahol a cenzúra azt követelte tőle, hogyne mulasson minden dolgon Becsben, a rendőrség pedig azt követelte, hogy »egyáltalán ne mulasson Becsben, hanem hagyja el Ausztriát«. Audencián S. gróf ezt mondta neki: — önnek távoznia kell, mert tehetséges ember. Ha nem volna tehetséges, akkor, senki sem törődne irányával. Saphir ajánlkozott, hogy elhozza a legbecsületesebb bizonyítványokat arra nézve, hogy nincs tehetsége — de nem ért vele semmit. Becsből azután Berlinbe ment. Itt is voltak összeütközései. Midőn egy igazságiigyi tanácsos működéséről röpiralot adott ki, háromhónápi várfogságra és kétszáz birodalmi tallér fizetésére ítélték. Saphir fellebbezett a királyhoz, ki napilapjainak barátja volt és elérte azt. hogy büntetését háromnapi várfogságra mérsékelték. Mint Saphir meséli, a király naponta tortái és pezsgőt küldött neki a fogházba. Midőn azután a berlini rendőrségről cikkel szerkesztett, melyben írta: Nem kételkedem az önök szellemén, humanitásán és szabadelvüségén . a hatóság ezt makacsul iróniának vette és Saphirl amiatt, hogy ilyesmit tételez fel a rendőrségről, három heti elzárással büntette. A humorista ismét a királyhoz fellebbezett és előadta, hogy kész az elégtételadásra. Hitt a rendőrségnek szellemében, humánilásbáan és szabadelvüségében. ami megérdemli a három beli elzárás igazságos büntetését. De ezennel nyilvánosan bocsánatot kér és kijelenti. hogy nem tulajdonít neki semmi szellemet, sem humánitást, sem szabadelvüségel. Sohasem fogja többé a berlini rendőrséget róla való ily hamis véleménnyel az európai rendőrségeknél rossz hírbe hozni. Saphir még pőrének befejezése előtt Münchenbe ment, ahol Lajos bajor király sajtószabadságot proklamált. Midőn odaérkezett, »a sajtót szabadon, de az írókat elzárva« találta. Mindenről szabad volt írni, csak külpolitikáról nem és semmit sem a belpolitikáról, semmit sem a szentszövelségállamokról, semmit a vallás felől, semmit a pénzügyről, semmit az állam felől, semmit a katonaságról és semmit a színházról. Egyébként korlátlan sajtószabadság volt. A szerkesztésért a főszerkesztő h fe'Hot Lapkiadó: özv. Spitzer Béláné. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda ___________jóban, Komárom.___________ Okresny1- úrad v Komárne. Císlo: 19.628/1936. Bomárno, 1936 szept. 25-én. Tárgy: Sellyéi vág jobbparti és alsó Dudvágvölgyi egyesült ármentesítő és Belvízlevezető Társulat, kisajátíts iránti kérvénye. Hirüetmény. A Prágai Belügymin. 1930. évi szept 17-én keit 12.199/10—1930 számú határozata alapján, mellyel a sellyei Vágjobbparli és Alsó Dudvágvölgyi Egyesült Ármentesílő Társulatnak kisajátítási jog engedélyeztetett a bratiszlavai Országos Hivatal 1930. évi okt. 2-án kell 153.376/11 1930 számú végzésével engedélyezell építmények és munkálatokra Gúla község kataszterében, — és a bratiszlavai Országos Hivatalnál 1936. évi szept. 17-én kelt 170.583/12—1936 számú megbízása alapján a komárnoi Járási Hivatal megnevezett Társulat kérelmére az 1881. évi XLI. t. c. 33. §. érleimében helyszíni tárgyalást rendel: 1936. évi október hó 26-án. A kisajátítási bizottság 9 órakor jön össze a gutái községi jegyzőségnél, ahol az érdekeltek várakoznak. A kisajátítási tervezet s a kisajátítandó ingatlanok jegyzéke cgyidőben a gutái községi hivatalnál 15 napi közszemlére vannak kitéve a hivatalos órák ideje alatl. A kisajátítandó ingatlanok tulajdonosai a kisajátítási tervezet, a telekkönyvi érdekeltek a javaslatba hozott kártalanítás ellen még pedig akár írásban a községi hivatalnál, ahol az iratok közszemlére vannak kitéve, akár pedig de legkésőbb — a helyszíni tárgyaláson szóbelileg kifogást tehetnek. A kisajátítási tervezet tekintetében a Járási Hivatal még akkor is érdemben dönt, — ha az érdekeltekből senki sem jelenik meg a tárgyaláson. Járási főnök helyett: 304 Dr. Ba§ka Értesítés. Ezúton is van szerencsém értesíteni az igen tisztelt vevőimet, hogy Magyaruccában levő Szent János u. 1. az. alá (Eötvös u. vége) helyeztem át. Továbbra is kérem igen tisztelt vevőim szives pártfogását, kiváló tisztelettel BURGEL LAJOS hentes mester. Megrendeléseket kívánatra házhoz is szállítok. 315 Tisztelettel értesítem a mélyen tisztelt vásárló Közönséget, hogy Komáromban a Magyar ucca sarkán lévő Burgel Lajos-féle hentes üzletet átvettem s azt tovább vezetem. Biztosítom a m. t. Közönséget, hogy állandóan a legkitűnőbb áruval fogok szolgálgni, ezért kérem szíves támogatásukat. Maradok tisztelettel Török Ede 3i9 hentes és mészáros. Értesítés. Elsőrendű érkezett. Mielőtt szükségletét fedezné, nézze meg raktáramat. Schwartz Lipót Tolnai u. 7. * Okresn^ úrad v Komárne. Járási hivatal Komáénoban. c. j. 16.762/1936. Vyhláska o drazbe. Okresny úrad v Komárne nariaduje V smysle §. 114. vlád. nariadenia zo dfia 13. januára 1923. c. 8. Sb. z. a nar. verejnú exekuőnú drazbu doleuvedenej movitosti patriacej p. Ondrejovi Singerovi statkárovi v Ekeli cd. 223 (Felarafio§ pustatina) na den 30 okt. 1936 o 15 hód. odpol. v Ekeli (na FelaranoSi) Prédával sa bude 1. kus lahké nákladné autó zn. „Dover“. Odhadná cena 4000.— Kő. K vykonaniu tejto dra2by je ustanoven^ ved. notár v Ekeli Jaroslav Chroustovsky not. adj. Predávané bude len za hotové a nie ni2e jednej tretiny odhadnej ceny. Vyvolávat sa poőne al za pol. hodiny po dobé s hóra uvedenej. Auto möíe byt prehliadnuté v Ekeli (Felarafio§ pustatina) pod őd. 223. dopol. od 8 h—do 12 h. dfia 29. okt. 1936. Okresny úrad v Komárne M. R. ako űrad exekucnx/. V Komárne, dfia 21. sept. 1936 Dr. BASKA okr. nácelník v z. 16.762/1936. sz. Árverési hirdetmény. A komárnoi járási hivatal az 1928. évi január hó 13-án kelt s a T. és R. Gy.-ben 8. sz. a. közzétett kormányrendelet 114. §. értelmében nyilvános végrehajtási árverést rendel el a lent megjelölt ingóságra, amely Singer Andor ur földbirtokos (Felaranyos puszta) Ekeli 223. hsz. a. lakos tulajdonát képezi; — az árverés 1936. évi október 30-án délután 15 órakor Ekeiben (Felaranyos pusztán) 223. hsz. alatt, lesz megtartva. Eladásra kerül 1 drb. könnyű teherautó „Dover“ gy. jegyű. Becsérték Ke 4u00.— Az árverés lefolytatásával ekeli vez.. jegyző, Chroustovsky Jaroslav not. adj. bizatik meg. A tárgy eladása csak készpénzben való fizetés mellett fog történni s az eladási ár nem lehet kisebb a becsérték egyharmadánál. A kikiáltás csak a fent megjelölt időponttól számított félóra leielte után kezdődik. Az árverésre kerülő autó megtekinthető Ekelen (Felaranyos pusztán) 223. hsz. alatt 1936. okt. 29-én délelőtt 8—12 óra között. A komáromi járási hivatal P.H. mint végrehajtó hivatal. Komárno, 1936. szept. 21. Dr. BAáKA 313 járási főnök h.
