Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-19 / 76. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK< 936. szeptember 19. sokkal magasabb állami szempont, semhogy némi munkatöbblet miatt azt figyelmen kívül hagyni lehetne. Annyi bizonyos, hogy a fiatal bírói generáció, mely cseh vagy szlovák egyetemen végezte tanulmányait, nem ismerhetvén a magyar jogi terminológiát, aligha lesz képes a komplikált jogügyekben hozott ítéletet magyarul helyesen megfogalmazni, ami szintén hátrányt jelent a jogkereső közönségre. Ezen a hiányon szintén egyhamar segíteni kell és pedig olyképen, hogy az egyetemen a magyar jogi terminológia tanszékét kell felállítani. hogy a joghallgatóknak alkalma legyen a magyar jogi műkifejezésekkel megismerkedni. Egyelőre akadnak még régi magyar bírák, akik úgy az alsó, mint a felsőbíróságoknál a jegyzőkönyvek és határozatok helyes magyar nyelvű fogalmazását elvégezni tudják, de ezeknek száma rohamosan fogy és nehány esztendő múlva teljesen híjján lesznek a társasbíróságok épúgy, mint a járásbíróságok oly bíráknak, akik a magyar jogi terminológiát ismerik. Nem akarjuk összehasonlítani a magyar kisebbség helyzetét a német nemzeti kisebbségével, de példaképen mulatunk réá. hogy miképen tudja ez nyelvhasználati jogait minden téren teljes mértékben érvényesíteni. Ott el sem képzelhető az, hogy cseh nyelvű idézés, vagy határozat kézbesíttessék akár a félnek, akár pedig az ügyvédnek. Igaz, hogy olt a bírák jobbára német egyetemeken végeztek és tökéletesen bírják a kisebbségi nyelvet. Nyelvhasználati sérelmek sem fordulhatnak elő, mert senkinek nem jut eszébe a törvényes határozmányoktól eltérni. Hogy tehát a magyarság a komáromi kerületben, ezen szinmagvar országrészen megmentse és megőrizze a bíróságok magyar jellegét, minden rendelkezésre álló eszközzel kell nyelvhasználati jogának csorbítását megakadályoznia és odahalni, hogy a törvényben biztosított jogaitól meg ne fiosztassék. Dr. G. J. A népnevelésügyi törvények végrehajtása. A Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség memoranduma. Komárom, szeptember 18. A népnevelés fejlesztésére vonatkozó csehszlovák törvények végrehajtása terén számtalan sérelem érte a magyarságot, amely a magyar népnevelés előmozdítására szolgáló szervek és intézmények megalakításánál és igazgatásánál a vonatkozó törvény szellemével ellenkező magatartást tapasztalt. A Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség, mely a járási magyar közművelődési testületek és könyvtártanácsok munkaközössége, memorandumot szerkesztett és azt megküldte a köztársaság elnökének, a miniszterelnöknek, a nemzet nevelésügyi minisztériumnak és az iskolaügyi referátusnak, s az emlékiratban előterjeszti azokat a kívánságokat, amelyek az ezen a téren tapasztalt hiányosságok pótlására és a hibák alapos javítására irányulnak. A memorandum, mely dr. Borka Géza ig. elnök és I v á n f y Géza ügyvezető szerkesztésében kerül felterjesztésre az illetékes helyekre, rámutat arra. hogy a népnevelésügyre vonatkozó törvények végrehajtása a magyar szervek és intézmények zavartalan működésének biztosításával államérdeket is szolgál s nem pusztán a törvényeken alapuló kisebbségi jogokról van szó, hanem az állam érdekéről is, amidőn az erre vonatkozó törvények értelmében való népnevelésben a magyarság teljes jogú részvételét kéri. Nyolc pontban foglalja össze az emlékirat kívánságait, amelyek a következők : 1. Az iskola és nemzetnevelésügyi minisztérium, valamint a referátus népnevelésügyi osztályához magyar nemzetiségű szakreferens kinevezése, aki e minőségben mint a legfőbb kultúrhatóságoknak rendszeresített tisztviselője, a népnevelés ellátását végző magyar kultúrszervek és intézmények szervezeti, igazgatási és felügyeleti ügyeiben a kultúrhatóságok ezirányú szolgálatát ellátja. 2. Kapjanak a járási hivatalok utasítást a járási magyar közművelődési testületek megszervezésére és a többi nemzetiségek azonos szerveihez és intézményeihez hasonlóan a magyarság számarányának megfelelő anyagi támogatására. Azokban a járásokban pedig, amelyekben e testületek más nemzetiségekkel közösen alakíttattak meg, ezektől függetlenül, önálló magyar testületek alakíttassanak. 3. Minden közkönyvtár mellett magyal- könyvtártanács felállítása és törvényszerinti független működésének biztosítása. 4. A magyar közkönyvtáraknak a magyarság számarányának megfelelő állami, országos és járási anyagi támogatása. 5. Az anyagiakban szegény községek magyar könyvtárai könyvellátására központi magyar kölcsönkönyviár felállítása és ennek megfelelő anyagi támogatása. 6. Magyar könyvtárosi tanfolyamok rendszeresítése. 7. A magyar közkönyvtárak könyvanyag-bírálatát ellátó magyar cenzúra bizottság tagjainak mielőbbi kinevezése. 8. A Magyar Közművelődési Szövetségnek, szaksajtójának s .magyar nyelvű oktató és népnevelő kiadmányainak erkölcsi és anyagi támogatása a többi nemzetiségekhez hasonló módon és pedig úgy az állam, mint a hatóságok részéről. Akinek udvarát kettészelte az országút! Furcsa helyzetbe jutott gazdasági udvar. — szeptember 18. Furcsa, nem mindennapi eset szóbeszéd tárgya már régóta Perbete községben. A párkányi járásban Kisújfalu és az ógvallai járásbeli Perbetén át Bajcs községig országutat építettek. Ez az országút Perbete községben furcsa dolgot művelt. Átmetszi Varga Máté perbetei gazda portáját. Az egységes telek ketté szakadt és az országút egyik oldalán van a lakóház, a másik oldalán pedig a gazdasági épület, istálló. csűr. stb. A kisajátítási eljáráskor Varga Máténak kártérítés fejében tízezer koronát ajánlottak föl, de ezt Varga keveselte. Akkor azt mondták neki, hogy majd ki jön egy másik bizottság és az majd új becslést fog eszközölni és a tízezer koronát föl fogja emelni. Varga Máté várta az új bizottságot, de az csak nem jött ki. A helyzetet nagyon súlyosbítja, hogy az országút a lakóház ablaka mellett vonul el, de olyan közel, hogy már gyalogjárónak se jutott hely. Végre most olyan stádiumba jutott a dolog, hogy Jaross Andor, az egyesült pártok nemzetgyűlési képviselője kérdést intézett a közmunkaügyi miniszterhez, hogy hajlandó-e Varga Máié kárát a gazdasági szempontok figyelembe vételével újra fölbecsültetni és ennek kapcsán a kártérítési összeget újból megállapítani. Most egész Perbele és messze vidék kíváncsian várja Varga Mátéval együtt a miniszter válaszát. — Berger F. Vilmos csemege-kereskedő ajánlja naponta friss Pasterisált tea-vaj, yoghourt és többféle sajtkülönlegességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, különféle huskonserveket, graham és diétás (knäcke) kenyeret. Hág kávé és különféle fajkávék naponta pörkölve.Tiszta akácméz. San Simeon ura Európában. William Randolph Hearst, a kaliforniai ujságkirály mesebeli vagyona, különc gyűjteményei és házi szabályai. Néhány nap óta érdekes vendége van Olaszországnak: Hearst, az amerikai ujságkirálv, aki szabadságidejét Európában tölti és most sorra járja Itália városait. Természetesen, ahol csak megjelenik, épp olyan, ha még nem nagyobb érdeklődés fogadja, mint a leggazdagabb indiai maharadzsákat, ami nem is csoda, mert Hearst talán még a maharadzsáknál is gazdagabb, de mindeneesetre nagyobb a hatalma. E. S. Bates professzor és Olivér Carlson nemrég érdekes cikket írtak egy nagy amerikai folyóiratban -az ujságkirálvról és mesebeli vagyonáról. Kalifornia — írja a két amerikai publicista — három részből áll: az egyik San Francisco, a másik Los Angeles és a harmadik — William Randolph Hearst és e három rész közül William Randolph Hearst ha nem is a legnagyobb, de mindenesetre a leghatalmasabb. A tenger és a hegyek mentén, szimbolikusan csaknem félúton Los Angeles középosztály-paradicsoma és a félig fasiszta San Francisco között terül el Hearst csaknem legendaszerű birtoka. San Simeon. Az idősebb Hearst korában közönséges ranch volt, mintegy tizenötezer hektár terjedelemben, amely csak szép fekvésénél fogva különbözött a többitől és a Santa Rosa és Piedra Blanca ranchokkal együtt központja volt a baromfitenyésztésnek. Ezen a dombos vidéken nevelkedett a gyermek William Randolph Hearst és már korán lovaglásra szoktatták. Vadászott az erdőkben, halászott az öblökben; hideg kék szemeivel sorra megbecsülte atyja birtokait és látta, hogy jó birtokok. De férfikora delén mégis egész más terület felé fordult érdeklődése: az újság felé. Noha többször megnagyobbította San Simeont, nem ott választott magának állandó lakóhelyet, a régi birtok csak arra volt azután jó. hogy tulajdonosa itt pihenje ki fáradalmait. 1920 körül azután, amikor Hearst érdeklődése Hollywood felé fordult, a tisztes San Simeönt mesebeli filmbirodalommá változtatta át. A birtok kellős közepén kastélyt építtetett, amely spanyol missziósházra emlékeztet, étterme pedig a kolostorok refeJdoriumára; építtetett Cottage-okát is, amelyek viszont francia kastélyokra hasonlítanak: általában minden mást mutat ezen a birtokon, mint ami a valóságban, kivéve a repülőt eret. a teuniszpálvákat és az úszómedencéket. A birtok urának a tulajdonában van a világ legszebb fegyvergyűjteménye; világhírű az eziistgyüjteménye is. De gyűjtött Hearst ezenkívül képeket, szobrokat, gobelineket, függönyöket, jelmezeket, régi faragott templomi padokul, sőt mennyezeteket és kandallókat is. De Richelieu bíboros ágya is ott van a gyűjteményei között. Egy kastély — ládákban. De ez még nem minden. A »La Cuerta Encantada« lábánál — ezen a birtokon ugyanis mindennek spanyol neve van: »La Cara Grande«, »La Cara de Sol«, »La Cara del Monte«, »La Cara del Mar« , fél mérföldnyire kincses ládák sorakoznak a völgyben, amelyek tartalmának még nem talált megfelelő helyet a birtok nagyhatalmú ura. És Newyorkban is van egy nagy raktárépülete ugyanerre a célra. így például ládákba csomagolva várja felépülését egy egész spanyol kastély, amelyet lebontottak, szétszedtek — akár az »Eladó kísértet«? című amerikai filmen —, hogy azután a megszámozott köveket az eredeti terv szerint újra összerakják. S mennyi kincs van még az egyiptomi, római, spanyol és olasz gyűjteményekben, s a nagy angol könyvtárban, amely még Hearst régi newyorki házában van! De csak a »halott« művészet érdekli Hearst-et, az élő művészet nem, legfeljebb a film. Soha sem törődött a festészet, szobrászat, építészet, zene vagy irodalom aktuális mozgalmaival, ujját sem mozdította egyetlen élő művész támogatására sem. Tizenöt millió dollár személyi kiadás. Hearst személyi kiadásait évente tizenöt millió dollárra becsülik, s ennek a roppant összegnek tekintélyes részét a San Simeonba érkező látogatók megvendégelése emészti fel. Rendszerint ötven-hatvan vendég van egyszerre a San Simeonban. A Cottageok és kastélyok faliszekrényeiben teljes ruhatár áll a hölgyek és urak rendelkezésére: vadász- és sportruhák, könnyű házi köntösök és estélyi ruhák. A vendég napfürdőzhet, billiárdozhat, vagy ping-pongozhat a középkori templomi padok között, vadászhat, halászhat, vagy tenniszezhet — a birtok 72 éves ura még kitünően tenniszezik —, s ha kedve van, úszhat a két nagy medencében, amelyek közül az egyiket édesvíz, a másikat felmelegített tengervíz tölti meg. Ha a vendég a gazdaság iránt érdeklődik, meglátogathatja a tyúkfarmot, vagy a tehenészetet, ha a kertészet érdekli, az exotikus fák mesterséges erdejében kóborolhat, de ha véletlenül zoológus az illető, rendelkezésére ált külön állatkert, amelyben négy oroszlán, négy zebra, négy láma, három kazuár, két emu, két puma, egy leopárd, egy yak, több elefánt, sok medve, és egész csorda bizon, gazella, antilop, zsiráf és kengura van. Ha a látogató jelentéktelen ember, autón szállítják a 65 kilométernyire fekvő San Luis Obispoba, ha azonban híres politikus vagy író, Hearst nagy ezüstös repülőgépe röpíti el San Simeonból oda, ahová utazni akar. Bejutni azonban igen nehéz Hearst mesebirodalmába. Néhány kilométer távolságra egymástól három kapu zárja el a birtokot a betolakodóktól. Szigorú őrök vigyáznak ezeknél a kapuknál,, s mielőtt bárkil is bebocsátanak, az első kapus portása telefonutasítást kér San Simeon urától. A birtok területén négy szabályt kell szigorúan betartani, ellenkező esetben már szedheti is a vendég a sátorfáját. Az első szabály: a vendégszobában tilos az ital. Ezzel szemben a kastély bárja egész nap nyitva van és ott korlátlanul ihat minden vendég a drága italokból. A második szabály: minden vendégnek kötelessége minden este megjelennie La Casa Grande nagytermében. Itt a coktailpartija mutatja be a ház udvarmestere a vendégeket egymásnak, később maga Hearst is megjelenik, rendszerint Marion Davies, a híres filmszínésznő kíséretében, aki a háziasszony szerepét tölti be. Azután felvonul a vendégsereg a spanyol várkastély kolostori éttermébe vacsorára. Vacsora után lép éleibe a harmadik háziszabály: valamennyi vendégnek meg kell jelennie a filmelőadáson. A negyedik, utolsó szabály a legjellemzőbb: semmi körülmények között sem szabad Hearst jelenlétében a halálról beszélni. A régi újságíró, aki lél évszázad óta a legborzalmasabb gyilkosságokat közli újságjaiban, a híres háborús uszító Hearst nem tudja elviselni a gondolatot, hogy egyszer neki is meg kell halnia. Azt mondják, hogy Hearst nem érzi jól magát San Simeonban. A vendégek nem az ő barátai, hanem Marion Davies ismerősei. S mialatt a vendégek: pompásan szórakoznak, a hajlotthátú öreg ember elhagyatva ül egy sarokban és egy tömbpapiron vezércikket ír. Éjfél ulán telefonon felhívja lapjainak szerkesztőségeit San Franciscóban, Los Angelesben és New-Yorkban, hogy valami jelentéktelen hiba miatt megrój ja őket, nem is a hiba miatt, hanem azért, hogy el ne feledje: ő az ujságkirály. MosL Itáliában utazgat Hearst. Talán ott keresi a boldogságot, a napsugaras olasz ég alatt, ahol olyan könynyű megfeledkezni a halálról... — Egy rövid kereszthúros barna zongora eladó. Érdeklődni lehet a kiadóhivatalban.
