Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-29 / 9. szám

2. oldal. »KOMAKOMl LAPOK« 1936. január 29 Mi ezeket pontonkint írásba foglaltuk, természetes azonban, hogy ez gentle­man agreement, amit közreadni nem illő és nem is szokás. Remélem azon­ban, hogy tárgyalásainknak rövidesen látható eredményei lesznek. A magyar közvélemény politikailag nagyon is­kolázott és megérti, hogy a mi felada­tunk Csehszlovákiában nem lehet más. mint szigorúan ragaszkodni az állam törvényeihez, de emellett megmarad­ni magyarul beszélő, magyarul érző magyaroknak. Szüllő dr. végűi kijelentette, hogy újból felvetődött a gondolat, hogy a két magyar párt egv pártban tömörítse erőit. Ez a gondolat, - mondotta, — nagyon szép, de gyakorlati keresztül­vitele nagyon nehéz. Több törvényjavaslathoz járult hozzá a minisztertanács. A múlt hét végén tartott miniszter­tanács tudomásul vette a csehszlovák­­néniet kereskedelmi tárgyalásokról szóló jelentést, mely tárgyalások Cseh­szlovákia németországi kereskedelmi aktívumának realizálását célozták. A minisztertanács jóváhagyta a volt nagybirtokok alkalmazottainak és ezek liátraliayyottainak nyugdíja és ellátási illetményeinek rendezéséről szóló tör­vényjavaslatot s így az legközelebb a képviselőház elé kerül. Jóváhagyta a minisztertanács az országos segélyala­pok tárgyalási ügyrendjét, a katolikus valló sala p díjkivetéséről szóló kor­mányrendelet tervezetét, az adók kése­delmi kamata százalékának leszállí­tásáról szóló kormányrendeletei. A mi­nisztertanács elfogadta az 1937-es pá­rizsi világkiállítás meghívását s ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy kü­lön csehszlovák pavillont szerveznek. A munkanélküliek téli segélyakcióihoz szükséges összegeket engedélyezte a minisztertanács s hozzájárult ahhoz, hogy a ruszinszkói lakosság számára szükséges kukoricát vámkedvezmény­­nvel szállítsák be. Franke dr. iskolaügyi miniszter a szlovenszkói és ruszinszkói iskola­ügyekről Franke dr. iskolaügyi miniszter szom­baton vette át a minisztérium vezeté­sét. Ez alkalommal hangoztatta, hogy föladatai közé tartozik a szlovenszkói és ruszinszkói teljes népiskolai ügy kiépítése, mert az ottani községektől nem várható, hogy az állam segítsége nélkül építsék meg iskoláikat. Nem kevésbé tonlos, — mondotta a minisz­ter, — az országos iskolatanácsok át­szervezése a történelmi országokban és megszervezésé Szlovenszkón és Ru­szin*-kőn. Egyház jogi kérdésben, a modus vivendi első részének végre­hajtása képezi az iskolaügyi miniszter első feladatát. 1800 telep a munkané’külieknek. Az agrárpárti Vecer c. lap a szocia­lista párllapnak ama tervével foglal­kozik, hogy az alábányászott területe­ket rekultiválni kell s azokra telepí­tendők a munkanélküliek. Érdekes, hogy a szocialista tervekben — írja a lap — miként értékelik a belső telepi­­lést. így az egyik indítvány azl javasol­ja, hogy 700 póttelep létesítendő, 800 telkesház és 300 kisgazdatelep. Kiegé­szítő vagy póltelep azok részére létesí­tendő. akiknek legalább részleges al­kalmazásuk van például a bányászat­ban. kohóknál s ezeknek egyenkint 1.5 hektár föld volna juttatandó. Az ilyen gazdatelepet az eleven és holt leltárral 32.000 Kc-ra becsülik. A ter­vezet az öt hektáros kis autark gazda­telepet 77 ezer koronára taksálja, a tíz hektáros kisgazdatelepet pedig 168.000 Kc-ra. Szlovenszkón a költségek, állí­tólag egy harmaddal kisebbek volná­nak. Érdekes a javaslat amaz értékelé­se. amely a tíz hektáros telepet kis­gazdatelepnek nevezi. Dr. Hcjda és dr. Benes szerkesztők a gazdák ellen irányuló .sajtóhadjáratukban minden-Komárom, január 28. A magyar nemzeti kisebbségi köz­élet nagy halottjáról mély megillető­­déssel emlékeznek meg Szlovenszkő­­szertc, az őszinte részvétnek számta­lan megnyilatkozása jut kifejezésre Alapy Gyula dr.-nak elhunyta felelt, akinek halála szinte pótolhatatlan vesztesége az itteni magyarságnak. Az országos választmánynak csütör­tökön Pozsonyban tartott ülésén Or­szágit József országos elnök a követ­kező kegyeletes szavakkal emlékezeti meg Alapy Gyula dr. elhunytáról: ' — Szomorú kötelességet teljesítek ma. amikor el kell parcntálnom az or­szágos választmány sok éven keresztül volt egyik tagját, Alapy Gyula dr.-t. aki súlyos betegség után olhűnvt. Ta­nult, nagytudású ember volt. történész, régészmúzeumi szakember, aki talán azért, mert a szemével mindig a múlt­ba tekinteti, nem szívesen ismerte e! a mai politikát és szociális jelent és azzal szemben ellenzékben állt. De ki kell nyilatkoztatnom, hogy be­csületes és nyílt ellenfél voll s az országos választmány munkájá­ban lojális. A párt. amelyet kép­viselt. szorgalmas munkását ve­szítette el és mi mindnyájan tisz­telettel emlékezünk meg róla. A tiszteletteljes megemlékezést az országos választmánynak jegyző­könyvében is megörökítjük. Engedjék meg, hogy ezúttal bejelent­sem : az elhunyt özvegyének az ország gos képviselőtestület és az országos választmány nevében részvétemét fe­jeztem ki és az elhunyt' ravatalára az országos képvistelőtestület é.s az or­szágos választmány nevében koszorút helyeztettem el. Országh elnök szavai a. választmány tegjai meghatóban hallgatták meg és bejelentéseit helyesléssel fogadták. A Magyar Nemzeti Párt komáromi pártszervezetének választmánya jan. 28-án a párt Deák-uccui kerületi párt­helyiségében látogatóit választmányi ülést tartott. Az ülésen Fülöp Zsig­más mellett a könyvtár polcain, sza­bályos glédában, kissé megfakulva az időtől s finom porral belsejükben. A könyvtár ablakain besugárzó nap rávilágított s mi kiemeltük a i'eledé­­kenvség homályából a régi, kedves Komáromi Lapokat. Ötven esztendővel ezelőtt, 1886-ban hetedik évfolyamot írtak a Komáro­mi Lapokra. Tuba János volt a laptu­lajdonos és a szerkesztő Zámbó Gyu­la, Ziegler Károly nyomta és egyes példány ára 10 krajcár volt... A lap főcíme alatt ez állott: »Társadalmi és ismeretterjesztő heti közlöny.« Négy oldalas volt, tartalmazott vezércikket, »tárczát«, verset, hírt, elmélkedést és hirdetést. Ötven esztendővel ezelőtt, 1886 ja­nuár 23-án mi állott a Komáromi La­pokban? * Csodálkozva nézzük a lapszámot: ötven esztendővel ezelőtt is a falu kultúrája, oktatása volt a fötéma a lap elején. A községi tűzoltó egyletek figyelmébe azt ajánlja, hogy »oktas­suk a népet«. A cikkíró szerint: »Rövid három év leforgása alatt megyénk több községében alakult tűz­oltó egylet. Kétségkívül, az idő inéhé­­ből még több is szülelcndik. Falusi közönségünk nagy része a téli estéken tömegesen keresi fel a borházakat, kit nagybirtokosoknak neveznek, akik­nek 5 hektárnál több földjük van. Lát­ható tehát, hogy a földmíves ellenes szocialista .demagógiának maguk a ko­moly szocialisták sem hisznek. szédben emlékezett meg arról a sú­lyos veszteségről, amely az országos keresztényszocialistapártot érte. a párt egyik kiváló vezéralakjának: Alapy Gyula dr. tartománygyölési képviselő­nek elhunytéval. A halál azonban nem­csak a testvérpártot sújtotta, hanem nagy veszteséget okozott az ittélő egész magyarságnak is, mely egyik tántoríthatatlan, bútor és odaadó harcosát, érdekeinek kitartó vé­delmezőjét veszítene el. A magyarságért folytatott küzdelem­ben mindenkor a legelső fronton teljes erejével vett rész és közéleli áldásos működésével a magyarság háláját és liszt eleiét érdemelte ki. A választmány az elnök indítványá­ra fájdalommal vette tudomásul Alapy Gyula dr. elhunytál, emlékét jegyző­könyvében megörökítette és özvegyé­hez, valamint a keresztényszocialista párt komáromi szervezetéhez részvét­irat intézését határozta el. Kegyeleté­nek pedig néma felállással adott kife­jezést. * Lapunk múlt számában Alapy Gyula temetésének lefolyásáról közreadott tu­dósításunk kiegészítéseké]>cn közöljük, hogy á temetésen az országos 'keresz­tényszocialista párt komáromi, érsek­­újvári,-ógvallai és vágsellvei körzetei nagyszámú küldöttséggel képviseltették magukat, a komáromi kerület kikül­döttei Kollányi Miklós elnök és Derfi­­nyátk Gusztáv kerületi főtitkár vezetése mellett vettek részt a temetésen. A ke­rület, valamint a komáromi helyi szer­vezet nevében Kollányi Miklós elnök mondott mély hatású búcsúbeszédet, amelyben a nagy érdemeket szerzett, felejthetetlen emlékű vezérnek, a ma­gyarság megalkuvást nem ismerő él­harcosának mondott mcgiltetődve Is­ié nhozzádot: A Magyar Nembeli Párt komáromi szervezetének választmánya Czike Zsig­­rnond pártszerv, elnök vezetésével tes­tületileg jelent meg a megboldogult temetésén. liol egymásután ürül a pohár, csúcsul a kedv, s vagy a bankot, vagy egy­más fejét ütik. Egy másik része pedig otthon a kemence padkáján ásítozik. Ezeket nevelni kellene a jobbra s a humanizmusra...« Lám, a falusi kultúrházak eszméi már akkor is kísértettek s a falu szel­lemi életét már akkor is emelni akar­ták szintben. A falu akkor sem volt más. A másik cikk arról szól, hogy »az erdélyi oláhok s a szászok a magyar­ság elleni elkeseredett küzdelemre vannak készen«. A tárcarovatban Hitlricli József írt szép költeményt »Vándormadár« cí­men, míg alant egy anya levelet írt lányához, ä kikosarazott kérőről. Ötven esztendővel ezelőtt komáro­mi lakosoktól befolyt kincstári része­sedés 16.420 forint 34 és fél krajcár, hadmentességi díjban s egyéb vidéki adókban 153.611 forint 23 krajcár, »melynek óriási része a végrehajtók utján folyt be a város pénztárába«. Lám-lám, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy akkor volt még mit végre­hajtani. * Tekintettel arra, hogy farsangi idő volt, a lap megjegyzi, hogy a »far­sangi kilátások nem igen örvendete­sek a fiatalságra nézve. Még eddig semmi nesz és semmi zaj.« A cikk­író hozzáteszi, hogy ez alaptalan pa­nasz, mert éppen a napokban rendez­nek a kereskedők »rózsaszínű bált«, az iparegyesület női osztálya pedig • theacstélyt«. Kár tehát panaszkodni a nyughatatlan fiatalságnak: lesz nesz és zaj... Duellumok a látóhatáron. Az idő a bolondját járja. Szünet­lenül havazott s utána nagy tocs­­pocs lett. Komáromban jár a világ­hírű bűvész, Becker tanár, aki méltó pályatársa Hermannak. A szerkesztői üzenetek Parisba szól­nak, N. I).-nek, aki a lap párisi mun­katársa. A huszonöt esztendővel ezelőtti, 1911. évi Komáromi Lapok már vastagabbak, jelentékenyebbek. Főszerkesztő Kiss Gyula dr., lapvezér Tuba János, fele­lős szerkesztő Fülöp Zsigmond. Egyes szám ára 10 fillér. Nyomja a Spitzer­­nyomda. Megjelenik szerdán és szom­baton. A vezércikk a parlament »be­széd zuhatagai -val foglalkozik: az el­lenzéket ócsárolja, amely csak beszél, de nem cselekszik. A komáromi nép­­számlálás is ekkor folyt le: a balpar­ton 16.018 lakos volt, a jobbparton pedig 3030, összesen 19078 lakos. A tíz év előtti népszámláláshoz viszo­nyítva a lakosság 2254 lélekkel sza­porodott s ebben a helyőrség lét­száma nincsen beszámítva. A helyőr­ségét mintegy 2500-ra lehetett tenni 1911-ben. ,A KFC nagy estélyre, készült: Szo­­yer Ilonkát, az énekesnőt, Márkus Dezsőt, a Népopera igazgatóját s Ku­­ruez János dalköltőt hozatják le a nagy KFC-művéSzestre. A Komáromi Lapok »Agglegény« aláírásit munkatársa ezt írja: . »Egyre merészebb léptekkel me­gyünk a farsangba. Nap-nap után halomszámr.a érkeznek szerkesztősé­günkbe a báli, s egyéb mulatságókra szóló meghívók, s bizony az volna az ideális állapot, ha a Komáromi La­pok szerkesztősége a lapra való te* kintettel valamelyik munkatársát, te­szem föl engem, ki küldené az ösz­­szes mulatságokra, hogy hű képét ad­­hatnólc nemcsak a városban lezajló vigalmaknak, hanem a ínegycszerle rendezett mulatságoknak is. Persze, én ezt úgy képzelem, hogy a szer­kesztőség minden egyes mulatság költségeire — bor, cigány, pezsgő, — utalványozhatná hatvan-hetven kron­­csit, ami nem is volna sok ebben a drága világban...« így ír a cikkíró, aki nagy megfigye­léseket eszközöl a táncos párok kö­zött s ugyancsak kinyitja a szemét, mert nagyszerű szezonra van kilátás. Egy hónap alatt tizenöt bált jegyzett föl a farsangi naptár. Ki emlékszik már a »Komárom Újvárosi Polgári és Vasúti Társaskörre«, a »Milch cég munkásainak báljára«, a rendőrbálra, a továbbszolgáló altisztek báljára? 29-én volt a Kath. Legényegylet mu­latsága, február 4-én a KFC mulat­sága, február 25-én a Dalegyesületé, s ugyanakkor a Komáromi Könyv­nyomdászoké ... A »leggazdagabb« rovat a hirdetés rovata. Csupa öröm nézni: a 11 olda­las lapból 9 és fél oldal csupa-csupa hirdetés... Emlékszel még az Egger­­mellpasztillára, a Csillag Annára, a Borolin-csodaháziszerre. a Brázay­­sósborszeszre, a Czuba-ruinra, s a Brády-gyomorCsöppekre? Légátli Kál­mán úr is hirdet, hosszan s előzéke­nyen, s csak éppen az nem derül ki a hirdetésből. — hiába is keressük, — hogy mit árul... Hát erre a névre ki emlékszik: Feller Jenő gyógysze­rész. Stubica, Zágrábmegye? Minde­nütt azt hirdette, hogy a Fcller-féle Elsaíluid a legjobb... De az Elsa­­pilula se kutya... Henneber selyem­­gyáros úr Zürichből hirdette a meny­asszonyi kelengyéhez való selymet, a Scott-féle csukamájolajemulsioval is itt találkozunk. Legjobb púder a Yes­­powder, a Kathreiner malátakávét pe­dig mindenkinek ajánljuk. Vaj ki ne emlékezne még ezekre a hirdetésekre? És: szigorlatokra és jogi vizsgákra a kolozsvári egyetemen leggyorsab­ban készít elő dr. Köpösdy Dezső sze­mináriuma... Címe: Kolozsvár, Deák Ferenc utca 19. Kegyeletes megemlékezés Alapy Gyula dr.-ról. Az országos választmány és a komáromi magyar nemzeti párt kegyelete. mond pártelnök részvétteljes be­Mi történt ötvnn évvel s huszonöt évvei ezelőtt ? Böngészés régi Komáromi Lapokban. Régi, régi Komáromi Lapok kerül­tek a kezünkbe. Itt sorakoznak egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom