Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-17 / 84. szám

6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. október 17. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy Komáromban, Masaryk (Nádor) ucca 38. szám alatt vegyeskereskedest nyitottam. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Maradok szolgálatra készen FEHÉR JÓZSEF 282 vegyeskereskedő. A MI OTTHONUNK. A Menza ünnepélyére írta BORKA GÉZA. A fáradt, meggyötört sirály, ha vad viharba, vészbe Naplementig küszködik a széllel és viharral, Este végre odaszáll, hol várja puha fészke, S új erőt nyer, s újra győz, ha új vészt küld a nappal... Mert jó a fészek... envhet ád és békességbe ringat! Jó az otthon... elcsitíl és anyás, drága kézzel Cirógatja szép puhán elfáradt szárnyainkat... Hazamenj, ha bánt a gond, és semmi bajt nem érzel...! Otthon!... Szép tündérsziget... Boldog, ki hazatérhet, Hol együtt él a kis család, egymást segítve, óva... A fáradtak, a küszködök egy tűzhely mellé férnek, És testvércsókoktól mosolyog a ház minden lakója... Van nekünk is otthonunk: egy meleg, puha fészek... ősi bástyák állnak őrt szerelmesen körötte. Ősi bástyák védik őt, hogy ne bántsák a vészek: S egy magyar papnak lelke leng imádkozó» fölötte... Egy magyar papnak lelke sírt, mikor sorsunkat nézte, Árvaságunk fájt neki s az öröklét határán Mikor hű lelkét hívta már a lelkek örök fészke, Adott nekünk is otthont,hogy no fázzunk oly árván... Örülhetünk... van otthonunk ... szilárd, meleg és boldog... Munkás, szent falak között a lelkünk újra éled__ Alit Palkovics szent példája ifjú szívünkbe oltott, Innen visszük szerteszét, hogy szebb legyen az élet... Egy érdekes jogi kérdés Mi történik a meg nem rendelt postaszállítmánnya ? A járási választmány elkészítette az 1937. évi költségvetés tervezetét A komáromi járás választmánya szerdán, október 14-én Parassin Sán­dor járási főnök elnöklete alatt a dél­utáni órákba benyúló hosszú ülést tartott, melyen az 1937. évi költség­­vetés összeállításával foglalkozott. Az elnöklő járásfőnök közölte az orszá­gos hivatal leiratát a választmánnyal, mely szerint a jövőben a járási vá­lasztmány tagjai a járás költségén nem mehetnek távoli küldöttség-járásra. Aköltségvetés tervezetéhez általá­nosságban Király József esperes, egy. párti választmányi tag szólt először hozzá s rámutatott a mai nehéz gaz­dasági helyzetre, a rossz termésre s hivatkozva arra, hogy Bödők Sándor választmányi taggal a polgári göndol­­kozású keresztény felfogású s magyar lakosságot képviselik, mint választott tagok s igy a nép nevében már most általánosság­ban felhívják a választmány fi­gyelmét arra, hogy jól fontolja meg a költségvetés egyes tételeit, s ragaszkodjék ahhoz, hogy pót­adóemelést ne kelljen bevezetni, mert az újabb terheket az adó­fizetők semmiképen nem bírnák, sőt a kisgazdák megterhelése, az adófizetők újabb terhe miatt a munkásság is csak kárát váltaná az állandó adós rójolásnak. A szocialista, kommunista tagok az adóemelés mellett szólaltak fel. A ter­vezet összeállítására, melyről még a já­rási képviselet dönt s mely négy órás tanácskozást vett igénybe, végül is oly javaslatot tett a válaszimám- a képviselőtestületnek, hogy annak alap­ján a járási pótadót mérsékelten kell emelni. A költségvetés egyes tételeiről a já­rási képviselet gyűlése alkalmával fog­juk részletesen tájékoztatni olvasóin­kat. A járási képviselet gyűlése né­hány hét múlva ül össze. Az országos választmány támogatja a Jőkai-szobor akciót Giller János dr. idevonatkozó javaslatát elvben elfogadták. — október 16. Szlovenszkó országos választmánya október 15-én Országh József elnök lésével ülést tartott. A választmány kultúrális ügyekkel is foglalkozott, melynek során Giller János dr. az Egyesült Párt képviselője felhívta a választmány figyelmét, hogy Komáromban Jókai emlékére szobrot terveznek fölállítani s s a szobor költségeinek fedezésé­hez az országos választmánytól is nagyobb segélyösszeget kér. Az orszá­gos válás ztmáng ehhez elvben hozzájárult, de az összeg nagyságát egyelőre nem állapította meg. — Berger F. Vilmos csemegeke­reskedő ajánlja naponta friss Pasterisált tea-vaj, yoghourt, gervais és többféle sajtkülönlegességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, külön­féle huskonserveket, valamint pácolt és konserv halakat, graham- és diétás (knäcke) kenyeret. Hág kávé és külön­féle fajkávék naponta pörkölve. Tiszta akácméz. „BOHEMIA“ cipőkrém a legjobb 92 Elég gyakran történik, hogy a posta kézbesít hírlapot, folyóiratot, könyvet, vagy más oly tárgyat, melyet a címzett meg nem rendelt. Ezeket az átvevő vagy visszaküldi, amikor is minden felelősség alól mentesül, vagy pedig megtartja, illetve megveszi, ha azokra szüksége van, amikor természetesen a vételárat meg kell fizetnie. De itt az a kérdés is felmerül, váj­jon köteles-e a címzett az általa meg nem rendelt postai szállítmányt visszaküldeni és illetve vissza nem küldés esetén a vételárát megfi­zetni? E tekintetben a kereskedelmi tör­vény, mely csak a kereskedők jogvi­szonyait szabályozza, akként intézke­dik, hogy a kereskedő a neki más helyről küldött árut, amennyiben azt meg nem rendelte avagy a megrende­lésnek meg nem felel, egyszerűen vissza nem küldheti, hanem az árunak az eladó rendelkezése alá bocsátásával annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik. A más helyről küldött áru átvételének megtagadása a kereskedőre nézve kár­térítési kötelezettséget és a rögtöni ren­delkezésre bocsátás elmulasztása az áru vételárának megfizetése iránti kö­telezettséget vonja maga után. Másképen áll a dolog nem keres­kedővel szemben, aki <a meg nem rendelt árut sem elfogadni, sem rendelkezésre bo­csátani, sem visszaküldeni, sem pedig megőrizni nem köteles. Ezzel ellenkező törvényes intézkedés nem létezik. Tudvalévőén a posta nem mindig magának a címzettnek kezéhez kézbe­síti a szállítmányt, hanem gyakran a címzett távollétében a háznépe veszi át az egyszerű postát úgy, hogy a címzett csak későbben vizsgálhatja meg a hozzátartozói által felbontott postai szállítmányt, mely részére meg­rendelése nélkül lett küldve. Ilyen­kor nincsen tehát módjában az elfo­gadást megtagadni, a visszaküldés pe­dig az újra csomagolással és postára adással, oly munkával jár, amit a címzett teljesíteni nem tartozik. A leggyakrabban előforduló eset az, amikor előfizetés nélkül hírlapok vagy folyóiratok megtekintésre küldetnek és ha a címzett azokat megtartja, ellene a lapkiadó vállalat peres úton kisérli meg az előfizetési díj behajtását úgy, mintha megrendelést eszközölt volna. Ilyen pereknek nincsen jogi alap­juk, mert abból, hogy a címzett nem küldte vissza a meg nem rendelt hírlapot, nem vélelmezhető a megrendelési szándék. Ugyanaz a jogelv áll más értékesebb tárgyakra nézve is, melyeket a cím­zett, még ha ajánlottan vagy csomag gyanánt lellek szállítva, nem köteles visszaküldeni vagy megfizetni, habár sokan a levelezés és esetleges jogvita elkerülése okából és talán jobb érzé­sük sugallatát követve nem vonják ki magukat eme tárgyak visszaküldé­sével iávó fáradtság vagy megfizetés alól. Még egy kérdésről lehetne szó, t. i. nem-e képez büntetendő cselekményt az áttvett tárgynak megtartása? Itt számba jöhetne a jogtalan elsajátítás vétsége, melyet az követ el, aki más­nak tulajdonát képező ingó dolgot, ha véletlenségből vagy tévedésből birto­kába jut, jogtalanul elsajátítja. Azon­ban ezen bűncselekmény ismérvei ab­ban az esetben, amikor a címzett a részére küldött postai szállítmányt megtartja, nem forognak fenn, mert hiszen a küldés nem véletlenség, habár a címzett akaratától függetlenül is történt és tévedés sem forog fenn egyik fél részéről sem és végül a do­log megtartása még nem jelenti annak elsajátítását. Dr. G. J. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Az 1927. évi 76. törvény 154. §-a 1. bekezdése szerint, minden háztu­lajdonos, ha házában a házbéradó alá tartozó épület vagy épületrész hasz­nálata megszűnik és az hasznot nem hoz, továbbá, ha ilyen épület vagy épületrész használata újból megkez­dődik, avagy újból hasznot kezd hozni, köteles ezen ténykörülményeket az adókivető hatóságnak beálltuk napjá­tól számított 15 nap alatt írásban be­jelenteni és az illető helyiségeket rész­letesen feltüntetni. A törvény ezen rendelkezésével a háztulajdonosok tisztában vannak, s azt hisszük, nem is mulasztották el az adandó eseteket bejelenteni az il­letékes hatóságoknak, annál is inkább, mert hiszen egyesületünk is számta­lan esetben nemcsak írásbelileg, lap közlemény útján, de szóbelileg is nem győzte tagjait eléggé figyelmeztetni a törvény ezen rendelkezésének betartá­sára. Ámde, tény az is, hogy a kivető ha­tóságok az ilyen bejelentéseket az adó­kivetés során vagy egyáltalában nem avagy csak nagyon sporadikusan vet­ték figyelembe. Ennek következtében azután szám­talan panasz, számtalan elégedetlen­ség vált észlelhető az adózók részéről, miből kifolyólag egy eklatáns esetet a legfelsőbb közigazgatási bíróságig fel­vittük elvi jelentőségű döntés kipro­­vokálása végett, mely határozatot köz­érdekre való tekintetből azért véljük szükségesnek közölni, hogy jövőre néz­ve a háztulajdonosok ehhez tarthassák magukat saját jót felfogott érdekük­ben. A legfelsőbb közigazgatási bíróság 1936 március 8-án kelt L. 4221/33. számú ítélettel kimondotta, hogy a községi lakbérilleték leírását (törlé­sét) a lakás üresedés címén kérvé­nyezni kell, nem elég a puszta tényt az adóhivatalnak és a községi lakás­hivatalnak bejelenteni. Ennélfogva figyelmeztetjük a ház­­tulajdonosokat, hogy a lakásüresedé­seket az adóigazgatóságnak és a vá­rosi hivatalnak necsak mint puszta tényt jelentsék be, hanem egyúttal kifejezetten a házbéradónak és a pót­lékainak a leírását (törlését) is kér­jék. Bocz Béla. — A Deborah Leányegycsükl okt. 18-án, vasárnap este fél 9 órai kezdet­tel jótékonycélú teaestet rendez az Otthon kávéházban, melyre pártfo­góit ezúton hívja meg a Rendezőség. Lakásába, irodájába, műhelyébe, üzletébe vásároljon orokego kályhát Szunyoghy Testvéreknél ahol használt kályháihoz pótalkatrészeket a' legelő­nyösebben vásárolhat és szakszem felvilágosítással szívesen szolgálnak, 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom