Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-10-07 / 81. szám
1936. október 7. »KOMÁROMI LAPOKc 3. oldal Hogyan dolgozik az élelmes szövet-utazó, ha elakarja adni áruját? Nagyszerű trükk, amely Komáromban is bevált, avagy: várhatod a lepedőt! — október 6. 1. A kényszerűség, az üzleti tülekedés, a nagy verseny egyre újabb ötleteket termel. Nincs az a ravasz ötlet, arnelylyel ne kísérletezne egy-egv ügynök, vagy kereskedő, hogy áruját elhelyezhesse. S ezek az ötletek — bármily furfangosak —, még csak nem is érik a büntetőtörvénykönyv határát, hiszen büntetendőt nem követelt el vele az ötlet termelője, sőt, gratulálni kell neki ahhoz az 'ügyességhez, amelyet a hiszékeny vásárlóközönséggel szemben használt. Ilogy aztán a kereskedelmi etika s a jóizlés határát hogyan súrolja ez, az már más kérdés. Mert súrolja! S ha alaposabban szemügyre vesszük e ravaszságokat, az is eszünkbe jut, hogy tenni kellene már a túlságosan furfangos utazók ellen valamit. Leginkább szövetügynökök azok, akik ravasz trükkökkel dolgoznak. Az ország textiltermelését el kell valahogy helyezni. Az, hogy az ügynök olasznak nevezi magát, hogy nem tud semmiféle nyelven beszélni, a miivel a köztársaságban beszélnek s’Igy kínálja valódi »milánói« szövetét: régi trükk. Régi az »eredeti angol gyapjú is. A közönség egy idő múlva rendszerint észreveszi, hogy rászedték. 2. A legújabb trükk, amellyel Komáromban két ügynök dolgozott, a következő. »Csak megbízható helyre« mentek, címeket nem kértek s általában úgy cselekedtek, mintha nagy szívesség lenne tőlük, hogy egyáltalában bekopogtattak a házba. Az egyiknek a két karja fel is volt kötve: »az áruládák rázuhantak«. Autóval jöttek, »egyenesen Reichenbergből«. Csak az egyik beszélt magyarul. A másik voll az »üzlettulajdonos úr, a tönkrement üzletből, amelyet most végkiárusílanak. Hogy mit árultak? Hihetetlenül olcsó vásznat, törülközöl, orvosi köpenyt, lepedőt, párnahajat. A háziasszony, akinek szemei elé a kollekciót kiterítették, olvadt a gyönyörűségtől, olyan szép, olyan erős — és olyan olcsó volt az áru. Egy tucat; legfinomabb orvosi köpeny száz korona. Egy tucat finom törülköző tíz korona. Egy remek lepedő négy korona. Ágynemű: nem is mondjuk el, milyen olcsó. Botrány, milyen olcsó! 3. A házias szonyojk! s a 'háziurak titokban azt hitték, hogy nem is juthattak az utazó urak törvényesen ilyen olcsó holmikhoz. Az utazó urak ezt sejtették s biztosították a vásárolni szándékozó urasat s úrnőket, hogy törvényes úton jutottak az áruhoz, »Reichcnbergben tönkrement egy kereskedő s annak áruját visszük szét«. Természetesen mindenki rendelt az olcsó vásznakból. Orvosi köpenyt az is rendelt, akinek nem volt szüksége rá. Tucatnyi törülközőt, egész staffirungot, mindent... Az egyik utazó úr kicsiny kis noteszbe írta a rendeléseket, összevissza és írást se adott róla. Biztosította azonban a társaságot, hogy »két napon belül szállítjuk az árut, csak akkor kell fizetni. Rendeli a komáromi kórház is, ötszáz lepedői és tizenkét tucat orvosi köpenyt.« Ez megnyugtatta a kételkedőket. A kórház is rendelt? Rendelünk mi is... 4. Eddig a trükk bevezető része. A szemfényvesztés. Az olcsó árú, amit cSak megmutattak. Mert most csendesen ennyit mondott az egyik ügynök úr: — Volna véletlenül egy darab szövetünk. Egészen véletlenül van nálunk, nem tekintenék meg? Persze, hogy azt Is megtekintik, hiszen a szövet is potom olcsó lehet... Tessék csak mutatni azt a szövetet. — Eredeti ára négyszázötven volna, de mi odaadjuk kettőszázötvenért. A szövet nem is rossz. Hiszen itt a trükk: rendes, kommersz szövetet árulnak s ezt akarják eladni. Ezért volt a nagy bevezetés, a vászon, meg a lepedő s a kórház... Végre megalkudnak kettőszázban. »Csak azért, mert hat ládánk van a vonatnál s azt akarjuk kiváltani. Igazán, csak azért...« Nagyobb hitel kedvéért rnűveszekedést is rendeztek egymás között az ügynök urak. Leszidták egymást, amiért olyan Olcsó Jánosok! 5. A szövet gazdát cserél s ezért készpénzt is fizet a vásárló. A vásznakat, ó, azokat hozzák... Kedden... Pénte-Komárom, október 6. Megrendítő gyilkosság történt Nagymegyer közelében, a Sárkány pusztán, néh ány cső kukorica miatt. Husvét József, közismert nagymegyeri tolvaj, ötvenesztendős mezőgazdasági munkás, elhatározta, hogy nagy obbmennyiségű kukoricát fog letörni s azt eladja. Tizenkétesztendős fiával, Bőgi Károly nevű társával és B. B. tizenegyesztendős fiúval kerékpárra kaptak s kimentek Sárkánypuszta határába. Ott kukoricát törtek s mikor már egy halomra valót letörtek, hazamentek. Otthon, a faluban, Husvét József egy kocsit kért kölcsön, hogy a kukoricát beszállíthassa a földekről. Ki is mentek a kocsival, de Sós Lajos mezőőr, aki a kukoricát őrizte, már ott fogadta őket. Sós szép szóval elküldte a tolvajokat, alig távozott el azonban két lépést, Husvét haragra gerjedt s mivel attól félt, hogy Sós Lajos feljelenti, a nála lévő vizesüveggel úgy vágta fejbe Sós Lajost, hogy az eszméletlenül terült el a földön. Néhány pillanat múlva azonban magához tért, amire Husvét József fojtogatni kezdte, Bőgi Károly a lábát fogta a rugdalózó mezőőrnek, hogy Elitélték a vágsellyei álíőldbirtokost. Újabb szélhámosságon érték. Környékünkön sok hiszékeny gazdát és vendéglőst csalt már meg egy vágsellyei szélhámos, valami Kovács József nevű. Rendesen földbirtokosnak adta ki magát és vendéglőkben, kocsmákban nagy mulatozásokat szokott rendezni és mulatozás közben összebarátkozott az éppen ottlevő gazdákkal, akiknek aztán eladott valami terményt, amely az ő földjén termett. Rendesen volt nála minta a terméséből és azzal csalogatta lépre a hiszékeny gazdákat, mert neki egy talpalattnyi földje sincs. Az eladott terményekre aztán foglalót és előleget vett fel és aztán a gazdák várhatták a termény leszállítását. A vendéglősöknek is adós szokott maradni. Efféle csalásokért már többször állott a törvény telőtt. A nyitrai kerületi bíróság most vonla hasonló dolgokért felelősségre és a bíróság ez alkalommal hat havi börtönnel sújtotta az álföldbirtokos urat. • ken... Mindenki örül a vételnek. Nagyszerű szövet s a jövő héten nagyszerű vászon. A vásznat várhatják. Se lepedő nem jön, se köpeny, se huzat. Megállapítottuk, hogy a kórház nem is rendelt. A vasútállomáson nincs is ládájuk. Nem is Reichenbergből jöttek, hanem Léváról s Dunaszerdahclyről. Felkerestük őket személyesen, esti munka után a kávéházban. Megkérdeztük őket, szállítják az árut? »Hogyne« — felelték — »holnapután...« S ezzel elutaztak. 8. Ennek már öt napja. Mindenki várja az olcsó vásznakat. Csalás? Végeredményben nem. Körmönfont trükk: elszédítik a vásárlót az olcsó vászonnal, a nagy megrendeléssel s ügyesen az asztalra csempészik az »olcsó« szövetet. Amelyet ugyanolyan árban s ugyanolyan minőségben minden rendes komáromi textilüzletben meg lehetett volna venni. Persze, mese nélkül. A vászon nem jön. És a bekötött kezű főnök úr sem jön. Akire a hat teli láda rázuhant. Hol vannak már... Biztosan Újvárt, vagy Párkányt boldogítják. ne tudjon védekezni. Sós Lajos kiszenvedett. Husvét, Bőgi s a két gyermek behúzták Sóst a kukoricásba, majd másnap Husvét Bögivel együtt ismét felkereste a tetthelyet s az esi leple alalt Sós Lajost elcipelték a három kilométerre levő kanálisba, ott eltemették. A mezőőr eltűnése feltűnt a szomszédoknak s keresni kezdték Sós Lajost. Mivel sem őrhelyén, sem kunyhójában nem találták, rögtön az a gyanú merült föl, hogy haragosai tehették el láb alól. Értesítették a nagymegyeri s a komáromi csendőrséget, amely nyomozni kezdett ezügyben s rövidesen megtalálja Sós Lajos hulláját is, valamint nyomára jött a tetteseknek. Husvét eleinte tagadott, de Husvét fia az apja ellen vallott, amire Husvét is beismerte tettét. Azt vallotta, hogy félt a feljelentéstől. A tetteseket letartóztatták s átadták a komáromi ügyészségnek. A tragikus véget éri mezőőrnek nyolc neveletlen árvája maradt, felesége most is várandós állapotban vau. Sós Lajos egyébként hadirokkant volt Halálosvégii magzatelhajtás Megyereseaa. — október 6. Magzatelhajtás bűntettével és gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta a komáromi ügyészség Borovicz Mária komáromi aszszonyt, mig Laki Jánosné megyercsi asszonyt bűnsegédséggel vádolta meg. Laki Jánosné levélben hívta meg Borovicz Máriát Megyercsre, hogy ott tiltott műtétet hajtson végre egy aszszonyon, Erős Jánosnén, akinek már tíz gyermeke volt. Borovicz Mária 130 koronáért eleget is tett a kérésnek, de a beavatkozás következtében a sokgyermekes családanya rövidesen meghalt. így került Borovicz Mária a törvény elé. A vádlott asszony részleges beismerésben volt, de tagadta, hogy honoráriumot vett volna föl, az orvosi szakértő pedig a beavatkozás és a halál között nem talált összefüggést. A tanuk terhelőén vallottak s Borovicz Máriát kéthónapi feltétlen, Laki Jánosnál kétheti feltételes fogházra ítélték. Úgy az á l l am ügyész, mint a védő dr. Kállay Endre s a vádlott fellebbeztek. A vádlott asszonyt a gondatlanságból okozott emberölés vádja alól felmentették. Fogadjon el csak „BOHEMIA“ cipőkrémet. 92 A Szülői Társulat megalakulása a községi elemi iskolában. Komárom, október 6. Folyó év október 3-án, szombaton a községi iskola keretében megalakult a Szülői Társulat. Az alakuló gyűlésen nagyszámú szülő jelent meg, akik között a társadalom minden rétege képselve volt. Pethő Sándor igazgató ismertette a szülői társulatok célját és meleghangú beszédében rámutatott a szülői társulatok fenntartó elemére, arra a nagy szeretelre, amely minden normális anya és apa szívében él gyermeke iránt és amely arra készteti a tehetősebb és intelligensebb szülőt, hogy anyagi és szellemi javaival segítségére legyen annak a szülőnek, aki erre rá van utalva, mert hiszen egyben mindnyájan egyenlők: a gyermekeik jóvoltának minél sikeresebb előmozdítására való törekvésben. A törvényes rendeletek ismertetése után, a jelenvoltak kimondották, hogy óhajtják a szülői társulat megalakulását és megtartották a választásokat. A tisztikar és a választmány a következőképen alakult meg: elnök: Weszelovszky János dr., bírósági tanácsos, alelnök: Tarics Lajos, jegyző: Weisz Kornélia, pénztáros: J.ichtenslein Bernát. Választmányi tagok: Árendás József, Bakonyi Istvánná, Braun Andor, Czibor István, Cseszár István, Csizmár András, Farnbauer Imre, Goldstein Ernő, György Hugóné, Hermann Endre, Kállay György, Kelemen Istvánná, Kossár Józsefné, Liszkay Ilona, Nádor Ernő, Romhányi János, Rónai János, Salamon Júlia, Schmidt Viktor, Söröss Krisztina, Szálló László, Sztranyovszky Jánosné, Tarics István, Teleky Miklós, Tóth Imre, Tóth Juliska, Vargha Imre, Vökön János, Wánkay László, Weisz Fülöpné. Hivatalból: Pelhő Sándor igazgató. A megalakulás után a szülők társulata Pethő Sándor indítványára elhatározta, hogy belép a Pozsony és környéke magyar iskolai szülők társulatai szövetségébe. Az iskolaszéki tagok közül is többen jelen voltak a megalakulás aktusán. Az iskolaszéknek és a szülői társulatnak azonos a szociális célkitűzése: a tanulóknak ruházattal, élelemmel, és taneszközökkel való ellátása. Eddig a ruházattal és élelemmel való ellátás a jótékony egyesületek és a népjóléti központ, meg a város kezében volt. A tankönyvekkel és egyéb taneszközökkel való ellátás csak a városra nehezedett, most újabb tényező lép az eddigi együtteshez: a szülői társulat. — Egy rövid kereszthúros barna zongora eladó. Érdeklődni lehet a kiadóhivatalban. M. U. Dr. Syracek Jaroslav bőr- és nemibetegségek szakorvosa Rendel Széchenyi ucca 16. 12-13, 17—19 óra. Lécebné íond részére is. 288 Gyilkosság a nagymegyeri határ* ban néhány kukoricacső miatt. Fia szemeláttára végzett a gyilkos egy hűséges mezőőrrel. s így kapta a mezőőri állást.
