Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-26 / 69. szám
Otvenhetedlk évfolyam 69. szám. Szerda, 1936. augusztus 26. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel «gisz évre 80 KC, félévre 40 KC, negyedévre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belel ös lösterkesztős GAAL GYULA dr. Szerkesztő-» BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Egyesszám ára 1 korona. Föraunkatársak-! FŐLAP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Nem lesz háború Komárom, augusztus 25. A köztársaság elnöke a napokban ellátogatott Reichenbergbe és ez alkalommal hosszabb beszédben foglalkozott a köztársaságban uralkodó cseh-német viszonnyal s beszéde végén a nemzetközi politikai helyzet ismertetésével kapcsolatban annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy nem lesz háború. Nemcsak most hallottuk ezt Benes dr. köztársasági elnöktől, ennek a véleményének ismételten adott már kifejezést s egészen bizonyos, hogy békét hirdető nyilatkozatai megnyugvást keltenek mindenfelé. De hogy a köztársasági elnök is oly sokszor nyilatkozik meg ebben a kérdésben, azt bizonyítja, hogy az egész világot ez az egyetlen gondolat foglalkoztatja, ettől retteg mindenki. ez a kérdés teszi kibírhatatlanul feszültté a nemzetközi helyzetet s ennek a véres veszedelemnek megakadályozását várja az egész világ. Közben azonban az egész világ fegyverkezik. A diplomaták és a kormányok arra a régi közmondásra hivatkoznak, hogy si vis pácéin, para bellum, vagyis, ha békét akarsz, készülj a háborúra s a nagy készülődés állandóan tart, az államok az emberpusztító háborús eszközökkel szerelik fel magukat s nines a technikának olyan újabb »vívmánya«, amely a háborút szolgálva, ne találna helyet a katonai felszerelések arzenáljaiban. Különben most is folyik a háború. Alig zajlott le az olasz-abesszini háború, a palesztinai harcok még le sem csendesedtek, máris öldöklő háború folyik Spanyolországban, ahol a legkegyetlenebb testvérharcban pusztítják egymást a spanyolok, nem is szólva arról az évek óta tartó japán-kínai háborúról, amelynek nem akar vége szakadni. Tehát most is van háború, egyedüli szerencse az, hogy távol vannak a hadszínterek s remélhető, hogy azok az okok, amelyek a távoli háborúkat előidézték, a középeurópai békét nem fogják megzavarni. A köztársasági elnök meggyőződéssel hirdeti a békét és arra figyelmeztet, hogy senki se higyjc azt, hogy bárkinek is szándékában volna megtámadni Csehszlovákiát, ne higyjc senki, hogy háborúnak nézünk elébe és hogy nálunk vagy körülöttünk valamelyes változás fog bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy ne törődjön a köztársaság népe azzal, hogy a különböző hatalmak gyorsított ütemben és hatványozott mértékben fegyverkeznek, hogy maga Csehszlovákia sem akar a saját jól felfogott érdekében e tekintetben elmaradni a többi államtól, s hogy azok a hadgyakorlatok, amelyek Csehszlovákia északi részében éppen most folylak le, azonkívül, hogy az államvédelem szempontjából rendkívüli fontossággal bír-Komárom, augusztus 25, Benes dr. köztársasági elnök a hadgyakorlaton. A Pardubitz és Königrätz környékén végbement hadgyakorlatot megszemlélte Benes Ede dr. köztársasági elnök, aki a hadgyakorlatok hadszínterén több megfigyelő állásról figyelte a 102.000 főnyi haderő részvételével lefolyt gyakorlatokat. A köztársasági elnök a kunetici hegyen való tartózkodása alatt fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt az elnök röviden vázolta a hírlapírók feladatát és ama kívánságának adott kifejezést, hogy jól figyeljék meg a katonaságot és ha jól megfigyelték, csak azt állapíthatják meg, amit már ő maga is megállapított, hogy az államvédelcm terén nagy haladás történt. A katonákkal és a tisztekkel való érintkezés közben a hírlapírók azt is megállapíthatják, hogy az utánpótlás jó és lelkesen végzi feladatát. A legénység a megerőltető menetelések után is igen jó hangulatban van. örömmel állapítja meg ezeket az elnök és azt kívánja, hogy ezt a sajtó is emelje ki. Afelett, amit a hadgyakorlat első három napján látott, csak megelégedését fejezheti ki. Nem akar esetleges hiányosságokat leplezni, a katonai igazgatás sem akarja ezt s ezért tárgyilagos bírálatot fog mondani mindenről. Mindnyájunknak egy a célunk és ez a hadsereg és a köztársaság sikere. Az alkotmánytörvény végrehajtását követeli a Slovenská Liga főtitkára Granatier Antal, a Slovenská Liga főtitkára a Novy Svet c. hetilapban »Megoldatlan probléma« címmel írt cikkében foglalkozik a magyar kisebbség kérdéseivel, valamint azokkal az Ígéretekkel, amelyeket a magyar politikai pártok a köztársasági elnök választásánál kaptak. A cikkíró rámutat arra, hogy a magyar politikai pártok nem mondtál le a kulturális autonómiáról, hasönlóképen követelik a magyar egyházi ügyekben a római katolikus püspökség vagy legalább vikáriátus alapítását. Megfelelő részt kivannak a közpénzekből a magyar közintézményeknek, tanszéket a magyar nyelvnek és irodalomnak, magyar oktatást az összes magyar gyermekeknek, nagyobbszámú magyar polgári iskolát és magyar hivatali nyelvet mindenütt, ahol azt a nyelvtörvény előírja. Külön nem hangsúlyozzák az a!acsonvabbfoku földmívesiskola nagyobb számát s a magyar intelligenciának az állami hivatalokban való érvényesülését, de ez szintén magától értetődő követelés. Megállapítja Granatier, hogy ezek nem világrengető követelések, amelyek bizonyos modalizációval és a szlovák kisebbség jogainak szemmeltartásával teljesíthetők. De teljesítésre várnak azok a bizonyos Ígéretek is, amelyeket a magyar pártok vezérei a köztársasági elnök választása előtt kaptak. A Csehszlovák demokratikus köztársaságban minden polgár egyenlő nyelv és valláskülönbség nélkül. Az állam kisebbségi politikájának bizonyára valamennyi nemzet harmonikus együttműködése a célja. Akinek agyában más célok motoszkálnak, az nem látja a tényt és akarva-nemakarva olyan vizeken evez, amelyek az állam partjait alámoshatják s ezzel önállóságát is. Nincs okunk, — fejezi be cikkét Granatier főtitkár, — hogy a valóságban mást tegyünk, mint amit az alkotmánytörvény készítésénél önként terveztünk. Hisszük, hogy a legkisebb veszély e részen fenyeget bennünket. Granatier váratlanul jött cikke nagy feltűnést keltett, annyival is inkább, mert az, aki írta, eddig éles vitákat vezetett a szlovenszkói magyar nemzeti kisebbség politikai követeléseinek jogossága felett. Az a kérdés, hogy a vagy pedig arra, hogy személyi vagy politikai célokat szolgáljon. Sokan járnak közöttünk is, akik csak a rémet látják, akik szinte kéjelegve koiportálják a legrosszabb, iegtendcnciózusabb híreket s abban telik örömük, ha felebarátjuknak aggodalmai szerezhetnek. Ezekkel a háborús kuvikokkal, sokszor háborús uszítókkal a törvény érleimében kellett volna már régebb idő óta eljárni, akár a sajtóban, akár a társadalomban szólaltatják meg vészes hangjukat. Aki az emberiség sorsát szívén hordja, az mindent elkövet, hogy a háborútól megmeneküljön a világ. Ha vannak okok, amelyek felidézhetik a háborút, ki kell küszöbölni azokat. A nemzetek közölt fennálló nézeteltéréseket megértéssel kell elsimítani, aki felül tud helyezkedni a magasabb erkölcsi érdekek fölé, annak be főtitkár úr belátta-e eddigi álláspontjának tarthatatlanságát, — vagy pedig valaki sugalmazására jelent meg a szenzációs cikk? Megbékélésre hajló hangja mindenesetre figyelmet érdemel s ha őszintének bizonyul, akkor reményt kelthet arra, hogy az itteni magyar kisebbség tizennyolc éves problémájának megoldását elősegítse. A Slovenská Liga eddig az elutasítás álláspontján állott a magyarokkal Szemben, de várjuk, hogy ezen egyik eL ismert vezérének föllépése mit rejteget magába n. A valótlanságot tartalmazó sajtóhelyreigazításra nézve módosítják a sajtótörvényt. A sajtó részéről számos panasz hangzott el amiatt, hogy valamely lap a helyreigazításnak akkor is kénytelen volt helyt adni, ha az nyilván téves vagy valótlan állításokat tartalmazott. E panaszon szándékozik az igazságügyminisztérium segíteni azzal a most kidolgozott javaslattal, amely az 1934. évi 126. sz. sajtótörvény 14. szakaszának 4. bekezdését a következőleg novellizálja: Ha a bíróság úgy találja, hogy a helyreigazítás közlésének megtagadása indokolt, akkor a kérelmet (t. i. a leközlés kötelezettségének kimondására vonatkozó kérelmét) elveti. Ugyancsak elveti a kérelmet, habár nincs is ok a helyreigazítás közlésének megtagadására, de a felelős szerkesztő bebizonyította a helyreigazítás valótlanságát. Ha a helyreigazítás közlését csak azért tagadták meg, mert az nem felel meg a 11. §. 1. bekezdése második mondatában meghatározott feltételeknek, úgy a bíróság a kérelmező hozzájárulásával a helyreigazítást úgy szövegezi meg, hogy az a törvény követelményeinek meg feleljen s kötelezi a felelős szerkesztőt, hogy azt a 3. bekezdésben említett határidőben közölje le. Ezzel egyidejűleg a felelős szerkesztő indítványára kötelezi a kérelmezőt az eljárás költségeinek megtérítésére. Ha a helyreigazítás valótlanságát bebizonyították, a bíróság a kérelmezőt 1000 koronáig terjedhető rendbírsággal sújthatja. kell látnia, hogy nem a háború az, amely békét teremt. Ahány háború csak volt még a világon, soha sem végződött úgy, hogy az utána következett békekötés nem hagyott volna olyan sebeket, amelyek időnként felszakadtak és meggyógyítsuk súlyos problémákat jelentettek az emberiségre nézve. Aki igazi híve a békének, az nem gondol a háborúra, az csak az emberiségre gondol, amelynek érdekében kell dolgoznia mindenkinek, de különösen azoknak, akik nemzetek sorsát irányítják. Ha meg lehet menteni Európa békéjét, akkor mindent el kell követni ezért még áldozatok árán is. Azért minden olyan törekvés, amely a béke megmentésére irányul, de háború nélkül, kell, hogy teljes mértékben támogatásra találjon, hogy megerősödjék bennünk az a gondolat, hogy nem lasz háború. nak, legfőbb demonstrálás a béke fentarlása mellett. Teljes lojalitásunk és tiszteletünk az államfő iránt azt diktálja, hogy ezen meggyőződésében kövessük őt és nyugodtan bízzunk optimizmusában. Azonban ha így áll a valódi helyzet, akkor el kell némítani azokat a kuvikliangokat, amelyek hónapok óta a kormányttámogató sajtó valamenynyi orgánumában, mint valami vészes szavalókórus zúgnak és mételyezik meg a lelkeket, örökös rettegésben tartván a hiszékeny embereket egy olyan veszedelem elkövctkezésének vártában, amely csak a szcnzációhajhász fclzaklatolt agyában szülcthclik meg. Maga a köztársasági elnök is tud ezekről a lélekgyujtogatókról, akiknek meggondolatlan munkája csak arra szolgálhat, hogy pánikot idézzen elő a lakosság közölt,
