Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-22 / 68. szám
6. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1936 augusztus 22. Három tolvajnak összesen háromévi börtön. Négy évig lopkodta egy tolvajbanda a magtárakat s az üzleteket. — augusztus 22. Tizenötrendbeli lopással vádolta az ügyészség Árendás Ferenc és Mihály István kőmívessegédeket és Szabó Mihály cukorkaárust, akik mind a hárman lévai lakosok. A három férfi tolvajszövetkezetét alakított s 1932 óta rendszeresen fosztogatta mindama lévai szatócsüzleteket s környéki magtárakat, ahová bejuthatott. Mindent elloptak, ami kezükügvébe került: cukrot, kávét, csokoládét, diót, mákot s egyéb élelmiszert, a magtárakból szorgalmasan hordták el a gabonát s a babot. Az így ellopott holmik ériéke a tízezer koronát meghaladja. Szabót ezenkívül orgazdasággal is vádolták. Végre is a tolvajszövetkezetet ártalmatlanná tették s a komáromi Komáromi ucca EGY HIRES VILLANYÓRA Nyitra városában is van. Jobban mondva, csak volt. Ez a villanyóra éppen olyan módon készült, mint a komáromi: a város legforgalmasabb terén, közgyönyörre állították föl, hirdetéseket is elfogadtak oldalaira a nyitrai kereskedőktől s a hirdetések tíz évre szóltak. Hiába emeltek panaszt később a kereskedők, hogy az órát a kutya se keresi föl, még az is elfordul az órától és más uccasarkot keres: oly döbbenetesen rosszul jár az óra s oly közderű kíséri silány működését. Az óra, akárcsak Komáromban, mind a négy oldalával más és más időt mutatott. Ámde a nyitraiak jobban jártak az órával, mint Komárom: jőve egy irdatlan teherautó és ronccsá rombolta a szép villanyórát. A nyitraiak erősen hálálkodtak az autónak s boldogan vették tudomásul, hogy nincsen ezentúl városi nyilvános órájuk, amely delet mutat uzsonnaidőben és reggelt jelez alkonyaikor. Rögtön szavazást is kértek a nyitrai újságok: szavazzon a közönség, hogy a villanyóra helyére, — amelyet remélhetőleg nem állítanak föl többet, — kinek a szobrát állítsák föl. Tegyük föl, hogy Komáromban is nekimegy egy teherautó a villanyórának s az óra befejezi földi pályafutását. Tegyük föl, hogy az órát nem akarják újra felállítani. Mi volna a terved a hellyel, ó komáromi olvasó? Szobrot, emlékművet, mit állíttassunk oda? Lám, a Szentháromság szobrának egyik alakját is meg kellett kötözni vastag kötelekkel: ez a sarok csak az ép és egészséges építményekre pályázik. Nyilvános szavazást hirdetünk: tessék nyilatkozni, mi kerüljön a villanyóra helyére, ha úgy elsodorná egy teherautó. (Úgyis könnyen menne, hiszen a tilalmi táblák apróbetűs, hosszú regénye az olvashatatlanság magasságában rejtőzködik.) A legötletesebb válaszokat leközöljük. AZ ASZFALTOZÁST az úttesteken sikerült megjavítlatni. Többször foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel és ismételten megállapítottuk, hogy a cég, amely az aszfaltozást végezte, valóban úgyis dolgozott, ahogy fizették: rosszul. Alépítmény, anyag, szakértelem: ha osztályozni kellene, nem nyerne olimpiai díjat, az bizonyos. Most aztán úgy vagyunk, hogy az úttest úgy, ahogy megjavult, (persze az első fagy alkalmával megint össze fog repedni az aszfalt az úttesten s megkezdődik a hepe és a hupa,) ellenben a gyalogjáró repedései egyre komolyabbak s már-már a lábficamolk s a bokatörések határát súrolja az aszfalt állapota. Tessék csak végigmenni akármelyik »aszfaltjárdán«, tessék megfigyelni a repedéseket, hegyeket és völgyeket, egyáltalán azt a páratlan gondatlanságot, amivel az aszfaltot készítették s akkor méltóztassék nyilatkozni: igazunk van-e, amikor azt írjuk: »nehéz erről szatírát nem írni...« A VASÚT FELÉ VEZETŐ UT is állandó s visszatérő témánk. A kerületi bíróság elé állították. Részben tettek beismerő vallomást. Munkanélküliségükkel védekeztek. A bíróság dr. Melega ügyész vádbeszéde s dr. Kaiser ügyvéd védőbeszéde után Árendást egyévi és kéthónapi börtönre, Szabó Mihályt egyévi börtönre, Mihály Istvánt tízhónapi börtönre ítélte, azonkívül valamennyit ötévi hivatalvesztésre is. Az ügyész fellebbezett. A védő kérte az elítéltek szabadlábrahelyezését, amit a bíróság el is rendelt, ez ellen azonban az államügyész felfolyamodással élt s így az elitéltek továbbra is vizsgálati fogságban maradnak. Az ítélet kihirdetésekor Árendás úgy megrendült, hogy csaknem összeseit s a börtönőrnek kellett a tárgyalóteremből kitámogatni. város rendbehozatta azt az útszakaszt, amely az ő birtokában van s mivelhogy az állomás előtti útrész, az utolsó százhúsz méter állami tulajdon, természetes, hogy az utolsó útszakaszra nem ügyel még Szent Bürokráciusz sem... Erről is nehéz szatíra nélkül írni. Hogy egy százhuszméteres utdarabért éveken át kelljen könyörögni, hogy a kocsik rugói, abroncsai örökké törjenek, szakadjanak anélkül, hogy valakit ezért felelősségre lehessen vonni, hogy sár és por felváltva takarja az utat: ez valóban csak nálunk történhetik meg. Micsoda közömbösség uralkodhatik ott, ahol »az utasember jogos kívánságai« című hivatali restanciák feküsznek... NEM VAGYUNK MEGELÉGEDVE a város kivilágításával sem. A város legveszélyesebb, legforgalmasabb pontjain minden harmadnap kialszik a villamos ívlámpa. Különösen a Jókai uccában és a Jókai Ucca! s a Városház ucca sarkán borul időelőtti sötétségbe minden. A város legveszélyesebb pontja rendszerint koromsötét. Az autók itt rendszerint országúti fényszóróval közlekednek. Ennélfogva az összeütközések lehetősége megnövekszik. Ne csodálkozzunk aztán, ha a közlekedési szerencsétlenségek statisztikája emelkedni fog. Követeljük, követeljük, a legerőteljesebben követeljük az állandó, rendszeres és megfelelő világítást. A város összes forgalmas ulain. S még a kevésbbé forgalmasokén isi Tizenhatodszor nyílik meg az uj iskolai évben a komáromi Diákmenza. Komárom városának és vidékének társadalma 15 évvel ezelőtt hívta életre boldog emlékű Alapi] Gyula dr. kezdeményezésére a komáromi Diákmenzát, mely az elmúlt 15 év alatt a szegénysorsú diákság igazi otthonává lett. A Diákmenza megalapítását néhai Palkovich Viktor gútai esperes-plébánosnak fejedelmi adománya tette lehetővé, de fenntartása csak úgy volt lehetséges, hogy a nemesen gondolkozó nagy példaadónak, az ifjúságot áldozatosan szerető mecénásnak sok követője akadt a városban és vidéken egyaránt. E diákjóléti intézménynek 15 éves múltja mindennél jobban bizonyítja azt, hogy a társadalom szívébe fogadta a Diákmenzát, amely azután szárnyai alá vette a diákságnak azt a rétegét, amely az anyagi nehézségekkel való küzdést már az iskolapadokban kénytelen megtanulni. Az 1936/37. iskolai évben 35 bentlakó növendéke lesz a Diákmenzának, akik közül csak 11 fizeti a teljes díjat, viszont 7 diák teljesen ingyenes ellátásban részesül, 17 bentlakó pedig a díj negyed-, fél, illetve kétharmadrészét fizeti. A Diákmenza 21 kosztos diákja közül hatan ingyen kapnak napi háromszori ellátást, 15 diák pedig mérsékelt kosztpénzt fizet az élelmezésért. A városi és vidéki társadalom jótéteményeinek köszönhető, hogy a Diákmenza az évek múlásával egyre jobban kiépült, úgyhogy hivatásának mind pedagógiai, mind pedig egészségügyi tekintetben teljes mértékben meg tud felelni. A Diákmenza minden új iskolai éve a társadalom jólelkűségébe, áldozatkészségébe vetett bizalom jegyében kezdődik és az évi költségvetésben a bevétel rovatában ott szerepelnek a jótevők által évenkint megismételt pénzbeli adományok éppen úgy, mint a tojás, liszt, zsír, burgonya stb. stb. Erős a hitünk, hogy azok, akik 15 éven át szerető támogatásban részesítették a szegénysorsú diákság otthonát, adományaikat nem vonják meg tőle az idén sem. A legkisebb, akár pénzbeli, akár természetbeni adományt is hálás köszönettel fogad el és hírlapilag nyugtáz a Diákmenza igazgatósága. A közönség köréből. Kaptuk a következő levelet. Szomorú korképre világítanak sorai. * MIT ÍGÉRT EGY KOMÁROMI FIATALEMBER A PAPOKNAK? Augusztus 14-én, pénteken délután, szellemileg kimerülve ballagott hazafelé két komáromi káplán a közkórházból, ahol a szokásos heti beteglátogatást végezték. Végig járták a termeket, mindegyik beteghez volt egy vigasztaló szavuk, s akiről látják, hogy súlyos beteg vagy aki akar, azt meggyóntatják. így történt ez, az említett napon is, a két káplán végezte fárasztó, sokak által egyáltalán nem értékelt emberbaráti munkáját. Amikor az Űj-uccán a Szénatér felé haladnak, egy fiatal ember megy el mellettük biciklivel & így szól rá az országút szélén haladó papokra (a járdái ugyanis javították): »Menjenek föl tisztelendő urak a járdára, hisz ha kommunizmus lesz, mint Spanyolországban, úgy is felakasztjuk magukat.« Az a munkás először látta életében ezt a két papot s a papok viszont a munkást) s az a munkás, aki a »testvériséget« hirdeti, nyílt uccán felakasztással, halállal fenyegeti meg a papokat. Ha azt ígérte volna, hogy ha kommunizmus lesz, ő lesz a pap, a papok pedig munkások még csak megértené valahogy az ember, hisz ő nem ismervén a papok munkakörét, nem is értékelheti és becsülheti azt. De mért akarja a papokat felakasztani? Mit vétettek a papok a munkásoknak? Azért, mert a római pápától az utolsó falusi plébánosig követelik a papok a munkások helyzetének megjavítását és követelnek igazságos munkabért számukra mindenütt, ahová a szavuk ereje csak elér? Vagy azért, mert életük veszélyeztetése árán is teljesítik szent hivatásuk kötelességeit? Nem, kedves testvér, te magad sehogy sem tudtad volna megmondani azoknak a papoknak, hogy mért szeretnéd őket felakasztva látni; te csúnyán és lelkiismeretlenül félre vagy vezetve. Pedig, látod, azok közül a betegek közül, akiket azok az általad gyűlölt papok azon a délután Istennel kibékítettek, reggelre három meghalt. Előbb-utóbb ez vár rád is, s akkor az Isten — akiben te most talán nem hi-Komárno városi teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után 1936. aug. 15 tői újból NYITVA Gőzfürdő: szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek „ 17—19 óráig férfiaknak kedvezményes gőzfürdő jegy. vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. A kádfürdők e napokon állandóan nyitva! Szakszerű masszázs és pedicur! Mintaszerű kiszolgálás! 832 szel — számon kéri majd tőled, mért hallgattál lelkiismeretlen vezetőidre s mért nem követted lelkiismereted szavát. (gn.) Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Ä kormány az 1936 évi január hó 30-án kelt 28 sz. rendeletével mindazon adóhátralékosoknak, akik 1933 évi, avagy előbbi évekből eredő adókkal hátralékban vannak, sőt akik az ezutáni adókat is képtelenek megfizetni s akiknek viszonyaik olyanok, hogy existenciájuk veszélyeztetése nélkül azt nem is tudják megfizetni, ezeknek az adóhátralékaik liquidálását rendelte el, s ezen rendelet végrehajtásával az illetékes adóigazgatóságokat bízta meg. Ebből kifolyólag városunkban is számtalan adófizetőnek az adóhátraléka rendezve lett egészben vagy részben való törlés által. Tekintve azt, hogy a városi járulékok alapja a 329/921 számú törvény s annak végrehajtása tárgyában kiadott 143/922 számú kormányrendelet szerint az állami adók alapját is képező s az állami adóigazgatóság által évről-évre megállapított nyers házbérjövedelem vagy bérérték s minthogy a városi díjak a 20<y0-os házbérfillér, a lOo/o-os vízdíj, az 5 o/o-os csatornadíj és az 5»/o-os szemétfuvarozási díj, de különösképen a házbérfillér, mely a városnak üzemi kiadást nem jelent, alapját az állami adók alapja képezi, s miVel ezen adóalap törölve lett, így tehát feltétlenül maga után vonja azt, hogy a törölt alap adó arányában a városi járulékok is töröltessenek. Ezen törlések keresztülvezetésének semmi akadálya sem lehet, mert hiszen a 76/927 számú törvény és az annak végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet szerint az alap adó törlése maga után vonja a járulékoknak a törlését is. Egyesületünk részletes megvitatás tárgyává tette ezen ügyet és beadványt intézett a kormánybiztos úrhoz, hogy a törölt állami adók arányában a városi járulékok is töröltessenek. Komárom, 1936. augusztus 20-án. Bocz Béla. Komáromban Citrom ucca 1, sz. sarokház jutányos áron eladó. Cím: Máthé Ferenc 243 Tardoskedd. — Bosszúból fölgyujtollák. Naszvadon tűz támadt Simonies József naszvadi gazda udvarán. Valaki boszszuból fölgyuj tóttá a szalmakazlát. A tűz átterjedt széna és fakészletére is és az is elhamvadt. A kár igen nagy. Szerencse, hogy teljes szélcsend volt és a tűz nem terjedt tovább. — Lopott, azután megszökött. Udvaros Ferenc érsekujvári hentesárú üzletében volt alkalmazva egy jócsaládból származó fiú, akinek az volt a teendője, hogy esténkint a fióküzletekből bevitte a központba a pénzt. Udvarosék teljesen megbíztak a fiúban és csak nagy sokára jöttek rá, hogy a fiú dézsmálja az összegeket. Amikor a fiú észrevette, hogy Udvarosék sejtenek valamit, megszökött. Erre köröztették és egyik rokonánál meg is találták. Bevallotta tettét. A fiatalkorúak bírósága elé kerül. — Tönkrement a szőlőtermés Udvard környékén. Az Udvard környéki rossz gabonatermésről már beszámoltunk. Most arról értesültünk, hogy nem kisebb kár érte a szőlőtulajdonosokat, akiknek termését a peronoszpóra és a szőlőmoly majdnem teljesen megsemmisítette.
