Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-02 / 71. szám
Otvenbetedlk évfolyam. 71. Szerda, 1936. szeptember 2, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «0&K évre 89 Kő, félévre 49 Kő, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Kg. E£y esszém ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS, lelel5s ff.sserfcosztös GAAL GYULA dr. Szerkesztős BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főtminkatársaks FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Komárom, szeptember 1. A bukaresti új kormány kinevezése váratlanul olyan meglepetéssel szolgált az európai nemzetközi politikának, amelyre senki sem volt elké szülve s amely joggal keltett megrökönyödést mindenfelé. Az új Tafarcscii-kormáityból kimaradt — Titulescu, a hatalmas külügyminiszter, akit sokan Románia koronázatlan államfőjének tartottak, mert hiszen a lefolyt másfél évtized alatt megnyilvánult román külpolitikában csakis az történhetett, amit Titulescu akart. Nem lehet tagadni, szinte frappírozott mindenkit a hír, amely Titulescu bukását jelentette s nem lehet elhallgatni, hogy igen sokan leplezetlen kárörömmel vették tudomásul a román külpolitika irányítójának elejtését. Ezen már nem lehet változtatni: Titulescu nem külügyminiszter többé s bármennyire is lesújtotta a bukott nagyságot a mellőzés, ma már bevégzelt tény, hogy reá nincs szükség Románia külpolitikájának vezetésénél. Ezután már a nyugalom napjai várnak reá, amelyek csendjében elgnndolkozhatik a világ forgandóságán és változandóságán s töprenghet azon, hogy vájjon mi is lehet a tulajdonképeni oka annak, hogy minden megkérdezés nélkül, egyszerűen kihagyták a kabinetből. Mert hogy valami oka mégis csak van annak, hogy skarlha lellék, az bizonyos, de úgy látszik, hogy nem kötötték az orrára, mert saját maga mondja egyik nyilatkozatában, hogy egyáltalában nem tudóit az ellene irányuló »öszszeesküvés«-ről. Vagyis az ismert balkáni módszert alkalmazták ellene, ami egy olyan világlátott és a nemzetközi politikai életben nagy szerepet játszó diplomatának, mint Titulescu, nagyfokú megaláztatást és semmibevevést jelent, amit a nálánál sokkal kisebb kaliberű politikusok seni tudnának megbocsátani. Mennyivel érzékenyebben érinthette Titulescut a mellőzés, aki másfél évtizeden ál megszokta, hogy a saját véleménye diadalmaskodjék valamennyi államügyben, mely a külpolitikával kapcsolatban van s akinek külügyminisztersége Romániának biztonságot, vagy legalább is a biztonság érzetét szerezte meg. igaz ugyan, hogy az általa irányított külpolitika egyes hatalmaknál egyáltalában nem talált viszhangra, sőt Románia belpolitikájában sem kellett általános nyugalmat, mert habár a nagyhatalmak két fejét, Angliát és Franciaországot hihetetlen lojalitással szolgálta is, Olaszország-, Lengyelországvagv pláne Németországgal szemben olyan politikát folytatott, amely ezeknek a hatalmaknak nem hogy jóindulatát nein mozdította elő, hanem inkább még feszüittebbé tette a vili omárom, szeptember 1 Az egyesült magyar párt továbbra is fentarlja ellenzéki irányát. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt elnöksége szombaton tartotta Pozsonyban első ülését Jaross Andor országos elnök vezetésével, aki az ülés megnyitása után behatóan ismertette a jelenlegi belpolitikai és nemzetközi helyzetet. Majd Szűllő Géza dr., az aktuális külpolitikai helyzetről adott tájékoztatót. Több felszólalás után az elnökség egyhangúan kimondotta, hogy az alakuló kongresszuson elfogadott prggrammjához híven fenntartja a párt ellenzéki irányát és miután a belső szervezés kérdései megoldódtak, a magyar nép jogainak maradéktalan érvéngrejutása érdekében fog minden téren erőteljes munkát kifejteni. Megállapítja az elnökség, hogy a legutóbbi időben elhangzott belpolitikai megnyilatkozások nem szolgáltatnak okot arra. hogy letérjen a párt arról a politikai útról, amelyen eddig járt a magyarság és a vele sorsközösségben élő nemzetek létérdekei védelmében. Szilassy Béla dr. országos alel nők, a mezőgazdasági szakosztály elnöke, minden részletre kiterjedő beszámolót tartott a gazdaközönségnek a katasztrofális termés következtében rendkívül súlyossá vált helyzetről. Ezzel kapcsolatban kimondotta az elnökség, hogy a gazdaközönség tájékoztatása, sérelmeinek megállapítása és a sürgős teendők elvégzése végett országszerte mozgalmat indít. Érintkezésbe lép különböző gazdasági szervezetekkel azonos célú fellépés érdekében. A kormánynál és a parlamentben haladéktalanul sürgős akciót kezdeményez törvényhozói útján, a gazdamoratórium és az adómoratóriumnak egy évvel való meghosszabbítása iránt. Egyidejűleg megkeresi az összes, gazdasági érdekeket valló más pártállású s/.lovenszkói és kárpátaljai törvényhozókat az akció támogatására. Nyelvi sérelmekkel foglalkozott Esterházy János országos ügyvezető eiszonyt, holott pedig Romániának minden hatalom barátságára nagy szüksége volna. Hogy például Magyarországgal szemben a legelfogultabb, sokszor gyűlölködő politikát folytai olt, azt lépten-nyomon bebizonyította s mint a kisantant egyik legexponáltabb képviselője, a legeltenségesebb érzület fűtötte Magyarország iránt. Annál nagyobb szeretettel vette körül Szovjctoroszországot, amelybe akkor lett különösen szerelmes, amikor Franciaországgal Litvinov megkötötte a szövetségi szerződési. Külpolitikáját mindvégig a végietek jellemezték, de éppen ezért vallolt kudarcot. Romániában a paraszipártnők, aki kimutatta, hogy a kisebbségek nyelvi jogainak 20°/o-os arányszámhoz való kötése nem alkalmas a békeszerződésekben és az alkotmánytörvényben lefektetett kisebbségi jogok gyakorlati megvalósítására és szerzett jogok sérelmét jelenti az„ ha újabb népszámlálási eredmények alapján megfosztják kisebbségi nyelvi jogaik használatától a nagyobb tömegben élő nemzeti kisebbségeket, amelyek nyelvi jogaikkal már élhettek és abszolút létszámuk nem csők kent. Az elnökség elhatározta, hogy a nyelvi sérelmeket ezentúl is állandóan napirenden tartja. Majd egyházpolitikai kérdésekkel, pártegységesítés eddig végzett és a jövőben folytatandó teendőkkel, munkásügyekkel s a pártsajtó ügyével foglalkozott az országos elnökség. Az első minisztertanács szeptember 15-én lesz. A minisztertanács a nyári szünet után első ülését szeptember ló én, kedden fogja megtartani. A minisztertanács ülésére szóló meghívókat már ki is kézbesítették. A tárgysorozaton számos adminisztratív ügy szerepel. Ezenkívül meg fogják vitatni az őszi politikai munkaprogramm irányelveit s esetleg a jövő évi állami költségvetés tárgyalásait is megkezdik. A kereskedelmi miniszter a szomszédos államokkal kötött keretszerződésekről. A pozsonyi Duna-vásár vasárnapi ünnepélyes megnyitásán megjelent N aj min kereskedelemügyi miniszter is, aki a vásárt megnyitó beszédében tájékoztatta a hallgatóságot a vezetése alatt álló minisztérium akcióiról, majd pedig foglalkozott Csehszlovákiának a szomszéd államokkal való kereskedelmi kapcsolataival és utalt a múlt évben a Magyarországgal kötött keretszerződésre, amelyet ebben az évben vámdíjszabási melléklettel egészítenek ki. Az árucsere kerete azonban túlságosan kicsi ahhoz, semhogy abban az összes fontos ipari kiviteli komponensek helyet találhatnának és szükséges lesz megfontolás tárgyává Szerkesztőség és kiadóhivatal} Mas&ryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton tenni, hogyan juthatnánk el az egész keret célszerű egyszerűsítéséhez és kibővítéséhez. Utalt a miniszter ezután az Ausztriával folyt gazdasági tárgyalások befejezésére, ami a középeurópai együttműködés gyakorlati keresztülviteléhez jelent lépést. Szövetségeseinkkel, a kisantant másik két államával, — folytatta a miniszter — ismételten folytak tárgyalások, amelyeknek az volt a céljuk, hogy fokozatosan kibővítsék gazdasági együttműködésünket. Az ezekkel az államokkal szemben fennálló kliringkérdéselcet leszállítás vagy likvidálás útján rendezni kell. Az iparososztály ügyeivel foglalkozóit ezután, a kereskedelemügyi miniszter, aki ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az ő tárcája a közigazgatás terén is igyekszik az iparososztály érdekeit előmozdítani. A kereskedelmi minisztérium támogatja az idegenforgalmat is és feladatának tekinti, hogy a jövő évi állami költségvetésben idegenforgalmi és fürdőpropaganda céljaira olyan tételt állíttasson be, amely megjelel ezen ügy jelentőségének. A miniszter bejelentette, hogy legközelebb hozzáfognak a csehszlovák Duna-gőzhajózási Társaság belső reorganizációjához, hajóparkjának kiegészítéséhez és modernizálásához. Ha a dunai hajózást a Fekete tengerig és a Levantéig meghosszabbítottuk, a kereskedelemügyi minisztérium Galacon szabad kikötőzónát óhajt létesíteni. Najman miniszter ezután a csehszlovák kormány nevében a vásárt megnyitódnak nyilvánította. Október közepén iii össze a nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés két házának első ülését október közepére vették tervbe. A Poledni List c. lap szerint a képviselőház összehívása csak október 15-ike táján esedékes. A Rudolfinumban az üléstermet övező folyosók márvány padozatát most rakják le s a klubház tájékán is serény munka folyik. Most építik be a falba a lávbeszélőhuzalokat és a csengőket, mely utóbbiak tekintetében szorgalmasan dolgoznak. Ezek a bevezetések egész szeptembert lefoglalják, de akkorra r ra akart támaszkodni, azonban a parasztpárt ma már eljátszotta szerepét a román politikában, amely az állandó belső zavarok folytán amúgy is igen súlyos terhek alatt nyög s a különböző túlzó nemzeti irányzatok állandóan felborulással fenyegetik. Nincsenek olyan ideális állapotok Romániában, amelyek megengedhetnék a (úlzó külpolitikát s ha Tatarescu ilyen körülmények között kihagyta Tilulescut, bizonyára annak m élyenjáró okai vannak. Aminthogy a külföldi lapok visszhangjában máris feltalálható az a gondolat, hogy az egyes államok, mint Olaszország, Németország. I.eiiífvelorszáu között fennálló román fesziillségi viszony Titulescu távozásával megkapta az enyhüléshez vezető feltételt, ami Románia szempontjából nagyon is figyeleniremélló változást hozhat. Úgy látszik, hogy a román külpolitikában új irányzat jut szóhoz s ha a román külpolitika eddigi nagyhatalomnak hitt irányítója letűnt is az intrikák és sakkhúzások színteréről, azért Románia bizonyára megtalálja az ő méltó képviselőjét Géniben és egyéb külügyi szerveknél. Bizony ennél az esetnél is bebizonyosodott a régi megállapítás, hogy senki sem pótolhatatlan. Még Titu- Ieseu sem!
