Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-03 / 80. szám

Lapunk mai száma a jövőheti teljesHádió-müsort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. SO. szám. _____________Szombat, 1030. október* 3, Előfizetési ér csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Kfi, íélévre 46 Ké, negyed­évre 29 Ké. — Külföldön 12» Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelő* !6s*erkosztős GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak, FÜLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton iinwamxa MirtarawBnaagaPHaamgaaagxBBsaag^^ A „demokratikus“ devalválás. POLITIKAI SZEMLE Meghosszabbították a gaz­dák kiegyezési eljárására s adósságaik rendezésére A magyar nép kívánsága volt az egységfront megteremtése. — Jaross országos pártelnök nyilatkozata. (AL) Nagyon jól emlékezhetünk ar­ra, hogy a világbékék megkötésének idejében, mikor a világmegváltó új eszméket hirdették, ezek között szere­pelt az is, hogy a titkos diplomáciá­nak meg kell szűnnie. Ezzel együtt jár, hogy a nemzetközi kérdéseknek elintézésébe a demokrácia elveinek megfelelően beleszólhasson mindenki. Azóta hosszú évek múltak el és a dip­lomácia nyilvánosságából napról-nap­­ra lefaragtak valamit. Ha Genfben látszólag minden nemzetnek egyfor­ma is a joga és minden nemzet kikül­döttje szabadon szónokolhat a külön­böző nyilvános üléseken, ezek körül a bizalmas és titkos üléseknek óriási tömege szövődik. A titkos és bizal­mas üléseknek lefolyásáról pedig a közönséges halandó semmiképpen sem értesül. Az utóbbi hónapokban a tit­kos diplomácia olyan virágzásnak in­dult, mint amire a múltban is ritkán volt példa. A napokban robbant ki a francia kormánynak az a terve, hogy deval­válja a frankot. Ugyanekkor nyilvá­nosságra került az is, hogy ezt a de­­valválást a francia kormány már ré­gebben előkészítette és bizonyos meg­állapodást létesített Angolországnak és az Egyesült Államoknak kormá­nyával. Előzőleg bizonyára hosszas és súlyos tárgyalások folytak, ame­lyekről azonban a nyilvánosság nem értesült. A megállapodás az eddig is­mertekké vált adatok szerint nem ró sem Angolországra, sem az amerikai Egyesült Államokra különösebb köte­lezettségeket, mert ezek csak jóaka­­róan veszik tudomásul a francia frank devalválását és az ő pénzegységük értékének kialakítását semmiképpen sem teszik függővé a francia frank sorsától, Angolország és az Egyesült Államok lakossága tehát nem áll kü­lönösebb újabb tények előtt. De nem mondható ez a franciák tömegeire, akiket meglepetésszerűen ért a deval­válás és nem mondható ez azoknak a kisebb és nagyobb államoknak la­kosságára sem, amelyek kormányai függő viszonyban vannak Párizstól és pénzügyi politikájuk a francia frank­tól. Ezek közé tartozik Csehszlovákia is. Fel kell tételeznünk, hogy a prá­gai kormány is tudott Párizs tervé­ről, de azt mint a legbizalmasabb és legnagyobb titkot kezelte. Franciaországban a Blum kormány mindenkor úgy tünteti fel magát, mint a valódi, hamisítatlan és ősi demok­rácia letéteményese. Bluin miniszter­­elnök a kormányclnökség vállalása után többízben is kijelentette, hogy a frank tekintetében fönntartja az ed­digi állapotot. Most pedig éppen az ellenkezőjét tette annak, amit eddig hirdetett. Meglepetésszerűen történik ez és nem lehet könnyű a Blum kor-Komárom, október 2. Az egyesült országos keresztényszo­cialista és magyar nemzeti párt lévai körzete nagysikerű nagygyűlést tar­tott Léván, amelyen a magyar nemzeti munkáspárt országos pártvezetősége bejelen­tette a munkáspártnak az egye­sült pártba való belépését. Az erre vonatkozó határozatban meg­állapítja a munkáspárt, hogy a ki­sebbségi sors egyformán sújt min­den ittélő magyart, a magyar munkaadónak és a ma­gyar munkásnak ebben a sorskö­zösségben egymásra kell találniok. A nagygyűlésen megjelentek az egye­sült párt elnöksége: Jaross Andor or­szágos pártelnök, Esterházy János orsz. ügyv. elnök, Füssy Kálmán sze­nátor, Porubszky Géza dr. nemzet­­gyűlési képviselő, Salkovszky Jenő dr. és Gürtler Dénes dr. tartomány­gyűlési képviselők és a körzetbe tar­tozó szervezetek nagy számú képvi­selői. Kmoskó Béla dr. orsz. végrehajtó­bizottsági tag nyitotta meg a nagy­gyűlést, ulána Majthényi László üd­vözölte a megjelenteket, Ágoston Gusz­táv titkár pedig lelkes szavakban je­lentette be a magyar nemzeti munkás és földmíves párt csatlakozását. A nagygyűlésen felszólalt Jaross Andor országos pártelnök, aki meg­ragadó beszédben világította meg az egyesült párt demokratikus jellegét. — Sokszor érnek bennünket politi­kai jellegű támadások, — mondotta Jaross elnök többek között, — hogy a mi egységűnk nem fedi a demokrá­cia alapfeltételeit s olyan totalitásra törekszik, mely lelki kényszer ere­jével akarja megvalósítani az itteni magyarok egységpártját. Ki kell je­lentenem, hogy mi igenis a demokrácia talaján, a teljesen szabad véleménynyil­vánítás eszmei síkján, a gondo­latszabadság tökéletes megőrzé­sével a demokráciában biztosított elvi harc nyíltságával akarjuk megvalósítani a kisebbségi ma­mány helyzete, hogy a széles népréte­­gckkcl elhitesse az eddigi álláspontja föladásának szükséges voltát, mert mindenki bizalmatlanná válik, ha egy­szerre azt kell hallania, hogy amit eddigclőttc egyedül üdvösnek és he­lyesnek hirdettek, az egyszerre hely­telen és megváltoztatásra szorul. Blum tehát nem is vette igénybe az általa örökérvényességűnek hirdetett de­mokráciának különböző eszközeit, előzőén semmiképpen sem tájékoz­tatta a francia közvéleményt, sem a sajtó, sem gyűlések, sem kormány­­nyilatkozatok utján, hanem máról­­holnapra állott elő az új tervvel, ame­lyet a francia parlamentben gyors ütemben akar keresztülhajtani. Egyes lapok úgy tüntetik fel a franknak a devalválását és az ehhez gyarok és sorstársaik egységpárt­ját. Éppen a demokrácia nyíltsága, a meggyőzés becsületes lehetősége, a különféle világnézetek elveinek ösz­­szehasonlítása teremt részűnkre rend­kívül kedvező feltételeket, melyek mellett verhetetlen erővel, utói nem érhető fölénnyel győz a mi gondolatunk: az itte­ni magyarok pártpolitikai egysé­gének a gondolata. — A demokrácia népuralmat jelent, vagyis jelenti azt a légkört, melyben a nép önmaga választhatja meg ma­gának azt a politikai keretet, mely­ben élni kíván s önmaga formulázza meg azt a programot, melyet elfogad­va, megvalósítani óhajt. Tévednek azok, akik a demokráciát egyoldalú­an magyarázva, annak mentén a széj­­jeltagoltságot, a pártokra szakado­­zottságot, a könnyen megoszthatósá­­got keresik s ebben a dzsungelben kívánják biztosítani személyi érvénye­sülési lehetőségüket s elfelejtik annak a csehszlovák politikusnak a kije­lentését, akit pedig oly gyakran sze­retnek idézni, hogy a demokrácia önmagunk által vá­lasztott fegyelem. A demokrácia ebben az államban kell, hogy mindenkinek egyforma jogokat adjon, nekünk magyaroknak is teljes jogunk önmagunknak meg­választani a pártot, a fegyelmi formát, melyen keresztül kívá­nunk érvényesülni. S itt kérdeznem kell, vájjon a magyarok egyesült párt­ját nem maga a magyar tömeg, a magyar kisgazda, a magyar kis­iparos, a magyar fizikai és szelle­mi munkás kívánta-e megterem­teni, vájjon mi, akiket a magyar­ság bizalma az élre állított, nem vollunk-e egyszerűen végrehajtói a magyar tömegek akaratclhatá­­rozásának? Nem volnánk demokraták, ha nem ismernénk fel a nép igazi kívánságát. A nép egy pártot kívánt, mi tehát megteremtettük az egyesült pártot. egyes államokban fűzött hasonló in­tézkedéseket, mint a demokratikus irányú országok összefogásának jelét és mint ezeknek az országoknak va­lamilyen rendkívül nagy sikerét és a demokratikus gondolat újabb győ­zelmét. A hiszékeny és gondolkozá­sában tunya olvasóközönség valószí­nűleg be is veszi majd ezt a hang­zatos beállítást, melyhez azonban al­fától ómegáig nagyon sok kétség fér. A mi kormánylapjainkban olvas­hatjuk, hogy a francia frank deval­válása következtében súlyos helyzet állott elő, a prágai kormány perma­­nenciában van és a legfelső pénzügyi körökkel állandóan folynak a tanács­kozások, hogy a megfelelő pillanat­ban megtörténhessenek a szükséges (Folytatás a 2. oldalon.) kitűzött határidőt. A törvények és rendeletek gyűjtemé­nyében 259. szám alatt megjelent a gazdaegyezségi eljárásról szóló ren­delet módosítását tartalmazó kormány­renddel. Ennek legfontosabb intézke­dése, hogy a gazdaegyezségi kérelmek szeptember 30-án lejárt határidejét 1937. január 31-ig hosszabbítot­ták meg. Megjelent ezenkívül a törvénygyűj­teményben a 258. sz. rendeletnovella is, mellyel a gazdaadósságok fizetési kedvezményeiről szóló rendeletben meghatározott október elsejei határ­napot 1937. február elsejére tolják ki. Halálos lövés az éjszakában­— október 2. Pavlicsek József Lót községi mező­őr panaszkodott a gazdáknak, hogy a tolvajok annyira elharapództak a me­zőn és a szőlőkben, hogy egy maga nem bír velük elbánni, felkérte tehát a gazdákat, hogy segítsenek neki tol­vajokat fogni künn a határban. Orsa János volt az első, aki hajlott a kérésre és éjszaka kiment a mező­őrrel tolvajlesre. A szőlőben helyez­kedtek el egymástól nem 'nagy távol­ságra. A mezőőr egyszeresük rémülten hallja, hogy Orsa János felől pus­kalövés dördült el. Nyomban Or­­sához szaladt, de akkorra már a szegény ember véresen a földön hevert. A szerencsétlen embert az érsekuj­­vári kórházba vitték, ahol az orvosok megállapították, hogy a vadászpuská­ból eredő lövés közvetlen közelről tör­tént. A golyó a jobb arcon hatolt be és az agyat is megsértette. Életben maradásához kevés a re­mény. A gyilkos merénylet elkövetésével egy orvvadászt gyanúsítanak, akit már le is tartóztattak. Cséplés közben sült el a pisztoly. — október 2. Megrázó szerencsétlenség történt a Tardoskedd melletti Csike majorban. Ebben a majorban herét csépelt Bla­­zek Pál tardoskeddi gépész, aki min­den reggel kiment a majorba csépelni. A kérdéses napon reggel, amikor ki­ért a majorba és mielőtt a csépié­hez kezdett volna, odaintette a fűtőt és elővette browning pisztolyát és át­adta neki azzal, hogy zárja el a kuf­­ferjébe. Lukács László fűtő át is vette a pisztolyt és kérte a gépészt, hogy adja oda a kufferja kulcsát is, hogy a pisz­tolyt elzárhassa. A gépész azonban hiába tartott nagy keresést a zsebei­ben, a kufferkulcs csak nem akart előkerülni. — Adja hát akkor vissza a pisztolyt — szólott a fűtőnek. Amikor a pisztolyt a fűtő átadta abban a pillanatban elsült és a golyó keresztülfúrta a gépész kar­ját és aztán a mellébe hatolt. A szerencsétlenül járt gépészt súlyos sérülésével kórházba vitték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom