Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-17 / 84. szám
Lapunk mal szämaa jövőheti teljeBRá.dió-mtisort tartalmazza Otvenhetedlk évfolyam._______________84. szám. Szombat, 1030« október 17, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben 3 Helyben és vidékre postai szétküldéssel égisz évre 81 K3, (élévre 40 Ké, negyedévre 20 K6. - Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapítottál néhai TUBA JANOS. Beislös (ősierkesztfa GAAL GYULA dr. Szerkesztő» BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Főműnk* társak» FCLOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Megcsonkított szabadságjogok. (AL) Franciaországban, de Angolországban is legutóbb mozgalmas lelt az ucca. Mig Franciaországban ez nem újdonság, Angolországban, különösen Londonban meglepetésként hatolt az ucca megmozdulása. A Csatornán innen is, lúl is a jobb- és baloldali irányok hívei tűzlek össze, az uccákon valóságos harcok folytak, barrikádokat emeltek és miután a rendőrség és egyéb karhatalmak nagy nehezen rendet teremtettek, a könnyű és súlyosabb sebesültek nagy száma mulatta, hogy nem lebecsülendő szenvedélyek fűtötték azokat, akik résztvettek az ueeai viaskodásokban. Nem sokkal a csatazaj elülte után olvashattuk a lapokban, hogy Franciaországban a népfront Blum-kormánya erélyesen akar intézkedni a sajtóagitáeió megrendszabályozása iránt, ugyanakkor Londonból is híre érkezett annak, hogy az angol kormány a gyülekezési, felvonulási és egyesülési szabadságot legalább is ideiglenesen korlátozni szándékozik. Ma, amikor Angolországot és Franciaországot a demokratikus államok vezetőiül és mintegy a demokratikus kormányzat mintaképéül szerelik feltüntetni, különösen hat az, hogy ebben a két államban is komolyan foglalkoznak fontos szabadságjogok megnyirbálásának gondolatával. Bizonyára ez is érvet fog nyújtani azoknak, akik nem hívei, vagy nem feltétlen hívei a demokratikus uralomnak arra, hogy kétkedéssel tekintsenek a demokrácia egyedül üdvözítő volta felé. Valahol mindenesetre hibának kell lennie, de valószinüleg nem magában a demokrácia gondolatában van a hiba. Már régebben állapítják meg magának a demokráciának legfanatikusabb hívei is, hogy a demokratikus kormányzatban nincs minden a legteljesebb rendben. Hallottuk azt a kijelentést, hogy nem a demokrácia rendszere helytelen, hanem azokban rejlik a hiba, akik azt átültetik az életbe. Hallottuk azt is, hogy ma már a demokrácia bizonyos tekintetben módosul és tekintély-demokráciává kell válnia. Sőt hallottuk azt a lehetetlen kijelentést is, hogy diktatórikus demokrácia is létezhet. Egyáltalában még baloldaliak is kacérkodnak a diktatúra fogalmával, amelyet pedig a legmerevebben elutasítanak ésmindenképen kárhoztatnak, ha jobboldali parancsuralomról van sző. így például a Bluni-kormány uralmát egy prágai kormánylap a »rábeszélés« diktatúrájának nevezi. A demokrácia fogalma ma tehát nagyon elasztikussá vált és abba belemagyaráznak mindent, még azt is, ami a demokrácia lényegével a legélesebben ellenkezik. A széles néprétegek természetesen POLITIKAI SZEMLE Foss; Kálmán szenátor a devalvációról és a Gabonatársaságról. — október 16. A szenátus azon ülésén, amelyen a csehszlovák korona értékleszállílásáról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak, Füssy Kálmán szenátor alapos beszédben mondta el bírálatát a javaslatról. A szenátor beszédében a devalváció iés a Gabonamonopólium közötti viszonyról többek között a következőket mondotta: — A miniszterelnök úr a gazdákhoz szép felhívást intézett, hogy az 1936/37. gazdasági évben ne kívánják a gabonaárakból a monopóliumtársaság javára eszközölt levonások megszüntetését, hogy ne dráguljon a kenyér. Tehát a devalváció árát megint a gazda fizesse meg. A gazda senki másnak nem adhatja el gabonáját, csak a Gabonatársaságnak és a vevő megállapításai ellen apelláta nincs, kénytelen annyit elfogadni, amennyit a társaság kegyesen adni méltóztatik neki és a társaság a régi áron adja tovább a malomnak a gabonát, a lisztet a péknek. — Tulajdonképen mi az az előny, amit a Gabonatársaság a gazdának eddig adott? A rossz termés következtében köztudomás szerint jobb árakat lehetett volna elérni a szabad piacon, mint amilyeneket a Gabonatársaság adott. Ezidén is rossz volt a termés, de az ígért árstabilizáció helyett leszállították az árakat. Fel kell vetni tehát a kérdést, hogy mikor oszlatják jel ezt az önmagáért való telhetetlen társaságot, mely a gazdáknak nem segít, csak minden vonalon, minden iránynem sokat gondolkoznak ezeken a feltűnő tüneteken, elöltük a demokrácia tulajdonképpen csak jelszó és ma olyan jelszó, amely végeredményben merev elválasztó vonalat jelent a jobboldali irányzattal szemben. A genfi tanácskozásokon Litvinov a szovjetoroszok kiküldöttje mindenkor mint a demokrata eszmék élharcosa szeret szerepelni és nem mulaszt cl egy alkalmat sem, hogy szembeforduljon a jobboldali irányokkal. Pedig mint azt a Moszkvában nemrég lejátszódott események igazolják, az orosz szovjet-uralom és a bolscvizmus mindennek inkább mondható mint demokratikusnak, mert magának az istenadta népnek vajmi kevés beleszólása van a közügyek vitelébe és a nagy gazdasági és egyéb terveket tulajdonképpen szintén felülről erőszakolják rá a milliós tömegekre, amelyeknek még korántsem olyan a szellemi, erkölcsi és inüvcttban megkárosítja, mert alacsony árat fizet akkor is, amikor a szabad piacon magasabb ár volna elérhető. Mi lesz majd rekordtermés idején? A gabonalársasági rezsim mellett kimondottan gúnyszámba megy azt mondani, vagy azt kívánni, hogy a gazdák ne kérjek, ne kívánják az árlevonások csökkentését. Tehát a gazdának már kérni sem szabad... Ide jutottunk a gazdát boldogító monopóliummal. A gabonamonopóliummal a kormány olyan kelepcébe csalta — szép Ígéretekkel — a gazdatársadalmat, hogy azt csinálhatja vele, amit akar. — Hogy a Gabonatársaság milyen mostohán kezeli a vasfogójába szorított gazdákat, azt a vetőmag kérdésének kezeléséből is látjuk. Itt az őszi vetés utolsó órája s az igényelt vetőmagról még mindijg semmi hír. És emlékezetünkbeti van a tavalyi »nemes« vetőmag története. Őszi búza helyett tavaszi búzát adtak vetőmagul és megfordítva. És ez történik az irányított, de semmiesetre se mintagazdálkodás harmadik-negyedik évében. És bírsággal, nemsokára börtönnel fogják büntetni azt, aki búzát termel, mert dédapja is búzát termelt és becsukják a molnárt, mert őrölt. Uraim, az ilyen tervgazdálkodás nem a bizonytalanságba, hanem a teljesen biztos gazdasági csődbe vezet. Ezért kell követelnünk a belső piacon a mezőgazdasági termelést korlátozó intézkedések teljes feloldását. segi fejlettsége, hogy magából tudna kitermelni ilyen terveket. Talán van abban is némi igazság, hogy például a németországi vagy olaszországi jobboldali uralom nem áll oly messze a demokratikus népuralomtól, mert akik az élen állanak, a nép egyszerű fiai közül kerültek ki tehetségük, erélyűk és egyéb rendkívüli tulajdonságuk révén és nem hivatkoznak sohasem arra, hogy valamely felsőbb hatalom kegyelméből vagy egyéb magasabbrendűség alapján illetné meg őket az a hatalom, amelyet népük összessége érdekében fejtenek ki. Ha végigtekintünk a 'demokratikus államokon is, azokban is tapasztalhatjuk, hogy a szabadságjogok nem érvényesülnek a maguk teljességében. A mai világban nagy a keletje a cenzúrának, a véleménynyilvánítás szabadsága elé sok akadály gördül, alig találunk bárhol is a kormányhatalomfolytatás a 2. oldalon) Eltörte a karját, 'bekötözték, meggyulladt, elégett egy komáromi aggastyán. Tragikusan szenvedeti ki egy komáromi aggastyán: ritka és borzalmas halálnemmel. Kaszás Mihály hetvenhat esztendős cserepezőmester az uccán ment a napokban és az esőtől sikos járdán elcsúszott. Oly szerencsétlenül esett el, hogy balvállcsontját és karját törte el. Elsősegélyben részesítették, majd beszállították a kórházba, ahol karját gipszkötésbe rakták. Két nap múlva Kaszás Mihály kikéredzkedett a kórházból és hazament. Otthon fájdalmai miatt nem tudott aludni, éjjel felkelt, cigarettára gyújtott, de oly szerencsétlenül, hogy inge jés a karjára alkalmazott hatalmas kötése meggyulladt, hatalmas lánggal égett. Sietve oltották rajta a tüzet, de súlyos harmadfokú égési sebeket szenvedett. Hiába szállították a mentők a kórházba, a szenvedett sérülésekbe a szerencsétlen Kaszás Mihály belehalt. Álarcos betörők támadása. Az áldozatul esett oldalborda és a műfogak. Szokatlan kalandban volt része Méry Teréz szőgyéni asszonynak. A vakmerő támadás ugyancsak fölzavarta Szőgyén község megszokott csendjét. Késő este volt, amikor Méry Teréznek föltűnt, hogy a kamrába zárt libák nagyon gágognak és nyugtalankodnak. Fogta magát és kiment, hogy megnézze a nyugtalanság okát. Alig lépett azonban a kamrába, két álarcos férfi, akik már a kamrában voltak, hirtelen neki rontottak és megtámadták és véresre verték. Eltörött egyik Oldalbordája és arany műfogsora is összetörött. A halálra rémült asszony kétségbe esve sikoltozott segítségért és amikor a két álarcos támadó észrevette, hogy segítség érkezik, rémülten és hangatthomtok elmenekültek. A megérkezett segítség már nem találta ott a két álarcos betörőt, csak a földön fetrengő megvert asszonyt, akinek hosszabb ideig kell az ágyat őriznie, amire teljesen fölgyógyul. A községben e szokatlan támadás nagy izgalmat keltett és nemcsak a csendőrség, hanem az egész lakosság azon van, hogy a vakmerő betörőket kézrekerítsék, nehogy tovább garázdálkodjanak. Peredi csendélet. Kántor András 19 éves peredi földmíves legény egy udvarban élt Takács Ambrus gazdával. Egy létra miatt verekedés támadt közöttük. Takács olyan dühvei támadt Kántorra, hogy az kénytelen volt kést rántani és védekezni. Közben olyan erővel szúrta Kántor önvédelemből mellbe Takácsot, hogy Takács ott a helyszínén kiszenvedett. A nyitrai kerületi bíróság most vonta felelősségre Kántort, akit az esküdtek verdiktje után egy évi börtönre Ítéltek. I!
