Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-08-15 / 66. szám
1936. augusztus 15. »KOMÁROMI LAPOK« Nincs meg a gabonatolvaj gyilkosa — Halálos végű gabonalopás. — Érdekes történetek az állatok világából. Egy pancsovai vadásszal esett meg a következő történet. Egy gyönyörű téli napon Pancsova felé tartott szánkón a borosai réteken át. Az egész rét magas hóréteggel volt fedve, melyen sok vadnyom volt látható. A hely ideális vadász terület lehetett volna. A (szánkó hangtalanul repült, csak néha-néha zavarta meg a táj csendjét a lovak nyerítése. A szél sok helyen hódombokat hordott öszsze, melyek zavarták a vadak látását. Egy ilyen hótorlasz mögött különösen szép, de egyben tragikus kép tárult a vadász elé. Két nagy sas állt a hóban, valami felett veszekedtek és az utolsó percig nem vették észre a szánkó közeledését. Csak mikor körülbelül húsz méternyire ért a szán, hagyták ott zsákmányukat és emelkedtek villámgyorsan a levegőbe. Ugyanekkor az áldozat, egy vadkacsa, egyenesen az emberek felé futott és menedéket keresve a szánkó alá bújt. Szegény állatka meg sem kísérelte a menekülést és hagyta magát megfogni. Igaz, nem bírt repülni, de elmenekülhetett volna, vagy legalább is megkísérelhette volna a menekülést. A kis pára ösztönösen érezte, hogy az embereknél kisebb veszély fenyegeti, mint a vérengző ragadozóknál, amelyek már meg is sebesítették. A fenti eset egyedülálló és szép volt, romantikus, de egyben tragikus is. A vadkacsát bevitték szénába burkolva Pancsovára, de a kis állat harmadnapra kimúlt. Megkapó, hogy ez a szegény kis madárka éppen az emberekhez menekült, azokhoz az emberekhez, akik vadászok. Az alábbi eset pedig egy újvidéki vadásszal esett meg. Észrevette, hogy a levegőben egy nagy madár van. Eleinte nem tulajdonított neki nagyobb fontosságot, csak mikor azt vette észre, hogy a madártól valami elválik és esni kezd, kezdett figyelni. Egy sas volt fenn a levegőben és egy vadkacsát ejtett ki karmai közül. A kacsának életre-halálra kellett küzdenie. És győztesen is került ki e viaskodásból, de törött szárnnyal. A sebesült állat lezuhant a vízbe és teljes erővel kezdett a tőle pár lépésnyire lévő nádas felé úszni. Ha sikerül elérnie, megmenekült. A sas dühösen, hogy a zsákmány kicsúszik a karmai közül, két kört repült a levegőben, majd villámgyorsan lecsapott a menekülő kacsára. Az közben eljutott a nádas szélére, de a sas elérte. A bajban lévő állat háttal fordult a nádasnak és egészséges szárnyával az őt megragadó sas szemét kezdte csapdosni. A sas egy pillanatra visszahőkölt, a kacsa pádig kihasználta ezt és minden erejét összeszedve, kitépte magát a sas körmei közül és becsúszott a nádasba. Akis állat megmenekült, a veszélyes ragadozó pedig kénytelen volt zsákmány nélkül tovább állni. Hirdetmény. Klizská Nemá község vadászatra bérbeaúja 1400 kataszt. hold földterületét 1936. szeptember 24-én délután 2 órakor. Feltételek a klizská némái jegyzői hivatalban tudhatok meg. 234 Községi Tanács. — augusztus 14. A csendőrség még mindig erélyesen nyomoz az udvardi halálosvégü gabonatolvajlás ügyében, de a gabonatolvaj gyilkosát még nem találták meg. Az eset előzményei a következők: Három férfi elhatározta, hogy kimennek az udvardi határba gabonát lopni. Ki is mentek és olyan földet kerestek, ahol a késői vetés miatt még a gabona behordatlanul keresztbe rakva künnvolt a határban. Az esti szürkületben az egyik udvardi gazda, Ács Károly földjére értek, ahol még künn volt a termés. A tolvajok azonnal hozzáláttak a gabona kicsépléséhez.Javában dolgoztak, amikor hirtelen egy eddig még ismeretlen férfi a szürkületben felszólította őket, hogy adják meg magukat. — augusztus 14. Lapunk, a Komáromi Lapok is megírta azt a véres tettet, amely a szomszédban, Érsekújvárod játszódott le. Antalik, egy közveszélyes őrült követte el a véres tettet. Bánóczy Béla bereki vendéglős gyanútlanul ment haza az esti szürkületben, amikor hátulról Antalik fejszével fejbesujtotta és megölte. A gyilkos Antalik aztán nyugodtan elment a rendőrségre és ott cinikusan előadta, hogy egy embert megölt. Elmondotta, hogy azt álmodta, hogy tolvaj járt a padláson, aki a sonkákat akarta ellopni. Ezt a tolvajt akarta elfogni és közben Bánóczyt agyonütötte. A rendőrség a közveszélyes őrültet azonnal őrizetbe vette és a nyitrai elmegyógyintézetbe szállították. A szerencsétlen áldozatot eltemették és mindenki azt hitte, hogy az ügy A veszettség leküzdése előzetes beoltással. Az állatok beoltása veszettség ellen már régebben kedvező eredménnyel járt, nem tudták általánosan kiterjeszteni ezt az eljárást a körülmények nehézségei miatt. Maga az oltás is sokba kerül, ezenkívül nagy nehézségbe ütközött az állatokat kilenc nap lefolyása alatt hétszer beoltani. A tudomány fejlődésével sikerült az oltási időt négy-öt napra csökkenteni. Az oltások hasznosságát bizonyítják az alábbi esetek. Eszterházy gróf magyarországi erdőbirtokán egy veszett kutya három másik kutyát összemart. Az állatokat öt nappal ezután oltották csak be,, mint kiderült fényes eredménnyel. A beoltott állatoknak nem lett semmi bajuk, mig egyik kutya, amely állandóan a többiekkel volt s mivel nem volt megharapva, nem is oltották be, az oltás után öt héttel megveszett. Magyarországon, ahol kötelező a juhászkutyák beoltása, megfigyelték, hogy csak egyetlenegy kutya veszett meg, de ez nem volt beoltva. így az állattenyésztőknek eddig oly sok kárt okozó veszettséget elhárították. Az egészséges kutyáknak előzetes beoltása Magyarországon mind általánosabb lesz. Múlt évben csak Bpesten több, mint 50.000 kutyát oltottak be és a veszettséget ezzel teljesen megszüntették. Jugoszláviában a Zsombor melletti Sztanisicson végeztek ilyen beoltásokat 1025 kutyán, igen kedvező eredménynyel. Az oltási anyagot az újvidéki E váratlan és meglepő felszólításra az egyik gabonatolvaj, Balázs Béla revolvert rántott elő és azzal tüzelni kezdett. Az ismeretlen férfi se volt rest, ő is fegyvert rántott elő és rálőtt a gabonatolvajokra. Ez a lövés talált és Rozsnyó Menyhért halálos sebbel a fején holtan bukott a földre. Erre aztán a két megrémült társa futásban keresett menekülést. A meghalt Rozsnyó felesége egész éjjel hiába várt az urára, kora hajnalban keresésére indult és nagysokára holtan találta meg urát künn a határban, a buzakeresztek között. A csendőrség értesülvén a dologról, letartóztatta a két gabonatolvajt, de a Rozsnyó agyonlövöjét még eddig nem sikerült kinyomoznia. A vizsgálat tovább folyik. ezzel befejezést nyert. A dolog azonban nem igy történt. A tragikusan elhunyt Bánóczy Bélával közös háztartásban élő Üzbényi Eszter nem hagyta annyiban a dolgot. Pert indított Érsekújvár városa, Szlovenszkó tartomány és a nyitrai elmegyógyintézet ellen tartásdij megállapításáért. A nyitrai elmegyógyintézetet azzal vádolja meg, hogy a gyilkos Antalikot, bár közveszélyes őrült volt, az intézetből gyógyulatlanul elbocsátotta. Érsekújvár pedig azért került a perbe, mert Antalikot, akiről mindenki tudta, hogy közveszélyes őrült, minden felügyelet nélkül hagyta. A nyitrai kerületi bíróság szeptemberre tűzte ki a tárgyalást, amely iránt igen nagy az érdeklődés jogászi körökben. állami egészségügyi intézettől szerezték be. Végleges eredményt még nem állapítottak meg, de az utolsó négy hónap alatt egyetlen veszettség sem fordult elő. Igen kedvező eredményeket értek el ezen a téren a szávai bánság néhány járásában is. A nákovói vadászok kérelmére a földművelésügyi minisztérium engedélyezte az ottani vadászebek előzetes beoltását veszettség ellen a tulajdonosaik költségére. Hogyha figyelembe veszszük, hogy milyen nagy fáradságot és türelmet kíván egy jó vadászkutya felnevelése, akkor értékelni tudjuk azt a kárt, amelyet a faluban megjelent, veszettség miatt a vadászebek agyonlövetése jelent. Hisszük, hogy rövidesen kötelező lesz a vadászebek előzetes beoltása és akkor az ilyen károk elkerülhetők lesznek. A méh és darázscsipés. Virág vagy csümölcsszedés közben gyakran előfordul, hogy a virágport, a virágnedüt gyűjtő dolgos méh, vagy a gyümölcsöt dézsmáló kapzsi darázs megszúrja az embert. Bár a két rovar szúrása hasonló módon történik és hasonló fájdalmat okoz, mégis lényegesen különbözik egymástól a csípés gyógyítása, mert más mérget bocsát a sebbe a méh és mást a darázs. A méh ugyanis igen erős hangyasavat bocsát ki magából a futónkkal együtt, tehát a méhcsípésokozta fájdalmat a legeredményesebben úgy lehet gyógyítani, illetve enyhíteni, ha a megcsípett testrészt valamilyen lu-Egy őrült rémtette, amelyből kártérítési per lesz. A tárgyalást szeptemberben tartják meg. 5 oldal, Ozletáthelyezés. Ezúton is tájékoztatom a nagyérdemű közönséget, hogy Baross-utca 5. sz. alatti július 15-től (Pusztelnik és Vértessy cégek között) Elektro-Rádio cikkek nagy választékban, olcső árban 1 Akkumulátor javítás és töltési Nikkelezés, polierozás! elektro-rádio vállalat cégt. W E I S Z PÁL 208 Te 1 e f o n sz ám 119. gos folyadékkal dörzsöljük be. Ilyen lúgos folyadék például az ammóniák, a szalmiákszesz. Ez a hangyasavat semlegesíti. Ezzel szemben a darázs a szúráskor nem savas, hanem lúgos jellegű mérget bocsát ki magából, tehát a darázscsípést szalmiákszesszel nem lehet enyhíteni, hanem mivel a darázscsípés esetében lúgos méregről van szó, tehát a csípés helyét savas szerrel kell bedörzsölni. Ilyen például a híg eoetsav vagy a híg sósav. Egyszerű kémiai kísérlett el is meg lehet győződni arról, hogy a méhcsípés savas mérgezéssel jár, a darázscsípés pedig lúgos mérgezéssel. Ha például egy csomó darazsat vízbe fojtunk és ebbe a vízbe vörös lakmuszpapirost dugunk, úgy a vörös lakmuszpapír megkékül, tehát a víz rövid idő alatt lúgos kénhatású lesz. Ha ellenben méheket fojtunk a vízbe és ebbe azután kék lakmuszt mártunk, az megvörösödik, amiből nyilvánvaló, hogy a víz savanyú kénhatásuvá vált. A méhcsipésről egyébként azt szokták mondani, hogy az a reumás végtagokra jó 'hatással van, már a darázscsípést nem dicsérik és senkinek sem javalják. Vidám rovat. Finom környék. Rendőr: Melyik az a ház, ahol egy ember megverte a feleségét? Bennszülött: Válasszon, biztos úr! Gazdag örökség. — Viselőruhámon kívül rádhagyom a teljes könyvtáramat is. — Hol van az a könyvtár? — A kabátom jobb belső zsebében. Kellemetlen alibi-tanu. — Hallja, szomszéd, miért akarja eladni a lovát. — Mert ez az egyetlen szürke az egész környéken. Oszt, ha valamelyik kocsmánál megállók vele, az egész falu tele van a hírrel rögtön: »A Szűrszabó János már megint iszik!« özvegyi fátyol. — Kit gyászol, szomszédasszony? — Senkit. De a második uram nagyon komiszkodik velem és így az első után újból viselem az özvegyi fátylat. — Előléptetés. Kindernay Tivadar farkasdi főjegyzőt főtitkárnak léptették elő.
